Dunántúli Napló, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-07 / 236. szám
r tML OKTÓBER 1. napló 3 Miről tárgyal az urológiai kongresszus? tjj eredmények az urológiai betegségek felismerésében és gyógyításában Mint megírtuk, október 8 és 10 között urológiai kongresz- szust tartanak városunkban. Az esemény előtt felkerestük dr. Balogh Ferenc professzort, a Pécsi Urológiai Klinika igazgatóját, a kongresszus házigazdáját, hogy tájékoztatást kérjünk, miről tárgyalnak a kongresszuson. Baranya és a vesekő Dr. Balogh professzor néhány éve került városunkba, a pécsi urológiai klinika élére. Útmutatásai, kutató és gyakorlati tevékenysége alapján örvendetesen fejlődik a klinika munkája. Az egyik, Irányítása alatt álló négy tagú munkaközösség arra a kérdésre próbált választ kapni, hogy miért olyan sok Baranyában a veseköves betegek száma. A kutatókat ugyanis meglepte az a tény, hogy amíg országos átlagbon csak 1—2 veseköves beteg jut ezer személyre, Baranyában 4—5. Jellemző a magas számokra, hogy az elmúlt tíz év alatt több mint négyezer veseköves beteg fordult meg a klinika, illetve Városi Rendelőintézet járó és fekvő osztályain. Hogy ez mit jelent, nem szorul bővebb magyarázatra, hiszen közismert. hogy a vesekő a legfájdalmasabb betegségek közé tartozik, s több gyötrelmet okoz a betegeknek a fogfájásnál is. A kutatók az ivóvízre gyanakodtak, s feltérképezték a beteganyagot lakhely szempontjából. Az eredmény, amit nyertek, nagyon tanulságos. Mint kiderült, Baranyában Pécsett, Pécsváradon, Komlón, tehát a Mecsek hegyvonulatához tartozó vidékeken a legmagasabb a betegek száma. Itt az arány az országos átlag négyszeresét is elérheti. A kutatók kimutatták, hogy a pécsi és Pécs környéki karsztos eredetű vizek mag- néziumtartalma kevesebb a szokványosnál. Bár a vesekő- ' képződés mechanizmusa nagyon bonyolult, s csak részben ismert, feltételezik, hogy az alacsony magnéziumszintnek szerepe van ebben. Ha ez bebizonyosodna, a vesekőképződést — legalábbis annak tekintélyes részét — viszonylag könnyen és egyszerűen tunánk megelőzni. Minderre majd a további kutatások adnak végleges választ. Életmentő műtétek A másik, amiről a pécsi orvosok beszámolnák a kongresszuson, az újszerű, életmentő műtétek. A klinikán minden évben megjelenik 4—5 olyan beteg, akiknél a vizelet nem tud tökéletesen eltávozni, illetve annak egy része visszafolyik a vesemedencébe. Mindez előbb- utóbb a vese pusztulásához, s a beteg halálához vezet. A dolog tragédiája, hogy többnyire gyermekek szenvednek ebben a betegségben. Az orvostudomány már évtizedek óta próbálkozik e betegség műtéti elhárításával, ám a próbálkozások hosszú ideig nem vezettek mgefelelő er^ménvre. Az utóbbi évben a Pé-sl Urológiai Klinikán simult alkalmazni egy újszerű --ebészeti eljárást, mellyel a betegek élete megmenthető, egészségük visszanyerhető. A műtét, illetve gyógymód lehetővé teszi azt is, hogy a betegek felgyógyulásuk után beilleszkedjenek a környezetükbe. Dr. Balogh professzor külön előadásban számol be erről a kongresszuson, amelyet diapozitív felvételekkel illusztrál. Külön előadásokat tartanak az urológusok a hólyagdaganatos betegek műtéti kezeléséről is. Az említett betegség men veszedelmes, előrehaladott szakaszát az orvostudomány hosszú időn át operál- Uatatlannak minősítette. Le kellett mondani még arról a reményről is, hogy a betegek életét érdemlegesen meg lehet hosszabbítani. Újabban azonban, az urológiai sebészet fejlődése lehetővé tette, hogy a beteg testrészt eltávolítsák, s a kloákás megoldást alkalmazzák. Mint ismert, a röntgensugarak lehetővé teszik, hogy az orvosok szerveink működését megvizsgálhassák. Az átvilágítás azonban nem eszményien tökéletes, s nem mindig alkalmas arra, hogy egy betegséget korán felismerjenek. Televíziós kép a veséről A hiány pótlására az urológusok és a radiológusok különböző eljárásokat dolgoztak ki. Ezek közé tartozik a röntgen és televízió kombinációja is, amely lehetővé teszi, hogy az átvilágítóemyő halvány képét több ezerszeresen felerősítsék. s a beteg testrészt, például a vesét Igen pontosan megfigyelhessék. A televízió segítségével a rejtett, Illetve kezdeti stádiumban levő vesekőképződés is kimutatható. A másik eljárás lényege abban foglalható össze, hogy magas koncentrációjú, Jódtartalmú anyagot juttatnak a vese artériájába. A folyadék pillanatok alatt megjelenik az említett szervben, s módot nyújt arra, hogy az urológus a röntgen képernyőjén megfigyelhesse. A magyar urológia híre Bár a leírtakkal csak ízelítőt adtunk a kongresszus gazdag témaköréből, az elmondottak is érzékeltetik, hogy az urológiai tudomány előrehalad, s hazánknak közöttük városunknak nem kell szégyenkeznie amiatt, hogy elmaradt a vllágszínvonaltóL Sőt mi több: a magyar tudomány az urológiában a világ élvonalában jár. Erre utal az a körülmény is, hogy nincs talán Európában még egy olyan ország, ahol annyi urológiai klinika és önálló, kórházi urológiai osztály jut 10 millió lakosra, mint nálunk. A magyar urológia elismerése, megbecsülése fejeződik ki abban a tényben is, hogy 50 külföldi vendég látogat él a kongresszusra. Magyar László Bartók-emlékkiállítás nyílt Emléktáblát lepleztek le a Pannónia szálló falán A múzeumi hónap esemény- sorozatában tegnap került sor a Bartók megemlékezésekre. A Pannónia Szálló falán emléktáblát lepleztek le, amelyen arany betűk hirdetik: „Itt, a Pannónia nagytermében hangversenyezett 1923. október 30-án Bartók Béla." Délben 12-kor egy szavalat és a Zeneművészeti Szakiskola énekkarának műsora után dr. Ujfalussy József, a Zene- művészeti Főiskola tanára lépett az emléktábla elé. Beszédében többek között a következőket mondotta: — Huszonöt évvel ezelőtt, még itthon fogalmazott végrendeletében Bartók Béla szigorúan meghagyta, hogy amíg Magyarországon bárhol is utca vagy tér Hitler és Mussolini nevét viseli, addig róla se utcát, se teret ne nevezzenek el. Annál méltóbban és büszkébben hirdetheti most már eszméit minden utcanév, minden szobor, minden emléktábla, amely rá emlékeztet. Egykori jelenlétének, élete és munkássága szétágazó útjainak száz meg száz helye van még megjelöletlen szerte az országban. Hogy hányukra és mikor kerül emléktábla, meg nem jósolhatjuk. De ne is kerüljenek helyükre ezek a táblák mindaddig, amíg eszmei aranyfedezetük fel nem halmozódott, amíg nem lehetünk biztosak afelől, hogy az őrzésükre vállalkozó társadalmi közösségek Bartók Béla eszKi a cselédházakból! A levélből: & ,. Lakásunkhoz nincs éléskamra, sem fürdőszoba. Nyolc család és a munkásszállás lakói járnak egy Illemhelyre. Nincs faház a tüzelőnek. Családok zsúfolódnak ősz- sze szoba-konyhás lyukba. Ahogy a tőkés Itt hagyta, úgy maradtak ezek a nyomorúságos lakások”. Az idézett levél alatt — amelyet Szentlőrincről, a téglagyári lakások valamelyikéből küldtek be szerkesztőségünkbe — aláírás nem volt Mielőtt kimentem volna a tégylagyárba, megkerestem Hortobágyi Ferenc községi tanácselnököt. Szentlőrinc lé- lekszáma: 3340 fő, az utóbbi öt esztendőben évente körülbelül százzal növekszik. A lakások száma is növekszik: 1960-ban 700 lakást számoltak, 1965-ben már eddig 940-re emelkedett. A községi tanács egyelőre 30 telket jelölt ki a társasházaknak és ugyanannyit a családi házaknak. Házhely tehát van. OTP-hitel is van. Most — néhány napion belül — adnak át egy négylakásos (kétszoba-összkomfortos), modern társasházat, a következő épületnek a falai már állnak, jövőre pedig még kettőt átadnak. — Kik lakják az első társas- házat majd? — Egy óvónő az egyik lakás tulajdonosa, a második egy gyermekgondozóé, aztán egy szövetkezeti dolgozóé és a negyedikbe egy agronómus költözik — mondja az elnök. — Az igénylők, vagyis az építtetők között van-e téglagyári munkás? — Nincs. — Miért nincs? — Mert nem jelentkeztek. Pedig higgye el, azok a családok. akik csak az utóbbi három-négy évben itt új családi házat építettek vagy betársultak most a társasház- akcióba, zömében közel sem rendelkeznek olyan szép jövedelemmel, mint a téglagyáriak. — Akkor mi a baj? Nemcsak Hortobágyi Ferenc tanácselnök, hanem a községet nagyon is jól ismerő Zsuffa László bácsi és a téglagyár vezetője, Kiss József is többé- kevésbé azonos véleményt mondott. A viták, veszekedések elkerülése végett nem személyesítem meg a véleményeket. Isznak. Természetesen nem az egész téglagyári kollektívára vonatkozik ez, hanem csak néhány olyan dolgozóra, akik, bár igen szorgalmasan de hallatlanul nagy mennyiségű szeszt fogyasztanak. Nézzük meg az I. számú családot: A családfő keresete 3000 forint, édesanyja nyugdíja 500 forint, felesége keresete 1200 forint, rokongyerek keresete 1600 forint. Túlhaladja jövedelmük a hatezer forintot. II. számú család; a férj nyugdíja 1000 forint. Két fia összesen keres legkevesebb 5 ezer forintot Pécsett, kitűnő munkahelyen. (Egyik fiuk megnősült ugyan, tehát ő már kilépett a közös háztartásból), de korábban növelte a családi jövedelmet. III. számú család; az asz- szony keresete 1400 forint, a férj már nyugdíjas, 800 forint, lányuk keresete 1000 forint. De amig a férj a téglagyárban dolgozott, megkereste éveken át a 2700—2900 forintot. Felsorolhatnánk még akár tíz — e fentiekkel azonos vagy magasabb jövedelemmel rendelkező — családot is. Az igazsághoz tartozik még: a téglagyáriak keresete szezonális jellegű. Legalábbis így hittem. — Nálunk télen is megkereshették volna azt a pénzt, amit nyáron. Kizárólag csak a dolgozókon múlott Ha a téli hónapokra annyi nyerstéglát kazaloznak fel, mint amennyit a terv előír, akkor télen is égethettünk volna, van munka, van pénz is. De télen nem szívesen dolgoznak. Akad itt olyan család, amelyik három-négyezer forintos jövedelem mellett a fizetés utáni következő héten a lehető legsilányabb élelmet fogyasztja: mert a pénz a kocsmában maradt. Az egyik italbolt vezetője elmondotta, hogy X. téglagyári munkásnak már egy csepp italt sem ad, mert korábban százasokkal dobáló, zott, fizetett boldog-boldogtalannak és ezt már megsokallta ő is. Tíz-, tizenkettő-, tizennyolcnapos bumlikat írnak be alkalomadtán egy-egy notórius ivónak. A gyár ez évi tervezett létszáma 47 fő, de ténylegesen soha nefn emelkedett negyvenkettő fölé. Persze ebből is örökösen bumlizik tíz- tizenkét ember és akkor hol vannak még a betegek?! És a betegek is valóban valameny- nyien betegek-e? Ki tudja? — Hát ezért nincs rendes, szép lakásuk egyike-másiká-1 nak — jegyzik meg kint az üzemben. A téglagyárig vezető út jobb oldalán szép, kettő- és háromszobás, új családi házak állanak, gondozott előkertekkel, hátul kis zöldségessel vagy gyümölcsössel. Egyszerű emberek lakják, akik aránylag kevesebb jövedelemhez jutottak, mint azok a téglagyáriak, akik elisszák keresetüket. (Itt csakis azokról van szó!) Mégis egészséges, korszerű hajlékot emeltek a fejük fölé, hosszú évekig tartó kuporgatás és spórolás árán persze. De eme lehetőség nyitva áll azok számára is, akik névtelen levelekben panaszkodnak a hajdani cselédviskók okozta „nyomorra”. A viskók nyomorúságosak. De a viskókban folyó életnek nem kell nyomorúságosnak lennie. Ekkora jövedelmek melletti Választaniuk kell, vagy az elesettséget és tespedtséget, vagy egy másik utat. amely — erős akarat és emberibb igények árán — kivezet a cselédházakból. R. F. mel örökségének őrzésére, vállalására is hitet tesznek. — Pécs város — mondotta végezetül — nem most ad először számot készségéről a magyar zenekultúra ügyének szüntelen, áldozatos szolgálatára. A művelődés nemes hagyományai a város köveibe épültek bele évszázadok alatt. Jelezze most a Bartók Béla negyvenkét évvel ezelőtti itt jártának emlékét hirdető tábla is ezt az elhatározását, áldozatkészségét. Vegye át és őrizze meg a város közönsége az emléktáblát, vele az eszmei örökség örömét és gondját. Az emléktábla leleplezése után Gábriel József, Pécs város Tanácsa művelődésügyi osztályvezetője vette át az emléktáblát a város nevében, s elhelyezte rajta a hála koszorúját. Az eseményen megjelent ifjú Bartók Béla is, Bartók Béla fia. Kérdésünkre elmondotta, hogy vasúti mérnök, a Vasúttervező Vállalatnál dolgozik, s 1936-ban maga is néhány hónapig Pécsett élt. — A p>écsi üzletvezetőségnél dolgoztam akkor, itt tettem le a szakaszmémöki vizsgát is. De egyébként is kedves és emlékezetes nekem ez a város, mindig szívesen jövök ide, amikor csak tehetem. Ezúttal is szakmai ügyekben utaztam le, s külön örömet jelentett, hogy ez az út egyben alkalmat adott arra, hogy egy ilyen számomra különösen kedves eseményen részt- vegyek. * A délutáni órákban nyílt meg a Bartók Béla emlékkiállítás a Janus Pannonius Múzeum Művészettörténeti Osztályán. D. Dille, a Magyar Tudományos Akadémia Bartók Archívumának vezetője nyitotta meg a kiállítást. — Harminc évvel ezelőtt — mondotta többek között — Magyarország volt az az ország, ahol Bartók Bélát talán legkevésbé ismerték. Ma itt tisztelik legjobban, itt értik leginkább jelentőségét, azt, hogy a zenetörténelem egyik legnagyobb komponistája volt. Amikor magyar zenéről tud a világ, Bartókról és Bartókon keresztül tudja és ismeri. A magyar zenekultúrát az ő művészete és tevékenysége, s nagy harcostársának, Kodály Zoltánnak tevékenysége emelte világszínvonalra. Ezt az ügyet viszik Önök is tovább, ezért is gratulálok teljes szívemből ehhez a kiállításhoz. Dr. Dankó Imre, a múzeum igazgatója ezután megkérte ifjú Bartók Bélát, szóljon néhány szót a kiállításhoz. — Édesapámnak — mondotta többek között a nagy zeneköltő fia — mindig az volt a legfontosabb, hogy itthon megismerjék munkásságát. Ez a kiállítás, amely szerény képet ad tevékenységéről, ezért is tűnik olyan jelentősnek. Köszönöm, hogy apám emlékét úgy ápolják, ahogy az neki kedves lett volna, ahogy ő mindig szerette volna életében. A nagyszámú érdeklődő ezután megtekintette a kiállítást, amelyen sok egyéb között látható Bartók Béla fonográfja, Ferenczy Béni és Beck András, Bartók-plakett- je, Berény Róbert New Yorkban őrzött Bartók-festményé- nek másolata, színpadképek tervei, könyvek, meghívók, plakátok, kézírásos emlékek, valamint a Dunántúl 1923. október 31-i száma, amely Bartók Béla előző napi, emlékezetes hangversenyével foglalkozik. A kiállítás hangulatát elmélyítette az a zene, amely Bartók eredeti néprajzi gyűjtéséből származik, s fonográfról vették magnószalagra. * A Bartók-megemlékezések utolsó eseménye tegnap este 6 órakor volt. Bartók Béla öröksége címmel dr. Ujfalussy József zeneművészeti főiskola tanára tartott előadást a megyei tanács nagytermében. ŐSSZEL A TETTYÉN Varga Gyula felvételt
