Dunántúli Napló, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-31 / 257. szám

■ ” -------------------- — Fo rte - Maiié in Hungária Fürge kezek expediái ják a fotópapírt. A címkézést egyelőre még kézzel végzik, de rövidesen megérkezik az automata gép Szovjet ellenrakéta indnltsra készen cé'oovtía. -r% «trafó ni ballisztikus rakéta robbanófeje felé. Becsben történt. A magyar turista, miután sokat hallott a külföldi fotócikkekről, be­látogatott egy szaküzletbe. — Kérek valami nagyon jó foto-papírt — mondta kiváló németséggel. <,-j-i— Tessék választani: Ko­dak- Ferrania, Agfa... ? A turista töprengve csó­válta a fejét — tátom — szólt az eladó — aságod valami különle­ges akar. — Lehajolt, és a ,,pu_: alól” diadalmasan elő­húzott egy dobozt. Tetején a felirat: „FORTE — MADE IN HUNGÁRIA”. Tehát külföldön is értéke­lik a váci Forte gyár termé­keit, és az elismerés a kiváló munkát dicséri. A sok-sok kí­sérletezés eredményeképpen a legkiválóbb minőségű fotó­papírok kerülnek ki az üzem­ből. A Forte név ismertté vált Hagy fejlődés előli ólt a gyár Jelenleg a több mint 300 milliós rekonstrukciós munká­latok folynak. Épül a 11 szin­tes toronyház. Itt kap majd korszerű otthont az emulzió­gyártás az eddigieknél még modernebb technológiával. Végigjárjuk az üzemegysé­ge. et. Mindenütt sötétség: a fény ugyanis az érzékeny film- és fotóanyagok egyik első számú „közellensége”. Hatalmas tekercsekben ér­kezik a drága, különleges mi­nőségű import nyerspapír. Klőször speciális kezelésen esik át. Úgy mondják, hogy bari tál ják” a nyersanyagot. Ez a művelet adja a későbbi színt és a vasalógép a fényét. Csak ezután kerül reá az ön- V’ üzemben a különféle fény- érzékű emulzió. Több mint 300 féle fotó­papír készül — fokozatuk, ff-l’i’-’tük és vastagságuk sze­rin Minden fotoanyag-gyár- nak megvan a maga techno­lógiája. Hogy milyen anya­gokat kever a vegyszerekbe, és milyen mennyiségben, ez hős szú-hosszú évek kísérle­tez" munkájának az eredmé­nye. Miért is részesítik előny­ben a Forte, gyár papírjait más gyárak készítményeivel szemben? Talán a fátyolmen­tesség, a szép tónusok miatt, és azért, mert kitűnően elvi­seli a különféle laboratóriumi manipulációkat. Újdonság a 17—20—23 di­nes filmek után a magasérzé­kenységű 26-os. Kísérleti stá­diumban van a színes nyers­anyaggyártás is. A kutató kollektíva csak akkor java­solja gyártásra, ha már elér­tük abban is a világszínvona­lat.' % A gyár termelésének 45—50 százalékát exportálják. Óriási tételekben utazik a papír Egyiptomba, Indiába, a Szov­dsszefüggések a gépkocsi-szín és a balesetek között Svédországban 293 baleset okait vizsgálták meg, s az eredményt a „Scandinavian Times” ismerteti. Az adatok feldolgozása során kiderült hogy fekete színű gépkocsik­nál a baleseti valószínűség a tízszerese annak, ami pasztell­színű kocsiknál várható. Leg­biztonságosabb színnek bizo­nyult a rózsaszín, bár a vilá­goszöld vagy világoskék szin­tén megfelelő. Feltételezik, hogy sötétebb színű kocsikat nehezebb meg­látni, mint a világosabbakat; különös gondot, okozhat ez aszfalt utakon, sötétedéskor, ha az utat sűrűn fák szegélye­zik. Mficsali Egy svájci horgász meglepő találmánnyal lépett a horgász­társadalom elé. Nem gilisztá­kat használ csalinak, hanem — műgilisztákat, de a műgilisz­ták nem darabonként kerülnek forgalotnba, hanem — tubus­ban. A svájci műgiliszta kor­látlan ideig eltartható pasztell­színű anyagból készül. A pasz­tát a tubusból kinyomva „gi­lisztákat” csinálhatunk. Csali­ként a pasztába különleges ösz- szetételű vegyi anyagot kever­tek, ez fokozza a csali hatásos­ságát, s a feltaláló szerint lé­nyegesen növeli a fogást. Csontváz a kökorszakból A jeruzsálemi egyetem ré­gészei a Gáli lei-tótól keletre jetumióba és a népi demokra­tikus országokba. Fényérzékeny, s mégsem kap fényi A gyár új „slágere”. A „Co- pyfort” szobai fényben irodai másolómunkára kiválóan al­kalmas. A másológép először elkészíti a negatívot, s arról néhány perc alatt azonnal po­zitív képet ad. Bizonyára új jelentős exportlehetőség. Ha az építéssel a terveik szerint haladnak, akkor 1967- re megindulhat az új egysé­gek próbaüzeme. Ez azt je­lenti, hogy a fotopapírgyár- tás 300%-kal, a filmgyártás 200%-kal emelkedik majd. Kép és szöveg: Regős István emberi csontvázra akadtak. A lelet korát 15 000 esztendőre becsülik. Ilyen teljesen ép, a pattintott kőkorszak végéről származó csontváz ez ideig csak a Szovjetunióban és Cseh­szlovákiában keHilt elő. Sínek vizsgálata Sin törés helyének megálla­pítására egy jugoszláv mérnök olyan készüléket szerkesztett, amely 90 kilométeres sebesség mellett is még biztonságosan működik. A műszer lényegében a mágneses mező erővonalai­nak felhasználásával működik és a hibás, törött sínrészekről menet közben fénykép- illetve filmfelvételt készít. Fagyasztott péksütemények A kartondobozba, illetve po­lietilén tasakba zárt pékter­mékek 3—4 nap elteltével sem veszítenek semmit élvezeti ér­tékükből, ha a következő el­járásnak vetik őket alá. A sü­tőtérből kikerülő termékek hő­mérsékletét 20—30 perc alatt 35 C fokra csökkentik, ezután 1—1,5 óra alatt —18 C fok hő­mérsékletre hűtik. A felmele­gítést 200 C fokos térben 5 perc alatt hajtják végre. Mibe kerül az adminisztráció'.’ Az amerikai Remington Rand Company megvizsgálta, mibe Rakétával a rak él a ellen A szov/pI rakétn iprhnika III prpiltn nn\p< Az- újabb rakéialegyvé-*ek. különösen a nagy hatótávol­ságú. messzehordó rakéták megjelenésével >aen fontos térdé« került előtérbe: e fegyverek elhárításának problémája. A haditechnikai történetének évezredes tanul­sága hogy a támadó eszkö zök fejlődését mindenko nyomon követte az elhárító fegyvereké Hogv csak az utóbbi félévszázadot tekint­sük át: a repülőgépek és a légvédelem, a harckocsik és a páncéléi hárítás fejlődése párhuzamosan haladt. A rakétaelhárítás .eszközei az elmúlt két-három évben jelentek meg. Előbb a Szov- ietunió alakította ki az úgy­nevezett ellen rakétákat me­lyeket a moszkvai díszszem­léken a nvilvánosságnak is bemutattak, majd az Egyesült Államokban készültek el a „Nike-Zeus” elnevezésű ra- kétae!hárító rakéták. A technika mai állása mel­lett az atomtöltetű, messze hordó rakéták elhárításának egyetlen eszköze csakis az ellenrakéta lehet. Az ellenra­kétát olyan pályán kell ve­zetni, hogy találkozzék a tá­madó rakétával, s ha nem is ér el közvetlen találatot, pusztítsa el. vagy tegye ár­talmatlanná. A rakétaelhá­rítás ezért az alábbi felada tot foglalja magában: a tá­madó rakéta felderítését, pá­lyaelemeinek meghatározá­sát, a leküzdésre szolgáló esz­köz — az ellenrakéta — harcbavetését, végül a táma­dó rakéta leküzdését. Mivel a ballisztikus pályán a cél felé közeledő támadó rakéta már nem irányítható, ezért a fel­derítés után a pályaelemekből igen nagy valószínűséggel meg lehet állapítani, hogy milyen cél elpusztítására in­dították útnak. Az elhárítás kerül számára az irodai mun­ka. A jelentésből kiderült, hogy 2 dollárba kerül egy üz­leti levél diktálása, gépelése és postázása. Indigóval készült másolatok megtartása, dara­bonként 6,5 centbe kerül, míg egy négysoros kartoték-tartó létrehozása és fenntartása évente 3,110 dollárral terheli a vállalatot. 60%-kal olcsóbb a kézi feljegyzés, mint a dik­tált, s ami tán a legszomo­rúbb: az irodai munka kb 65%-a felesleges. Füstölőfüst előállítása dörzsöléssel Az élelmiszerek konzerválá­sához szükséges füstöt — az ős­kortól napjainkig — a fa meg­gyújtásával és elégetésével — izzításával — állították elő. Ilyen körülmények között igen nehéz szabályozni a füst össze­tételét, ami az élelmiszer szempontjából nem közömbös. Az újonnan szerkesztett füs­tölőberendezésekben a fából dörzseljárással fejlesztik a füs­töt (bükk- vagy tölgyfa alkal­mas erre a célra). Forgás köz­ben a fára nehezedő nyomás és a levegő beáramlásának változtatásával jól szabályoz­ható a füst mennyisége és ösz- szetétele Ez a konstrukció annyira gazdaságos, hogv a füstölésnél 5—10-szeres fameg­takarítás éghető el. sikere döntő mértékben a korai felderítésen, a pálya­elemek gyors kiszámításán «■ az ellenrakéta késedelem nél­küli bevetésén múlik. A ne­hézséget fokozza hogy a ra­kéta nagy sebessége miatt mindéire rendkívül rövid d' áll rendelkezésre. Példaképpen megemlíthet­jük. hogy egy 8 000 km-e? távolságról kilőtt támadó n terkontinentális rakéta ösz- szesen 29 percig van úton. A ballisztikus pálya csúcspont­ja 1270 km magasságban van Ez a rakéta a céltól elvben 4200 km távolságból deríthető fel. feltéve, hogy g rádióloká­tor képes teljesíteni ezt a fel adatot. Ez esetben is mind­össze alig egy negyedóra van az említett műveletek elvégzésére. Ma már a messzehordó ra­kéták felderítésének céljaira kialakított, néhány ezer kilo­méter hatótávolságú, külön­leges lokátorok is vannak Előretolt bázisokról, tengeri hajókról és repülőgépekről a rakétát még korábban is ész­lelhetik. A felderítés céljaira különlegesen felszerelt űrku­tató eszközök: felderítő mű­holdak vagy űrhajók is al­kalmasak. Mint ismeretes, v amerikaiak számos kísérletet végeztek ilyen felderítő esz­közökkel. A támadást indító fél ter­mészetesen mindenképpen arra törekszik, hogy rakétája célba érjen, s ezért iparkodik a felderítést a lehető legna- gyebb mértékben megnehe­zíteni, A ballisztikus pályán repülő rakéta-robbanófej ma­ga amúgy is sokkal kisebb célfelületet nyújt a lokátoros felderítés számára, mint a repülőgép. A szokásos loká­torzavarási módszereken kí­vül a felderítést leginkább a támadó rakétát mintegy .kí­sérő”, megtévesztő lövedék­kel lehet megzavarni. Ezek sokaságából, a valódi támadó rakéta már csak a pálya utolsó szakaszán választható Id, azonosítható, s így az el­hárítás szempontjából igen értékes percek mennek ve­szendőbe. Az azonosított támadó ra­kéta pályaelemeinek megha­tározását igen gyors műkö­désű elektronikus számoló­gépek végzik, melyek másod­percenként több száz­ezer számtani művelete' e- geznek el. Ugyancsak molórendszer feladat- ntg- határozni a legkedvesebb pontot, ahol a támadó >-asét,a megsemmisíthető más szóval megállapítani az ellen rakéta pályáját. Az előbb említet' zavará­sok miatt a támadó ’akéta azonosítása annyira elhAjjp. dik. hogy végül is az óm­ra kéta elindítására és a a- lálkozási pontba való iuno- tására nem marad több dő 1—1,5 percnél. Már csak e? a körülmény is szükségessé e- szi, hogy az elhárító raké+át állandóan harcrakész állapot­ban tartsák: itt szükségsze­rűen tehát szilárd hajtóanya­gú rakétákat kell alkalmaz­ni. A szilárd hajtóanyagú ra­kéták irányítása sokkalta körülményesebb, mint a fo­lyékony hajtóanyagúaké de megoldottnak tekinthető. To­vábbi feltétel, hogy az ellen­rakéta gyorsulása minél na­gyobb legyen. Rakétatechni- kailag ez azt jelenti, hogy a rakéta indítási tömegének a tolóerőhöz képest minél Ki­sebbnek kell lennie. Az olyan elhárító rakéta, amelynek gyorsulása eléri a nehézségi gyorsulás húszszorosát, az el­indítástól számított 30 má­sodperc alatt mintegy 90 cm magasságba jut. A támadó rakéta elpusztítására ez a magasság a kedvező, ui. az 'tt létrejött atomrobbanás alkal­mával nem lép fel olyan su­gárveszély, amely éppen a védendő területet fenyegetné. Az elmondottakból némi képet alkothatunk arr SÍ, hogy a rakétaelhárítás milyen hatalmas technikai fel ké­szültséget igénylő feladat. A szovjet ellenrakéták a Kross- naja Zvjezda legutóbbi cöz- lése szerint az ellenség a- madóeszközeit bármely ma­gasságban el tudják pusztí­tani. Ez más szavakkal azt jelenti, hogy ezek a kiváló haditechnikai konstrukciók nemcsak a támadó bal)i«zti- kus rakéták ellen veth'vsk sikeresen harcba, har • m adott esetben alkalmasak °- hetnek az ellenség egyes űr­hadviselési vagy fpi/Wítő -'«-/.közeinek leküzdésére is Nagy István György Szovjet ellenrakétával eltalált és megsemmisítőt' h tiis/tiUus rakéta robbanófejt « MOZAIK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom