Dunántúli Napló, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-31 / 257. szám

Vtlöf proletárjai, egyesüljetek! Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja XXII. ÉVFOLYAM, 237. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1965. OKTÓBER 31., VASÁRNAP Megyénk gazdasági helyzete az ötéves tervidőszak befejezése előtt Az ipar termelése az idén 4,4 százalékkal nőtt — 1156 család költözött új lakásba A KSH Baranya megyei Igazgatóságának jelentése sze­rint az 1965. III. negyedév eredményei a különböző nép- gazdasági ágazatokban azt jel­zik, hogy az év utolsó negye­dében még jelentős erőfeszí­tések szükségesek az éves ter­vek teljesítéséhez, az ötéves tervidőszak sikeres befejezé­séhez. Az ipari termelés a me­gyében 1965 első háromne­gyed évében 4,4 százalékkal, a III. negyedévben 5,2 száza­lékkal volt több, mint az el­múlt év azonos időszakában. A szocialista iparon belül leg­nagyobb mértékben a tanácsi ipar termelése növekedett. Aj éves tervek teljesítését veszé­lyezteti az a. körülmény, hogy a III. negyedév folyamán több iparvállalat és kisipari szövetkezet nem teljesítette a III. negyedévi termelési ér­téktervét. jóllehet termékeik­re a népgazdaságnak szüksége van. Az exportra termelő vállalatok nagyobb része ele­get tett exportkötelezettségé­nek, a harmadik negyedév végéig az éves előirányzatnak hetven százaléka került ki­szállításra. A decemberi párthatáro­zatban a tervek túlteljesíté­sére kijelölt fontosabb termé­kek közül néhánynál még a tervezett mennyiséget sem termelték meg a vállalatok, így: villamos energiáiból, ége­tett mészből, porcelán szige­telőkből. színeit farostlemez­ből, savanyúságból, tej- és tejtermékekből. Ezzel szem­ben mind a tervhez, mind az előző évi azonos időszakhoz viszonyítva jelentős a túltel­jesítés a mozaik- és cement­lap, a városi gáz. a kőszén­koksz és a bőrkesztyű gyár­tásánál.' Az ötéves terv szerint fe­kete szénből — öt esztendő alatt — 28 százalékkal kellett emelni a termelést. Ezt a me­cseki szénbányák jóval túl­haladták, 1965-ben várhatóan mintegy 53 százalékkal lesz több a kitermelt szén, mint 1960-ban. A folyó évi népgaz­tervben előirányzott szénmennyiséget azonban — előreláthatóan — nem tudják teljes egészében kitermelni. Az egy foglalkoztatottra ju­tó termelés a szocialista ipar­ban 3,8 százalékkal növeke­dett. Ezen belül a szövetke­zeti ipar termelékenysége ala­csonyabb volt a múlt éviméi, a szövetkezetek fele ugyanis ez évben a múlt évin"! ala­csonyabb termelékenységgel dolgozott. Több vállalat vi­szont jelentős. 10—20 száza­lékos termelékenységemelke­dést grt el. Az iparban fog­lalkoztatottak átlagos létszá­ma a korábbi éveknél kisebb mértékben nőtt, a munkaerő­forgalom jelentősen csökkent. Az I—III. negyedévben eltá­vozott munkások száma 11,7 százalékkal volt kevesebb a múlt évinél. Az építőipari vállalatok és szövetkezetek az első három­negyed évben közel 462 mál­(Folytatás a 3. oldalon) A vetés finisében Ma estig 99,3 százalékra teljesíti vetési tervét a megye - Hétfőre már csalt 611 hold vetetten terület marad Baranyában Baranya 1966. évi összesített költségvetéséről tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Szombat délelőtti ülésén egyebek: között Baranya 1966. évi összesített költségvetésé­ről tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Az ülésen elfogadták a község­fejlesztési alap jövő évi költ­ségvetését és a baranyai va­sárnapok programját. Űt százalék növekedés 1966-ra az ideinél öt szá­zalékkal magasabb összeget, összesen 434121 000 forintot irányoz elő Baranya összesí­tett költségvetése a költség- vetési szervek kiadásaira. Ezen belül az ideinél lénye­gesen magasabb összegeket használhat fel jövő évi ki­adásaira a gazdasági, szociá­lis és egészségügyi, vala­mint a kulturális ágazat. A költségvetési ágazatok sole területen fejlődésről ad­nak számot. A gazdasági ága­zat k iadásainak növekedésére egyebék között kihat, hogy a ménállomások száma öttel, míg az erre fordítható elő­irányzat 24 ezer forinttal emelkedett: hogy eggyel emel­kedett a megye állatorvosi 3éf száma: hogy nőtt a ter­melőszövetkezetek állatállo­mánya; hogy a belterjes par­kok területe 42 000, a külter­jes parkoké 142 750 négyzet- méterrel gyarapodott, hogy a tisztított, útfelület 13 700 négy zetméterrel, a közvilágítási lámpahelyek száma 636 da­rabbal több. A szociális és egészségügyi ágazat kiadásai az idei költ­ségvetési előirányzatokhoz vi­szonyítva több mint hétmil­lió forinttal emelkednek. A 133 484 000 forintos költség- vetési összegben olyan téte­lek szerepelnek, mint hogy «tvennel emelkedik a kórházi ágyak száma, a szakorvosi órák száma napi 94-gyel nö­vekszik, a bölcsődei férőhe­lyek 40-nel gyarapodnak. Bő­vül a körzeti orvosi ellátás és a gyermekorvosi körzeti há­lózat is egy-egy körzettel. A szociális otthoni férőhelyek száma 189-cel lesz magasabb. Űj létesítmény a megyében az öregek napközi otthona. Még i ebben az évben megkezdi mű­ködését Dunaszekcsőn egy ilyen intézmény, amelyben a hozzátartozó nélküli és rászo­ruló idős emberek étkezteté­sét is biztosítják. 1966-ban még két ilyen otthont létesí­tenek Baranyában. Az öregek napköziotthoni költségeire 1966-ban ,138 000 forintot for­dítanak. A szociális otthonok címén biztosítják 925 rászo­ruló rendszeres segélyét is, erre a célra több mint három millió forintot irányoz elő a megyei tanács költségvetése. Iskolák, diákotthonok A jövő évi költségvetés az 1965. évi 149 millióval szem­ben 160 millió forintot irá­nyoz elő a kulturális ágazat kiadásaira. Ebből az összeg­ből a tavalyinál több jut az általános iskolai diákottho­nok, a nevelőotthonok és a gyermekvédőotthonok fenntar fására. A Baranya megyei Tanács 1966. évi költségvetésével egy- időben tárgyalt a végrehajtó bizottság a KÖFA jövő évi költségvetéséről. A KÖFA költségvetése 47 499 000 forint kiadást irányoz elő 1966-ra. Ebből az összegből 19 173 000 forintot szánnak beruházások­ra, amelyet további négymil­lió forinttal növel a lakosság által felajánlott társadalmi munkák értéke. A költségvetések felett in­dított vitában felszólaltak Ta­kács József, a pénzügyi ál­landó bizottság elnöke, Jakab Sándor pénzügyi osztályveze­tő, Takács Gyula művelődés- ügyi osztályvezető, Csendes László vb-tag, Palkó Sándor vb-elnök, Vértes Tibor vb-tit- kár és dr. Nagy Gyula vb- elnökhelyettes. , A vita után a végrehajtó bizottság elfogadta mind az összesített, mind a KÖFA költségvetését azzal, hogy azt a november 3-án tartandó rendkívüli tanácsülés elé ter­jesztik. Szombaton délelőtt rend­kívüli ülést tartott a megyei mezőgazdasági operatív bi­zottság Pécsett, ez volt egy­ben az utolsó OB-ülés, mely az 1965. évi őszi vetési mun­kákkal foglalkozott. Kerek egy hónap telt el a búzavetés megkezdése óta, a ez idő alatt több mint 82 000 hold őszi búzát ve­tettek el a baranyai terme­lőszövetkezetekben, többet, mint a korábbi években bármikor ilyen rövid idő idő alatt. Az elmúlt vetési időszak munkáját értékelve az opera­tív bizottság megállapította, hogy október 31-ig bezárólag Baranya megye 99,3 száza­lékra teljesítette kenyérgabo­na-vetési tervét. Három járás, a mohácsi, a pécsváradi és a sásdi a kitűzött határidőre végzett a vetéssel, de jó mun­kát végzett a többi járás is. A kenyérgabona-területnek csak 0,7 százaléka húzódott át november elsejére, mely összesen 611 katasztrális hold. S hogy november első napjai­ban ezen a területen is föld­be kerül a mag, azt az bizo­nyítja, hogy három járás, Siklós, Sziget­vár és a pécsi járás 11 ter­melőszövetkezetére oszlik el ez a terület, s gazdaságon­ként nem jelent többet 55 holdnál. Hétfőn reggel a gépeket ezekbe a lemara­dó szövetkezetekbe irányít­ják. A siklósi járásban már ed­dig is sok termelőszövetkezet kisegítette szomszédját, ha­sonló segítőkészség tapasztal­ható a szigetvári járásban is, eooen a járásban a Mecseki Ej. tógazdaság és a Dél-dunán­túli Vízügyi Igazgatóság 15 traktora már október 10-e óta segíti a tsz-eket a búza mi­előbbi elvetésében. Október minden vasárnap­ján dolgoztak a vetőgépek a baranyai földeken, az időjá­rás igen kedvező volt, bár a szárazság az utóbbi napok-i ban már nehezítette a talaj­munkák elvégzését. A gabona gyakorlatilag mégis a földbe került, s mint azt az operát’’- bizottság is megállapította, a tavalyinál és általában a szó kásosnál lényegesen jobb mi nőségben. Ez az utolsó vasár nap, amikor a vetőgépek men­nek, s ez a vasárnap még ok­tóberre esik. Nagy szó ez és siker is egyben, a termelő- szövetkezetek vezetői, a ta­gok, a traktorosok és vala­mennyi mezőgazdasági dol­gozó sikere, aki ebben a nagy munkában részt vett; A kitűzött határidő októ­ber 31-e volt, néhány tized hiányzik a 100 százalékból, ez jelentéktelen, hisz ilyen nagy munkát pontos dátumhoz köt­ni nem is lehet. Az a fontos, hogy a jövő évi kenyér biztos helyen van, mindenféle kap­kodás nélkül, figyelembe vé­ve a minőséget. Ha nem is a legelsőként az országban, de Baranya megtette kötelessé­gét. Illést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa Kedden szakszervezeti nagyaktíva Pécse** A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa szombatin teljes ülést tartott az ÉDOS2 .szék­házának nagytermében / A ta­nácskozás napirendjén a VI. szakszervezeti világkongresz- szuson részt vett inágyar kül­döttség beszámolója szerepeit. Az ülést Brutyő János nyi­totta meg, majd Gáspár Sán­dor, a Varsóban járt magyar szakszervezeti küldöttség ve­zetője ismertette a nagy je­lentőségű nemzetközi tanács­kozás tapasztalatait, tanulsá­gait és az ott hozott fonto­sabb határozatokat. J. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa november 2-án, kedden délután három óra­kor az Építők Tüzér utcai nagytermében szakszervezeti nagyaktíva-ülést rendez. Gás­pár Sándor elvtárs, az MSZ­MP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára szá­mol be a VI. szakszervezeti világkongresszus tanácskozá­sairól, a hozott határozatok­ról. Szuszlov beszéde Odesszában Kitüntették a hős várost Szombaton az odesszai Ope­raház épületében bensőséges ünnepséget tartottak abból az alkalomból, hogy Odessza hős városnak átadták a Lenin rendet és az Aranycsillag Ér­demrendet. A szovjet kor­mány ezzel a magas kitünte­téssel méltatta azt a hősiessé­get és, helytállást, amelyet a város lakói a Nagy Honvédő Háború éveiben tanúsítottak. Odessza védői 73 napon át verték vissza a csaknem hét­szeres túlerőben lévő ellenség rohamait. Odessza ma nagy ipari és kulturális központ Ukrajná­ban. A városban 15 főiskola, 14 tudományos kutatóintézet működik. Világszerte jól is­merik az odesszai kikötőt. ahonnan 70 ország felé indul­nak útra. szovjet hajók. A kormánykitüntetéseket az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak elnöksége és a szovjet kormány nevében Mihail Szuszlov, a Központi Bizott­ság Elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára nyújtotta át. Szuszlov beszédében kije­lentette: „Odessza védelme a szovjet népek barátságának óriási életerejét példázta”. Mihail Szuszlov gazdasági csodának nevezte azt a tényt, hogy a háború idején olyan súlyos veszteségeket szenve­dett Szovjetunió napjainkban sokkal hatalmasabb és erő­sebb, mint bármikor. Elkészült az űj egyetemi városrész vízellátás t biztosító csővezeték. A Szigeti úti átemelő állomástól a makárhegyi kés 2500 köbméteres víztárolóig 870 méter hosszú 100 milliméter átmérőjű eternit-, illetve acélcsövet fektetett le a Baranya megyei Építőipari Vállalat. A másfél millió orintos költséggel épült vezeték a városi vízellátásba is besegít. A napokban megkezdték már az egyik víztároló medenc: "I.‘fit. A bér™; » Szigeti úton betemetik a már kész vezeték árkát. f

Next

/
Oldalképek
Tartalom