Dunántúli Napló, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-02 / 232. szám

«*. OKTOBER S.---------------------------------.napló---------­ü lést tartott a Baranya megyei Intéző Bizottság Hárommillió forint Baranya idegenforgalmának fejlesztésére Az ülésen részt vett dr. Tímár Mátyás pénzügyminiszter is 3 Pénteken délelőtt a megyei tanács vb-termében ülést tar­tott a Baranya megyei In­téző Bizottság, mélyítek el­nöke, dr. Tímár Mátyás pénz­ügyminiszter is megjelent. Az 1965. évi idegenforgalmat Tóth F. Béla osztályvezető értékel­te és ismertette az 1966. évi fejlesztési javaslatokat. Kiszabadítják a Barbakánt — Az Országos Idegenfor­galmi Hivatal egymillió száz­ezer forintot hagyott jóvá megyénkben az idei idegen­forgalom támogatására. Ebből 136 000 forintot fordítottunk a szigetvári várra és 30 000-et egy fafaragásul dombormű vá­sárlására, amit szeptember­ben fel is avattunk. A KPM tíz millióért korszerűsíti a városon átmenő 6-os utat, a MÉSZÖV 3 millióért hoz lét­re egy áruházat Abaligeten kútfúrásra és kilátótornyok vásárlására 80 ezer forintot költöttünk, s elkészül egy 300 személyes önkiszolgáló étte­rem is. Orfün a 25 ezer köb­méter földből 15 ezer köbmé­tert az idén már kitermeltek az építők, s erre 300 ezer fo­rint kellett. Harkányban meg­épült az ivócsarnok 125 eze­rért, befejeződtek a téliesités, a szennyvízcsatorna-rendszer át adás előtt van. Siklóson a várhoz vezető utat építettük meg ebben az évben. Pécsett, a Tettye tér parkosítására 300 000 forintot írtunk át. — A jövő évi tervekben ize repelnek a következők: a dóm melletti Barbakán kisza­badítására 600 000, a turista- házra 300 000 forintot költe­nek. Szükség van egy szét­szedhető színpadra, melyet a baranyai vasárnapok prog­ramjában a kívánt helyen le­het felállítani. Erre 390 000 forintot javaslunk. Harkány fejlesztésére 600 000 forintot irányoztunk elő, Abaligeten a bazársorhoz vezető utat sze­retnénk megépíttetni 130 000- ért. Orfün a tereprendezés 200 000 forintot emésztene fel, s a különféle nemzetközi sportversenyek támogatására 10 000 forintot ajánlunk fel. Ez összesen 3100 000 forint, ehhez kérem az Intéző Bizott­ság hozzájárulását. Több figyelmet kellene fordítani Pécsváradra Keserű Sándor, a megyei Idegenforgalmi Hivatal veze­tője néhány érdekes adattal szolgált: — 1964-ben másfél millió ember kereste fel Baranyát, köztük négyezer külföldi. Az idén legalább húsz százalék­kal többen jutottak, illetve jutnak el a megyébe, s a kül­földi vendégek száma is eléri a 35—40 ezret. Éppen ezért kérnénk, hogy a Balatonról a megyébe és Harkányba veze­tő utat javítsák meg, mert ha a Balatonon kedvezőtlen az idő, az autós turisták a melegvizű harkányi strandon szívesen eltöltenek néhány órát. Ezt tapasztalataink mu­tatják, ugyanis hűvös időben is 200 személygépkocsit szá­moltunk meg a neves fürdő­helyen. Keserű élvtárs felhívta a figyelmet arra, hogy érdemes lenne a pécsváradi kutató ásatásokra többet költeni, mert ott XV. századbeli ko­lostor nyomaira bukkantak, melyek egyedülálló leleteket ígérnek. Sikondán is hiány­zik nagyon egy turistaszálló — állapította meg Keserű Sándor. ígérgetéság jutott el. Az egyik garázsépítő ezt mondja: „De­meter megtudta, hogy én is garázst akarok építeni, aján­lotta: társuljak be egy négyes garázs építésébe. Vállaltot hogy az összes adminisztrációs munkát elintézi, beszerzi az anyagot, nekem csak a pénzt kell átadnom s ő a garázs kulcsát nyújtja majd át. Több ezer forintot adtam már ne­ki, de az építkezés csak nem kezdődött meg. A pénzt nem kaptam vissza, ha találkozni akartam vele, mindig talált valami okot, ami miatt nem ér rá. Gyakran látták szóra­kozóhelyéken ittasan. A pénz átadásáról és megállapodá­sunkról írást csak 1965 má­jusában készítettünk, mert először annyira bíztam ben­ne, hogy elismervényt sein kértem tőle”. Egy másik ga­rázsépítő sem járt jobban, tőle 3500 forintot vett fel Demeter, aztán „se pénz, se posztó”; Az építtetők hiába futottak pénzük után — az ügyészsé-' gén feljelentették a szélhá­mos , .anyagbeszerzőt’ ’. Deme­ter Bélát előzetes letartózta­tásba helyezték. Az eddigi vizsgálatok szerint közel 40 ezer forintot vett fel a jóhi­szemű emberektől. Mit mond Demeter? „Az át­vett összegek egy részéből ko­rábbi tartozásaimat fizettem, lottó- és tottószelvényeket is vásároltam, reméltem, hogy egy nyeremény kisegít kelle­metlen helyzetemből...” He­tente közel másfél ezer fo­rintot költött lottóra, totóra... A Baranya megyei Fő­ügyészség kéri mindazokat, akiktől Demeter Béla bármi­lyen címen pénzt vett fel, je­lentkezzenek a Főügyészség, Pécs, Rákóczi út 60. sz. alatt a földszint 2-es szobában. Demeter Béla, a Pécs váro­si Tanács tervosztályának műszaki előadóját sokan is­merték a városban. Demeter ezt az ismeretségét használta fel különböző szélhámosságok elkövetésére. Az építőanyagra specializálta magáit Számosán fordultak hozzá tégla és egyéb anyagok beszerzésére, de több­ször önként is ajánlkozott. Az építeni akarók hittek ígé­reteinek. Az egyik károsult így vall: „Ez év júliusában találkoztam vele s a beszél­getés során megemlítettem, hogy házat szeretnék építeni, ö felajánlotta: tud öt- vagy hétezer használt téglát vala­kinél, megszerzi részemre, de mindjárt pénzt is kórt tőlem foglalóra”. Demeter a téglát nem szállította le, a pénzt nem adta vissza. De nemcsak anyagbeszerzést ígért, hanem vállalkozott családi ház építé­sére is. Egy pécsi lakos ez év tavaszán beszélgetett vele s elmondotta, ha ismerne egy kőműves kisiparost, aki meg­határozott időre vállalná egy 2 szoba összkomfortos ház fel­építését, hozzákezdene az építkezéshez. Demeter azon­nal kapott a kínálkozó pénz­szerzést alkalmon és vállal­kozott: kenés kisiparost. Való­ban egy kisiparossal megis­mertette az illetőt, aki 130 000 forintért vállalta volna a munka elvégzését. Demeter pedig ígérte: „segédkezik” a ház építésénél, anyagbeszer­zésnél. Esze ágában sem volt ígéretét megtartani, ellenben az építtetőtői a kivitelező tudta nélkül először 10 ezer. maid később 1800 forintot vett fel anyagvásárlás címén. Építőanyagot nem vásárolt, a pénzt nem adta vissza, a ház ém'téséből nem lett semmi. Ki akar garázst építeni? Mert Demeter ilyen üzletekkel is foglalkozott, illetve csak az A város idegenforgalmának növekedéséről Asztalos Fe­renc számolt be. — 1958-ban 65 000 vendég fordult meg Pécsett, s akkor 520 szállodai férőhelyünk volt. Az idén 120 ezren látogattak városunkba, s most mindösz- sze 700 szálláshellyel rendel­kezünk. Ez a nagy tumultus a kulturáltság rovására ment, s csak némiképp enyhít a Sallai utcai turistaszálló 200 férőhelyével. Reméljük azon­ban, megkapjuk a postától az épület másik szárnyát is, amelynek berendezésével 350 főre növekedne a turistaház befogadó képessége. A camping beállítása Is ha­szonnal járt, ezért jövőre 40 vikendházat állítanak fel, ami 160 embernek nyújt megfelelő szállást. Korszerűsítik a pécs-balatoni utat Bakán József, a 12. AKÖV igazgatója a mecseki autó­buszkörforgalmat ismertette, dr. Rugási Endre, az MSZMP Pécs Városi Bizottságának titkára egy benzinkút és par­kolóhely építését sürgette. Dr. Tímár Mátyás pénzügy- miniszter kifejtette: a kor­mány nagy súlyt fektet az idegenforgalomra, tavaly is százmillió forintot irányzott elő a campingekre. Feladat­nak tekinti a pécs—balatoni műút korszerűsítését: — Csanádi miniszter elv­társsal beszélek ennek az út­nak az ügyében — ígérte. Természetvédelmi rendelet Patkó Sándor, a megyei ta­nács elnöke javasolta, fogad­ják el a résztvevők a 3 mil­liós költségvetést azzal, hogy a részletkérdéseket később > újra megbeszélik, s ahol kell,! változtatnak rajta. Elmon-' dotta, hogy a m,egyed tanács , kidolgozza a természetvédelmi 5 tanácsrendeletet, mert nagyon/ sok hegyoldal, forrás van ve- í szélyben. Fegyelmezettebben, szakszerűbben kell dolgozni Nőtt a balesetek száma a bányákban fél év alatt hét haláleset Harmincháromezer munkanap esett ki A borsodi Szénbányászati Tröszt egyik miskolci üze­mében nemrég tömeges sze­rencsétlenség történt. A bal­eset a frontfejtés fapillé­reinek átépítése közben érte a négy munkást, az áthe­lyezést ugyanis szakszerűt­lenül végezték. A máglya áthelyezése idején a meg­gyengített ácsölatok alá pót­lást nem építettek be, s nem az újonnan megépí­tett fapillér /édelme alatt rabolták a második fapil­lért. A máglyák áthelyezé­sének szakszerűtlen sorrend­je, a kettős máglyasor hiá­nya és a nyitva tartott te- J rület nagysága következté- $ ben omlás történt, mely két ember halálát okozta, ket­ten pedig életveszélyesen megsebesültek. Az Oroszlányi Tröszt XVIII. üzemében csille-el­futásból eredő haláleset tör­tént. A csilléket végtelen kötélen húzták, a meredek lejtőben az utolsó csille le­vált, s elütött egy villany- szerelőt. A halál oka: a talpra szerelt csillefogók nem működtek... A mi- zserfai bányaüzemben a fe­lelőtlenség és a felügyelet hiánya okozott halált. He­gedűs János vájár az om­lás áldozata lett. Az új ol- daltámfa beállítása után nem feszkézték azt, s az ideiglenes középtámfa ki­ütése után több tonna kőzet zúdult le. A Pécs! Vegyesipari Vállalat Bem ntcal órajavító részlegének! kitűnő munkájáról sokan meggyőződtek már. Havonta mint­egy 100—120 órát javítanak meg. Képünkön: Zádori József j még egyszer ellenőrzi a munka eredményét. Wintemitz Ferenc felvétele A Mecseki Szénbányá­szati Tröszt 1965 első fél­évében közel 2,5 millió mű­szakot teljesített. Ez a szám pontosan 33 827-tel lehetne magasabb, a félévben ugyan is ennyi műszak esett ki balesetek következtében. A baleseti statisztika adatai szerint az elmúlt esztendő első