Dunántúli Napló, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-20 / 274. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunámon napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja \ XXII. ÉVFOLYAM, 214. SZÁM ARA 5# FILLÉR 1965. NOVEMBER 20.. SZOMBAT Érdeklődés és állásfoglalás IX öz vélemén yiink egyre n5^ vefcvő érdeklődéssel fordul a gazdasági mechanizmus reformjához kapcsolódó kérdések felé. Pártunk Központi Bizottságának 1064 decemberi határozata alapján tizenegy, szakemberekből álló bizottság kezdte meg a gazdasági irányítás jelenlegi rendszerének felülvizsgálatát, hogy annak kritikai elemzése után javaslatot tegyen az új, hatékonyabb módszerek bevezetésére, ezek ősz. szehangolására és fokozatos életbe léptetésére. E bizottságok tevékenysége — mint a vízbe dobott kő — körül ap- róbb-nagyobb hullámokat fodroznák a mechanizmus átformálásának egészét, vagy egyes részleteit érintő sajtóviták, a társadalmi szervezetek ankét- jai, a gyakorlati gazdasági szakemberek és elméleti közgazdászok javaslatai, véleményei, állásfoglalásai. Az érdeklődés indokolt, a megnyilvánuló és fokozódó figyelem mindenképpen érthető: szocialista építésünk, egész további előrehaladásunk sikere döntően a társadalmi termelés hatékonyságának növelésétől függ; a termelés hatékonyságának fokozását viszont jelentős mértékben a gazdasági mechanizmus tökéletesítése segíti elő. S önmagában az a tény, hogy a gazdaságvezetés olyan fejezetei, mint a tervezés, a vállalati önállóság, az árrendezés, az anyagi ösztönzés, a beruházási politika stb. a közgazdasági konferenciák termeiből — gondolatokat ébresztve — a munkapadok, íróasztalok, klubszobák felé is kisugároznak, igazán kedvező jelenség. A vélemények sokszálú kibontakozása, a kollektív bölcsességből sarjadó megfontoltság nem lehet rossz tanácsadó gazdaságpolitikai kérdésekben sem. LS anem azért mégis, a vál** tozások és változtatások szabályát a kézben tartva, nem csupán az előttünk álló utat kell tisztítani. Szükség van néhány oidalvágásra is, a ferae .'őzetek, megtévesztő illúziók ellen. Ttt van mindjárt a „gazdasági fordulatáról költött teória, mely szerint a mechanizmus reformjával hátat fordítunk mindennek, amit eddig helyesnek, célravezetőnek ismertünk el, s valamiféle ed- úig-nem-volt elvek árkádjai akut merőben más gazdasági politikához kezdünk hozzá. Nos. válaszként nyomban kimondhatjuk: nem várható száznyolcvan fokos fordulat gazdaságirányítási rendszerünkben, s az sem remélhető, ho-gy az eddigiektől gyökeresen különböző módszereket sikerül találnunk a szocialista gazdasági rendszer alkotó erejének magasabb fokú kibontakoztatására. Persze, legalább ennyire nyilvánvaló ugyanakkor. hogy termelőerőink mai fedettségi foka a gazdasági irányítás eddig alkalmazott módszereinek felülvizsgálatát helyenkénti átfogó felfrissítését szükségszerűvé teszi. Ki lehet és ki kell dolgozni például a központi irányításnak azt a módusát, mely nem sorvasztja, hanem kifejleszti a vállalati önállóságot, érdekeltséget és felelősséget. Ipari kultúránk jelenlegi szintje lehetőséget biztosít a gazdaságfejlesztés intenzív útjaira való ráiéréshez, — de nem az eddigi múltunk megtagadásával, hanem progresszív móddá; a korábbi gyakorlat kiigazításával, a hibák helyesbítésével, a szocialista tervgazdálkodás hatékonyabbá tételével, — minden eddigi jó eredményünk felhasználásával. C ha az új gazdaságirá- ^ nyitási rendszer kidolgozásánál az időtálló, szilárd alapokra építünk, nyilvánvaló, hogy nem beszélhetünk teljes „gazdasági fordulat”-ról. Nem helyénvaló ez a kifejezés azért se, mert a gazdasági mechanizmus tökéletesítésének szükségességét lényegében már a forradalmi munkás-paraszt kormány programjába iktatta 1957 januári nyilatkozatában: „A központi irányításnak a legfontosabb kérdésekben kell érvényesülnie — olvashatjuk a nyilatkozatban. — Ugyanakkor azonban nagyobb önállóságot kell biztosítani az üzemeknek egyrészről, másrészről a helyi államigazgatási (tanácsi) szerveknek a helyi jellegű ipar irányításában.” Pártunk VII. és VIII. kongresszusa ugyancsak határozottan állást foglalt a gazdasági mechanizmus egyes módszereinek kiigazítása, felfrissítése mellett, és az elmúlt nyolc- kilenc esztendő során számos indolcolt változtatásra sor is került. Csak vázlatosan érintve: bevezettük az új, egységes mezőgazdasági árrendszert, mely érdekeltté tette a termelőket az árutermelés fokozásában; meghonosítottuk a nyereségrészesedési rendszert, erősítve ezzel a gazdaságossági és jövedelmezőségi szemléletet; a közös, együtemű tervezés kialakításával növeltük a tervező szervek önállóságát és felelősségét; decentralizáltuk, s ezzel ösztönzőbbé tettük a prémium-rendszert; árkiegészítési és árkiegyenlítési forgalmi adóval sarkantyúz- zuk az üzemeket a korszerűbb termékek gyártására; bevezettük az eszközlekötési járulékot, mely árrendszerünk számottevő továbbfejlődését eredményezi. Ezt a megkezdett, s a tudományos gazdaságvezetés megszilárdulása felé kanyarodó folyamatot folytatjuk a gazdasági mechanizmus megjavítását célzó, most kidolgozás alatt álló ‘ntézkedésekkel. A reform tehát bizonnyal megerősíti és az új mechanizmusba szervesen beépíti eddigi gazdaságirányításunk előre mutató elemeit, komplex egységbe ötvözve az új, a fejlettség mostani szintjének megfelelő módszerekkel. E lhangzott aztán néhány helyen olyan nézet is, hogy hibáink, nehézségeink egycsapásra megszűnnek a gazdasági irányítás új rendjének kidolgozásával és bevezetésével. S mivel erre nem kell már hosszú ideig várakozni, addig nem is érdemes a hibák ellen hadakozni. Káros, sőt, veszélyes ez a nézet, ‘ hiszen arra alkalmas csupán, hogy a dolgozókban elaltassa a felelősségérzetet, lefékezze az eredményekre törés lendületét. A fent elmondottakból kicsendül már, de e gondolatsor láncszemeként is le kell írni: á gazdasági irányításunk rendszerében várható reformok szövege aligha tartalmaz majd olyan varázsigét, melynek hangoztatása nyomán elszáll minden komor felhő a fejünk fölül. Csak példaként említve: a munkafegyelem megszilárdítása, az anyaggal való ésszerű gazdálkodás, a feleslegesen sok túlóra számának mérsékTűzrendészed értekezlet Pécsett 79 ipari és közlekedési tűzeset — A vezetők felelőssége A megyei tűzrendészet! parancsnokság pénteken tűzren- dészeti értekezletet rendezett Pécsett a Fegyveres Erők Klub jában az ipari üzemek, közlekedési és kereskedelmi vállalatok vezetőinek, illetve tűzrendészet! előadóinak részvételével. A megyei parancsnokság vezetői mellett a tűzoltóság országos parancsnoksága, a megyei pártibizottság, a megyei tanács, az ügyészség, a rendőrfőkapitányság és a szakminisztériumok képviselői is részt vettek az értekezleten. Dukits Károly őrnagy, a megyei parancsnokság helyettes vezetője beszámolójában elsőnek a tűzkárstatisztikát ismertette. 1965. első kilenc hónapjában a tavalyi 75-tel szemben 79 tűzeset történt az ipar, kereskedelem, illetve közlekedés területén. A kár közel 200 ezer forint. A tűzesetek jelentős része a használati, illetve technológiai utasítások megszegésének következménye volt, ami azt bizonyítja, hogy sokhelyütt még mindig csak formaságnak és felesleges megkötöttségnek érzik a tűzrendészed szabályokat. Űjabb 250 felső tagozatos gyerek a szakrendszerű oktatásban A jövőben, vagyis az 1966— 67-es tanév elejéig újabb iskolákat körzetesítenek a megyében. A jelenleg is 374 iskolával rendelkező, sok apró községből álló Baranyában ugyanis csak a körzetesítés és a diákotthoni hálózat fejlesztése révén oldható meg, hogy a felső tagozat valamennyi tantárgyát szaktanár oktassa. 1966 szeptemberéig tehát további 7 faluban szűnik majd meg alsótagozatos iskolai oktatás. A körzetesítés most következő szakasza előreláthatólag a pécsváradi járás számára lesz a leghasznosabb. — Ha ugyanis minden gondot meg tudnak oldani, akkor a megyében ez lesz az első járás, ahol minden egyes tanuló szakrendszerű oktatásban részesül. Ehhez elsősorban az szükséges, hogy a lovászheté- nyi iskolát Erdősmecskéhez körzetesítsék. Mivel bekötőút és autóbuszjárat van, most már csak azt kell megoldani, hogy az autóbuszjárat lehetőleg igazodjék a tanítás kezdetéhez. illetőleg végéhez. A lovászhetényi szülők ugyanis csak így hajlandók beleegyezésüket. adni ahhoz, hogy gyermekük naponta más faluba utazzék. Erdösmecskán négy tanterem van így „két műszakban’’ mego’dható az alsó és felső tagozat oktatása. A járásban diákotthon is épül, mégpedig helyi erőforrásból vásárolt épületben, Mecseknádasdon. Ide tehát bejárhatnak Óbánya és Ófalu gyermekei. Ha ezt a diákotthont sikerül kissé bővebbre kialakítani, úgy Kisúj bánya, Püspökszentlászló és Apát- varasd felső tagozatos diákjai , is bejöhetnek Mecseknádasd- ra, s ezzel a pécsváradi járás iskoláinak körzetesítése befejeződött. Kettős megoldás áll a bir- jáni gyermekek előtt Ha sikerül iskolabuszt szerezni, akkor Olaszra, ha nem, az esetben Szederkénybe járnak majd be. Hasonlóan iskolabusz kérdése: hogyan utazzanak a nagyhajmási gyerekek Má- gocsra? Ebben a faluban egyébként már az idén kérték a szülők a körzetesítést, de közlekedési eszköz híján nem sikerült eleget tenni kérésüknek. Előreláthatólag azon ban a jövő tanévben már megkapják a buszt. Ezekkel az intézkedésekkel összesen újabb 250 felsőtagozatos gyerek kerti be a szak- rendszerű oktatásba a jövő tanévben. A beszámoló részletesen foglalkozott az elmúlt esztendőben tartott hasonló jellegű értekezlet óta történt változásokkal. Sajnos, vannak évek óta húzódó problémák: a Pécsi Vasas Ktsz gázpalack-táro- lója még mindig veszélyes, s így van ez a Porcelángyár üzemanyag- és göngyölegtárolójával is annak ellenére, hogy a szabálytalanságot jegyzőkönyvek tucatja rögzíti. Dukits Károly beszámolójában részletesen foglalkozott a vezetők felelősségével. A szabálytalanságok többsége annak ellenére, hogy a munkahelyi vezetők tudnak róluk, sőt nem egy esetben éppen az ő utasításuk következtében jönnek létre, legtöbbször csak akitor derülnek ki, ha már tűz keletkezett. így volt ez a Háziipari Szövetkezet esetében, ahol egy új gépet állítottak be engedély nélkül, mely rövidesen tüzet okozott; s így volt a 12-es AKÖV-nél is, ahol a vezetők engedélyével szakképzetlen munkás dolgozott a hegesztő apparátus mellett. A beszámoló után Kostélecz- ky Sándor őrnagy, a megyei tűzrendészet! parancsnokság vezetője három kiváló tűzrendészet! előadónak pénzjutalmat, több vállalatvezetőnek pedig belügyminiszteri elismerő oklevelet adott át. A beszámolót vita követte. 28 ezer KST-tag Baranyában '1954-ben alakultak meg az az első KST-k Baranyában. Ma már 165 KST működik a megye üzemeiben, taglétszámuk 28 ezer. A KST-kben elhelyezett összegek együttesen elérik már a havi 4,5 miVió forintot. Ez év folyamán csernem 50 millió forint hitelt folyósítottak tagjaiknak az üzemi takarékpénztárak Legtöbb hitelt a megye legnagyobb KST-je nyújtotta tagjainak: a megyei postaigazgatóság dolgozóinak takarék- pénztára, összesen 880 000 forintot. Ugyanez a KST, amelynek 981 tagja van. ' november 24-én fizeti ki a tavaly december óta elhelyezett több mint egymillió forintnyi betétet. Az üzemi KST-k közül igen tekintélyes a bányászok által alakított Istvánoknál és Béta-aknai is. Az István-aknai KST-nek 482 tagja van, ezek 1 100 000 torinfot helyeztek el az év folyamán üzemi takarékpénztárukban. A komlói Béta-akna dolgozói közül 308-an tagjai a KST-nek, évi megtakarításuk közel 800 ezer forint. — Népszerű a Mohácsi Bútorgyár üzemi takarékpénztára is. Összesen 235 tagja van, akik 360 ezer forintot kapnak vissza kamatostól, év közben befizetett megtakarításaik fejében'. Az idei takarékossági napok felhívására két új üzemi KST alakul Baranyában, az egyik a Tüdőszanatóriumban, a másik a Pécsi Bútorgyárban. Ködös délután lése, a munkaidő mind teljesebb kihasználása, az ütemes termelés meghonosítása és ezzel az időszakos hajrák kiküszöbölése, az üzemvezetés színvonalának emelése, a munka termelékenységének növelésé és egy sor egyéb gazdasági-termelési kérdés már hosszú idő óta és a jelenben is megoldást sürget. Az e téren szükséges intézkedéseket nem helyettesítheti a gazdasági irányítás új modelljének felrajzolása. A tétlen várakozás álláspontjának helytelenségére figyelmeztet pártunk Központi Bizottsága ez év június 25-i ülésének egyik megállapítása is: „A szocialista gazdálkodásnak nem egy évre szóló, hanem állandó feladata a termelés minden ágában a minőségi követelmények és a takarékos gazdálkodás elvének érvényesítése.” Nem becsukni kell hát a szemünket a lazaság, a pazarlás láttán, nem halogatni kell az olyan intézkedések foganatosítását, me- ; lyek összefüggésben sincsenek j az irányítás rendszerével, hanem éppen ellenkezőleg: a < termelés előnyös jegyeinek ] szaporításával kedvező félté- < teleket kell biztosítani a gaz- ! daságirányítás rendszerében ! szükségszerűen bekövetkező | reformok számára. A gazdasági mechanizmus j ” nem magától működő,! önmagát megújító rendszer, j hanem csupán a gazdasági { törvények érvényesülési mód- j ja. Természetes így, hogy ■ tényleges tartalmát, értékét a ! társadalom tevékenysége adja I meg. Az irányítási rendszer j keretei között végül is az alkotó ember cselekedetei a1 meghatározók, a döntők, me-! lyek a közösségi és az egyéni I célokat egyaránt szolgálva, a; szocialista rendszerben rejlő j energiák feltárása, a társadal- ■ ni termelés eredményességé-1 nek fokozása irányában hat- • nak. 5 Eri) János felvétele
