Dunántúli Napló, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-18 / 272. szám
1965. NOVEMBER 18. napló 5 Parlagon hagyott kincs Műveltség vagy nemzetiségi kérdés? - Német könyvtár, ami nines A gondolat nem hagy nyugton: Goethe nyelve haldoklik Szederkényben? Mióta benyitottam a könyvtár vajszínű ajtaján, furcsa bűntudat támadt bennem. A régész érezheti ezt, ha ásatás közben összetörik kezében a római váza és a szépség, amit idő és természet oly bölcsen megőrzött, most darabokra hull. Ültünk a könyvtárban Ravasz Jánossal, magabiztosan hátradőltünk az előkelő karosszékekben, mégis beszéd közben a mondatok egyre bizonytalanabbul születtek meg. Á téma: a szederkényi nemzetiségi könyvtár, ami tulajdonképpen nincs. — Mennyi lakója van a falunak? — Körülbelül ezerhétszáz. — Ebből hányán beszélnek németül? — A fele. Szándékosan nem kérdeztem így: „Mennyi a német nemzetiségű?” Ma már vegyesházasságok, új tartalmú anyanyelvi gondok tennék pontatlanná a választ. így pontosabb. — És a könyvtár állományában vajon ugyanilyen a magyar és német nyelvű kötetek aránya? — Nem, a kétezer kötetből csak százhúsz német nyelvű. Kiderül: a szederkényiek nem olvasnak német könyvet. Miért? — Csak a legidősebb nemzedék beszél állandóan anyanyelvén. A középkorúak értik és beszélik a németet, de csak ha valaki kezdeményezi. A gyermekek pedig már nem mindenütt értik meg egyformán jól mindkét nyelvet. Az iskolai német nyelvoktatásra — amit szabadon választott tárgyként vezettek be — a németül értő gyermekeknek talán 20 százaléka iratkozott be. A könyvtár olvasói öregek. De nekik egyszerűbb olvasmányok kellenének vagy mesék, abból niég kevés van. Az állomány: néhány Goethe, egy-egy Hilshoff. Kleist, Kohlhaus, aztán Bruno Apitz, Heinrich Böll és német fordításban szovjet regények. Ismeretterjesztő mű egy sincs. Néztem a három polcot, ahol a százhúsz német kötet szerénykedik, és eszembe jutott a vadászkalapos agronómus. Múlt héten láttam egy pécsi könyvesboltban, éppen cifrákat mondott, mert a fontos agrokémiai szakkönyv, amit keres, csak németül létezik. így mondta neki a kereskedő és hozzátette: „Uram, ha komolyan akar elmélyedni a műszaki vagy kémiai irodalomban, akkor tanuljon németül!” Azt hiszem a szederkényi könyvtárban ez az emlék támasztotta bennem az első szomorú pillanatot. De nemcsak ez. Ravasz János, a községi könyvtár vezetője mást is mesélt. — Néhány szederkényi lány a Leöwey Gimnázium német tagozatába járt. Ott nemcsak a nyelvet, hanem egyes' tárgyakat is németül tanulnak. Ök, szegények, jöttek volna ide német könyvekért, de hát mit adhatok én ebből az állományból? — Hogyan szerzi be a könyveket? — Az Állami Könyvterjesztő Vállalat könyvellátó osztás lyáról rendelem meg. Beszerezhetném másutt is, de ők katalogizálva, minden könyvtári kellékkel ellátva küldik, ami hatalmas munkatöbblettől mentesít. Nálunk viszont csak magyar könyvek vannak. így az évi 6000 forintos könyvtárfejlesztési keretből egyetlen német mű sem kerül abba a faluba, ahol a lakosság fele németül ts beszél. Persze, Ravasz Jánosnak igaza van: havi 120 forintos tiszteletdíjjal rengeteg munkája, kuitúrházigazgatói teendője mellett, a katalogizálást nem fizetik meg. — A földművesszövetkezet jóvoltából már harmadik éve rendezünk könyvbált. Ennek mintegy 800 forintos bevételéből viszont javarészt német könyvet veszünk majd a pécsi idegen nvelvű és zenemű könyvesboltban. A helyzet azonban nerfi ilyen egyszerű. Hiszen á második világháború után alapjaiban változott meg a szederkényi németség lélekszáma, élete. És az utóbbi években hazajárnak a kitelepítettek és kijárnak hozzájuk az itthon1 maradtak. Odakintről német könyvek kerülnek be, amit ritka és tiltott gyümölcsként forgatnak Szederkényben, mert ellensúlyozásukra itthon Réfegezni kell a közönséget! Intőn L'eliin a pécsi filmszemléről Anton Liehm, a nemzetközi tekintélyű csehszlovák film- kritikus minden rendezvényen részt vett, ahol csak tudott, Pécsett, Komlón, szakmai és nyilvános előadásokon, vitákon, találkozókon, németül, angolul, franciául vitázott a magyar szakemberekkel vagy tolmács segítségével ■ nézőkkel. Csak utolsó nap sikerült nyugodtan leülni vele egy interjú erejéig. — Mi a véleménye a pécsi filmfesztiválok jövőjéről? — Pécs kétségtelenül rendkívül szép város és alkalmas a fesztiválok megrendezésére. Ezt mutatja a rendezésnek az a törekvése is, hogy sokszínű programot nyújtson. Kétségte- en az is, hogy egy szemle, =>»y fesztivál igen fontos a közvélemény formálásában. A közönség így tudja meg, hogy nil ven komplikált művészet a film. Én azonban eddigi '■pasztalataim alapján nem '^ém, hogv újszerű kapcsosokat eredményezhet a kö- ■ rség és a filmművészet kö— Mivel indokolja ezt? — A népi demokratikus országokban forradalmi váltó-' zásokat jelentett a filmgyártás államosítása. Sehol a világon nem teremtettek ilyen e-ős alapot az üzletmentes filmművészetnek, s így többek között a közönséggel való szervezett kapcsolatnak Az államosítás —onhaa csak az első lépés. Utána teljes szerkezetében át kell alakítani a közönségkapcsolatot. Ehelyett szerintem a népi demokratikus országok filmszakmájának vezetői a nyugati filmforgalmazási módszerek bűvöletében élnek Nyugaton sokkal kisebb lehetőségekkel és ritkábban jelentkeznek az újszerű tömegkapcsolatok kialakítására irányuló törekvések. Szerintem néha mégis nagyobb eredményt érnek' el, mint mi, akiknek ehhez jobb alapunk, államosított filmgyártásunk van. Ennek a szemléletnek az ellensúlvozására pedig nem elegendő a megszokott, a hagyományos filmfesztiválok. — A megoldás? •— A fesztiválokon rétegez- ní kell a közönséget, és mindenkit a számára megfelelő filmhez vinni, de ezt szigorúan é» jól megszervezve. nincs elég német mű. A könyvtárba még a Neue Zeitung sem jár. — Milyen a könyvtár kapcsolata az iskolai német nyelvoktatással? — Sajnos, nincs vele kapcsolatunk. De az ötlet jó, ezt is. ki kellene használni. A nyelvkultúra fenntartása, fejlesztése ma már nem nemzetiségi kérdés. Azt már túlhaladta ' az élet. De ha á nemzetiségi kérdés el is hal, attól még művelni kell a két- ■ nyelvűséget, sőt, fejleszteni a meglelő kétnyelvű falvak kultúráját. S nem szabad elfelejteni, Baranyában sok ilyen falu van, benne mintegy 80 000 ember él, aki németül. beszél! Földessy Dénes Üzemlátogatás A Doktor Sándor Művelődési Ház jótsikerfilt Szemlátogatást szervezett a Pannónia Sörgyár munkájának megismerésére. Képünkön: Sümegi Ferenc művezető mutatja he a látogatók egy csoportjának a hordótöltő pincét. A lány: Bretus Mária T anulmányait 1960-ban fejezte be az Állami Balettintézetben. Azonnal Pécsre szerződött, öt év alatt az együttes csaknem 30 da rabot mutatott be. Ezek majdnem mindegyikében tánco lt, gyakran főszerepeket A Balett Sopianae-val fellépett a Német Demokrátikus Köztársaságban, Lengyelországban, Angliában, Finnországban, a Német Szövetségi Köztársaságban, Romániában, Csehszlovákiában, Luxemburgban, Ausztriában és a közelmúltban a skandináv államokban: Svédországban és Norvégiában. Az együttes legutóbbi bemutatóján, A csodálatos mandarin-ban „A lány” szerepét táncolja. A beszélgetés a balettigazgató dolgozószobájában folyik. A falakon az együttes bemutatóinak plakátjai, apró zászlók és két fénykép: az egyikről Bartók, a másikról Sztravinszkij néz ránk. Az íróasztalon könyvek, kották, hanglemezek és nehezéknek egy koponya. Mellette színes reprodukció: Raffael önarcképe. A sarokban rezsó; húsz perc, amíg a vizet az alumíniumkannában a feketekávéhoz felforralja. Apró neszek szűrődnek be a folyosóról: cipők nyikorgása,' ajtócsapódás és az előadás kezdetét .jelző csengő. — A Mandarin a műsor harmadik száma. Előtte még át kell öltöznöm. Addig beszélgethetünk. — A Mandarin körülbelül negyven perc. „A lány” az elejétől a végéig színpadon van. Mennyit készült erre a háromnegyed órás szerepre? — A próbákat már júniusban elkezdtük, aztán szeptenu bérben folytattuk. Számítsa ki: összevéve több mint két hónapig gyakoroltam, naponta két-három órát. — Az egyik próbán láttam, amikor a Mandarin haldoklási jeleneténél a koreográfus azt mondta: Most vegye föl a palástot és apró, csoszogó, kínai lépésekkel járja körül. Menynyi az, ami egy szerepben előírás”, és mennyit ad hozzá a táncos? — Körülbelül fele-fele. A próbák itt is úgynevezett „ól- vasópróbávaf kezdődnek, • koreográfus elmondja, hogy miről szól a darab, fölfogása szerint mit akar megvalósítás ni. Ez még csak beszélgetés. Aztán megmutatja a lépéseket, a technikát, intsrukciókat ad. De a kidolgozás rám van v'zva. A táncosnak is van egyénisége, amit a szerepfelfogáson belül ki kell fejeznie. — Láttam, a próbaterem egyik fala csupa tükör. Hinnék mi a szerepe? — A táncos elsősorban önmagát nézi, mozdulatait figyeli benne. Am,ig a gesztusok beidegződnek, addig van rá szükség. Az előadáson aztán eltűnik a tükörfal, és a nézőkkel találom magamat szembe. — El szokta olvasni az előadásról megjelent kritikákat? — Persze hogy elolvasom. Vagy örülök, vagy dühöngök miattuk. Mindenképp jó, ha tudom a kritikus véleményét. Néha hasznosat is találok benne. Zárójelbe tett nevemet is elfogadom, ha a kritikus alá tudja rendelni annak, amit mond. De nem gyűjtöm, nem ragasztom albumba a kritikákat. Anyukám szokta kivágni és eltenni őket. A külföldi lapokat meg a fotókat itt őrzik az archívumban. A szobámat nem fényképekkel tapétázom körül... — A pályán kitől tanult a legtöbbet? — Pesten Bartos Irénnél végeztem. A Balettintézet a technikai felkészültséget adta meg; igazi táncos itt Pécsett lettem. Eck Imrének vagyok a leghálásabb. — Milyen egy átlag-napja? Például a mai. — Kilenc óra körül kezdődik és éjfélkor ér véget. Minden délelőtt másfél óra mozdulatgyakorlat, afféle tréning. Bs ugyanannyi próba. Két óra körül sovány ebéd a Pannónia pincében. Egy könnyelműen elfogyasztott „sarokhoz’’ már veszélyes lehet. Ebéd után a kollégákkal valami közös program, pihenés. Albérletben lakom, a magánélet nem sok. Este hat órára mindig bejövünk a színházba. Vagy próba, vagy előadás, vagy egyszerűen csak beszélgetünk... — A táncon kívül milyen más művészet érdekli? — Az irodalom, A moderneket szeretem olvasni, elsősorban Hemingway-t. Meg a zene. Ehhez a bemutatóhoz it sokat hallgattam Bartókot, t mindent elolvastam, amit írtak róla. Kroó György könyvét meg Lendvaiét. A legmagasabb matematikával fölérnek ezek az elemzések. — Mikor sírt utoljára? — Azt hiszem, a leghatásosabban a gyöngék, a legőszintébben a nagyon erősek szoktak sírni. Belőlem a bemutatók előtt felgyűlt feszültség robban ki sírásban. A jelmezes főpróbák a legizgalmasabbak, a legidegesitöbbek, a leg- kimerítőbbek. A prömierek előtt mindig kisírom hát magam, s az első előadáson már nyugodt vagyok, tudok mosolyogni. — Mi a véleménye a, hírnévről, a dicsőségről? DUNÁNTÚLI NAPLÓ az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc Szerkesztőség: Pécs, Hunyadi János út II. Telefon: 15-32. 15-33, 21-60. 26-22. 60-U. — Belpolitikai rovat: SÍ-«*. Kiadja: a Baranya megyei L&pkiadő Vállalat. Felelős kiadó: Braun Károly. Kiadóhivatal: Pécs, Hunyadi útit. Telefon: 15-32, 15-33, 21-60, 26-22, 60-11. Pécsi Szikra Nyomda, Pécs, Munkácsy Mihály utca to szám. ^ _______ Felelős vezető: Melles Rezső. T erjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél, naflartét Ott 1 bOnapra XL— WL — ~ ' — Nyilván szeretem, ha minél több néző ül a színházban. De arra nem vágyom, hogy a Csemegében is fölismerjenek. — Gondol-e húsz-huszonöt év múlva önmagára? — Nem gondolok. — Mégis ... Hogyan képzeli el azt az életet? — Nem tudom, milyen lesz. Ha valahol táncoktató, pedagógus leszek, az csak tizedét elég'ti ki mostani életemnek. — Mégis, milyen lesz, amikor már nem táncol a színpadon? — Borzasztó lesz. — Ha most valaki azt mondaná, hogy többet nem léphet színpadra, mi lenne az az egyetlen mondat, amit fontosnak tartana közölni? — Ne beszéljünk ilyenről... T. T. ZENEI NAPLÓ Az Országos Filharmónia a pécsi hangversenylátogató közönség örömére kedves karácsonyi ajándékot készít elő. Januártól kezdődően új( négyes bérleti sorozatot indít. A négyes bérlet első koncertje a Liszt-teremben januárban lesz, amikor is két pécsi neves orgonaművész,: Halász Béla és Vönöczky Endre szólaltatja meg a Liszt terem hangversenvorgonáját. Februárban Maros Rudolf szerzői estjét rendezik meg. A mai magyar zeneszerzők között rangos helyet elfoglaló Maros Rudolfra még bizonyára jól emlékeznek a pécsiek, hiszen éveken keresztül városunkban élt és tanított. Szerzői estje különleges csemegének ígérkezik. Márciusban Pécsre látogat testvérvárosunk» Lahti zenpigazgatója és karmestere, Urpo Pesonen. AZ ő vezénylésével, a Pécsi Liszt Ferenc Kórus és Filharmonikus Zenekar közreműködésével Sibelius-est lesz. a finnek nemzeti zeneszerzője születésének 100. évfordulója alkalmából. Végűi áprilisban a neves olasz znp. goraművész, Dino Ciani önálló estiét hallgathatja végig a közönség. * Az Országos Filharmónia következő bérleti koncerttéré november 21-én és 22-én ikerül sor. A Pécsi Filharmonikus Zenekart ezúttal Pnu- lusz Elemér vezényli, a koncert szólistája Várnagy Lajos hegedűművész. Vendég- szólistánk pécsi születés’!. Már 9 éves korában felvette a Zeneakadémiára Hubav Jenő. Várnagy Lajos tanára Zsolt Nándor és Waldbauer Imre volt. Diplomáját korábban szerezte meg, mint érettségi bizonyítványát. A felszabadulás után Szegeden vállalt hegedűtanár! állást a zeneművészeti szakiskolában. Jelenleg Is ott tanít, emellett a szegedi zenekar koncertmestere. Pécsi koncertjén Brahms: D-dúr hegedű- versenyét játssza. November 25-én dzessz-est lesz a Liszt-teremben. A dzsessz legmodernebb irányzatát képviselő Tomsits-triót hallhatja a közönség, mely1 nek vezetője, Tomsits Rudolf fiatal, tehetséges trombitás. Példaképe Miles Davis, a nagy néger művész. Berkes Balázs bőgős, legutóbb a prágai dzsesszfeszti- válon szerepelt és a Modern Jazz Quartet világhírű sztárja, Percy Hsat után a legjobb bőgősnek bizonyult. Kó- ródi Rezső, az együttes dobosa is muzikális zenész. Ehhez a trióhoz csatlakozott két olyan neves művész, mint a romániai Kőrössy János zongorista és Radics Gábor vibrafonista. Kőrössy má a legkeresettebb dzsesszzon- gorista Kelet- és N'mgat- Európában. O is részt vett a prágai fesztiválon, ahol remekelt. Radics Gábor zongora- és vibrafonmŰvészt intellektuális zenei felfogása és az ezt tükröző brilliáns játéka tette ismertté. A MAGTAB RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1965. nov. 18-1, csütörtöki műsora a 223,8 m középbullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Báes megyei mozaikok. Bunyevác dalok és táncok. Szocialista országok életéből. Népszerű komoly zene. 18.00: Német nyelvű műsor: Kívánsághangverseny. Erzsébet- napl különkiadás. 18.30: Magyar nyelvű műsor: Zenélő levelezőlap. 18.50: A mikrofon előtt».. A városrendezési tervpályázatról. 18.55: Duke Ellington zongorázik» Louis Armstrong énekel és trombitál. 19.10: Dél-dunántúli híradó. 19.20: Tessék választani! Telefon- beszélgetés. Erzsébetekkel. 19.58: Műsorismertetés» *#A#í Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Lear király (délután s órakor). Józseí Atilla- bérlet. — Balett-est (este fél 8 órakor). Rátkai-bérlet. MOZI: Park: Amerika éjjel (szv., szi., fél 5, fél 7, fél 9). Petőfi: Amerika éjjel (szv., sri;, 4, 6, 8). Kossuth: Iszony (szv., ío, 5, 7, 9). Csak 16 éven felülieknek! Kossuth Híradó Mozi: Magyar híradó, Bátrak találkozása. Fotel, Tizek csodája, Peti és a géumá- dár .Színes világ. (Előadások 12 órától folytatőlagotan 4 óráig. Zsolnay Ko.: Fapados szerelem (5, 7). Pécsszabolcs: Nincs irgalom (5. 7). Csak 16 éven felü!i-”kn->k 1 Mecseknlja: Ugrás a sötétbe (7'. Mohács: Patyolat-akeiő (szv , 6 81 Szigetvár: Hairá franciák! (szv., szí.. 7). Siklós: Zöldár (szv.. 7). Harkány: Képek a magyar néma- fűm törtteetéMl M »
