Dunántúli Napló, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-28 / 254. szám

OKTOBER 28. napló 3 Az ország peremén Miért cserélődik ki évente a teljes munkáslétszám Drávaszabolcson ? A dráva szabolcsi lengyár ax ország egyik „legszélső” üze­me, alig 500 méterre van a déli határtól, az ökömyálra emlékeztető lenrostokat a Drá­va túlsó partján, jugoszláv te­rületen álló fákig sodorja a szél. Az üzemet övező nyárfaliget eltakarja az épületeket, egye­dül a gyárkémény magasodik a fák fölé. Gyárkapu, porta, kerítés nincs... Üzemépület is csak egy-kettő. A falu 2—2,5 kilométerre van a gyártól. A táj a szélső házaktól kezdve fokozatosain elvadul: mocsa­ras. gazos, megműveletlen föl­dek között állnak a háznagy- ságú lenasztagok, a határ kö­zelsége ez, az utak rossizalk, forgalmuk alig van, a vasutat — melyen csak néha-néha jár vonat — belepte a gaz. A többség fatal Az üzem 400—450 embert foglalkoztat. Létszámát nézve tulajdonképpen kisüzemnek számít, az emberek azonban alig-alig Ismerik egymást... Aki egy éve van itt, már ».törzstagnak” számít. 1965. január 1-től szeptember 30-ig például 480 embert vettek fel, s 440-nek adták ld — saját kérelme alapján — a munka­könyvét. Maga a gyár Jelentősen fej­lődött az elmúlt éveik alatt. A beruházott érték öt év alatt 27 millióról 44 millió forintra emelkedett; új gubózó épült, új munkásszálló, a vasútháló­zat megduplázódott. A munkás létszám a valamikori 200-ról 400 fölé emelkedett, s ezzel a fejlődéssel függ össze a gyár jelenlegi legnagyobb problé­mája is. Drávaszabolcs és környéke az igényelt létszám­nak csak felét tudja biztosí­tani, sőt a termelőszövetkeze­tek megerősödésével még en­nél is kevesebbet. A hiányzó 200—750 munkás az ország lesrk;'-’"'’bözőbb vidékeiről ér­kezik. Többségük 30 éven aluli. A munka nehéz Az üzem életének java a szabad ég alatt zajlik, tulaj­donképpen csak nevében gyár, lényegé* tekintve közelebb áll 8 mezőgazdasági munkához. Az országos lapokban gyak­ran jelennek meg hirdetések a szezon ideje alatt: a dráva- szsbólcsi lengyár munkásokat keres, a részleteket azonban csak a helyszínen ismerik meg a jelentkezők: a munkát is, a keresetet is. s a munka utá­ni lehetőségeket is... Jönnek, dolgoznak pár hétig, s aztán kérik a munkakönyvét, legyen bármi is beirva. Szinte mene­külnek. — A kereseti lehetőségek nem teszik indokolttá ezt a hatalmas fluktuációt — mond­ja Bakos Mihály üzemvezető. — Az átlagkereset 1300 forint felett van, de az áztatok sze­zonidőben 2500—3000 forintot is keresnek ... A pénz nagyon fontos dolog, minden jelentkező ezzel kezdi az érdeklődést végül is azon­ban kevés ahhoz, hogy az em­ber gyökeret eresszen valahol. A drávaszabolcsi lengyár pe­dig egyelőre nem tud mást biztosítani. A munkások 70—80 száza­léka fiatal, éppen ezért magá­tól értetődő a kérdés: milyen segítséget ad az ifjúsági szer­vezet, hogy valami „pluszt” is kapjanak az emberek. Nagy László, a jelenlegi KISZ-titkár, 24 éves, a lesze­relés után került a gyárba, a KISZ-szel, mint katona ismer­kedett meg, s ha csak a ne­vezetesebbek is vesszük szám­ba elődei közül, éppen nyol­cadik a titkárok sorában. — Hány tagja van az alap- szervezetnek? — Tizenhárom. — És hány KISZ-kotú fiatal van a gyárban? — Száz körül... Magától adódik az ellenve­tés: nagyon rossz ez az arány, de a válasz is magából adódik: lehetetlen a KISZ-építés, hisz mire megérkezik a járástól a tagkönyv, elmegy a tulajdo­nos... Unalmas szabad órák Két munkásszállás van a gyár területén: egy férfi és egy lány. Egy-egy szobában 8—10 ágy van, sőt a lányok­nál 16 is. Ruhák, bőröndök, edények mindenütt, a termék levegője nehéz a hazulról ho­zott „pakkok” és szennyes fe­hérneműk szagától. Az ember első gondolata: érthető, ha me nekülnek innen. De van-e ho­vá? Van.. Klub — televízióval, magnóval, rádióval játékok­kal; könyvtár — 800 kötet­tel ..., egyszóval a rossz el­szállásolással szemben ott áll­nak a kultúrált szabadidő el­töltésének biztosítékai. — Hányán vannak esténként a klubban? — Tízen—tizenöten. Ez is attól függ, jó-e a tv-műsor. — És a többiek7 — Erre-arra. — Legtöbben alszanak. — Mit gondol, máért van ez? — Nem érdekli őket sem­mi... Ez a KISZ-titkár vélemé­nye. De mit mondanak a ta­gok? Egy kislány, három hó­napja van a gyárban, csodál­kozva néz, mikor kérdem: I volt-e már a gyári könyvtár­ban? — Az is van? A KISZ-titkár a tagokat okolja, a tagok a titkárt. A vezetőség által készített mun­katerv szabályos és elég ala­pos, semmiben sem különbö­zik más alapszervezetek ter­veitől, de talán éppen ez a baj. A fiatalok érdeklődése rendkívül megoszló, mint ahogy végzettségük is az: van­nak, akik jó eredménnyel vé­gezték el a nyolcadikat. és vannak, akik csak a feléig jutottak él, sőt olyanok is akadnak, akiknek még egy aláírás is gondot okoz. ügy tűnik, a munkaterv ezt nem vette figyelembe. Gépek és programok kellenek A fluktuációt természetesen egyedül a kultúrált, tartalmas szabadidő biztosításával nem lehet megállítani. Bakos Mi­hály üzemvezető most a gé­piekben reménykedik. — Minden évben kapunk valami újat. Az idén üzembe­helyeztünk egy belga gépisort, jövőre új kötözőgépet kapunk, aztán új turbina jön ... A gép itt nemcsak a kőny- nyebb munkát jelenti, hanem a „futóhomok” megkötésének is alapja. A lengyári munka ma még nem szakma: bejöhet akárki, megmutatják neki, csinálja. A műszaki fejlesztés­sel ez is megváltozik, ugyan­akkor kevesebb emberre is lesz szükség, s lehetővé válik a válogatás. Mindez természe­tesen hosszú éveket igényel, van azonban néhány dolog, mely azonnal éreztetné hatá­sát. Például az orvosi rendelő. Hely van, orvos is akadna, aki hetenként kétszer rendelést tartana a gyárban, engedély azonban nincs, s a munkás- szállások beteg lakói mehet­nek Harkányba, öt-hat kilo­métert gyalogolva minden al­kalommal. Kis és nagy dolgok közösen magyarázzák e hallatlan mé­retű fluktuációt. Gátat emelni elé csak évek munkájával le­het. Gépekre és beruházások­ra van szükség. A lehetőségek okos és célszerű felhasználá­sával azonban már most csök­kenteni lehet, s ez elsősorban, miután többségükben fiatalok, ról van szó, a KISZ-szervezet feladata. Békés Sándor Időjárásielentés Várható időjárás csütörtök estig: gyengén felhős, párás, reggel ködös idő, csütörtök reggeltől a déli-délnyugati me­gyékben felhőátvonulások, leg­feljebb kevés esővel. Mérsé­kelt délnyugati szél. Az éj­szakai lehűlés délen és dél­nyugaton mérséklődik. Várha­tó legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet mínusz 3—plusz 2, legmagasabb nappali hőmér­séklet 10—15 fok között. ötmillió forint értékil munkát végez a Pécsi Kesztyű- és Bőr­konfekció Ktsz bőrdíszműves részlege. A termelt cikkek két­harmadát nagykereskedelmi vállalatokon keresztül értékesítik, a többit pedig saját boltjaikon keresztül juttatják el a fogyasz­tókhoz. Az egyik legkeresettebb cikkük a bevásárló táska, melyből eddig több, mint ezer darabot gyártottak. i Az as2ikéta arcú ember, Vejti „Elnök Jóskája” mellém ül az irodában, aztán peregni kezd előttünk a vejti „Húsz óra”. Nem vetítővásznon, mint a már világhírre nőtt film, ha­nem Tihanyi József szavad nyomán, képzeletben. Mert nemcsak a két elnök — ama nevezetes filmbeli ás a fáradt- s/.emű vejti elnök — kereszt­neve egyezik. Ez csak puszta véletlen, de a sors, az „Elnök Jóskák sorsa”, Sántha Ferenc récén vében, Fábri Zoltán film Jében a Tiszántúlon, a Mátrá­ban és Vejti ben lényegében uc- anúgy pereg. És Tihanyi József, a vejti termelőszövetkezet elnöke át­veszi a szót, pergeti Vejti „Húsz óráját”: — Mikor idejöttem, nem fo­gadtok szívesen. A vezetőség fb^-alig választott meg. Én mondtam is az előző elnök­nek. aki hívott: „Csak úgy hívjál ide. ha nem sértődsz meg. hogy a helyedre kerü­lök.” De az csak erősködött, ígv eljöttem. Dolgozni kezdett. Ebből lett a baj. Beszéltem a falu párt+itloá- rával, azt mondta Tihanyi Jó­zsefre: — Tán épen ott a hiba, hogy túl sokat dolgozik. Hajtja magát, szinte önsa­nyargatva, naponta 16 órát is Sokszor nem ebédel. De hajt másoka' is, kíméletlen szorga­lommal megy utána minden­kinek, akár a kocsmába is. Nála nincs mese, dolgozni kell. így hát haragszanak rá. Nem mindenki, csak az értet- lenebbje. Pedig azoknak sem a rosszat akarja. — Most némelyik azt mond ja, hogy minek jöttem én ide, nem ők hívtak. Hogy máért jött? Azért, hogy a 37 holdas tábla átla­gában tizenkilenc mázsát te­remjen a Bezosztája. Hogy a késői vetésből karhamidos le­véltrágya alkalmazásával, Dráva-menti hordáson 11 má­zsás átlagtermés szülessen. Ott, ahol a korábbi években 8 má­zsa szokott lenni. Meg azért is, hogy tavaly 196 mázsát te­remjen a cukorrépa, és 19,8 mázsát a kukorica — májusi morzsoltban — holdanként. Nemcsak munkára hajtja magát és másokat. Nevel is: — Múltkor hazajött valaki Svédországból és mesélte, honr ott milyen sokat keresnek a parasztok. A faluban persze megint felütötte a fejét a Nyu gat imádata. Csak egy kérdést tett fel és Vejtiben elcsendesedett anyu- gaiimádat, az ősi magyar átok. Ezt kérdezte: — És odakint Svédország­ban látott-e részeg parasztot? A válasz: Nem. De Vejtiben láttak már. A nyáron előfordult, hogy a szövetkezet rakodóit a kocsmá bői kellett kiküldeni, ha Ti­hanyi József nem akarta, hogy az italozásnak három falu lás­sa kárát. Hát ezért megint- csak haragudtak rá. Pedig rövidesen határozat­ba hozzák, hogy az a fiatal tsz-tag, aki megnősül, vagy térjhezmegy, ötezer forintot kap a közös gazdaságtól ke­lengye képpen. Persze csak akkor, ha legalább két éve tag ja a tsz-nek, nem volt fegyel­mije és teljesíti az előírt leg­kevesebb munkaegység szá­mot. Az új gépszínben 14 erő­gép van már. A magtár ne­gyedik emeletére pedig serle­ges felvonó viszi a gabonát, miközben az egykori zsákolók karbatett kézzel nézik. Tihanyi József sokszor sze­retné elmondani, ahogy a liim beli „Elnök Jóska panaszol­ta”: — Tízszer kell jót tenni te­letek, hogy egyszer el is higy- jétek, nem rosszat akarok. Káderlapja egyhangú, végig közszolgálatban dolgozott. 1951-ben községi tanácselnök lett, majd a sellyed járási ta­nács elnökhelyettese. A járás megszűnte után két éve ke­rült Vejtibe. Mindig fáradtnak látszik, de sosem fárad eL Néhány szá­mot mond a szövetkezetről: — A környéken egyik tsz- ben sem volt ekkora gabona- termés. Nálunk ocsut, min­dent leszámítva 12.1 mázsa lett holdanként. Pedig az ár­víz 113 holdat vett el, amiből 83 kenyérgabona volt. öt-hat év óta először hordtuk ki a faluból az egész trsgyameny- nyiséget, még a háztájiból is, korszerű trá gya markolóval. Csak tavasszal 260 holdat lát- 1 Bízom az emberekben „Elnök Jóska“ életre kelt Vejtiben Az új házigazda A KORSZERŰ VILÁG sa ját képmására formál át min­dent, a magánjellegű, esetle­ges emberi kapcsolatokat egy re több helyen felváltja a társadalmi szervezettség. Egyes I dolgok új alakban jelennek meg az ember előtt, s bizony még a szavak értelme is meg­változik. Itt van például a „házigazda”. Gyermekkorunk­ban többnyire egy tajtékpi- pás, bajszos, mosolygós bácsi jelent meg képzeletünkben az utazás, vendégeskedés kap­csán. Akkor persze nem va­lahová utaztunk elsősorban, hanem valakihez... Ma az emberek többsége városokat, tájakat látogat rokonok he­lyett, s a rokonokhoz legfel jebb mellesleg ugranak be egy félórára. A bajszos, taj- tékpipás házigazda szerepét ma az idegenforgalmi hivata­lok vették át. A házigazda arcvonásai alaposan megvál­toztak. Pécs város egyes számú há­zigazdája a Széchenyi tér 1- ben lakik, háza tája gondo­zott, esztétikus, modern. Arc­vonásai, karaktere érdekes módon a vendéget fogadó, ba­rátságos hölgyek mosolyából, a gyors Intézkedésekből, a pontosságból, udvariasságból, az idegenvezetők modorából, tájékozottságából, dialektusá­ból kerekedik ki egységes egésszé. — Feladatunk — mondta Somos Jenő, a városi Idegen- forgalmi Hivatal vezetője —, nem a vendégek utaztatása, hanem fogadása. Vendégnek, idegenforgalmi alanynak szá­mít mindenki, aki nem mun­kakeresés vagy bizonyos hi­vatalos ügyek elintézése vé­gett érkezik a városba. MI TÖRTÉNIK az „idegen forgalmi alannyal”, ha a vá­rosba érkezett? Az Idegenforgalmi Hivatal először is tud az érkezéséről mivel a különböző Expressz, IBUSZ és más utazási irodák­kal, valamint az Autóklubbal a Kultúrkapcsolatok Intézeté­vel állandó kapcsolatban áll­nak. Az érkezőket így a hi­vatalban minden esetben kész program, idegenvezető, lefog­lalt szállás, biztosított étke­zési lehetőség várja. Aki nem jelenti be előre érkezését, — kénytelen néhány percre he- lyet foglalni a hivatal egyik foteljében, s átlapozni a vá­rost ismertető prospektusokat. Ez idő alatt Somfai Vilmosné a 65 vizsgázott és idegenveze­tői igazolvánnyal ellátott munkatárs kartonjait átfutja, és a legmegfelelőbbet ki­emeli, telefonál, s a kívánt idegenvezető megérkezik, párt­fogásba veszi a város vendé­gét. A hivatal aztán intézke­dik szállás, és más ügyekben is. A városi Idegenforgalmi Hivatal két hathetes tanfolya­mán 65 idegenvezető vizsgá­lunk: el vele. A gépesítés pe­dig lehetővé tette, hogy a föld tarlószántást, keverőszántást és vetőágykészítést is kapjon. Ősztől tavaszig 2—2 és fél mázsa műtrágya jutott ki hol­damként. Az állattenyésztés ugyan­csak példás náluk. Sertéstele­püket megyeszerte emlegetik. Pedig azelőtt százhúsz kocá­juk brucellosisban szenvedett, tehát nem tudták ellátni ma­gukat hízóanyaggal. Idén már 7—8-as malacátlagot válasz­tottak le. Három szerfás is­tállót téliesítettek, és az ál­latorvos segítségével sikerült állományukat fertőzésmentessé tenni. Az eredmény: a tsz 900 darabos hízóterve helyett ez­ret adnak majd el. Tihanyi József ismételten hangsúlyozza, ez nem egyedül az ő érdeme, hanem az egész tagságé. — Én a vezetőségnek is min dig mondom, nem kell elfo- gadniok az én álláspontomat De a lényeges kérdésekben azért mindig megfogadják a szavamat Az embereik hall­gatnak rám, s én bízok ben­nük. Mint az a nevezetessé lett „Elnök Jóska”, ott a világ­szerte pergetett filmkockákon. Földessy Dénes zott. Az idegenvezetők rész­letesen tájékoztatják a ven­déget a város történetéről, ismertetik a műemlékeket, a város jelenlegi életét, munká­ját és a kulturális értékein­ket is bemutatják. A 65 ide­genvezető német, angol, fran­cia, orosz, olasz, cseh. lengyel, holland, román, szerb é.= esz­perantó nyelven tudja táié- koztatni a város vendégeit. Október 1—15-ig például az Idegenforgalmi Hivatal 49 esetben vette igénybe az ide­genvezető-hálózatának a szol« gálatát. Ma a hivatal két sa­ját turistaszállásán 300 átmat, a fizetővendég-hálózaton ke­resztül 200 ágyat, az új cam- pingben pedig 500 fekvőhe­lyet tud a városba érkezők rendelkezésére bocsátani. Somos Jenő becslése sze­rint városunkban évente 180 —200 ezer turista fordul meg. Véleménye szerint ez elég ne­hezen mérhető, mivel különb­séget kell tenni a szállást Igénylő turistaforgalom és a tranzitforgalom között. A VÄROSI Idegenforgalmi Hivatal arcvonásai ma rend­kívül határozottak, ebből az ember komoly életkorra kö­vetkeztet. Somos Jenő, a hivatal ve­zetője és Asztalos Ferenc fő­előadó tűnődve, meg-mepíll- va, egymást kiegészítve be­szélnek a hivatal múltjáról. — 1932-ben kezdte meg a hivatal működését. A hábo­rús években volt egy kis szü­net, s 1948-ban kezdtünk új­ra dolgozni. Eleinte egysze- mélyben voltam hivatalfőnök, idegenvezető, adminisztrátor, szervező, minden ... _ mond­ja Somos Jenő. — És a szalmazsákok ... Ajaj, — magunk cipeltük a szalmazsákokat. Akkor a tu­risták nyitott teherautón ér­keztek, s a diákok számítot­tak a legkomolyabb utazó­nak. Aztán fokozatosan meg­erősödtünk, forgalmunk is megsokszorozódott. Mi min­den történt itt ennyi idő alatt? Szomorú és humoros esetek. A nyáron Jugoszláviá­ból érkezett egy idős. őszhaiú orvos, ötven évvel ezelőtt érettségizett Pécsett, érettségi találkozóra jött. A találkozón egyedül jelent meg, hajdani osztálytársai közül már sen­kit sem talált. „Ahová az em­bert szép emlékek fűzik, oda öreg korban nem szabad visszatérni” — mondta az idős orvos. Történtek persze humoros esetek is. Egvik vi­déki pedagógus például levél­ben arra kért bennünket, hogy kedden reggel nyolc órára biztosítsunk számára egy idegenvezetőt. Ha ked­den esik az eső, akkor egy nappal korábban, ugyancsak reggel nyolcra. — És a perspektívák? — Fogadókapacitásunkat to­vább növeljük. Az Idegenfor­galom érdekében persze sok másra is szükség lenne. Spe­ciális pécsi nevezetességekre, érdekességekre. Valami pin­cére, mecseki poharazóra. azt állandóan keresik. Talán a híres mecseki barackot is át­nyújthatnánk kis nylon cso­magban. Aztán az utak. A turistaforgalom a Balatonhoz árad. A Balatontól a rossz út­viszonyok miatt nehezen jut­nak Pécsre, s Pécsről nehezen jutnak tovább Jugoszláviába. A Pécs—Szigetvár—Kaposvár útvonalat minél előbb meg kellene építeni, valamint a Pécs—Harkány—Beremend út­vonalat is. Bertha Bulcsu Áramszünet — Áramszünet lesz október IC— 30-ig 7—16 óráig a Szigeti út a Tüzér utcától a Madarász V. Vi­cáig, Görgey u„ Lugos u„ Erkel F. u„ Endresz Gy. u. által beha­tárolt területen. — Október 25- től november 6-ig 7—16 óráig a Mezőszél u„ Móré F. u. és az Ist- vánfi utcákban. — 28-án 16 óráig a Széchenyi tér, Pcrczel u. elején, Kossuth L. u. a Színház térig, Munkácsy M. u. elején, Bem u„ Kossuth tér. Citrom u., Jókai tér. Sallai u.. Geisler E. u., Leonardó da Vinci u., Káp*alan u.. Ara­nyoskát tér, Kulich Gy. u., Vak Bottyán u„ Hunyadi J. u„ Juhász Gy. u„ Megye u„ József u„ Te­réz u., Jókai M. u, Boltív köz. Városház u„ Fürdő u„ Mátvás ki-óiy U., Zrínyi u. által behatá­rol: területen. <*)

Next

/
Oldalképek
Tartalom