Dunántúli Napló, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-25 / 278. szám

Világ proletárjai, egyesüljelek Dunámon napló Az MSZMP Baranya meggei Bizottsága és a Meglel Tanács lapja _________ X XII. ÉVFOLYAM, 278. SZÁM ÄRA 50 FILLÉR 1965. NOVEMBER 25.. CSÜTÖRTÖK Tízéves a KÖJÁLL Ismét egy évfordulót tone- pelünk, ezúttal a KÖJÁLL-ét Tíz évvel ezelőtt, 1955 végén alakultak meg a megyei köz­pontokban, közöttük Baranyá­ban a Közegészségügyi és Járványügyi Állomások. A ju­bileum alkalmából szeretet­tel köszöntjük a Baranya me­gyei és a Pécsi Városi KÖ­JÁLL minden orvosát és dol­gozóját. Ma a Megyei KÖJÁLL-nál 79 orvos és egészségügyi dol­gozó tevékenykedik, akik kö­zül több mint húszán a me­gye vidéki városaiban és já­rásaiban végzik mindennapos munkájukat. összehasonlítá­sul nem árt tudni, hogy a felszabadulás előtt alig né­hány embernek, a megyei tisztifőorvosnak, valamint a járási főszolgabíró mellé ki­rendelt járási tisztifőorvosnak kellett volna megtennie mind­azt. ami ma a 79 személyre hárul. Az úri Magyarország az egész akkori fejlett világ mögött kullogott a közegész­ségügyi, járványügyi állomá­sok kiépítésében, holott a leg­jobb magyar orvosok már 1876-ban — elsőik között a Földön — felvetették ennek gondolatát. Ilyen körülmé­nyek között nem csodálható, hogy a régi Magyarország „előkelő” helyet foglalt el a tbc pusztítása, illetve több járvány tekintetében, s hogy az 1928-tól 1938-ig tartó mo­hácsi tífuszjárvány *— évi 60—70 megbetegedés, 10—12 százaléké« halálozással — be­került az orvosi világiroda­lomba, s ma is, mint elret­tentő példára hivatkoznak rá. A KÖJÁLL ma, a szorosan vett járványügyön túl min­denütt érvényesíti a közér­dek, a közegészségügy akara­tát. Véleményt nyilvánít az új városnegyedek tervezésé­nél; a tsz majorok, kutak he­lyének kijelölésénél. Rendsze­res ellenőrzést tart a bányák­ban és gyárakban, az üzemi és iskolai konyhákon, az ét­termekben, vendéglőkben, cuk rászdákban és élelmiszeripari üzemekben. Ellenőrzi az is­kolahigiéniát, intenzív egész­ségügyi felvilágosító tevékeny­séget folytat; tisztasági moz­galmat rendez a vöröskereszt­tel. A Megyei KÖJÁLL te­rületi sugáregészségügyi cso­portjának 7 orvosa, fizikusa, technikusa korszerű műsze­rekkel felszerelve, az egész Dél-Dunán túlra kiterjedő ha­táskörrel ellenőrzi, hogy a sugárvédelmi előírásoknak megfelelően használják-e azt a többszáz rádióaktív izotó­pot, melyet a terület ipari, r>- azőgazdasági üzemeiben, tu­dományos intézményeiben al­kalmaznak. Mindent egybe­vetve: a KÖJÁLL Baranya és Dél-Dunántúl csaknem hat­ezer ipari és mezőgazdasági üzemének, iskolájának, ven­déglőjének és éttermének, cukrászdájának és élelmiszer- ipari üzemének közegészség- ügyi felügyeletét tartja a ke­zében. Ügy véljük, a nagy szám érzékelteti, hogy mi­lyen felelősség hárul az in­tézmény 79 dolgozójának vál­lára. Valaki azt mondotta, hogy a KÖJÁLL dolgozói a köz- egészségügy ügyészei. Az el­nevezés találó, hiszen a köz­egészségügyi felügyelő való­ban „vádat emel” ott, ahol nem tartják be az egészség- ügyi előírásokat. Az igazság­hoz tartozik azonban, hogy a KÖJÁLL orvosai nemcsak ügyészek, hanem bírák is. Népköztársaságunk ugyanis ("Folytatás a f. oldalon) Testyéryárosunk küldöttsége a Tanárképző Főiskolára látogatott Automata gépsort helyeztek üzembe a pécsi MÁV Igazgatóság területén Ismerkedés a megyével — Kirándulás Harkányba ás Siklósra — Beszélgetés a villányi gépjavítóban A műszaki tanszék jól felszerelt tantermében a tájékoztat6t hallgatják a küldöttség tagjai A MÁV Pécsi Igazgatósá­gának fonyód—kaposvári vo­nalán a nyár végén különle­ges vasútépítő „vonatok” je­lentek meg. A pályák kor­szerűsítése a vasút egyik leg­égetőbb gondja. A részlet­műveletek gépesítése után a pécsi igazgatóság építési és pályafenntartási osztályának műszaki dolgozói a közelmúlt­ban összeállították az ország első és jelenleg egyetlen automata vasútépítő gépso­rát. A vasútépítő gépsor a tel ■ jes pályaépítést 17 üzemben végzi, viszonylag jelentékte­len mennyiségű emberi mun­kaerő felhasználásával A gépsor, melynek hossza 5,5 kilométer, teljes egészében hazai berendezésekből áll. A munka első üteme a pálya aláépítményének előkészítése, ennek megfelelően a vasút­építő „vonat” élén a rostáló­gépek haladnak. Ezt követi a bontószerelvény, amely fel­szedi a régi síneket. A gép­sor további egységei a telje­sen gépesített portáldarukkal dolgozó sínfektető által lera­kott vendégsíneken közleked­nek. A vendégsíneket külön erre a célra épített előkészí­tő telepen szerelték össze, 24 méteres, vasbeton talpazatú mezőket képezve. A vendég­sínek lerakása után, ugyan­csak teljesen gépesítve, 120 méteres sínszálakat fektetnek a pályatestre, melyeket a he­gesztő egységek 360 méter hosszúra hegesztenek össze. Ezután érkezik a „gomboló” kocsi, mely a pályába ágya­zott új, vasbeton talpazatról felszedi a vendégsíneket, s helyükre befűzi a 360 méte­res, végleges sínszálakat. Az önürítős kocsik ezt követően kövekkel terítik be a pólyát* majd a munka utolsó fázisa­ként a 360 méteres síneket is összehegesztik. A vasútépítő gépsor 5 és fél óra alatt 360 métert halad előre. A teljesítmények ugrás­szerű növekedése mellett az automatizálás legfőbb ered­ménye, hogy felére csökken­tette az építőmunkások szá­mát, a vasút nagyarányú pá­lyakorszerűsítési terveinek időbeni végrehajtását ugyan­is elsősorban a munkaerő- hiány akadályozza. Több kisebb újítást is be­vezettek. A vasbetonaljra csa­varozott geolemez alá poliész­ter lapot helyeznek, mely egy­részt szigeteli a pályát, más­részt növeli annak rugalmas­ságát. A vágányzár ideje alatt az összeköttetést ultrarövid­hullámú adó-vevő készülék­kel tartják fenn az illetékes forgalmi szolgálattevőkkel. A Irovi pártmunkás kül­döttség mai. programjában a Pécsi Tanárképző Főiskola meglátogatása szerepelt, aho­vá a vendégeket elkísérte Csendes Lajos elvtárs, a me­gyei pártbizottság titkára. A vendégeket a főiskolán Márk Bertalan igazgató, dr. Kolta Ferenti igazgatóhelyettes, Szent istványi Gyuláné, a városi pártbizottság osztályvezetője, Selymes Ferenc és dr. Korcs- máros Imre tanszékvezetők és Bolle Ferenc, az igazgatói hi­vatal vezetője fogadták. Az 1948-ban létrehozott in­tézet eddig közel 7000 peda­gógust adott az országnak és négyéves képzés alatt általá­nos iskolai szaktanárokat avat­nak. — Jelenleg a nappali tago­zaton 1300, a levelezőn 3000, a zalaegerszegi kihelyezett ta­gozaton 200 hallgató tanul — tájékoztatta a vendégeket Márk Bertalan igazgató. — Húsz tanszéken 180 tanári státuszban dolgozó, 80 tan­segéd személyzet és egyéb technikai személyzet segíti az oktató munkát. Ezenkívül 24 osztályos gyakorló iskolája is van a Pécsi Tanárképző Fő­iskolának. A vendégek ezután kérdé­seket tettek fel. V. KÜCEVOL: Mennyibe kerül egy nappali és mennyi­be egy levelező hallgató éves képzése? MÁRK BERTALAN: A nap­pali tagozaton tanulók kép­zésére évente megközelítően 18 ezer forintot fordít álla­munk, míg a levelező hallga­tók oktatását a megyei taná­csok állják. V. KUCEVOL: Milyen gya­korlati képzésben részesülnek a leendő pedagógusok? MÁRK BERTALAN: Négy év alatt egyenlően osztjuk el a gyakorlati képzést. Ebben különbözünk az egyetemek­től, ahol az ötödik évben van a gyakorlat. Nálunk az első évben hospitálnak és elsősor­ban pszichológiai megfigyelé­seket végeznek a hallgatók. A második évben már megkez­dődik a gyakorlati képzés, míg a harmadik-negyedik évben rendszeresen tanítanak, sőt a negyedévesek egy héten át összefüggően, önállóan oktat­nak. Ezenkívül három hétre beosztjuk őket vidéki isko­lákba, hogy a Pécsi Tanár­képző Főiskola mellett m'">­Újahb hóakadály a Dunántúlon A KPM Közúti Főigazgató­ságának szerda délelőtti tájé­koztatója szerint a Pápa—Já- nosháza, a Lövő—Fertőszent- miklós és a Jánosháza—Sü­meg közötti utakon a hóaka­dályokat sikerült megszüntet­ni, ellenben a szerdára virra­dó éjszaka újabbak keletkez­tek, így a 827-es csórna— szombathelyi úton Hegyfalu és Vasegerszeg között és a 843-as úton Sárvár—Vát kö­zött. Győr-Sopron, Zala, Vas, Veszprém és Fejér megyében összesen 32 összekötő út jár­hatatlan. Nehezen járható a 7-es út Nagykanizsa előtt, a 87-es kám—szombathely—kő­szegi út Rum és Szombathely között, a 61-es dunaföldvár— sásdi út több szakaszon. A közúti igazgatóságok az utak felszabadítására útnak indí­tották a hótakarító gépeket. Amennyiben nem lesz újabb erős szél, az utak megtisztí­tása szerda estére várható volt. Megkezdődött az írószövetség közgyűlése ködő gyakorló iskola sajátos légkörén kívül lássa a hall­gató a vidéki, tipikus iskolá­kat is. G. SZMIRNOVA: Milyen a lemorzsolódás a hallgatók kö­rében? MÁRK BERTALAN: Gya­korlatilag nincs lemorzsoló­dás a nappali tagozaton. Lé­nyegében egy-két hallgató marad ki, legtöbbször egész­ségi okokból. A levelező ta­gozaton viszont már maga­sabb a lemorzsolódás száza­léka. H. BANDROVSZKIJ: Mi­lyen a férfiak és a nők ara­nya a hallgatók között? MÁRK BERTALAN: Het­venhat százalékban nőket ok­Szerdán a főváros újváros­háza tanácstermében megkez­dődött a Magyar írók Szövet­ségének közgyűlése. A tanácskozás elnökségéiben foglalt helyet Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Köpeczi Béla, az MSZMP Központi Bizottsá. ga kulturális osztályának ve­zetője és Aczél György, a mű­velődésügyi miniszter első he­lyettese. Ugyancsak az elnök­ségben foglalt helyet Darvas József, a Magyar írók Szövet­ségének elnöke, Dobozy Imre, Goda Gábor, Illés Endre, Ve­res Péter, Király István, Si­mon István és Cseres Tibor. Részt vett a közgyűlésen á különböző művészeti szövet­ségek, társadalmi és tömeg­szervezetek számos képviselő­je, kulturális életünk sok más vezető személyisége. Darvas József megnyitójá­ban megemlékezett a legutób­bi közgyűlés óta elhunyt írók­ról. A tanácskozás részvevői néma felállással adóztak Ara- nyossy Pál. Reményi Béla, Sándor Kálmán, Reményi k Zsigmond. Kárpáti Aurél. Kei­ler Andor, Kis Ferenc, Dallos Sándor, Szüdi György. Barta Lajos, Bóka László, Földessy György és Rubinyi Mózes em­lékének. Ezután a választmány be­számolóját a mai irodalom helyzetéről, az írószövetség funkciójáról és feladatairól Dobozy Imre, a szövetség fő­titkára mondotta el. (Folytatás a 2. oldalon) ! TÉLI ESTE Vasércet találtak Rudabánván Rudabányán, hazánk leg­nagyobb vasérclelőhelyén, hosszabb ideje kutatnak út ércmezők feltárása céljából. A kutatómunka eredményes­nek bizonyult. A bányaüzem­től hat kilométernyire, Alsó- telekes község határában a geológusok megállapítása sze­rint ezen a területen, közvet­lenül a föld felszíne alatt kö­rülbelül egymillió tonna érc- vagyon húzódik. Egyrésze jó­minőségű barna vasérc. Foto: Erb

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom