Dunántúli Napló, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-27 / 253. szám

IWS. OKTOBER 27. Turplö 3 Múzeumi vetélkedő Pécsváradon Ä Pécsváradi Járási Műve­lődési Házban vasárnap ren­dezték meg a hagyományos múzeumi járási szellemi ve­télkedőt. Találkoztak a vé- méndi és a pécsváradi riváli­sok mellett a berkesdi, püs­pöklaki és a hidasi körzet csapatai. A helyi vetélkedőt 29 köz­ségben rendezték meg. mint­egy 1400 fiatal részvételével. Pécsváradon a körzeti vetél­kedők győztes csapatai küz­döttek a továbbjutásért. A felkészülés során 12 község fiataljai tekintették meg a múzeum kiállításait. A vetélkedőt Lázár Lajos vezette. A játékban sok ötlet volt. Képeken kellett felis­merni épületek stílusát, be­mutatott kézimunkákról, hogy melyik tájegységhez tartoz­nak. Az öt csapat kiválasztott egv-egy főt, aki idegenvezető szerepét töltötte be és gondo­latban elvezetett bennünket Szigetvárra, Pécsre, Mohács­ra és Siklósra. Volt köztük három ügyes idegenvezető, akik elképzeltették a közön­séggel az útvonal minden szép­ségét és megmagyarázták tör­ténelmi múltjuk értékeit. Feloldódást jelentett a ver­senyzőknek a népdal éneklés feladata. A csapatoknak olyan néndalokat kellett énekelni, amiben a cseresznye, bor. ró­zsa. boszorkány és az alma szó is benne van. A magneto­fonról meghallgatott mondá­kat nagyszerűen felismerték és könnyedén fejtették meg a címeket. Végeredményben a pécsvá­radi fiatalok — Pólón Erzsé­bet. Bicskei Éva, Bicskei Il­dikó. Rihmer István és Bok­sái Antal szerezték meg az I. helvet. 21.5 ponttal a véméndi csapat előtt, akik 20.5 pontot szereztek. így a pécsváradiak úiabb erőpróba előtt állnak és készülnek a megyei döntőre. Aram«xlinet — Áramszünet lesz október 18— SO-ig 7—18 óráig a Szigeti út a Tüzér utcától a Madarász V. ut­cáig, Görgey u., Lugos u.. Erkel í\ u., Endresz Gy. u. által beha­tárolt területen. — 27-én 7—18 óráig az Alkotmány u. eleién és a Landler Jenő utcában. — 29-én 7—16 óráig a Sallai u. 2—18, Geis- ler E. u. 1—9. és a Jókai tér északi részén. — Október 25­től november 6-lg 7—18 óráig a Mezőszél u.. Móré F. u. és az bú­vár fi utcákban. — 28-án 7—16 óráig a Széchenyi tér, Per-zel u. elején, Kossuth L. u. a Színház térig, Munkácsy M. u. elején, Bem u., Kossuth tér. Citrom u., Jókai tér, Sallai u., Geister E. u., Leonardó da Vinci u., Káptalan u., .Ara­nyoskát tér, Kullch Gy. u.. Vak Bot'yán u.. Hunyadi J. u., Juhász Gv. u., Megye u., József u., Te­réz u.. Jókai M. u, Boltív köz. Városház u., Eürdó u., Mátyás kiráiv u.. Zrínyi u. által behatá­rolt területen. <x) osztályú öltözőben. Nagv szek­rény nincs, a ruhák a fogason lógnak, összezsúfolva. Ünnep- lőruha nincs, de minek is. az emberek dolgozni jönnek ide. A padló cementes. A másik sarokban egy dobkályha áll. hl dog Egy széken rezsó, étel me'egszik rajta. Rideg az egész, a kulturálatlanság és az egészségtelenség látszatát kel­ti. Minden rideg, raktárszerű. Envhe fogalmazás: a legkevés­bé se hasonlít ahhoz, amit húsz évvel a felszabadulás utón munkásszállásról el szoktunk kénzeiní. szobában nyolcán laknak, va’amennvien palotebozsokiak. Az o-ct^sz munkásszállásnak ie- jpziipc; minfogv 25 lakóia van, Havon+a 1600—1700 forintot keresnek, a gazdaság heten­ként kétszer insven hazaszál- lí+ir 8Vo+ szerdán és szomba­ti-. a «"/.állásért havonta 15 f ' 1 fizetnek. sf-s-nvuu, az asztalt meg az lelenednek. — H’deg van itt — mondom s leü’"k az egyik székre. — Ha van fa. akkor tűrhe­tő Türelmes, közömbös arcok nemo.'- vissza rám. csat" a sze­mük vúianásában lehet időn­ként felfedezni a panaszt, az e’-'zz/j ellenséget. Hallgatnak. Nézem az ajtót: szimpla, az alsó betétet egy papírszerű le­A szervezett bűnbandák száma elenyésző Beszélgetés dr. 1 nmásfy Józspffel, a Pécsi Járásbíróság plrtnkével A Megyei Pártbizottság Végre­hajtó Bizottsága nemrég a me­gye bűnügyi helyzetéről adott jelentést vitatta meg. A jelen­tés többek között foglalkozott a fiatalkorúak bűnözésével is. E témáról beszélgettünk dr. Tamásfy Józseffel, a Pécsi Já­rásbíróság elnökével. — A tájékoztató jelentés a fiatalkorúak bűnözésével kap­csolatban megállapította, hogy nagyobb távlatokban csökke­nő tendenciát mutat. Szeret­nénk, ha ezzel kapcsolatban részletes felvilágosítást kap­nánk. Túlzott aggályosadéra nincs ok — A tény valóban az — kezdte válaszát az elnök —, hogy 1957-től a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmé­nyek csökkenő tendenciát mu­tatnak —, tehát túlzott aggá­lyoskodásra ok n’ncs. Az el­múlt években azonban a fia­talkorú bűnözés tekintetében stagnálás jelentkezett, sőt ebben az évben némi emel­kedést mutat. — Milyen meghatározások alapján lehet lemérni a csök­kenő vagy emelkedő tenden­ciát? — Többféle „mutató” áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy eligazodjunk a kérdés meg­válaszolásában. Az egyik: a számszerű adat, ami önmagá­ban nagyon felszínes tájéko­zódást tesz lehetővé. Sokkal lényegesebb például annak vizsgálata, hogy milyen a bű­nözés intenzitása, tehát sú­lyos, kevésbé súlyos vagy ki­sebb jelentőségűek a bűncse­lekmények. Vizsgálat tárgyát képezi az is: több-e vagy ke­vesebb a szerveze t formában elkövetett bűnözés? Nem vi­tás, hogy csoportosan elköve­tett bűnözés lényegesen ve­szélyesebb a társadalomra nézve. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a fiatalkorúak között mennyi a visszaeső, hiszen ezek a viga­sza esők a felnőttkorú bűnö­zők utánpótlását kénezik. Eb­ből viszont következtetni le­het: milyen hatékonyak vol­tak a megelőző eljárások. Kis^’’ 'e’pn^H fcűncsde! iM'iiye’* — Ha az itt felsoroltakat egyenként vizsgáljuk, milyen megállapításokra juthatunk': — Elmondhatiuk, hogy a bűnözés intenzitása nem nö­vekedett. A fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények területén a k'sebb súlyúak dominálnak. De termós/et0- sen még kell jegyezni, hogy mez pótolja. Nem csak a szél fúj ‘be ezen, az eső is bever. Az ablak törött. Képzelem hogy milyen lehet itt mostaná­ban egy 'reggeli hőmérséklet ébresztőkor. — Nem szoktak fűteni? — Fűtenénk, de nincs mr^el — mondja Kli József. A gondnok hozzám fordul. S tehetetlenül széttárja a kezét. — Főnök, én nem tehetek róla, a nincsből én nem vehe­tek, igaz? A gazdaság terüle­tén van tüzelő, de azt mond­ják: kukoricaszállítás van, nincs kocsi. — Rendes szénkályha is kellene, ez a dobkályha olyan, mint a papír ... Egy ideges hang közbevág. — Nincs meleg fürdőnk! Képzelheti, hogy reggel héttől kint vagyunk egész nap, vagy ha éjszakások vagyunk, akkor egész éjszaka, és nincs meleg .víz, nem tudunk rendpsen le- mosakodni! A sertéstelepen, a műhelyben meg a tehenészet­ben van fürdő, de itt a mun­kásszálláson nincs! A mosdóhelyiség rideg, ösz- szes berendezése a hosszú bá­dog mosdóteknő. Itt munka után aügha moshatja tisztára magát az ember, legfeljebb az átkozott hidegtől valami nya­valyát szerez. A melegfürdő, mondom. Az emberek felnéz­nek, bólogatnak, hát igen, ez előfordul néhány kiemelkedő jellegű bűncselekmény is, miiint például a rablás, súlyos testi sértés, nemi erkölcs el­leni cselekmények vagy a ga­rázdaság súlyosabb alakzata Amit jellemzőnek mondha­tunk a fiatalkorúak által el­követett bűncselekményekre: az apróbb lopások, kisebb jel­legű garázdacse-lekmények. gépjárművek jogtalan hasz­nálata. vandál jellegű rongá­lások, tiltott határátlépési kí­sérletek. — A társas formájú elkö­vetés terén némi emelkedés tapasztalható a korábbi éveik­hez viszonyítva. Két, három fiatal — lényegében alkalom­szerűen — összeverbuválódik és valamelyikük hirtelen ja­vaslatára lopnak, esetleg be­törnek vagy egyéb cselekmé­nyeket követnek el. . Ezek a kis „galerik” aztán — s ál­talában ez a jellemző — gyor­san szétbomlanak, szervezke­désük népi „hosszútávú”. A kifejezetten szervezett bűn­bandák száma elenyésző. — 1962-ben öt, 1963-ban három. 1964-ben egy galerit számol­tak feL — A visszaesőként jelentke­ző fiatalkorúak terén a ko­rábbi évekhez képest a hely­zet nem javult, de nem is sú­lyosbodott. az arány kismér­tékben ingadozó, azonos szin­ten maradt. Mege ozás és utőgo^dozás — A visszaeső fiatalkorú bűnözők arányának további csökkentéséért milyen intéz­kedések tehetők, elnök elvtárs szerint melyek azok a terüle­tek, ahol további segítségre van szükség? — Szinte közhely már, hogy azoknak a fiataloknak, akik bűncselekményt követnek el, rendezetlenek a környezeti vi­szonyaik, tudati és érzelmi világukban is törés áll be. A súlyosan veszélyeztetett kör­nyezetben élő és érzelmileg sérült fiatalok időbeni ki­emelése, állami gondozásba vétele sokat enyhíthet ezen a problémán. S ami fő: a gyors intézkedés ezzel kap­csolatban. Hogy csak egy le­hetőséget említsek, amit he- lyes lenne jobban kihasznál­ni: az iskolaköteles fiatalok családlátogatása alkalmával rábukkanhat ilyen problémá­ra a látogató. A lakób'zottisá- goknak is módinkban van tu­domást szerezni a gyermekek­re és f* atal korúnkra Veszélyt jelentő okokról. Ha ezt idrié- ben ie’zík, a evámhe+ó~ág megfelelő intézkedéseket hoz­hat. Visszaeső bűnözőként je­lentkezhet a fiatalkorú akkor is. ha a neveiőintézkedés vagy a büntetés tartama alatt vagy után az utógondozási munka nem volt megfelelő. Ha pél­dául a fiatalkorú a büntetése kitöltése után ismét munkába áll és különböző „laza” tár­saságba kerül —, félő, hogy ismét bűncselekményt követ el. De megtörténik: egy fiatal­korút veszélyeztetett környe­zetből kiemelnek. munkába állítanak, de a munkahelyen senki sem viseli gondját, nem ügyel rá — könnyen rossz út­ra téved. Meggondolandó len­ne például: a veszélyeztetett környezetben élő fiatalkorúak részére megfelelő munkahe­lyet kijelölni, ahol kellő fel­ügyelet mellett, de természe­tesen szabadon dolgozhatná­nak. élhetnének. Ha érezné, hogy nincs egyedül, problé­máival van hova — és ha úgy gondolja azonnal —• for­dulni, az nagy segítséget je­lentene fejlődésében. Hám sztárt * nro^mít A gyakorlati tapasztalatok alapján a kérdésekre adott válaszokból kitűnik: a fiatal­korúak bűnözése terén nincs semmi ok vészharang konga- tására. de ugyanakkor nem szabad e problémát lebecsül­ni sem. G. F. Leszedték a dohánymagot Nyolcszáz négyszögölről 50 kg dohánvmagot szedtek Uozármislenyi Damjanich Tsz-ben. le a A korszerű magyar tarka szarvasmarha bölcsőjénél A gerdei termelőszövetke­zeiben kedden megtartott be­mutatóra 120 szakember volt kíváncsi az ország minden ré­széből. A „korszerű” magyar tarka fajta egyik bölcsőjét ugyanis ma kétségtelenül eb­ben a kis termelőszövetkezet­ben ringatják. 160 mílt;ós értékű termelőeszköz Pék János, a Baranya me­gyei Állattenyésztési Felügye­lőség igazgatója a gerdei be­mutató kapcsán adott számot a szarvasmarhatenyésztés eredményeiről és feladatairól. A tsz-ek létrejötte óta eltelt időszakban a nagyüzemi fel­tételek megteremtése volt a fő cél. A technológiai mini­mum megteremtése változat­lanul fontos feladat, de egy- gyel tovább kell lépnünk a nagyon fontos volna, mond­jak, de a lelkűk mélyén nem bíznak abban, hogy egyszer meg lehet itt majd melegvíz­ben fürödni. Hallgatnak, az arcokra las­san visszahúzódnak a kemény, közömbös vonalak. Számukra pillanatnyilag az a legfonto­sabb, hogy jön az autó, s két vagy három óra múlva otthon lesznek. Lehet, hogy igazuk van. — Esténként mit szoktak csinálni? — kérdezem. Krebsz Ignác a tapasztaltak fölényével legyint. — Főzünk, vagy elmegyünk a kocsmába. De leginkább a kocsmába megyünk egy pohár sörre. — Újságot olvasnak? — Nem olvasunk. — Mióta dolgozik itt? — Három éve. A másik szobában, meg a harmadikban ugyanez a hely­zet. A melegvíz, mondják. Hiába a paplan, fűteni kellene már, mondják. A rádió, mond­ják. és felnevetnek. Az egész szálláson nincs rádió. Azelőtt volt minden szobában, de ösz- szetört vagy összetörték, az árát természetesen megfizet­tették. Most van egy nagy rá­dió valahol, de nem használ­ják. állítólag majd ezzel kez­denek valamit. Újság nem jár. A könyveket már még se kér­dezem. Nem akarok nevetséges helyzetbe kerülni. A szállásnak minden télen 25—30 állandó lakója van. Van aki már a harmadik telet kezdi itt, van aki csak az elsőt. Nem is elsősorban kultúrától van szó. Ha jól és őszintén meggondoljuk: ami egy rádión meg egy napi vagy heti lapon kívül van, az már túl bonyo­lult és merész ahhoz, hogy az ember ebben az esetben mű­veltségi szemnontból számítás­ba vegye, de itt alapvető hiányokról van szó. Sehnatter- beck József, az üzemegység szakszervezeti titkára restel­kedve azt mondja: a mai vi­lágban ez már elavult, ami .tt van. az egész épület alkalmat­lan erre a célra. Az igazsághoz tartozik nyo­matékosán hangsúlyozni, hogy nem ez jellemző általában a gazdaság munkásszállásaira. a a Bólyi Állami Gazdaság, amely szakszerű munkájával, termelési eredményeivel az or- zág egvik leghíresebb állami "azdasága, számos állami ki­tüntetés birtokosa: ezt a helv­etet még véletlenül sem en­gedheti meg masának! Annál is inkább, mivel saját mun­kásairól van szó akik a gaz daságot nehéz, munkájukkal hozzásegítették a kitüntető cí­mekhez. Thlery Árpád tenyésztői munkában, minősé­get kell produkálnunk, ki keli alakítani a korszerű magya' tarka marhát, melynek ismér­véi: a tehén évi tej hozama testsúlyának nyolc-tízszerese, tejének zsírszázaléka átlag 4—4,2, géppel fejhető, bikák­nál hizlalás esetén a napi súlygyarapodás egy kg. a vá­gási arány pedig legalább 58 —60 százalékos. E téren úttörő munkát vé­geznek a szarvasmarha-törzs- tenyésztésre kijelölt nagyüze­mek — 57 van az országban — Baranyában a gerdei. a bólyi és a babarci tsz, vala­mint a bólyi, a szentlőrinci és a szentegáti állami gazdaság A tehén a mezőgazdaság egyik legfontosabb termelő eszköze. Ennek a termelő esz­köznek az értéke Baranyában 160 millió forint. Ha egy te­hén évente 1500 liter tejet ad. akkor csak 50 százalékosan használják ki, ha 2000 litert ad, akkor a kihasználás 66 százalékos, ha 2500 liter te­jet termel, akkor a kihasz­náltság 83 százalék. Az átla­gos tejtermelés a megyében jelenleg 2200 liter, tehát ko­ránt sincs kihasználva ez a nagy érték. Legközelebbi cél az átlagos tejtermelést leg­alább 2600—2800 literre nö­velni. A 3000 literes tehén ugyanis évente 10 600 forintot produkál az üzemnek a jelen­legi árviszonyok mellett is. <iterieszfeni a törzskönyv, ellenőrzést A tenyésztői muníka terén a fejlődést két mutató jelzi leg­jobban: a törzskönyvezett te­henek számának és a tenyész­bikák felvásárlásának alakú lása. 1958-tól 1964-ig me­gyénkben ezerrel nőtt a törzs­könyvi ellenőrzés alatt álló tehenek száma. A cél az, hogy az összes tehénlétszámnak legalább 40 százaléka törzs­könyvezett legyen. A fejlett állattenyésztéssel rendelkező országokban — Svájc. Dáma. Hollandia *— ez eléri a 60— 70 százalékot. 1968-ban a te­nyészbikáknak még 79 száza­lékát kisparaszti és háztáji i 11‘lÖÚ gazdaságokból vásárolták és csak 4 százalékát term.úő- x*' .szövetkezetből. Ma már a te­nyészbikáknak 47 százalékát termelőszövetkezetekből. 74 százalékát állami gazdaságok­ból vásároljuk fel Baranyá­ban. Baranyában ma 415 bi­kanevelő tehén van, tekintet­tel a mesterséges termékenvi- tés térhódítására, egyre keve­sebb apaállat kell, de egyre jobb minőségű állatokra van szükség. A követelmények te­hát igen magasak, s azért olyan nagy dolog, hogy a Vs gerdei tsz egymaga 78 bika- nevelő tehénnel rendelkezik s ezek számát évről évre nö­velni tudja. Jelenleg 91 Ger- déről származó tenyészbika fedez az ország legkülönbö­zőbb mesterséges termékenyí­tő állomásain. Kiváló családok A meglehetősen heterogén — 450 kilótól a 900 kilóig mindenféle testnagyság meg­található — magyar tarka ál­lomány egységesebbé tételére szimentáli import állatokat kapott a megye Svájcból, mé­lyeket három gazdaságban: Gerdén, a bóly: Kossuth Tíz­ben és a szentlőrinci tangaz­daságban helyeztek el. A leg­utóbbi import szállítmány kb. két hete érkezett a megyébe. ► on vészcél a ma­gyar tarka korszerűsítése kö­zelebbi pedig kiváló családok és vérvonalak kialakítása — Gerdén már öt ilyen nérös család van kialakulóban, me­lyek egy közös kiváló nr- -n\ származnak. Soron lévő fél­adat még a jó tőgy kialakí­tása, ennek érdekében meg­kezdik a tögy kapacitás-vizs­gálatokat Gerlén, de a többi törzstenyésztő gazdaságban is. Ez annál is fontosabb, mert a gépi fejes iránt egyre na­gyobb az érdeklődés — má már 30 tsz-ben fejik géppel a teheneket Baranyában — s egy tóh-én adjon bármennyi tejet, nem lehet biknneveíő nem lehet családalapítő át esetben, ha tőgye gépi fejősre alkalmatlan.

Next

/
Oldalképek
Tartalom