félévében 1718 három napon túl gyógyuló és 4 ha­lálos, ezzel szemben az idén 1883 három napon túl gyó­gyuló és 7 halálos baleset történt a tröszt üzemeiben. lavulás helyett romlás A múlt év első félévéhez képest a külszínen bekö­vetkezett balesetek száma 20,5, a földalatti munkahe­lyeken keletkezett esetek száma 15,2 százalékkal emel­kedett. Különösen rossz a baleseti mutatók alakulása Kossuth-bányán, Béta-ak­nán, valamint a villamos- és szénelőkészítő üzemek­nél. A balesetek okait viszgál- va továbbra is első helyen áll a szállítás, valamint a hagyományos módszerekkel biztosított fejtésekben a kő­zetomlás. A balesetek ki­vizsgálva szinte minden esetben szabálytalanságok tucatjára hívja fel a figyel­met, ezek tanulságait azon­ban csak nagyon kevesen szívlelik meg. Béta-aknán a közelmúltban halt meg Fa­zekas József csillés. Oka: hiányosan megépített fej- pad, valamint az óvórend­szabályok megszegése. Fa­zekas József meredek lej­tésű fejtésben dolgozott. A vizsgálat megállapította, hogy a padozatra eresztett szén súlya alatt kidőlt a tárnia, a padozat leomlott, s maga alá temette a csil­lést. Mindez miért? A pa­dozatot tartó középtémfát beépítéskor rövidre szabták, olyan helyen Illesztették a talpgerendára, ahol nem fe­küdt fel, s kiékelve sem volt. Egymásért érzett fe’előtség A bányaüzemekben rend­szeresen megtartják a bal­eseti oktatásokat, a mun­kások valamennyien isme­rik a biztonságos munka­végzés szabályait, mindez azonban kevésnek bizonyul. A korszerűen biztosított fej­tésekben javulnak a bal­eseti mutatók — különösen jelentős a változás Pécs- szabolcson és Vasas-bá­nyán, — önmagában azon­ban a korszerűsítés is ke­vés, fegyelemre és az egy­másért érzett felelősség ál­landó erősödésére van szük­ség. Kisharsány és Nagytótfalu határában... Móricz Zsigmond kék köté­nyéé parasztjai most gépen ül­nek, s az uralkodó ember biz­tonságával kezelik a vallókat, pedálokat, különböző erőátvi­teli szerkezeteket. A vetőgé­pek engedelmesen úsznak a traktorok mögött, nyomukban kisimulnak a szántások, a föl­dek felett már a télvárás nyu­galma ül. Más táblákon silóz­nak, burgonyát szednek, délre már több a teli zsák, mint az ember. Aztán vontatók jön­nek, s a harmadosban gondo­zott termés elindul a falu fe­lé. Országúiról ez a futólagos kép fogadja a látogatót Kis­harsány és Nagytótfalu hatá­rában. A termelőszövetkezet udva­rán, a kocsiszínben zúgnak a szelektorok, asszonyok keze­lik a masinát, etetik maggal, cipelik a zsákokat. Tempósan, megállás nélküT dolgoznak, de Tóth Lajosné, Kárpáti Já- nosné és Echard Józsefné ar­cán azért egy kevés nyugtalan ság is látszik. — Nem tudni, hogy leszünk aztán... A szőlő... A szőlő tudja nem sikerült.. — mond já.k Havasi Jánosné, az egyesí­tett termelőszövetkezet párt­titkára, mosolyogva beszél mindenről, ami jól megy, ar­ról is, és amivel gondok van­nak, arról is. Jókedve átragad az asszonyokra, s talán má­sokra is. Mégis mondom neki később, hogy ilyen jókedvű, mosolygós párttitkárt régen láttam. Havasi Jánosné ne­vetve válaszol erre is: — Tudja, lány koromban nekem is volt „Emlékköny­vem”, mint mindenkinek... Egy ilyen könyvbe sok min­dent belefirkálnak az embe­rek. Valaki azt írta bele, hogy „mosoly lebegjen ajkadon, ha vérzik a szíved”... Én ezt valahogy megjegyeztem, és ha gondok adódnak, azért én a jó kedvet igyekszem meg­őrizni magamban is, és az em­berekben is... A gondokról aztán Szabó János tanácselnöktől többet is megtudok ... Legelőször azt, hogy a gondok Kisharsány és Nagytótfalu termelőszövetkeze tében nem alapvetőek. Alap­vető a szorgalmas, gondos és eredményes munka. De jó munka mellett is előfordulnak természeti csapásak, nem várt meglepetések, és bizonyos terméskiesés. Szabó János értelmes arcú, megfontolt parasztember. Va­lamikor hat holdon gazdálko­dott Nagytótfalu határában, ma Nagy Ferenc agronómus, Szőke János főkönyvelő és az ügyeskezű brigádvezetők se­gítségével kétezer holdon, melyből 1500 hold a szántóte­rület. Az idei évben a siklósi járás területén a kisharsányi termelőszövetkezetben volt a gabonafélékből a legjobb az átlagtermés. 15 mázsát taka­rítottak be holdanként, így a termelőszövetkezet a tervezett­nél húsz vagonnal több gabo­nát adott az országnak. ■— Ahogyan Szabó János elmond­ta, a termés a tervezettnél jobbnak mutatkozik, a kapá­soknál is. Gond csak a szőlő­vel lesz. — A szőlő bizony beteg és kevés ... Elintézte a pero- noszpóra, így kb. félmilliós kiesésre kell számítanunk. Van. nak persze régebbi problé­máink is. A termelőszövetke­zet szarvasmarha-állománya 12 helyen van. Egy 45 férőhe­lyes istállóban 70 jószágot kell tartanunk. Ez annyit jelent, hagy egy karikán három borjú is van, ami mindenképpen egészségtelen. Ilyen körülmé­nyek között örökös probléma a takarmány-felhasználás el­lenőrzése, mert 12 helyen nem lehet ott az ember. — Megoldás nem kínálkozik ezen a vonalon? — Kínálkozott volna. Ami­kor 1963. januárjában meg­történt a két termelőszövetke­zet összevonása, Ígéretet kap­tunk istálló és fiaztató építé­sére. De azóta állandóan ki­húzzák a tervünkből. Ilyen körülmények között kieséseink vannak a tejtermelésben is. Ha továbbra sem kapunk is­tállóépítésre beruházást, csök- kentenünk kell az állatállo­mányunkat — mondta Szabó János. — Ezek a kiesések vélemé­nye szerint a tagok keresetén is meglátszanak majd? — Munkaegységenként 25 forintot terveztünk. A terv re­méljük meglesz. A munka­egység-keretünk 70 ezer, eb­ből augusztus végéig 46 ezret használtunk fel. Az emberek az állattenyésztési vonalon átlagosan 350—400, a növény- termesztésben 200—250 mun­kaegységet értek el idáig. — Gondolkodtak azon, hogy az új termelési évben, hogyan emelhetnék még a szántóföldi termésátlagokat? — Gondolkodtunk és min­dent meg is teszünk a jobb termés érdekében. Gondosan előkészítjük vetés előtt a föL det, a magot is pontosan, elő­írásosan tisztítjuk, csávázzuk. Tudja, ha nincs egérkár, ak­kor' gabonából idén is elértük volna a 18—20 mázsás holdan­ként! átlagot Kisharsány és Nagytótfalu egyesített termelőszövetkezeté­ben nyugodt, kiegyensúlyozott munka folyik. A terméskiesé­sek természeti csapásokból és a körülményekből adódnak. A részleges sikertelenségek az embereket elgondolkodtatják, de nem veszik el a munkaked­vüket. Folyik a betakarítás és a vetés. B. R. ; Letartóztatták az „anyagbeszerző szélhámost44

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom