Dunántúli Napló, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-26 / 252. szám

IMS. OKTÓBER 26. napló 3 Egy deka Mamid — 1,85 deci tel Hogy több tejet adjanak, Carbarmddal etetik a tehene­iét a csertői Kossuth Tsz-bem. divel a Karbamid nagy adag­ban szoktatás nélkül mérgező, ilőször csak igen kis mennyl­éget, 2 dekét kevernek a te- íenek takarmányához. A Kar- >amid etetés megkezdése előtt i tehenészet fejőst átlaga 5,6 iter tej volt, a 2 deka Kar­iamid 6 7 literre növelte a ejési átlagot. Ekkor az ada­tó' 5 dekára emelték, a fejési itlag 7.2 literre emelkedett, a 0 dekás naoi adaggal 7,7 lite- es fejési átlagot értek el. Ma nár nanonta 14 deka karba- nidot fogyasztanak el a cser­éi tsz tehenei — természete- en ez egy tehén napi adagja — s a fejési átlag jelenleg 8,2 iter a tsz-ben. Kiszámították, hogv 1 deka O.rbamidtól átlag 1,85 decivel tdnak több tejet a tehenek, ragyis naponta 2,6 literrel ad­lak több tejet, mint amikor nég Karbamidot egyáltalán lem ehettek. Ery deka Karba- nid ára 30 fillér — illetve a 4 dekáé 4.20 forint — a tej ira oedig 3 forint literenként, eh át a tsz-nek naponta és te­lepenként 3,60 forint többlet- ővedrimet biztosít a Karba- nid ete‘ése. A tudások sze­rint a Karbamid napi adagla negfelelő szoktatással 20—22 lekára is felemelhető, a cser­éi tsz-ben most azt vizsgál­ják hogy ennek a mestersé- íes fehérjepá'lá anya gn ok, a „Tomidnak fokozottabb ada íolá-rivai aránvosan nő-e a te­henek tejtermelése. Íz utasszámlálás tapasztalatai Nagyvárosi méretű csúcsforgalom — Megerősítik a legfontosabb autóbuszjáratokat Hőiárísiflentéc Várhaté Időjárás kedd es­tig: kevés felhő, eső nem lesz. Sok fiié reggeli és délelőtti pá­rásság, köd. Éjszaka gyenge, napközben mérsékelt szél. Várható legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet mínusz 3. plusz 2- legmagasabb nanpaü hőmérséklet 9—14 fok között. Az autóbuszok 1926-ban kezdtek szerepet játszani a pécsi emberek életében. Az első pécsa autóbuszok 1926- ban már 67 ezer utast szál­lítottak. 1950-ben 4 700 000 volt az éves utasforgalom. 1960-ban 25 600 000. 1964-ber^ pedig már 38 800 000 ember utazott a pécsi autóbuszokon Az UVATERV tanulmánya alapján 1959-ben szervezték át Pécs közlekedését. Ebben az évben szüntették meg a városközpontot átszelő villa- mosláratokat és vezették be a város ellentétes részeit ösz- szekötő átlós irányú autóbusz- forgalmait. A helyi közleke­désnek az AKÖV-vel 1964- ben történt, összevonása volt Pécs közlekedésében a kővet­kező jelentős változás. Az összevonás előnyei azonnal észrevehetők voltak. A váro­si utastömegek elszállításába bekapcsolódtak a távolsági autóbuszok, lerövidült az uta­zási idő, menetrend szerint közlekedtek a járatok. A vá­rost tömegközlekedésben kor­szerűtlennek bizonyuló kis befogadókénességű gépkocsi­kat fokozatosan kicserélték, iáratsűrítéseket eszközöltek. Ki hová utazik? A helyi forgalomban Idő­közben végeztek alkalmi utas­számlálásokat, annak érdeké­ben. hogy a vállalat forgal­mi kapacitását a legmegfele­lőbben használhassák ki. Az utaslétszám állandó emelke­dése végűi efkerülhetetlenné tette a helyi forgalmi utazási igények nagyszabású felméré­sét. az 1965. áorilis 21-én megtartott utasszámlálást. Az utasszámlálás naplán az. utas forgalom megegyezett az éves napi átlaggal. azaz 116 128 utast szállítottak e napon az autóbuszok. Bár az irtásoknak csak 79 7 százaléka adott le számlálólapot, ez elegendő volt ahhoz, hogy az utasok Vasámap esti premierjén djabb produkcióval mutatkozott be a pécsi közönségnek a Bóbita Bábegyüttes. Balázs Béla „Fe­kete korsó” című egyiptomi témájú verses drámájának ámy- játék illusztrációját Kós Lajos, az együttes vezetője tervezte és rendezte. Az árny játék zenéjét Hevesi András pécsi zene- szer- ő komponálta. A képen: a függöny mögött bosszú pálcá­kon mozgatják az együttes tagjai az ámyfigiirákat. Foto: Erb összességére érvénye* követ­keztetéseket vonjanak le. Az utazás okát vizsgálva négy kérdésre adhattak vá­laszt az utasok. Ezekben vált nyilvánvalóvá, hogy az uta­zók 48,6 százaléka munkahe­lyére, illetőleg onnan haza használja az autóbuszokat Ia- kolábajáráshoz az utasok 8,6 százaléka veszi igénybe a tö­megközlekedési eszközöket bevásárlás miatt 7 százalék utazik, egyéb okból 35,8 szá­zalék. Az utazás célját feldol­gozó adatok eredeti módon szólnak arról, hogy Ujmecsek- alján kevés az iskola és az üzlet mert ebből g városrész­ből iskolába 2038-an, bevásár­lásért 1729-en utaznak napon­ta a városba. Az utazások iránya, az utas­áramlás a város földrajzi fek­véséhez igazodik. A pécsiek jórészt kelet—nyugati Irány­ban utaznak. Az észak—déli forgalom (Kertváros, Tettye, Dömörkapu) az összesnek ne­gyedrészét teszi ki. A nagy­városok tömegközlekedésére egyenlőtlen utasáramlás jel­lemző. Ebben a vonatkozás­ban Pécs is eléri a nagyvá­rosi szintet. A napi forgalom reggel 5—8 és délután 13—18 óra között két csúcsban je­lentkezik. A reggeli csúcsidő­ben 25 900 embert, az utasok 22,3 százalékát szállítják, a délutáid csúcsban pedig 4? 060 főt juttatnak el úti­céljukhoz, a napi összes lét­szám -36,2 százalékát Reggel 7—8, valamint délután 16—17 óra között a legzsúfoltabbak a pécsi autóbuszok, amikor 10 224, illetve 9527 ember el­szállításáról kell egy-egy óra alatt gondoskodni. A csúcs- időszak, mely a napi utasfor­galom 58,5 százalékát adja, nehéz feladatot ró a közleke­dés dolgozóira. Amíg napi átlagban óránként 4841 utas­sal kell számolniok, a reggeli csúcsidőben óránként 8637 embert szállítanak el. Külö­nösen nagy gondot jelent a reggeli „csúcsóra” — 7—8 óra között —. amikor több mint kétszer annyi utast kell szál­lítani, mint a nap folyamán átlag egy óra alatt A 20-as a legnépszerűbb Az utazás iránya a csúcs­időn belül is változik. Reggel 5—6 óra között a város keleti részében lévő szénbányákba áramlanak az utasok. Ebből az irányból a városközpont felé 6—8 óra között élénkül meg a forgalom. Az utazás iránya 7—8 óra között ismét változik, ekkor főleg Ujme- esekal iáról érkeznek utasok a városközpontba. A délutáni csúcsban hasonló a helyzet csak ellenkező irányú forga­lommal. Az utasok 48,8 szá­zaléka ekkor a városközpont­ba utazik. Ezen belül is je­lentős Ujmecsekalja forgal­ma, mely a központba tartó utaslétszámnak 40,8 százalé­kát adja. Keleti irányból a nyugat felől utazóknak kö­rülbelül a fele érkezik. A főbb vonalak utasforgalmából meg­állapították, hogy jelenleg a 20-as a legnépszerűbb járat, azután következik az 27-es A délutáni csúcsban a 40-es autóbuszon utaznak a legtöb­bet az emberek. Az adatok feldolgozása köz­ben készült grafikonok az el­mondottakon kívül arra a kér­désre is egyértelmű választ adnak: vannak-e fehér foltok Pécs közlekedésében. Még­pedig úgy, hogy a belváros­ban 300, külterületen 500 mé­tere* sávot tekintették az utasszámlál ásnál annak • maximális távolságnak, amely egy-egy autóbuszmegálló von­zási körét jelentheti. Ilyen szempontból fehér folt a Szé­chenyi tér és Irányi Dániel tér közötti terület, a Széche­nyi tér és a pálosok közötti szakasz, a Köztársaság tér és környéke, a Kesztyűgyár tájé­ka, valamint a bolgárkert ke­leti része. Bár a Széchenyi té­ren keresztül, a pálosok érin­tésével rendszeres autóbusz- járatok közlekednek a Me­csekre. közbenső megállóhe­lyük az érdekelt irtások szám­talan közbenjárására eddig nem volt és jelenleg sincs. A legfontosabb tennivalók Az utasszámlálás adatait ér­tékelő munkabizottság tagjai meghatározták, melyek 1 *- fontosabb tennivalók a város közlekedésének javításában. A távlati tervek a városfej­lesztési tervekkel összhang­ban készülnek majd el. Ad­dig megerősítik a Iegzsi ol- tabb vonalakat, sűrítik a já­ratokat a 10-es. 20-as és 27-es vonalakon. A közeli hónapok­ban megvalósuló tervek egyi­ke, hogy meghosszabbítják a 27-es vonalát. E járat kocsi­jai a Szigeti vámig, illetőleg az újmecsekaljai indítóállo­másig fognak közlekedni: E*.- zel kapcsolatos az a gondolat, hogy a 21, 22, 23, 24, 25. 26- os jelzésű járatokat, amelyek Daindolba, Szentkútra, Pa- taesra és a pellérdi elágazásié közlekednek, penselvesre ala­kítják át. Az átalakítás után Ujmecsekalja lesz az. indító­állomásuk. Az említett kör­zetekből érkező utasok átszál­lással, a 10-es. 20-as. 40-es és 27-es Igénybevételével közelít­hetik meg a belvárost. 1966 tavaszán meelelenfk az AKÖV űj menetrendje, amely már tükrözni fogja az utas­számlálás alapján végrehajtott változásokat. Két panasz Két panasz, Szigetvárról, illetve Pécsről. A szigetvári levelet körül­belül tizenöten írták alá, je­lezve. hogy észrevételük egv kicsit a „közvélemény” hang­ja Is. Írják, hogy Szigetvá- rott — az útépítés miatt — lezárták a benzinkutat. A motorosok, autósok kényte­len-kelletlen Szentlőrincrr utaztak üzemanyagért. Mind­egy; belátták, hogy a közsé­get átszelő utat végül mep kell építeni. Azonban az út elkészült, a benzinkút tartá­lyait is feltől tötték, de áru­sítás nincs. A másik panasz: Pécsett a Fürst Sándor utcai benzin­kútnál megszüntették a gáz­olaj árusítását. Gázolajat — ezúttal csak a Kórház téri kútnál vásárolhatnak, este tízig persze, mert éjszaka szünetel a kiszolgálás. Ezen­kívül van még gázolaj, Kő- vágószöllősön ... Amikor az idő hűvösre fordult, az olaj- kályhatulajdonosok — na­gyon sokan vannak! — meg­rohanták a Fürst Sándor ut­cai kutat. Nem kaptak fűtő­anyagot. Csak a Kórház té­ren, ami körülbelül hat kilo­méterre esik Gyárvárostól. Húsz, vagy kétszer húsz lite­res kannákkal — gázolaijal telítve! — nem szállhatnak fel az autóbuszra, érthető biztonsági okok miatt. Mit tehetnek’ Tehertaxival szál­lítják haza az olajat, ami vi­szont fölöttébb megdrágítja a téli fűtést. Nem beszélve arról, hogy két kanna olajért egyenesen pazarlás a kis fe- herkocqikat lefoglalni. A má­sik: éjszaka, hajnalban t gázolajjal üzemelő teherko­csik vagy megvárták a Kór­ház téri műszakkezdést, vagy kihajtottak Kővágószöllősre s az út oda-vissza 2(1 kilo­méter. Aki tisztában van a gépkocsi-kihasználási, illetve állásidő-csökkentési szigorú rendszabályokkal, az mind­járt tudja, miiven dráea au* latság ez a kocsikázás. Az ÁFOR táíegvsée Ka­posvári kernskedelrrv ‘S7- tálwezetője. Rammelr 1 st- ván a következő tájékozta­tást adta: Nem hibásak a szigetvári kút iigvéiaen Ugvnnls az út MVZc-7nit„ utín a kút nvltását csak a megvet ta­nács engedőt' n7heti. A tanácstól kapott infor­máció szerint a benzinár-i-.f- ‘ás valóban megindul no* vember elsejével. A gázolajjal kancsolatosan Rammelr István elmondotta a következőt: örökös tor’értás volt a Fürst Sándor utcai kútnál, pontosabban hosszú sorokban álhak a koi-s'k benzinért. Ezért döntőiek úgy. hogv a gázolajat ki^atj- csolják és helyette itt is ben­zint árusítanak a gázo'aiat oedig Kővágószöllősön, mi­után a kereslet erre az üz-nn anyagra közel sem •'Iván nagymértékű, mint a ben­zinre. Hozzátette még: rövi­desen megvizsgálják az 0<rvet és ha a lakosság, illetve a teherkocsik vezetői valóban óhajtják a gázolalszolgá'ta- tás visszaállítását, akkor az árusításnak a lelzett kút.nál nem lesz akadálya. Rammelr István vélemé­nyéhez még hozzátesszük: a problémát felvetettük az MSZMP Városi Bizottságá­nak vezetői előtt. A gyárvá­rosi fogyasztók kívánsésa ismeretes a pártbizottság előtt, ezért támogatlák a enz- olajszolgáltatás visszaállítá­sát a Fürst Sándor utcai kút* nál a fűtési szezonra de e- het hogv továbbra is. amenr- nviben még ebben az esz­tendőben elkészül Uimnnrpfc. alián az új benzintöltőéllo- más. R. F. Mettlípzdődöft a VI. Fodrász Európa-bajnoVsás Vasárnapra fodrászok lepték el Budapestet, a VI. Fodrász Európa-bajnoikság színhelyét. A szállodák megteltek, több mint háromezer külföldi ven­dég érkezett az eseményre. Délelőtt 11 óra után egymás után vonultak fel az Európa- bajnokságon induló 18 ország csapatai. A vetélkedés részve­vőin kívül ott voltak a leg­jobb japán és a marokkói fod­rászok — akik versenyen kí­vüli bemutatókat tartanak majd — Bulgária. Csehszlová­kia, Románia, a Szovjetunió és az USA pedig megfigyelőket küldött. A VI. Fodrász Euróra-oaj nokságot Nagy Józsefné könv. nyűipari miniszter nvit *tí meg. A frfegnyitó után reg- kezdődött a vetélkedés. Mint egy 70 női fodrász a Priort csarnokban — a tükrös asz tálkák ki sorsolása után — A- iott munkához az első szám' ban, a vasondolálásban. V-*7e ''wí dőben 78 fodrász versenv- "ő a Jégszínházban állt rajt hoz. Délután a női városi frizurs berakásával és fésülésével közben gvermekfrizura bemu ’atóval folytatódott a verseny nmelvnek eredményéről nem- I zetközi zsűri dönt majd. Kiállítások tervezése és kivitelezése, prospektusok, címkék stb. tervezése, tablók készítése, kirakatok rendezése a pé­csi TEMPÓ KSZ DEKORÁCIÓS RÉSZLEGÉBEN, Pécs, Bajcsy Zs. út 31 sz. Azt mondja Besztró Magdi: — A lippói fiúk bizony át­járnak Bezedekre, meg még messzebbre is! Nem ritkaság, hogy az egész vasárnapot ott töltik! Mire néhány ttppói fiatal­ember: — Jó-jó, de a lányokat alig lehet kicsalni hazulról, múlt­kor is, hogy táncdélutánt ren­deztünk. az Erdösi Anninak, a KISZ titkárunknak kellett ha- zakisérni nem egyet! Másképp el sem engedték hazulról. Egyszóval: Lippón áll a „hi­degháború” a fiatal generáció két neme között. Hogy kinek van igaza, azt eldönteni nem könnyű. Annyi bi'-'vyos, hogy még az „ellentáborból” a lá­nyok közül is akad, aki a fiúk igazságát tanúsítja. Erdösi An­na szerint: — Kicsit meg lehet érteni ha a fiúk meccs után tovább állnak. Nem könnyű ám ösz- szeszedni a lippói lányokat. De nézzük csak sorban: A kis faluban 16—18 fiú le- (hét, s ennél valamivel több lány. Vagyis: ebből már min­denkinek akadna párja, tánc­vagy mozipartnere. Eddig rend to low a dolog, csakhogy A lippói lányok Magad, uram, ha nincs szolgád! Hogyan űzik el az unalmat? Lippón háromféle szórakozási lehetőség nyílik az ifjúság szá­mára: a mozi, a futball és a kocsma. Ezzel vége a sornak és minden kezdődik élőiről. Nem csoda hát, ha az a 16—18 fiatalember inkább átgyalogol Bezedekre vagy Majsra, ahol cukrászda is van, és a műve­lődési otthonban is nagyobb a szórakozási választék. A lányok1 — Utoljára két évvel ez­előtt éreztem igazán jól maga­mat egy bálon. Sokan voltak, sok csinos fiú, rengeteg tánco­som akadt. Tulajdonképpen most keres­ni kellene ennek a lippói „hi­degháborúnak" az okát, firtat­ni, hogy ki a felelős, melyik etékes művelődési szervnek kellett volna többet törődnie a lippói ifjúsággal. Ennél azon­ban hasznosabb dolog arról beszélni: mit tesznek most a lippói lányoki Hát először is megválasztot­tak egy új KISZ-titkárt, egyet- értésben a fiúkkal. Erdösi An­nára esett a választás, ő az egyetlen érettségizett leány a faluban, aki a középiskola után nem rohant mindjárt vá­rosba. Utána kiharcolták, hogy a helyi szervek átadják an­nak a klubnak a kulcsát, amely eddig — Erdösi Anna megfo­galmazásában — mindenkié volt és mégis senkié. Most he­tente többször hatalomba ve­szi a lippói ifjú generáció. Söp- rögetnek, fűtenek. gondolkod­nak. Főként arról, hogy mit kellene csinálni egy kis lippói vérkeringés érdekében. — Rájöttünk — mondja Er­dösi Anna — hogy ránk is vonatkozik a közmondás: „Ma­gad uram. ha nincs szolgád!” Teadélutánokat akarunk szer­vezni. összehozunk egy szín­játszó csoportot is. Es nemso­kára Lippón is lesz „Ki mit tndr. Van egy vérmesebb rémé nyük is: Most alakítják át volt községi gazdasági épiilc tét. Szeretnék megkapni é egy önálló független KISZ klubot létesíteni ott. A <iú. ugyan nevetnek rajta: ..Éppé1 ott?” de hát ki törődik Vye- olcsó szellemességgel. Eg’ tény: Lippón már most meg pezsdült kissé az élet. — Gyakrabban jövünk össz társasjátékozni, és most má nem csak arra szorítkozunk hogy elővegyük a kártyát é zsírozzunk a fiúkkal. Magm is van, rádióból vesszük fel i jobb számokat. A lippói „hidegháború” tel olvadására a legjobb bizonyi ték Erdösi Anna hünelyku-ja Merthogy egy hete nagy v.á volt Lippón. Es egy igazi td után —, húsz esztendő alatt — illik kissé elmerengeni. Anná nak meg annyira sikerült s: az elmerengés, hogy munka helyén, a takarékszövetkezet irodában bizony jól oda találU csukni hüvelykujját a páncél szekrényhez. Még most is kék De ki törődik egy hüveb-kúj- ial?! Hiszen az kinő. de tizen­kilenc évesnek csak egyszet lehet lenni. Még Lippón to.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom