Dunántúli Napló, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-10 / 239. szám
Otthon is csinosan Csinosak a színes Firbella, Batiszt és Krisztina anyagból készül hálóingek. Legtöbbször azonos színben, mintában köntös is kapható hozzá. Praktikus és hasznos az ujjatlan hálóing fölé reggelenként ujjas köntöst viselni. Olcsóbb változatai krepp anyagból készültek, s valamennyi diva tos. (Első képünk.) Korszerű viselet a tűzött köntös. (Második képünk.) Ez a könnyen tisztán tartható, elegáns otthoni viselet már kiszorította a hosszú matla- szé pongyolát. S valljuk be. jogosan. Változatos mintákban, szép pasztell színekben sok érkezett belőle a boltokba. Az őszi szezonra forgalomba kerül a magyar Habselyem árugyár által készített nylon köntös is. Azoknak, akik az igazi kényelmet szeretik, a TV együttest ajánljuk. Anyaga, — az évszaknak megfelelően színes Krisztina, sötétmintájú szatenkartom, vagy matlaszé. Az együttes szűkszárú hosszú nadrágból, derékig érő blúzból és háromnegyedes hosszúságú köntösből áll, amely övvel és öv nélkül egyaránt viselhető. (Harmadik képünk.) Csinos, s a hűvös napokra is alkalmas. K. M. OSALÁDI—í^jc^u Közösségi nevelés a családban MAKARENKO a neves szovjet pedagógus szerint nevelésünket úgy kell megszervezni, hogy alapját önálló, erős és befolyásos közösségek alkossák. Vonatkozik ez a meg állapítás társadalmunk sejtjére, a legszűkebb nevelési közösségre: a családra is. A család tagjait a vérségi kapcsolaton kívül, elsősorban a közös együttélésből fakadó érdekek: á gyermekekről történő gondoskodás, művelődésük, nevelésük elősegítése, egymás szeretete, megsegítése és az egymásért végzett munka kapcsolják egybe, fogják össze. A család hatása igen jelentős mértékben alakítja a gyermekeket. Többek között — benne ismerik meg a közösségben való helyes viselkedés példáit, szabályait és gyakorolják be az ezirányű készségeket. Családi nevelésről csak ott beszélhetünk, ahol a szülők tudatosan arra törekszenek, hogy gyermekeiket mindig kedvező hatás érje, ha példájukkal és intézkedéseikkel a közösségbe való beillesz kedést szolgálják. A SZÜLŐKNEK elsődleges feladata, hogy a társadalom által rájuk ruházott jognál fogva felelősséget vállaljanak gyermekeik neveléséhez. Ehhez az szükséges, hogy magukat is átformálják olyanná, amilyen embereszményt a társadalom kitűz. Nevelésüknek a szó és a tett egységére, a példamutatásra, és a helyesen értelmezett tekintélyre kell alapozódni, amely mentes a mindent megelőző elkényez- tetéstől, úgyszintén a goromba zsarnokoskodástól és helyettük a jóindulatú, de igényes követelésekre épül. Ha a szülők példamutató maga- tartásúak. azután mind otthon, mind a munkahelyen híven teljesíti emberi, társadalmi kötelezettségeiket, és ha őket a társadalom megbecsüli, mindezt a gyermeket meglátják és megérzik. Aí ilyen magatartás és értékeiéi annyira hat a gyermekekre hogy elméleti magyarázat néj- kül is magukévá teszik a közösségi együttélés helyes követelményeit. Általában nem közömbös a család közösségi életének alakulásában az a körülmény, hogy milyen a család szerkezete és annak légköre. Kevésbé szerencsés, ha csupán egy gyermek van a családban, mert neki általában mindent szabad, ő az úr a családban. lemondást nem ismer, mert rendszerint minden engedélyezve van neki, csak egyéni vágyai, szeszélyei vezetik. mert elkényeztetik. Ilye nekből lesz az önző, elkülönülő. sokszor kiszámíthatatlan viselkedésű és modorú, a gyermektársaságban idegenül mozgó, beilleszkedésre nem egyszer képtelen gyermek. Az egykés családokban is józan, korához mérten kivitelezhető, határozott és következetes követelményeket kell a gyermekkel szemben támasztani, hogy megszokja: nem csupán jogok, de kötelezettségek is vannak a családban. Nem könnyű azonban az egyensúly megteremtése a többgyermekes családban sem, ahol lányok, fiúk, kisebbek, nagyobbak, különféle természettel, vegyesen vannak. Mégis az utóbbi a szerencsésebb, mert megoszlik közöttük a szülők figyelme, szeretete. gondoskodása, nincs a szülők magatartásában, sem a nevelési eszközök alkalmazásában véglet, egymástól sokat tanulhatnak, kölcsönösen segíthetik egymást és szüleiket, gyakorolhatják az alkalmazkodás szabályait, élhetik a maguk kis felnőtteket utánzó, társas életét, s mindezzel előkészülnek a nagyobb közösségbe való zavartalan bekapcsolódásra. Minden családnak van sajátos légköre. Ez a családtagok életrendjéből, egymáshoz való viszonyulásából, a benne uralkodó hangulatból formálódik ki. Befolyásolják még: az otthon berendezése, gondozása, Egy otthon hangulatát leggyakrabban a háziasszony teremti meg. Nemcsak gondoskodásával, és igyekezetével, hanem megjelenésével is. Eprien ezért ügyelnie kell arra. hogy az otthoni tartózkodás sói szintén gondosan öltözött legyen, Népművészet és lakáskultúra Manapság, amikor a népművészeti alkotások igen korszerűekké váltak, nem helytálló az az aggodalom, hogy a népművészeti szőttes, himzés. faragás, vagy kerámia „öre- gíti”, „ó-divatúvá” teszi a lakást. Természetesen mértéktartóan kell alkalmaznunk a népművészeti alkotásokat. Választhatunk például lakásunkban egy-egy felületet, vagy bútordarabot, amelyet erőlte- tettség hibája nélkül díszíthetünk. A lakás ,.pucér” ablaka egyhangú, sivár. A függöny „jellegzetessé” teheti a lakás belsejét. A népművészét] függönyanyagból, szádéból. változatos, olcsó és szép függönyt kapunk. (Első rajzunk.) Az ablak melletti kényelmes olvasó fotel ma már sok lakásban megtalálható. Dolgozó asztal székekkel, vagy karosszékekkel, szintén olyan bútorcsoport, amelyet érdemes fenti módon díszíteni. A karosszékben elhelyezett szőttes, vagy hímzett párna kényelme®, puha háttámlát biztosít. Az asztalon lévő szőttes, vagy hímzett terítő pedig kellemesebbé teszi az asztal sima felületét. Könyveink kímélésére, díszítésére ugyancsak használhatunk szőttes, hímzéses, vagy szűrrátétes könyvborítókat, hímzett, vagy szőttes könyvjelzőket. Szebb, mintha könyveinket újságpapírba csomagolva használjuk és a könyv felső sarkának behajtásával jelezzük, hogy hol tartunk az olvasásban. Egy-egy faragott, vagy cserép-hamutartó, virágváza, jól kiegészítheti lakásunk berendezését. így a lakás nem lesz „sablon”-be- rendezésű, hanem kellemes és egyéni. (Második rajzunk.) Dr. Pintér Imre munkarendje, időbeosztása, a munkakötelezettségek végrehajtása, a társalgások hangneme és stílusa-, az együlte. szórakozások stb. A szülői, egymásközötti életének igen erős kisugárzása van a családtagokra. Ezért kerüljék a nyílt civakodásokat, nézeteltéréseket, durvaságokat, mert ezek megmérgezik a légkört, izgatják, nyugtalanítják és megrémíthetik a gyermekeket,, s ők is így fognak élni egymás között és barátaikkal. A nevelő eljárásokat , tekintve feltétlenül szolidaritást kell vállalni az apának és anyának egymással; közösen határozzák meg a nevelési célokat, eszközöket, módszereket, mindig egyeztessék tapasztalataikat és a hibáknál is közösen keressék meg a javítás útjait. Vagyis egységes elvek és eljárások szerint neveljenek, ne hogy ala- koskoló, cinikus és egymás ellen harcoló, önző érdekeket szolgáló családtagokká váljanak gyermekeik. AZ OTTHONBAN ne csak folyton panaszokat halljanak a gyermekek szüleik ajkáról így: az élet milyen nehéz, mennyire rosszak az emberek, a munka mennyire fárasztó. Ezek helyett főleg azt lássák meg a gyerekek, hogy a szülők úrrá lesznek a nehézségeken, megtalálják a napi gondok közepeiig is az élet sok apró szépségét, örömét. Mindez egészségesen formálja életkelvüket és biztonságérzetüket, mert az ilyen szülői magatartásból nyugodt, békés és derűs légkör árad szét a gyermekekre is. (Pl. a sikereknek örvendezzenek együtt, a családi ünnepeken legyenek egymás iránt figyelmesek, s ajándékozzék meg egymást: szülők, nagyszülők a gvermekeket és viszont, a vásárlások során — folyamatosan is — de gondolni kell mindenkire.) Mindez azt eredményezi, hogy a szeretet, tisztelet, hála és az együttérzés, azután a boldogságszerzés vágya alakul ki a család tagjaiban egymás iránt, s mindez nagy összeforrasztó erővel hat a kis közösségre. A családban jelentős nevelesi befolyásuk van a gyermekekre a nagyszülőknek IS Ez a kisebbek felé _ általában nem éppen szerencsésen — babusgatásban, a mindent megengedő és elnéző játékosságban és a túihaitoít ajándékozásban jut Wfefezés- ie- A nagyobbak irányában vi szont már sokszor a meg nem mo, sokszor a korholóan követelő, mindent csak a felnőtt szemüvegén át elbíráló, ne£Z? a^be belehelyezkedni nem tudó viszonyulásban nyíl vanul meg. Ezért a nagyobbak sokszor feszültségben állnak az öregekkel, mely egyszei gúnyban, másszor utasításaik megtagadásában fejeződik ki. A”ílak ellenére, hogy a nagyszülők koruk és a szocialista nevelésben való kellő jártasságuk hiánya miatt kevésbé tudnak a mai színvonalon nevelni, a nagyobbak részéről mindez mégsem lehet ok a fe éjük megnyilvánuló tisztelet ensegre. A szülők elejét ve- hetik mindennek akkor, ha a nagyszülőket tisztelik, a nevelési ellentéteket előttük tapintatos módon, saját felelős segukre hivatkozva tisztázzál, es a teendőket világosan, határozottan leszögezik, de semmiképpen sem a gyerekek jelenlétében. A családi közösség alakulásában fontos feltétel az is* hogyan viselkednek egymás között a gyermekek? T ő,- ben ebben is a szülők máshoz való viszonvát példázzák: ezért az -—óc *,z anya kapcsolata mindig egymást szerető. megh; c . j \ őszinte és roevsevítő l«°*'en. Egyébként valamennyi gyermek igénvli szülői szeret'"*őt gondoskodását, s erre nair 11 érzékenyek, mert mélven átérzik, hogy a szf-lőv hen a leeőszintébb támasz-'k. ^lem szabad ezért- a - <-_ ben különbséget tenni W,v*t- tük, legfeljebb a szeretet kifejezésének a formáia l^t más; gyemgédebb a kiesinvek feK Érezzék azt, hogy mindnyájan egyformán fontosak a családban, mindenki munka iára szükség van és elveszésének média kihat az egész közösség életére. A nagyobbak vegvenek részt a kisebbek gondozásában, játsszanak egvütt velük, segítsék őket 3 tanulásban, de azért ne le- gyének a kiesinvek rabszolgát. Jusson idejük a masnik dolgaira és a család által tj. jelölt házi munkára is, de legfőbbképp a tanulásra. Házimunkát mindenki korának és erejének arányában végezzen, de ne maradjon ki belőle senki. A legszerencsésebb,^ ha mindenki valami állandó megbízatást kap a házi teendőket illetőleg. így kialakul bennük a lelkiismeretesség és köteles séeteljesítés er-ése a család iránt. A JÓI, CSALÁDI ÉLETHEZ érdemes összeállítani egy mindenre kiterjedő napirendet: benne m n den családtag kötelességének pontos időre való meghatározásával. Ebben legyen benne ármunka, a tanulás, a pihenés, a szórakozás egyaránt. Nem pell minden nontját mereven venni, viszont minden lépése indokolt legyen és kivételt lehetőleg senkinek se engedélyezzen, csupán rendkívüli esetekben. A betartott napirendnek nagy a feg- mező ereje; elősegíti a jó szokások és a család egészéért való felelősségtudat kialakulását. Értsék meg a családtagok, hogy minden tét:;' ’.;el a család együttes érdekét szolgálják vagy akadál. -ák; ezáltal megismerik az - másra utaltság jelentőségét és ténykedéseiknek ez lesz majd a hajtóereje. Beszéljék meg rendszeresen munkaeredményeiket, vitassák meg a hazai és a világeseményeket. A nagyobbak illő modorban vitázhatnak is ezekről, hogy jobban megvilágosodjon problémalátásuk és határozottabban alakuljon világnézetük. a családi egység formálásában, végül nagy szerepet játszanak a közös élmények. Ezekre módot nyújtanak a családi ünnepeken kívül a közös séták, kirándulások, TV és a mozi, színházlátogatás, hangversenyhall- gatás stb. Ilyenkor mindenki elmondhatja véleményét, észrevételeit, együtt örvendeznetek, együtt tanulhatnak. Nincs boldogítóbb látvány, mint az, hogyha a családi életben egymást szerető, egymásra büszke, egymásért áldozatot hozó. együtt önfeledten szórakozó családtagokat láthatunk, akik kis közösségükben szerzett jó szokásaikkal példát mutatnak másoknak és ezzel hozzájárulnak társadalmunk eszményének 3 közösségi embernek formálásához. Dr. Varsányi László főiskolai adjunktus
