Dunántúli Napló, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-21 / 248. szám

IMS. OKTÓBER tL mozi vegyestémájű közön­ségsikerű filmekből. Sokan fordultak vállala­tunkhoz olyan kérelemmel is, hogy a korábban már ve­tített, exkluzív jellegű fil­meket egy-egy előadásban az érdeklődők számára ve­títsük le E kívánságoknak most eleget teszünk, mert a Kossuth mozi minden hétfőn este a műsorán lévő filmet csak az első két előadásban vetíti és 9 órakor exkluzív filmet vetít. A mozi felújításánál gon­doltunk a nagyothallókra is. A falburkolat mögé beépí­tett berendezés lehetővé te­szi, hogy a nagyothallók ké­szülékei a terem bármelyik ülőhelyéről érzékelhessék a film hangját. A Híradómozi látogatói­nak bizonyára örömére szol­gál, hogy a vetítések ismét a Kossuth moziban lesznek. Időpontjuk a délelőtti elő­adás miatt módosul: a Hír­adómozi mindennap 12 órá­tól 4 óráig vetíti változatos, közkedvelt, folyamatos, egy­órás műsorát. HÁROM ÚJ FILM A HfiTEN Az október 21-től 27-tg tartó műsorhéten 3 új film kerül bemutatásra a pécsi mozikban. A Zöldár c. új magyar film Gaál Sándor­nak, az emlékezetes sikerű „Sodrásban* alkotójának idln itfcM A felsza­Múzenmi rejívén\ pályázat 8. Válaszoljunk az alábbi kérdésekre: 1. Kiről nevezték el a mo­hácsi múzeumot? 8. Hány tárgyat őriznek a Janus Pannonius Mú­zeum néprajzi gyűjtemé­nyében? 3. Milyen ásatásak folytak Pécsett, illetőleg Bara­nyában 1965-ben? 4. Melyek Pécs legneveze­tesebb műemléked? (So­roljuk fel nevüket, ko­rukat és stílusukat). 5. Melyik modern magyar képtárbeli festménynek vitás a szerzősége? (Mit ábrázol a kép, mi a cí­me?) 6. Mikor élt és mit alkotott dr. Gerecze Péter? 7. Ki volt Dischka Győző? (Mikor élt, milyen emlé­ke van városunkban?) 8. Melyik volt a legneveze­tesebb pécsi bányász­sztrájk? 9. Milyen újságok jelentek meg Pécsett és Baranyá­ban a Tanácsköztársaság alatt? 10. Mikor hangversenyezett Pécsett Bartók Béla? (Dátum, hol, műsor.) 11. Milyen érdekes földmun­kás-eszközt láthatunk a szigetvári Zrínyi-kiállí­tásban? 12. KI tervezte az újmecsefc- aljai Olimpia éttermet? Minden helyes válaszért két-két pontot írunk jóvá a pályázóknak. A múzeumi rejtvénypályá­zat nyolcadik fordulójának válaszait október 25-ig be­érkező leg kell levelezőlapon beküldeni a Múzeumigazga­tóság címére (Pécs, Széche­nyi tér 12.). A pályázatok csak akkor érvényesek, ha a levelezőlapokra ráragaszt­juk az itt közölt rejtvény­szelvényt. DUNANTÜLI NAPLÓ MÜZEUM» RR-H'VBVY­palyazat vni. sz.AMü szelvény Kézzel festett céhzászló A gazdag helytörténeti gyűj­teménnyel rendelkező - Len­gyeltóti János újabb leletei kö zé tartozik az egykor iparos- központnak számító Mozsgó kézzel festett céhzászlója, mely a Mozsigón és környé­kén dívott iparágak jelképeit ábrázolja. A hangversenyévad megin­dulása több gondolatot, prob­lémát vetett fel a közönség körében. Örömmel tapasztal­hatta mindenki, hogy a nyár folyamán tovább szépült vá­rosunk hangversenyterme, a Liszt-terem. Ezúttal a szel­lőztetés problémáját sikerült megoldani olymódon, hogy ablakokat és szellőzőnyíláso­kat vágtak a terem eddig zárt, északi falára. Ez ugyan­akkor kedves jelenetekre is lehetőséget adott: ti. az ut­cai járókelők, főleg gyerekek számára kényelmes „ingyen- páholyt’ biztos'tott az első koncertek idején még átlátszó ablaküveggel borított nyílás. Az egyik kislány olyan buz­gón figyelt, hogy beleszorult a feje a vasrács közé. Ijedté­ben hangos sírásra fakadt, 'ami — tekintettel arra, hogy I szovjet zongoramüvész-ven- dégünk épp egy nagyon halk művet játszott és a közön­ség lélegzetvisszafojtva fi­gyelte, — meglehetősen za­varta a produkciót. Kétségte­len, hogy a Liszt-terem el­szigeteltsége a külvilágtól megszűnt. Tavaly az évad elején már szóvátettük, de most Ismét szeretnénk felhívni az Illeté­kesek figyelmét arra, hogy célszerű volna megnyugtató módon megoldani a hang­versenyek utáni közlekedési problémát. Különösen a rossz Idő beálltával, igen kellemet­len a hosszú várakozás az akkor már ritkán közlekedő 27-es buszra. Javasoltuk és most ismét javasoljuk, hogy koncertnapokon a hangver­seny befejezésének időpont­jára 1—2 autóbuszt biztosít­sanak — egyelőre kísérlet­ként a Liszt-teremnél, illetve a színháznál. Az esti órák­ban üres busz Is feltétlenül rendelkezésre áll, így az ille­tékesek intézkedése folytán megoldódhatna ez a prob­léma is. Köztudott a színház szín­padának rossz akusztikája. Nem egy vendégkarmester és művész tette már szóvá. A megoldás is kézenfekvő: a zenekari árok lefedésével a színpadon elhelyezkedő zene­kar lényegesen előbbre hoz­ható lenne, ami kedvezően javítaná az akusztikát. A ter­vek elkészültek, sőt, a szín­ház — pl, a balettesten a gyakorlatban is megválás tót­tá már. Ugyanezt a megol­dást kellene alkalmazni a hétfő esti nagyzenekari hang­A régi vetítőgépek helyé­be is újak kerültek: 2 db Dresden 21-es, nagy telje­sítményű gép látja el a na­ponta 10 órától este 11 órá­ig tartó folyamatos üzemet. Az új gépek félmillió forin­tos értékén felül a felújítási munkálatok közel 2 millió forintba kerültek. Reméljük, a gondos mun­kával, sokoldalú megfonto­lással felújított filmszínhá­zat kedvezően fogadja a kö­zönség! MTNDEN HÉTFŐN 'EXKLUZÍV FILMEK A filmszínház megnyitá­sával egyidejűleg újdonságot jelentenek majd a pécsi kö­zönség számára a rendszeres délelőtti vetítések. A Kos­suth mozi mindennap 10 órakor is tart előadást, nem­csak a mozá saját műsorá­ból, hanem a Petőfi és Park mozi műsorán lévő filmeket is bemutatja. A vetítések rendszeresítésében vállala­tunkat elsősorban az a szán­dék veziette, hogy azok a lá­togatók, akiknek az esti órákban nem áll módjuk- , ban a filmek látogatása — pl. az esti műszakban dol­gozók — nekik megfelelő időnontben láthassák a mű­sorokat. A délelőtti előadásokon fe­lül még két rendszeres film­sorozat indul be. Vasárnap délutánonként 2 órakor ki- vánságsorozatokat vetít • versenyek alkalmával, hogy a közönség a színházban is tökéletes értékű produkciót kaphasson. .* Október 26-án, kedden este ismét a Pécsi Nemzeti Szín­házból ad közvetítést a Ma­gyar Televízió Ezúttal Nico­lai: A Windsor! vig nők cí­mű operáját láthatja a kép­ernyőről az ország közön­sége. Az előadást Paulusz Elemér vezényli, a főszerepe­ket Tréfás István, Ágoston Edit, Bárdos Anna, Pécsváry Gabriella, Bolla Tibor, Hot­ter József, Berczeli Tibor és Marczis Demeter énekli. A televízióközvetítést a darab rendezője, Horváth Zoltán vezeti, aki a jelenleg folyó próbák során több olyan vál­toztatást eszközölt az előadá­son, ami a televízió-szerűsé­get fokozza. Paulusz Elemér pedig az eddigi tapasztalatok mérlegelésével még pergőbb, valódi vígoperai hangulatot árasztó előadást szeretne produkálni. * A zenei évad megindulásá­tól elkezdődtek a próbák vá­rosunk öntevékeny együttesel házatáján is. Két nagy fú­vószenekarunk, a Mecseki Szénbányászati Tröszt és az Ércbánya Vállalat fúvósze­nekara szeretné folytatni idén a múlt évadban megkezdett utat. Ma már elvitathatatlan, hogy új fellendülés tapasztal­ható a fúvószenekari mozga­lomban, melynek baranyai fellegvára Siklós. A legutóbb megrendezett fesztiválon * Szénbányászati Tröszt zene­kara Marosvölgyi Károly új művének bemutatásával ara­tott megérdemelten nagy si­kert, az Ércbánya Vállalat együttese pedig Beethoven: Egmont-nyitányának hatásos tolmácsolásával keltett feltű­nést. Az új művek bemuta­tása, az új zenekari hangzás megteremtése az az út, me­lyen fúvószenekarainknak járniok kell, hogy eredmé­nyesen vehessék fél a ver­senyt a következő siklósi fú­vószenekari találkozón már bizonyára résztvevő külföldi, nagyhírű együttesekkel. A fesztivál egyébként új szín­folttal gazdagodik: a felnőtt zenekarok mellett megrende­zik az ifjúsági fúvósegyütte­sek találkozóját. Pécsről a gyárvárosi úttörőzenekar jó szereplésére számítanak. Az együttes nyáron nagy sikerrel szerepelt Csillebércen és meg­hívást kapott az egyik lip­csei ifjúsági fúvószenekarhoz. — nt — BBBMKgBMMiWIiMiBBIgraWi napló IHolnap este bemutató Hódolat Bartók Bélának A Pécsi Balett pénteki esti bemutatóján el­sőnek Bartók Béla 1917 ben, a Magyar Állami Operaház­ban bemutatott táncjátéka, a Fából faragott királyfi kerül a nézők elé. Bartók­ról azt jegyezték fel, hogy úgy muzsikál, mintha gesz­tikulálna, mozdulatokkal akarná magát kifejezni. Ezek a gesztusok drámailag zárt mozdulatok, melyek a szavakban kifejezhetetlen elementáris ösztönök tolmá- csolólvá válnak. Ennek a mozdulatszerű zenének külső keretét és Igazolását Bartók a táncjátékban, a pántoméi­ban találta meg: így jött lét­re a Fából faragott k’ráb'fl mesejátéka. Balázs Bélának, a kiváló filmesztétának és írónak szövegkönyve nvo- mán. A bartóki zene. a nép­mesék szimbólikus értelme­zésű szereplői: a királyfi, a királyleány, a tündérek, a fák és vizek elevenednek meg a Pécsi Balett tolmácso­lásában. A koreográfia a va­lóság és a képzelet, az egy­mással szembenálló két vi­lág ellentétes erőinek küz­delmét, a két szerelmes min­den akadályt legyőző eredét jeleníti meg, hatalmas ívelé­sű tánckompozíciőban. B artók önkéntes amerikai emigrációja alatt. 1943 őszén készült öt-tételes, nagyzenekari mű a Concerto; Mintegy végső összefoglalása Bartók életművének. Har­móniái egyszerűek és tiszták, miután eljutott a harmóniai törvények végső tisztázásá­hoz. Nyelvezetének vonalai nyugodt, kiegyensúlyozott arányokat nyernek, az ellen­pontozás, a szólamvezető* túlzsúfoltsága helyébe vilá­gos, levegős elrendezettség lép. Az önmarcangoló, kese­rűen vádoló, sziláiul e’lmt- mondó magatartás pozitívan igenlővé, magabizóvá és de­rűssé válik, mint „amikor az utat tévesztett vándor aa éjszaka sötétjében megpil­lantja a nap első sugarait”. Eck Imre koreográfiája hűen követi a mű felépítéisét. azt fokozza vizuálisan, behelyet­tesítve a hangszereket és dallamcsoportokat a tánco­sokkal. A néző a bartóki ze­ne mozdulatokban megele­venedő képét kapja. A zene egyszerű és tiszta harmóniái kiegyensúlyozott mozdula­tokká Válnak. A csodálatos mandarin Bartók Béla legismer­tebb táncjátéka. Lengyel Menyhért szövegkönyve alapján készült és 1925-ben mutatták be a kölni Opera­házban. A cselekményt meg­jelenítő zenében a szerelem mindent elsodró féktelensé­gét hatalmas erejű ritmikus elemek ábrázolják. A cselek­mény hősei: az öreg gaval­lér, a fiatal diák, a csavar­gók — valamint az utcalány és a mandarin, akit a lány a csavargók követelésére la­kására csábít, ahol megölik. De a mandarin, ez a csodá­latos ember csak akkor hal meg, amikor már a lány boldoggá tette. A Pécsi Ba­lett előadásában a főhang­súly a mandarin és a lány drámája köré összpontosul. A bartóki zenét követi, melynek világában a csodá­latos és titokzatos arcú man­darin jelképezi a tisztasá­got, az emberséget a kegyet­lenül élvhajhászó nagyvárosi forgatagban. A szimbólikus magyarázatot Is magában rejtő zenéből a koreográfia épp azt hangsúlyozza ki, hogy a tiszta szenvedély megnemesíti az embert, hi­szen a hősi elbukásból, a megölt, de le nem győzhető emberi vágyból Is születhet új erő, A mandarin és a lány tragédiája dinamikus erejű, hatalmas iramú tánc­kompozícióban tárul a nézők elé. badulás óta eltelt 20 eszten­dő legellentmondásosabb idő­szakában, az 50-es évek ele­jén játszódik a történet, „A gyilkos halála” e. cseh­szlovák film a második vi­lágháború egyik emlékeze­tes epizódját, a Csehszlová­kia véreskezű náci helytar­tója — Heydrich — ellen el­követett sikeres merényletet dolgozza fel történelmileg hiteles formában. A „Szárnyal a daf c. szí­nes szovjet esztrádfilm a hí­res leningrádi Fehér éjsza­kák művészeti fesztivál ki­váló közreműködőit, látvá­nyos produkcióit örökíti meg. E műsorhéten is több kü- lönműsor szerepel a vidéki szélesvásznú filmszínházak programjában: Boly vegyes sorozat 22-én: A világ min­den aranya, 25-én mesefil­mek; Dunafalva 22-én ve­gyes sorozat: Szórakozott professzor; Hidas 25-én tör­ténelmi sorozat: Jánosik I., II.; Mágocs 25-én irodalmi sorozat: Szegény gazdagok, 27-én mesefilmek; Mecsek- alja 24-én magyar sorozat: Mágnás Miska; Meszesi ko. 24-én mesefilm: Kettétört amulett; Sellye 22-én vegyes sorozat: Elektra; Siklós 25-én vegyes sorozat: Mágnás Mis­ka; Szászvár 22-én történel­mi sorozat: Július Caesar; Szentlőrinc 22-én irodalmi sorozat: Szegény gazdagok, 24-én mesefilm: Ravasz Pé­ter. (a) A fából faragott királyfi Concerto A csodálatos mandarin Balett-est

Next

/
Oldalképek
Tartalom