Dunántúli Napló, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-07 / 236. szám

OKTOBER X ,napló 5 Járványügyi állomás épül Pécsett Szakosított tsz-malorotat! — Zárt telepek a szarvasmarha-tenyésztésben A járványok megelőzéséről tárgyaltak a megye állatorvosai A nagyüzemi állattelepeket, ahol több száz vagy ezer ál­lat tartózkodik egy helyen, nem szabad maszek udvar­ként kezelni... — állapították meg a megye állatorvosai­nak kedden megtartott ta­nácskozásán, amelynek íő té­mája a járványok megelőzése volt. Ha egy falusi udvarra betéved egy kolerában szen­vedő tyúk, legfeljebb ötven baromfi pusztul el, de ha egy nagyüzemi baromfitelepre té­ved, ott ezer és ezer állat pusztulását okozhatja. A tö­meges állattartás merőben új szemléletet kíván az állator­vosoktól, de a nagyüzemek vezetőitől is >— hangsúlyozta előadásában dr. Láng Miklós megyei főállatorvos. Szigorú zárt tartás A sertéselhullás csökkenté­sében igen szép eredménye­ket ért el az elmúlt egy-két év során a megye a zártte­nyészetek kialakításával. Nem ez a helyzet a szarvasmarha esetében. A borjúelhullás je­lenleg is 25 százalékos. A nagyfokú állatmozgatásokkal, mindenekelőtt a hasas üszők évről évre történő vásárlásá­val, idegenből történő beho­zásával, sokszorosára nőtt a fertőzés veszélye és mértéke s ennek a borjak esnek leg­először áldozatul. Az elmúlt időszak járvány­helyzete azt mutatja, hogy a szakosított és körülkerített majorokat elkerülte a jár­vány. Sajnos, ilyen ma még kevés van a megyében s ezek is főleg az állami gazdasá­gokban találhatók. A tsz-ek- ben a jellemző még ma is az, hogy a majorban egy kis sertés, egy kis marha, egy kis tyúk, mindenféle állat talál­ható. Erre mondják találóan, hogy „Noé bárkája” a tsz-ma­jor. A tömeges állattartás alapkövetelménye a majorok szakosítása és körülkerítése. Néhány méter kerítésdróton múlik sokszor több száz vagy ezer állat elhullása. A pel- lérdi tsz-ben a nyáron több ezer pulyka hullott el, mert nem volt körülkerítve a te­lep. A szarvasmarhatelepek kerítése még nagyobb értéket őriz meg, mert egy vagy két értékes tehén elhullásából fe­dezhette volna a tsz a kerí­tés árát. A körülkerített te­lepnek egy, maximum két be- és kijárata lehet. Az alapvető higiéniai köve­telményekhez tartozik, hogy az állatgondozóknak legyen egy helyiségük, ahol öltöznek és tisztálkodnak, legyen mun­kaköpenyük, és ne az utcai ruhájukban menjenek az ál­latok közé. Legyen egy külön kis állatorvosi szoba, hogy ne kelljen a mérgeket — mert bizonyos fokig minden gyógy-» szer az, — az istállóban egy polcon tartani. Kár, hogy egyes nagyüzemek vezetői nem sokat hallgatnak az ál­latorvosok véleményére. Szérum vagy vakcina? A tanácskozás további ré­szében a száj- és körömfájás fellépésének megelőzéséről, s ha esetleg fellép, annak ha­tásos elfojtásáról tárgyaltak az állatorvosok. Az elmúlt év november-decemberében a megye valamennyi szarvas- marháját — korra való tekin­tet nélkül beoltották a beteg­ség elleni vakcinával. Ez. hat hónapig ad teljes védettséget, de hatását még évekig érez­teti. Most újra oltják a mohá­csi és pécsváradi járás, vala­mint a pécsi és siklósi járás egy részének marhaállomá­nyát. • A betegséget vírus terjeszti s a vírusra, annak megbetegi- tő képességére fékezőleg hat a vakcina. Ha a vírus nem vakcinázott állattal találko­zik, akkor állatról állatra ter­jedve nő a vlrulenciája. Ha azonban vakcinázott állatokba kerül, akkor állatról állatra ter­jedve egyre csökken a viru- lenciája s a végén már annyi­ra legyengül, hogy nem is tud megbetegíteni. Ezt a vírus- gyengítési munkát végzik el most a megyében mintegy megelőzésképpen. Ha egy istállóban egy állat száj- és körömfájásban meg­betegszik, az épületet azonnal le kell zárni és a benne lévő állatokat be kell oltani. A szérum tulajdonképpen átvé­szelt állat vérsavója, mely ózonnal ható immun anyago­kat tartalmaz. A vakcina ez­zel szemben prevenció célját szolgálja, mert az állatot im­mun anyag termelésére ser­kenti, ehhez azonban több idő kell. Az mindenkor a helyi adottságoktól függ, hogy szé- rumozni vagy vakcinázni kell egy lezárt telep állatait. A formalinos fertőtlenítés min­denütt kötelező, mert a klór­mész ez esetben nem hatásos. A lezárt telepre 8 hónapig forgalomkorlátozást rendel­nek el, mert a szarvasmarha körme havonta átlag egy cen­tit nő s nyolc hónap alatt le­növi a teljes hosszát. Előfor­dul azonban, hogy egy másik állatnak ennél több időre van szüksége, ezért rugalmasan kell intézkedni a forgalom- korlátozás feloldásában. Fon­tos figyelmeztetés az üzemek felé, hogy — járvány eseté­ben természetesen — az átvé­szelt állatokat szigorúan kü­lönítsék el az át nem vészei­tektől, mert ha összezárják őket, a betegség akármikor újra fellobbanhat. JárványGgyi állomás Az állatjárványok elleni hatásosabb védekezést szol­gálja majd a most épülő és 1966-ban meginduló Pécsi Jár­ványügyi Állomás, ahol 8—10 állatorvos dolgozik majd kü­lönböző szakterületeken és működik majd egy úgyneve­zett járványelhárító csoport, amely járványok idején állan­dó készültségben lesz. Az ál­lomást a legkorszerűbb esz­közökkel szerelik fel s az ál­lomás fertőtlenítő gépkocsija és zárt állatszállító kocsija állandóan az üzemek rendel­kezésére áll majd. Legfontosabb teendő mégis a megelőzés, s ez csakis az állatmozgatások megszünteté­sével érhető el. Két hete tart az izgalom a Pécsi Dohánygyárban, készül­nek a nagy pillanatra, amikor az első füstszűrös cigaretta el­hagyja a gépet. S az ünnepé­lyes pillanat most elérkezett. A gépek' mellett ott áll két társával Haller József műsze­rész, Irimi Sándor főmérnök és Perlaki József igazgató. A négy filterfelrakó gép szep­tember 24-én érkezett. Három nap múlva már telexen tu­datták Hamburggal, hogy a gépek szerelésre készen vár­ják a német cég szakembe­rét. Harmincadikán meg is ér­kezett, és az ő segítségével megkezdték a gépek üzembe­helyezését A Skoda cigaretta-készítő gépet átállították rövidebb A MAGYAR RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1965. okt. 7-1, csütörtöki műsora a 223,8 m középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Rádió híradó. Népszerű dalok, népszerű éne­kesek. 18.00: Német nyelvű műsor: Mikrofonunkkal útközben. Népzenei egyveleg. Az NDK nemzeti ünnepén. — A mikrofon előtt Hans Well. Klvánsághangverseny. 18.30: Magyar nyelvű műsor: öné a mikrofon és válasszon hanglemeztárunkbóll 10.05: Dél-dunántúli híradó. 19.20: Zenélő levelezőlap. Közben: 1. Sporttudósitásofc. 2. Elmondjuk, hogy ... 19.58: Műsorismertetés. ,20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ Nemzeti Színház Bűvös vadász (délután 3 órakor). Cstky Gergely- bérlet. — Lear király (este fél 8 órakor). Uray-bérlst. MOZI Park: Wemer Holt kalandjai (4, 7). Petőfi: Csodálatos élet (azv., szt, 4, 6. 8). Híradó Mozi (a Park filmszín­házban): Magyar híradó, 65/8. sz. sporthlradó, A Pcnln-hegysés, Méhecske a tengerparton, Szépsé­ges Párizs. (Előadások 11 órától 3 óráig folytatólagosan). Zsolnay K. O.: Rab Ráby (5. 7). Pécsszabolcs: Égbolt a sivatag fe­lett (szí., 5, 7). Mocsok alj a: Háry János (Rzv., szí., 7). Vasas II.: Max Linder társaságában (7). Mo­hács: Hajrá franciák (szv., szí., ff. 8). Siklós: Ravasz Péter (szt., 5). Csillagok alatt (7). Szigetvár: A „lord” és bandája 16). Az első nap a megszépült1 iskolában Soha nem látott izgalom szállta meg a magyarszéki gyerek hadat. Ma először taní­tanak az új iskolában. Reggel 7 órakor már áramlani kezde­nek, s kezükben papucsot szo­rongatva csodálkozva állnak meg az újjávarázsolt épület előtt. —- Óh, de szép! Milyen jó lesz itt tanulni! A bejárati lépcsőnél csöpp­nyi elsős törölgeti kipirult arccal a cipőjét. Az ajtónál még egyszer a lábtörlőhöz si­et, majd belép a bűvös ka­pun. Egy pillanatra megáll, gyönyörködve méregeti a szép, virágos folyosót, a hó­fehér falakat, ajtókat. Ügyet­len sietséggel fűzi ki cipőjét, s belebújik a papucsába. Az­tán elrendezi a holmiját, a lábtörlőhöz lép, néhány moz­dulat, s feltárul előtte az osz­tály ajtaja. Az ablakon függönyök, vi­ruló muskátlik. A parketta ra­gyog. mint a tükör. Uj padok, íróasztal, tábla. A gyerekek megilletödve ülnek be a pád­ba, várják a csengőszót, hogy kezdődjék a tanítás. Honvári Rudolfné igazgató­nő kalauzól végig az átalakí­tott épületen, és tájékoztat az építkezés körülményeiről: — Évek óta égető kérdés volt falunkban a megfelelő oktatás megoldása. Eddig egy kéttantermes épületünk volt szűk irodával, és a folyosóról elválasztott tanárival. Két osztály pedig a régi, lakásból átalakított szobákban tanult. A nevelők egyik helyről fut­kostak a másikra. Az alsósok délután jártak. A tantermek sötétek, repedezett padlóza- túak voltak. A tetőzet beázott. Áldatlan állapotok voltak ezek. — Végre kérésünk meghall­gatásra talált és a felújítási hitelből megszavaztak az is­kola átalakítására 450 000 fo­rintot, A magyarszékiek munkához láttak, megkezdődött a várva várt építkezés. A tanulók a falu három különböző pontján kaptak helyet, az igazgatói iroda pedig egy negyedik épü­letbe, a tanácsházára került. — Megmozdult a falu népe. Mindenki segíteni akárt. A szállítást, téglahordást társa­dalmi segítséggel oldottuk meg. S amikor befejeződött az építkezés, szülők, volt tanít­ványok és az iskola tanulói lelkesen láttak a rendcsinálás­hoz. örültek minden kis ered­ménynek: egy tiszta ablaknak, a fénylő parkettának. A szü­lői munkaközösség tagjai füg­gönyt varrtak, takarítottak. A nevelők is derekasan kivet­ték részüket a munkából, fel­áldozva szabad idejüket. A gyerekek az udvart ren­dezték, virágot ültettek, s tör­ték a fejüket, mivel díszítsék még iskolájukat. — Végre felvirradt az első tanítási nap az új épületben. Örömmel és büszkeséggel szemléljük új otthonunkat, s mindent elkövetünk, hogy ilyen szép is maradjon. Mintegy az igazgatónő sza­vait alátámasztva, egy kis­lányra lettem figyelmes, aki szinte láthatatlan hulladékot emel fel a földről, s viszi nagy óvatosan a szemétkosár­hoz. Megszólal a csengő. Uj erő­vel, új elhatározásokkal meg­kezdődik az első óra a meg- ifjodott, megszépült iskolában. Búza Anna az első pécsi füstszűrös cigaretta cigaretta gyártására, s ezek­ben a pillanatokban már azt várják, hogy a filterfelrakó­gép is bemutatkozzék. Még egyet igazítanak a szállító hevederen, amelyet az utolsó órákban készített soron kívül a Vegyesipari Vállalat, aztán Puska Ferencné egy dobozból ragasztót tölt a gépbe s né­hány perc múlva keskeny, fe­hér papírszalag tekeredik a töltőrész felé. A szállítóheve­deren megjelenik az első TOTO cigaretta, majd katonás sorrendben a többi. Már ott sorakoznak a filterfelrakócép- nél, amikor váratlan akadály­ba ütköznek. A szállítóheve­der néhány milliméterre] ala­csonyabban áll, mint a filter felrakógép nyílása. Vastagabb heveder kell, de honnét sze­rezzenek? Ismét a Vegyesipari Vállalat siet a dohánygyár segítségére. A munka újra kezdődik élőiről. Itt állunk az almazöld gép előtt, melynek felső részén fehér műanyag „kalitkában” fehér krepp-papír füstszűrő rudacskák százai várják a gép indulását, lejjebb sárga szalag tekeredik, hogy övként kösse össze a cigarettát a füstszűrővel. Megérkezik az új szállító- heveder. A német szerelő ma­gyaráz: Itt húzd meg! Ott iga­zíts a csavaron! Még egy ti­zed millimétert feljebb — ta­nácsolja. Aztán megindul a gép. A TOTO cigaretták most már zavartalanul haladnak a füst­szűrő krepp rudacskák felé, hogy a sárga szalag eggvé fogja őket, és végre megszü­lessen az első pécsi TOTO- csemete. Még a nem dohányzók is rágyújtanak, zamatét ízlel­getik, ujjaikkal tapogatják tömörségét. És sorakoznak a cigaretták tömött sorokban, megszámlál­hatatlanul, hiszen egy óra alatt 64 510 darabot készít be­lőlük az újdonsült géppár. Huszodika körül érkeznek majd a csomagoló és cel of á- nozó gépek, s remélhetőleg november elsejére már a hol­tokba kerülnek a Pécsett ké­szített füstszűrös TOTO ciga­retták. Megjegyzés egy bejegyzésről Hangsúlyozom; nem aka­rok különösebb jelentőséget tulajdonítani P. István pa­naszkönyvi bejegyzésének. A panaszkönyv tulajdonképpen a vendég és a vendéglátó- ipar senkiföldje, a panaszok túlnyomó többségben a ven­dég és az étterem vagy kocs­ma belügyibe tartoznak, P. István hatoldalas bejegyzé­se azonban ennél valamivel több. P. István október 3-án es­te H óra után betért a Ná­dor Étterembe, s barackpá­linkát rendelt. A pincér fél deci pálinkát hozott neki, majd amikor kiderült, hogy a Nádor Étteremben (a ká- - véházban s a sörözőben nem) miniszteri rendelet alapján kötelező a 20 forintos fo­gyasztás, P. István haragra gerjedt a „civilizátlan” ál­lapot miatt, az italt a rend­őr közbelépéséig vonakodott kifizetni, azonnal kérte a panaszkönyvet, s a tények szubjektív megítélésén kívül az alábbiakat jegyezte be: „így áll elő olyan bürok­ratikus, mind a vendéglátó­ipari dolgozókat, mind a fo­gyasztókat és a vendéget — akinek számára a vendéglá­tóipar nem ismeretlen — is mélyen sértő helyzet, ami­nek oka egy túlerőltetetten ostoba, a két világháború közötti „consumra” emlékez­tető, nemcsak helyzet, de ál­lapot. Mégis azzal a különb­séggel, hogy akkortájt ilyen pénzértekben kifejezhető durva, szolgáltatás nélküli aránytalanságot legalább bi­zonyos járulékos módon igye­keztek kielégíteni, de feltét­lenül nem olyan jellegű he­lyiségben, mint ahol a jelen esetben a fogyasztás történt. Nem hangsúlyozom azt, hogy az ilyen állapot a vendég számára milyen borzasztó, elképzelhetetlen az, hogy egy nyugati vagy bármely más, civilizált országból érkező civilizált látogató ne botrán- kozna meg a fogyasztás és szolgáltatás Ilyen arányelto­lódásán, s ne mocskolná be a magyar szálloda- és ven­déglátóipar jó hírnevét, még olyan berkekben is, ahol az extraprofitra való esztelen törekvés jellemzi a szakma és a vendégek közötti kap­csolatokat”. Ami a tényállásra vonat­kozik, az a Nádor Szálloda és Étterem Vállalatra, Illetve P. Istvánra vonatkozik, azon­ban az idézett néhány sor több, mint vendéglátóipar! ügy. Hogy ml a civilizált vendéglátóipar! forma: ezzel Magyarországon Is tisztában vagyunk, s Ijogy nem Is rosszul, azt évenként a sok ezer nyugati turista dicsére­te igazolja. Azt se tagad jutó hogy a korszerű s valóban civilizált vendéglátóipar te­rén van mit pótolnunk, bár éppen nem az, amit P. Ist­ván, ki tudja milyen oknál fogva, kifogásolt. Hiszen a húszforintos kötelező fogyasz­tás egyébként is a civilizált vendéglátóipari érdekeket szolgálja, ezt P. Istvánnak kellene a legjobban tudni, aki 1956 után éveket töltött Nyugaton. Ami viszont furcsán érin­tett bennünket P. István ré­széről: a bejegyzésnél lénye­gesebb. p. István az ellen- forradalom után másokkal együtt Nyugatra távozott, évekig élt egy nyugati civi­lizált országban, majd visz- szatert eredeti hazájába. Ez a haza tisztességgel, szemre­hányás nélkül fogadta, ez a haza nem kérte a panasz­könyvet, hogy bejegyezze P. István magatartásáról alko­tott véleményét. A magunk részéről csak egyetérthetünk a Nádor Étterem válaszával, amit P. Istvánnak küldött: „Tisztelettel és nagyon szé­pen kérjük, hogy a jövőben rendőri beavatkozást igény­lő és kínos feltűnést keltő jelenetektől tartózkodni szí­veskedjék, mert ezek a je­lenetek éppen az ön által megjelölt bel- és külföldi vendegek nálunk való kelle­mes tartózkodására nagyon előnytelenül hatnak”. Az eset etikai oldala már lelkiismereti kérdés, meditál­hatunk miatta. Mindenki saját felfogása, clvilizáltsága és erkölcsi értéke szerint. (T.) Idffjárásjelenlé Várható Időjárás csütörtök estig: változó mennyiségű fel­hőzet, valószínűleg eső nélkül. Többfelé erős reggeli párás­ság, helyenként köd. Északke­leten élénk, időnként erős. máshol mérsékelt, időnként élénkülő északi, északkeleti szél. A nappali felmelegedés tovább mérséklődik. Várható legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet általában 5—1« fok között, a délnyugati megyék­ben helyenként 1—2 fokkal 10 fok felett. Legmagasabb nap­pali hőmérséklet 14—19 fok között, i

Next

/
Oldalképek
Tartalom