Dunántúli Napló, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-16 / 244. szám

IMS. OKTOBER 16. napló 3 1500 személyes konyha Újmecsekal án r A hét elején elkészült Űj- mecsekalján az Építőipari Vállalat munkásszállójához kapcsolódó 1500 személyes önkiszolgáló étterem és kony­ha. A modem, minden igényt kielégítő konyhán főznek majd a munkásszállás lakói­nak és a környéken dolgozó építőipari munkásoknak. A konyha és étterem befogadó- képessége lehetővé teszi a munkásszállás további bőví­tését. A konyhát a Mecseki Üzem élelmezési Vállalat üzemel­teti majd. A tervek szerint november elején kezdik meg az étkeztetést. Jelentős ez a vállalat dolgozóinak életé­ben, mert eddig felvonulási épületekben, zsúfolt étkezők­ben bonyolították le az ét­kezést. Most a tapasztalatok szerint az önkiszolgáló étte­remben 13—15 perc alatt megebédel egy ember. Tárgyalások folynak arról is, hogy az új konyha üzem­behelyezésével esetleg meg­szüntetik a Tüzér utcai kony­hát. amely korszerűtlen, zsú­folt és nem felel meg a mai követelményeknek. Születésnap" a népművelésben A Mozgó Művelődési Ház sikeres esztendeje — Egyetlen gond a gépkocsi A napokban Nagypeterdre, Nyugotszenterzsébetre és Nagy vátyra látogatott a Mozgó Művelődési Ház. A három fa. luban összegyűlt közönség előtt második évébe lépett egy fontos baranyai népművelési kezdeményezés. Most van ugyanis egy éve annak, hogy a Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága hatá­rozatot hozott: létre kell hoz­ni a Mozgó Művelődési Házat. Az első születésnapon ön­kéntelenül kínálkozik a kér­dés: hogyan vált be a kezde­ményezés? 771 előadás, ötvenegyezer néző Az említett vb-határozat többek között ezt mondja ki: „A kisközséges települések­nél ... az ismeretterjesztésben kiváló előadók, kísérleti jelle­gű alkalmazását kell megvaló­sítani. Ki kell építeni a ván­dorkiállítások rendszerét, s gondoskodni a nyilvánosság mellett az ismeretterjesztő és nevelő jelleg biztosításáról. Gazdag lehetőséget kínálnak a kiállítással párhuzamosan tartott, előadással kísért be­mutatók. A kötetlen jellegű klubrendezvények formáit is alkalmazza a Mozgó Művelő­dési Ház”. A Mozgó Művelődési Ház Üdítőbb lesz majd a Duna-víz? Kísérleti tisztítóberendezés Üszögpusztán Rossz íze van a víznek — panaszkodunk néha és meg­tesszük bűnbaknak a klórt, meg a Vízműveket. Pedig nem kis erőfeszítésbe kerül, míg megtisztulva kifolyik a csapon az eredetileg piszkos­szürke folyóvíz. Az üszögpusztai víztisztító telep 1962-ben készült el. En­nek az üzemnek naponta tíz­ezer köbméter, Mohácson elő- derített dunavizet kell ivóvíz minőségűre tisztítania. A mo­hácsi vízkivételi mű eredeti­leg csak ipari víz szolgálta­tására épült, az ottani tisztí­tás, előderítés csak a Pécsi Hőerőmű igényeinek kielégí­tését tartotta szem előtt, mi­vel az erőmű használja a V1Z nagyobb részét. A víz gyak­ran olyan minőségben érke­zik, hogy továbbtisztítása íz és szag szempontjából igen körülményes. A tisztított víz minősége bakteriológiai szem­pontból ugyan megfelelő, azon ban sem fizikai, sem kémiai szempontból nem. Ez nagy feladatokat ró az üszögpusz­tai telepre. A lakosság hozzá­szokott az üde mélyszinti vi­zekhez, s érthető, kifogásolja a mostani ízét, szagát. A ma már országos problé­mákat látva ez év májusában az Országos Vízügyi Főigaz­gatóság elhatározta, hogy 10 tagú, szakemberekből álló munkabizottságot hív életre, mely három témával foglal­kozik. Az első téma a Duna- víz minőségének, a második a kivett víz előkezelésének vizs­gálata, a harmadik pedig a tisztítás legmegfelelőbb tech­nológiájának kikísérletezése, kiválasztása. Mivel a Duna-víz- Pécsett a legrosszabb minő­ségű, az itteni Víz- és Csa- tomaművekre bízták a 3. té­ma kidolgozását. A tisztítási technológia meg javítására már eddig is foly­tak különböző laboratóriumi kísérletek, de az eredmény mindaddig bizonytalan, míg azokat üzemméretű szinten meg nem ismétlik. Az Orszá­gos Vízügyi Főigazgatóság most olyan kísérleti tisztító- berendezést bocsátott a pé­csiek rendelkezésére, amivel kicsiben utánozható a nagy­üzemi módszer. Az üszögpusz­tai berendezés felállítása kö­zel 1 millió forintba került, 12 köbméter/óra kapacitású, néhány hét múlva, megfelelő ke _lő személyzettel üzemelni fo g. A három évre tervezett Ksérle'sorozat vezetője Petkó Gyula vegyészmérnök. A kísérleteket ismertetve el­mondta, hogy 1963-ban nagy energiával láttak munkához. A legfontosabb cél a kelle­metlen ízt és szagot okozó szerves vegyületek felkutatása és hatástalanítása. Eddig min­den szóbajöhető módszerrel megpróbálkoztak, számuk fél­tucatnál is több és a mód­szereken belül még számos alternatív lehetőség volt, A különös az. hogv a Duna vize nem azonos a világ egyik fo­lyójának vizével sem, spe­ciálisan szennyezett. Ezért nem segített például a külföl­di szakirodalom sem. Minden­esetre szűkül a kör a szagot adó szervesanyagok körül és itt a fenolt és fenolszárma­zékokat említette. A felállí­tott berendezés ad majd vá­laszt, hogy eredményesek vol­tak-e a laboratóriumi kísér­letek. I az elmúlt művelődési évadban, [ vagyis októbertől áprilisig, 771 rendezvénnyel valósította meg ezt a feladatot. Ez a szám természetesen önmagában még nem bizonyít eléggé. Ha azon­ban figyelembe vesszük, hogy a 771 előadást 51 452 néző. illetőleg hallgató élvezte vé­gig, akkor igen valószínűvé válik, hogy a feladat teljesült. A félszázezer látogató ugyanis jóval magasabb a hagyomá­nyos ismeretterjesztés megyei átlagánál. Emellett a mennyiségi ered­mény mellett két igen fontos minőségi változás mutatkozott. Az egyik: az említett előadá­sok kétharmadát alacsony lé­lekszámú, kis községekben tartották meg. Ezekben a fal­vakban a Mozgó Művelődési Ház eredményeképpen ismer­ték meg először például a leg­korszerűbb háztartási kisgépek kezelését, s emiatt lendült fel azok vásárlása is nem egy vi­déki földművesszövetkezeti boltban. Tizenkilenc ilyen mű­szaki előadástípus van a prog­ramban, de gazdag — 33 féle — a választék az egészségügyi előadásokban is. A sportked­velők számára 28. a pedagógu­sok, szülők segítése érdekében 43 féle előadást tartalmazott a Mozgó Művelődési Ház prog ram ja A tematikát tehát a közérdekűség lényeges elvének szemelőtt tartásával állították össze. Ha figyelembe vesszük, hogy a gazdag szemléltetés mellett a legjobb előadók jár­ták végig az apró falvakat, akkor hatalmas ugrást jelent a Mozgó Művelődési Ház a baranyai falvak kulturális életében. Ezekben a kis köz­ségekbe edd;g ugyanis csak a legritkább esetben jutottak el ilyen színvonalú előadással, s helyben ezt nem tudták pó­tolni. Etyiittműliöilés a szerve!« közölt A másik nagy eredmény: végre sikerült egy szervezet­ben összefogni a megye mű­velődésben érdekelt, vala­mennyi szervét. A Mozgó Mű­velődési Ház tevékenységébe a TIT, a nőtanács, a szak- szervezetek, a népfront, a KISZ, az MHS sorra bekap­csolódott, és így vagy úgy se­gítette annak munkáját. A példa pedig hatott a járások­ban is, néhány helyen hasonló együttműködés alakult ki az illetékes népművelési szerve­zetek között. Ezzel talán ép­pen Baranyában sikerült meg­valósítani egy igen fontos or­szágos népművelési célkitű zést. Van azonban egy nagy hi­ba: kevés a gépkocsi. És ez rendkívül visszás helyzetet te­remt. Hiszen éppen egy „moz­gó” művelődési ház léte, ha­tása kizárólag ettől függ. Az elmúlt egy esztendő eredmé­nyeit pedig úgyszólván nem lehe; majd fokozni, ha az ed­digi gépkocsihelyzet nem ja­vul. A Megyei Könyvtár ugyanis éppen azzal segítette elő a Mozgó Művelődési Ház létezését, hogy az eddig „mű­velődési autónak” nevezett gépjárművet, — mellyel nagy­részt könyvtári ügyeket bonyo Hl ott le — átengedte a Mozgó Művelődési Ház céljaira. A többi megyében, talán éppen a könyvtárak szigorúan védett érdeked miatt, nem sikerül megvalósítani a Mozgó Műve­lődési Ház gondolatát A Me­gyei Könyvtár önzetlensége azonban nem bizonyult ele­gendőnek. Az egyetlen gép­kocsi kevés. Mi leltet a mego'dás? A művelődés, ismeretterjesz tés ügyében érdekelt szervek tulajdonában is van legalább egy-egy személygépkocsi. Az is bizonyos, hogy a gépkocsi- vezető mellett szabad három ülőhelyet nem mindig foglal­ják el. Mégis kevés szerv akad, ahol a vezetők ügyes szervezéssel, készségesen meg­oldják. hogy a saját gépko­csijukba, a saját munkatár­saik mellé alkalomadtán be­üljön egy-egy falura igyekvő szakelőadó is. Erre szép pél­dát mutatott az MHS és a Kiskereskedelmi Vállalat. És az ország jelenlegi gépkocsi­helyzetében a megoldás útja egyedül ez lehet F. D. Óriási sikerrel mutatkozott be a Lenittjrrádi Miniatűr Színház O Nagyon örülni fogunk, ha viszontláthatjuk önöket, Pécs tisztelt lakóit az előadásunkon Idn járásjelentés Várható időjárás szombat estig: Eső nélkül, hajnali köd- képződés. Mérsékelt, helyen­ként kissé megélénkülő déli— délnyugati szél, néhány he­lyen talajmcnti fagy. Várható legalacsonyobb éj­szakai hőmérséklet: nulla— plusz 5, legmagasabb nappali hőmérséklet 14—19 fok kö­zött. Attól kezdve, hogy a lapok hírüladták Arkagyij Rajkin és társulatának pécsi vendég- szereplését, rendkívül nagy várakozás előzte meg a ter­vezett két előadásukat. A ki­adott jegyeket napok alatt el­kapkodták a pécsi színházlá­togatók, és még az utolsó órákban is sokan szívesein megtekintették volna az elő­adást, amelynek a színház be­fogadóképessége szabott kor­látot. Tegnap este 7 órakor került sor az első, a bemutató elő­adásra. A második alkalom­mal hazánkban vendégszerep­lő együttes új műsorral lépett a színházat zsúfolásig meg­töltő közönség elé. A Lenin- grádi Miniatűr Színház a vára kozásnak megfelelően a raj- kini-humor legszebb gyöngy­szemeit nyújtotta át a pécsiek­nek. A jelenetek, villámtré­fák, monológok között gyak­ran percekig zúgott a tapsi, köszöntve Arkagyij Rajkint, a „mosolygó művészt” és a szov­jet színészeket. A mintegy két és fél órás előadás végén a hálás publikum hosszú per­cekig vastapssal jutalmazta a ritkán látható művészi telje­sítményt. Rajkin a négy évvel ezelőtti televíziós szereplése után személyesen is meghódí­totta Pécset. Az együttes második előadá­sára ma este 7 órakor kerül sor a Pécsi Nemzeti Színiház­ban. Mi tart össze egy szocia­lista brigádot? — A pénz? A magasabb fizetés? A kérdés indokol* "'••et- vai Mihály, a komlói Papp Lajos szocialista brigád tag­ja, segédvájárként is havi három és fél ezer forintot visz haza a borítékban. Az is megtörtént már, hogy négyezret számolt le oda­haza. Neon minden csapat­ban tudna ennyit megkeres­ni. A havi biztos három és fél ezerhez olyan összeszo­kott, fegyelmezett és mun­kaszerető gárda kell, mint Papp Lajosé. De nemcsak a pénz, a na­gyobb kereseti lehetőség fogja össze ezeket az em­bereket Gyeitvai Mihály komlói bányász lakásában belelapoztam a nagy, piros­fedelű brigádnaplóba. Az első bejegyzés 1965. : uuár 24-én kelt, az utolsó pedig szeptember 30-án. Egy Vég nevű bányásszal kezdő-iö1* - napló. Alapító tagja volt a v-: "adnak, éve­kig fejtette, lapátolta a sze­net. Egyszer erős szúrást érzett a szívében. Elment az üzemorvoshoz és a ren­delőintézetbe. Megvizsgálták és kijelentet-"’- how nem dolgozhat többé a föld alatt, csak a külszínen, vagy még ott sem, hanem egy másik üzemben, egy egészen köny- nyű munkahelyen. Ott kellett tehát hagvnia azokat, akikk-1 é”"kig együtt dolgozott, akik mellett há­rom és fél ezret keresett, Tallózás a brigádnaplóban el kellett mennie egy olyan üzembe, ahol talán sonasem lesz ilyen magas a fizetése. És mit tesz a brigád? Meghallgatja Vég elvtársat, tudomásul veszi, hogy a kapcsolatot a bányászokkal tovább akarja tartani. Utá­na szavaz, mégpedig oly­módon, hogy Vég elvtárs a brigád tiszteletbeli tagja marad, befizeti a tagdíjat, részt vesz a közös értekez­leteken és szórakozásokon, majd pedig, mindennek, te­tejébe megjutalmazzák őt ezer forinttal. Ezt nem mindenütt szok­ták így csinálni. De honnan volt a brigád­nak pénze? A naplóból ez is kivilág­lik. A hr igádnak 60 tagja van. Az alapszabály szerint minden tag befizet a bri­gádpénztárba havonta 20 forintot. Ez viszonylag nem sok. Ez még nem volna elég a közös családi estek, a har­kányi, pécsi és sikondai ki­rándulások költségeire, már­pedig a brigádnak elve, hogy a közös szórakozáso­kat a közös kasszából kell fizetni. Hogy honnan kerül elő a Irányzó összeg? Egy­szerű. A munkából. Arra törekszenek, hogy az akna, sőt a tröszt legjobb fejtési csapata legyenek. Abban az esetben ugyanis az akna három és fél ezer, a tröszt pedig tízezer forintot ad nekik jutalmul, mint ahogy adott is már nemegyszer. Ilymódon, a termelés-kiadá­sok ellenére is csak a sik­lós—harkányi kirándulás négy és fél ezer forintba került — tekintélyes va­gyonuk van, pillanatnyilag több mint húszezer forint. A brigád önkormányzatá­ban mindenkinek van va­lamilyen funkciója. — Egy Barbarics nevű brigádtag a pénztáros. Papp Lajos, a brigádvezető, a beteglátoga­tó. Tekintve, hogy kocsija van, ő szokta meglátogatni a brigád betegeit. Elmegy hozzájuk Sikondára vagy Harkányba és megajándé­kozza őket — a brigádpénz­tárból erre is telik. Gyetvai Mihá1-- segédvá­jár a krónikás. Az ő dolga a brigádnapló vezetése. Fe­lesége esténként kezébe ve­szi a pirosfedelű füzetet, s vigyázva, gyöngybetűkkel ír­ja be az eseményeket. A férj ugyanis úgy vélte, hogy a feleség írása szebb, mint az övé, .következésképp jobb lesz, ha ő vezeti a naplót. A férj diktál, a feleség pe­dig, akit a brigád megvá­lasztott a közösség tisztelet­beli tagjának —, ír. Amikor Vég elvtárs ese­tét olvastam a naplóban, arra gondoltam, hogy ez lesz a legszebb történet. De hamarosan rá kellett jön­nöm, hogy csak egyike a szép történeteknek. A Zobák-aknai sújtólég­robbanásnál életét vesztette egy háromgyermekes csa­ládapa. A Papp-brigád kül­döttei elmentek Mucsfára, az elhunyt bányász család­jához, megajándékozták a három árvát, megszerezték az elhunyt apa és a három gyermek fényképét. A fény­képeket itt tartiák a brigád­naplóban, A nyáron mind a hárman majdnem két hóna­pig nyaraltak Komlón a brigád tagjainál. A két idő­sebbet elvitték a Balatonra is. Mind a hármat felöltöz­tették a brigád pénzéből. Mivel a fiú jó tanuló, ta­níttatni akarok. természe­tesen a brigád pénzéből. Most egy újabb terven tö­rik a fejüket. Fel akarnak venni a brigádba négy öreg bányászt. Az idősebbek ugyanis már jóval kevesebbet tudnak nyújtani, mint a húsz-har­minc évesek. Sok fiatalabb bányászokból álló csapat ezért fél az idősebbektől, nem akarják, hogy a gyen­gébb teljesítményű öregek miatt kevesebb legyen a keresetük. Nyilván, ez a veszély a Papp-csapatnál is fennáll, s ők mégis maguk­hoz akarnak venni négy idő­sebb bányászt, arra számít­va, hogy ha velük dolgoz­nak, akkor azok többe' ke­reshetnek, s magasabb fi­zetésből készülhetnek a nyugdíjra. Évszázadokon, évezrede­ken át belerúgtak, beleta­postak az öregekbe, ezért nem tudom megindulás nél­kül hallgatná Gyetvai Mi­hály fejtegetéseit. De hát realista vagyok, s azt kérde­zem magamban, hogy vajon eszményien tökéletes embe­rek-e már ők? Nem. Van közöttük olyan is, aki elhanyagolta az ácso­lást, s veszélynek tette ki nemcsak saját maga, hanem társai testi épségét is. Szó­ban is, meg a brigádnapló­ban is nagyon keményen megfeddték. Volt közöttük olyan ember is, aki sokat ivott, ütötte-verte feleségét. Elmentek hozzá, behívat­ták, beszéltek vele, másik szakba helyezték, de nem űzték el a brigádtól, mert az volt a véleményük, hogy valakinek át kell formálnia azt az embert, s az a va­laki ők kell, hogy legyenek. Csak a teljesség kedvéért jegyzem meg, hogy törek­vésük nem is volt eredmény­telen. Nem hibátlan emberek ők, mégis mások. m1-'* 37 átlag. Egy új világé*, egy új morált képviselnek. Magyar László

Next

/
Oldalképek
Tartalom