Dunántúli Napló, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-24 / 277. szám

IMS. NOVEMBER 24. napló 3 Pécs üzemeivel ismerkedik a Ívovi pártmunkásküldöttség (Folytatás az í. oldalról) Ezért több termelőszövetke­zet egyesült és jelenleg a me­gyében 137 közös gazdaság van. A termésátlagok nem rosszak és a terméseredmé­nyeket azzal sikerült emelni az utóbbi években, hogy szé­lesebb körben alkalmazták a vegyszereket. Célunk a jövő­ben a gépesítés fokozása. — Pécsett — folytatta a tá­jékoztatást Rapai elvtárs —, nyolc szakon egyetemi szintű képzés folyik. Minden művé­szeti szövetségnek vannak képviselői városunkban. Meg­említette a Pécsi Balettet, melyről alig két hete dicsérő cikket irt a „Tyéatr” című szovjet folyóirat. Ezután Kucevol elvtáre, a küldöttség vezetője ismertet­te Lvov megye életét. — Jelenleg a XXII. kong­resszus, valamint a párt már­ciusi és szeptemberi plénuma határozatainak megvalósításán dolgozunk: hogyan lehetne a gazdaságfejlesztésben még na­gyobb eredményeket elérni. Főbb célkitűzéseink: megol­dani a kolhozok további gaz­dasági megerősítését, a falvak gazdasági és kulturális fej­lesztését. közelebb hozni őket a városhoz, emelni az élet- színvonalat városban és falun egyaránt. Testvérmegyénk 21 000 négy­zetkilométeren terül el és 2 310 OOO lakosa van, melynek maidnem 50 százaléka város­ban él. Maga a megyeszék­hely 520 OOO lakost számlál A háború utáni két évtized­ben az ipar tizenhétszeres fejlődést ért el. Igen sokirá­nyú az ipari termelés, az utóbbi években sok nyers­anyag-lelőhelyet tártak fel, el sősorban szenet, gázt. kálisót. ként és olajat bányásznak. Egy év alatt a beruházások értéke eléri a 250 millió ru­belt. ami mintegy 3 milliárd forintnak felel meg. Hét épí­tőipari tröszt biztosítja a nagyarányú beruházások gyors megvalósulását. Ezek a trösz­tök elsősorban a városok építkezésem, ipari centru­mokban dolgoznak. Ugyanak­kor a kolhozokban a helyi jelentőségű beruházásokat az úgynevezett kolhozközi építő­ipar} társulások oldják meg. Az állam technikai felszere­lést, gépeket ad a társulások­nak. míg az anyagot helyi erőforrásból biztosítják. — Készülünk a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 50. évfordulójának megünnep­lésére. amelyre 1967-ben ke­rül sor — folytatta Kucevol elvtárs. — Jelen van a szo- kolszki járás pártbizottságá­nak első titkára, aki elmond- hatia. hogy náluk az évfor­duló tiszteletére vállalták, hogy közel 100 klubot, 90 fa­lusi iskolát és mintegy 100 navközi otthont létesítenek a kolhozok összefogásából, anya­gi erejéből. Testvérmegyénk iparának termékeit 67 országba expor­tálják, és az exportlehetősé­gek, a termelés fokozása ér­dekében vegyi kombinátokat, kálisó- és kénkombinátot, mű- anyagszálgyárat építenek, há­rom új bányát nyitnak. Lvov kulturális életéről szól­va Kucevol elvtárs többek kö­zött elmondotta, hogy 12 fel­sőfokú tanintézetben oktatják a fiatalokat. — Ha megkezdődik az ok­tatási év, akkor Lvov telje­sen megfiatalodik, hiszen 60 ezer diák jár az iskolákba. Ezután a baráti beszélgetés során testvérmegyénk párt­munkás-küldöttségének tagjai kicserélték tapasztalataikat és véleményüket megyénk párt­vezetőivel. a gazdaságszer­vezési kérdésekről, a Szovjet­unióban napirenden lévő gaz­daságossági feladatokról. A vendégek a déli órákban megtekintették a Zsolnay Mú­zeumot, majd az Olimpiában ebédeltek. Az ebéd utáni új- mecsekaijai városnézést köve­tően ellátogattak a Patyolat Tüzér utca« új üzemébe. Meg­tekintették az új Pécsi Tej­üzemet is és elismerően nyi­latkoztak városunk két. kor­szerű, új létesítményéről. Aa üzemlátogatás után felkeres­ték az Ércbánya Vállalat új- mecsekaljai munkásszállóját. Gáldonyi Béla Pécsett ülésezett az ÉM kollégiuma n műszaki fejlesztés meggyorsítására van szükség 2,2 milliárd forin* értékű ú* beruh >zás 1966-ban 2400 építőmunkásra volna -z.ükség Dr. Trautmann Rezső épí­tésügyi miniszter elnökletével tegnap délelőtt Pécsett, a városi tanács vb-termében tar­totta ülését az Építésügyi Mi­nisztérium kollégiuma. A napi renden Baranya megye és Pécs város építési, kivitelezi i és tervezési helyzetének ér­tékelése szerepelt. Az ülésen a kollégium tagjai mellett részt vett Novics János, a megyei pártbizottság titkára, Palkó Sándor, a megyei ta­nács elnöke, dr. Rugási End­re, a városi pártbizottság tit­kára, Körösi Lajos, a városi tanács elnöke. Jelen voltak a megyei és városi tanács építési osz­tályainak vezetői, a pártbizott­ság ipari osztályának képvise­lői, valamint a Beruházási Bank, az Állami Építőipari V. és az ÉM Tervező Vállalat igazgatói. Az erők szétforeácsolódtak A kollégium Papp Lajos, az ÉM. szakigazgatási főosztály­HITEL a mezőgazdasági termelés fellendítésére Az Országos Takarékpénztár és a SZÖVOSZ szeptemberben vezette be az új hitelformát, a háztáji termelés növelését elő­segítő mezőgazdasági hitelt. Az OTP hitelezési főosztálvá- na'- tájékoztatása szerint az első hónáéban 400 ké-elemre bá-ommi'lió forintot folyósí tottak. Októberben megnégv- S7e’’eződött ez a mezőgazdasá­gi hi tel-forgalom. 1960 kérel­mező 12,8 millió forintot vett fel. Huszonegy kutató, két­szer annyi asszisztens és más segéderő, tizennyolc laboratórium, vagy tízmillió forint értékű műszer... — Némi tájékoztatást e szá­mok is adnak az egyetem Biofizikai Intézetéről, ha a benne folyó tudományos munka jelentőségére nem is utalunk. A felirat 1946-ban került a bejárat fölé, noha már a harmincas évek elejétől folynak biofizikai kutatások az épületrészben. Ez a vi­lág első tíz biofizikai inté­zeteinek egyike, az ország mindmáig egyetlen ilyen in­tézménye, melyet múltja és mai munkája alapján vi­lágszerte ismernek és szá- montartanak; amely dr. Ernst Jenő professzor veze­tésével kutatókat és tudo­mányos kádereket nevel a 1-ősőbb megalakítandó két fővárosi, szegedi és debre­ceni testvérintézmény szá­mára. Az intézetben dolgo­zik a Magyar Tudományos Akadémia biofizikai kutató- részlege is. D° mit is jelent a bio­fizika szó? A definíció nem olyan egyszerű. Dr. Tigyi József docens — aki végigkísért a laboratóriumokban és be­mutatta az intézetet — így válaszolt a kérdésre: — Azt kutatjuk, hogy mi­lyen fizikai törvényszerűsé­gek érvényesülnek az élő Üzemlátogatáson a Patyolat nál Newton gravitációs törvénye Látogatás a Biofizikai Intézetben szervezetben, a különböző életjelenségekben. Célunk új fizikai módszerek kidolgo­zása a speciális biológiai problémák megoldására. A biofizika azonban nemcsak alkalmazza a fizika és tech­nika meglévő eredményeit, hanem új fizikai elveket is feltár, amit aztán a fizika és technika is hasznosíthat. Az intézet öt nagy téma­kört kutat, mely — a hu­szonegy kutatót tekintve — huszonegy konkrét kutatá­si területre bontható. Ezek egyikére egy szűk kis labo­ratóriumban, dr. Garam- völgyi Miklós adjunktus munkahelyén kaptam vá­laszt. A falon nagy fény­kép — egy sejtrész a méh repülőizmából százötven­ezerszeres nagyításban. — Miért éppen a méh repülőizmát vizsgálják? — fordulok az adjunktushoz. — Mert a méh repülőiz­ma óriási munkát végez, s igen erős, így kitűnően al­kalmas annak tanulmányo­zására, hogy miképpen megy végbe az izommozgás. — És tudják már, hogy miképpen megy végbe? — Többé-kevésbé. Nekünk az a véleményünk, hogy az izommozgásnak az alkatré­szek saját rövidülése adja meg a magyarázatát. Van­nak persze más teóriák is — tette hozzá. — Több kül­földi kollégánk véleménye eltér a miénktől, s hogy melyikünknek lesz igaza, arra majd a jövő ad vá­laszt. — Honnan nyeri az izom a működéséhez szükséges energiát? Dr. Tigyi megjegyezte, hogy ez külön kérdés, mely- lyel már egy másik kutató foglalkozik. Nem érdekte­len dolog ezt kutatni, az élő szervezetek ugyanis gyakorlatilag száz százalé­kos hatásfokkal hasznosít­ják az energiát. Ilyen ha­tásfokra egyetlenegy gép sem képes. S mennyi ilyen csodála­tos titkot rejteget még az emberi, illetve állati szer­vezet! Csak egy közismert példát: ha a forró kályhá­hoz ér a kezünk, azonnal, a másodperc tört része alatt visszarántjuk. Vajon mivel magyarázhatjuk ezt az igen gyors reakciót? Miért fut­hat, száguldhat végig ilyen gyorsan az ingerület az em­ber karjában és agyában? Mi történik az izmokban és idegekben: hihetetlenül gyors, kémiai láncreakciók vagy pedig valamilyen elekt­romos jelenség? — Abban már a legtöbb kutató megegyezik — mon­dotta dr. Tigyi József do­cens —, hogy elektromos jelenség megy ilyenkor vég­be. De hogy milyen termé­szetű és hogyan zajlik le az a bizonyos elektromos je­lenség, az még nem ismert. Ezt kutatjuk a többi között mi is. A válasz folytatásaként az izotóp-laboratóriumba in­vitál. Dr. Nidetzky Antal adjunktus munkahelyén Lajtai Csilla asszisztensnő hét-nyolc centiméter hosz- szú üvegcsövecskét tartott a kezében. A csövecske aljá­hoz egy békaszív volt erő­sítve, mely ütemesen dobo­gott, s mint egy automati­kus gépezet, fel-felemelte a felette lévő rózsaszínű fo­lyadékoszlopot. A békaszív egy hétig is elver. — Miért van szükség er­re? — Ama bizonyos elektro­mos jelenségek tanulmá­nyozása végett. Ha ugyanis vezetője által készített elő­terjesztés alapján kezdte mee a munkát. A jelentés részle tesen elemzi megyénk építő­iparának helyzetét. Az építőipari vállalatok fej­lődését három tényező hatá­rozta meg megyénkben 1. Ba­ranya nehézipari jellege. 2. A gyorsan fejlődő állattenyész­tés. 3. A Mecsek üdülőjelle­ge. E sajátosságokból fakadóan viszonylag kis területeken nagy ipari, valamint ehhez kapcsolódóan jelentős mére­tű lakás-, kommunális, illet­ve kulturális beruházásokra került sor, másrészt a megye területén szétszórtan — de az átlagosnál igényesebb —. me­zőgazdasági, helyi ipari és üdülési objektumokat kellett létrehozni. A jelentés leszögezte, hogy megyénk építőipara a II. öt­éves terv sarán a fontosabb ipari létesítmények és a la­kásépítés terén az átlagosnál jobb eredményeket ért el, a kommunális, társasiház-építési, mezőgazdasági és kisebb ipari jellegű létesítmények építés igényeit azonban nem tudta ki elégítem. Az ok hármas: az ipar súlyos munkaerőhiánnyal küzd, a műszaki színvonal nem megfelelő, ugyanakkor az erők rendkívül szétforgácso- lódtak. Az építőipar szerve­zetileg széttagolt, s az egyes szervezetek között a munka- megosztás nem kielégítő. A megye legnagyobb kivi­telező vállalata az ÉM. Bara­nya megvei Építőipari Válla­lat. Az 1965. évi építési prog­ram 72 százalékát kell elvégez­nie. Az elmúlt években je­lentősen emelkedett a műsza­ki színvonal — elsősorban a panel- és stáza-üzemek belé­pése által —. a gépesítés is növekedett, egv munkásra ju­tó lóerő-érték 4.25. a gépek használhatósági értéke azon­ban rossz A szállítógépek több­ségét ki kellene cserélni. Eh­hez jön a munkaerőhiány A vállalat már ez idő szerint is vidékről toborozza munkásai­nak többségét — kilencszázan laknak munkásszállásokon, s 1200 ember utazik naponta. Nem sokkal jobb a helyzet a tanácsi építőipari vállala­toknál sem. A tanácsi épitő­megállítjuk a szívműködést, radioaktiv sugárzásnak vet­jük alá a szívet, tanulmá­nyozhatjuk, hogy a radio­aktív sugárzás milyen kö­rülmények között képes a szívműködést újra megin­dítani. — Mennyiben érinti ez az említett elektromos je­lenségeket? — A szívműködés megin­dulásának körülményeiből választ kaphatunk arra, hogy milyen természetűek és miképpen zajlanak le azok az elektromos jelensé­gek. Két kutatási területre mu­tattunk rá az alapos ismer­tetés igénye nélkül, hisz az ilyen rövid terjedelemben lehetetlen. Nem beszélve arról a tizenkilencről, ami még hátra van. Búcsúzóul megkérdeztem dr. Tigyi József docenstől: — Milyen gyakorlati hasz­nunk származik az itt fo­lyó kísérletekből? — Amikor Newton fel­fedezte a gravitációs tör­vényt, még nem tudta, mi mindenre használhatják — válaszolta némi gondolko­dás után. — Ma viszont egyetlen szputnyikot sem tudnánk magasba röpíteni Newton törvényének isme­rete nélkül... Egyébként a munka- és sportfiziológia már felhasználja kutatási eredményeinket. Magyar László ipar feladata elsősorban a munkaigényes fe’úiitási '-nn- tartási munkák «'égzése. A kapacitás gyo,r növe é é-e lenne szükség, a gépes-tés azonban, éppen a munkák ’el- lege miatt, viszonylag nehéz, létszámnövelésre pedig nincs lehetőség. KisetiH termelékenység, nagyot)!) bér A megye szinte valamennyi jelentősebb üzemének, vállala­tának van házi építőbrigádja. A MÁV Igazgatóság például 1500, a termelőszövetkezetek 800, az állami gazdaságok 530, a tanácsi brigádok 580, a KÖFA-brigádok 300 építőmun­kást kötöttek le 1964-ben. A házilagos építőbrigádok meg­felelő műszaki és technikai félkészültség hiányában sok­kal kisebb termelékenységgel dolgoznak, mint az állami épí­tőipai-, a bérek azonban jóval nagyobbak. Kisebb mértékben ugyan, de ez vonatkozik a szövetkezeti építőipaira is. A jelentés részletesen fog­lalkozott a megye építésterve­zési helyzetével is. A Pécsi Tervező Vállalat kapacitása jelenleg megfelel aiz igények­nek, a III. ötéves terv során 15—20 százalékos kapacitás- bővítés várható. A tanácsi ter­vező iroda, mely kapacitásá­nak zömét az 500 ezer forint alatti beruházások tervezésére fordítja, az elkövetkezendő években mintegy 40 százalék­kal bővül Az előterjesztés felett nyi­tott vitában elsőnek Palkó Sándor elvtárs szólalt fel. — A pécsi panelüzem kapacitásai: jelenleg nincs teljes mérték-3 ‘ ben kihasználva, éppen ezért célszerű lenne, ha a paneleljá­rást alkalmaznák a nagyobb mezőgazdasági építkezések esetében is — mondotta. — Vannak biztató példák, ezek alapján ki kellene dolgozni a korszerű, 100 férőhelyen felüli istállók típustervét. Németh Lajos, a Beruházási Bank igazgatója hozzászólá­sában az országos jellegi! szak és szerelőipari-vállalatok vi­déki tevékenységét eleme- e. A csőszerelést, speciális bő­szigetelést. felvonóépítést vég­ző vállalatok budapesti szék­helyűek, a munkások többsé­ge — közel 65 százaléka —, azonban vidéki, éppen ’-ért célszerű lenne a nagyobb be­ruházási központokban ön I- 16 főépítésvezetőségeket szer­vezni. Lakásépítés - társadalmi segítséggel Az építőipari kapacitás je­lentős részét a lakásépítkezé­sek kötik le, a kivitelezés üte­me azonban még mindig mesz- sze az igények mögött kullog. Dr. Bánki Nándor, a városi pártbizottság ipari osztályának vezetője, hozzászólásában a társadalmi erők bevonását ja­vasolta a lakásépítés meg­gyorsítása érdekében. — A társasház-építésnél is át kellene térni a panel-eljá­rásra — mondotta. — A sze­relési munkákat elvégezné az állami ipar. Ez rendkívül ké­vés időt igényel. A szakipari munkáknál pedig segíthetné­nek a leendő lakók. Körösi Lajos, a városi ta­nács elnöke, felszólalásában többek között a Pécsi Ingat­lankezelő Vállalat fokozottabb segítését kérte. A vállalat évente 15—16 ezer hibát 'a«'ü meg, s a feladatok a lakások növekedésével egyre nőnek. Több kisgépre lenne szükség. A kollégium a vita után hat pontból álló határozati javas­latot fogadott el, mely a jelen­tés és a hozzászólások a’ap­ján megszabja a megye épí­tőiparának fejlesztése érde­kében teendő legfontosabb in­tézkedéseiket V

Next

/
Oldalképek
Tartalom