Dunántúli Napló, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-03 / 233. szám

1985. OKTOBER. 1 napló 3 Az asztalon egy egyszerű stencilezett nyomtatvány, rub­rikákkal, számokkal és né­hány város nevével. „Átla­gos szállítási távolság, Rakott és üres ' kilométer aránya, Fuvaróra—menetóra ará­nya ..Minden rovatban két szám szerepel: a terv és a teljesített tényszám. — Ez a mi stratégiai térké­pünk — mondja Paulik Mi­hály igazgató. — Minden harmadik reggel ide teszik az asztalomra, s ez a pár szám pontosan mutatja, mi is tör­tént három nap alatt. A terv számok mellett ott vannak az eredmények, látjuk, milyen irányú a mozgás, s tudjuk, hol van szükség segítségre. A decemberi határozat szellemében Az ÉM Építőipari Szállítási Vállalat pécsi szállítási üzem­egységének gépkocsijai a dél­dunántúli megyék mellett Csongrád és Békés megye építkezésein is dolgoznak. A 290 gépjármű kilenc na­gyobb munkaközpontban vég­zi munkáját. A vállalat 1964- ben sikerrel teljesítette ösz- szesen és részleteiben Is a terv valamennyi előirányza­tát. Az idei év sok tekintet­ben növelte a követelménye­ket. 1965-ben 2 millió 500 ezer tonna árut kell elszállitaniok az ÉPFU-kocsífcnak, s ez pontosan 494 ezerrel több a tavalyinál. A terv 24 millió árutomnakilamétert ír elő. A feladatot viszonylag kis ka­pacitás-növekedéssel kell vég­rehajtani, ezért számos belső intézkedésre volt szükség. 1965. februárjában érte­kezletet tartottak a vállalat vezetői, melyen a decemberi határozat szellemében intéz­kedési tervet dolgoztak ki. — Az előbb azt mondtam, hogy a háromnaponként ösz- szeállított eredmény-kimuta­tás a stratégiai térképünk — mosolyog Paulik Mihály —, akkor most azt kell monda­nom: ez az intézkedési terv a mi hadműveleti tervünk, melyet mindennap előve­szünk, s melyből semmilyen körülmények között sem szabad engednünk.! Az intézkedési terv négy fő pontja: a termelékenység fo­kozása, a termelés ütemes­ségének biztosítása, az anyag­gal és munkaerővel való ész­szerű gazdálkodás és a min­den területen való takarékos­ság. Ésszerűen, okosan Az előirányzatok önma­gukban keveset mondanak, a megvalósítás azonban na­gyon beszédes és nagyon iz­galmas. Tulajdonképpen egy­szerű dolgokról van szó. Például az idén 20 százalék­kel emelik a pótkocsik ki­használását. Eredmény 15 ezer tonna olcsón elszállított építő­anyag. Vagy: a lehetőségek­hez mérten biztosítják, hogy a gépkocsik visszárufuvarok­kal közlekedjenek Ez termé­szetesen nem csak a válla­laton múlik, éppen ezért csak a kihasználási százalék 0,1- del való emelését várják e módszertől, ami mégis 4000 tonna áru elszállítását je­lenti. A rakodás további gé­pesítése 8800 tonna „kapa- citásh-"'-ülést” eredményez. Az intézkedési terv az elő­irányzatok mellett az azok I végrehajtásáért felelős szemé- I lyeket is feltünteti. „ ... a ren­delkezésünkre álló anyagok beszerzéséről, tervszerű szét­osztásáról, felhasználásáról, a készletek nyilvántartásáról központilag gondoskodunk, anyaggazdálkodási osztályt szervezünk. Felelős Paulik Mi­hály igazgató.” — Milyen eredményeket hozott ez az intézkedés? — Nyilvántartásunk rend kívül pontos. Szinte napra­készen tudjuk, mire lesz szükség, s ugyanakkor tisztá­ban vagyunk vele, mi áll ren­delkezésünkre. A rendkívüli esetekről természetesen most nem beszélek. A felújítás, ja­vítás tervszerű. — Milyen eredményeket hozott az anyaggal való taka­rékosság? — Egy példa: a hidraulikus szerkezetek gondosabb javí­tásával csökken tettük a tail- lenőolaj-felhasználást. A tava­lyi évhez képest 5 százalékos megtakarítást várunk. Ez tíz­ezer forint költségcsökkenést jelent.<. Beszámold a párttagok előtt Július 26-án az ÉPFU párt- alapszervezebének vezetősége különös gonddal készült á vezetőségi ülésre. A napiren­den az igazgató beszámolta­tása szerepelt az első féléves munka eredményeiről. A párt­szervezet vezetősége és tag­jai az intézkedési terv össze­állítását megelőző időben szám tálán javaslatot tettek, (külön taggyűlésen vitatták meg a legfonosabb feladatokat. Tatár József párttitkár mu­tatja a jegyzőkönyvet. — Mi komolyan veszünk minden kérést, amely a gaz­dasági feladatok megoldásá­val kapcsolatos, de komolyan vesszük a beszámoltatást is. Az igazgató negyedévenként, a kirendeltségvezetők pedig félévenként ismertetik ered­ményeiket. A júliusi igazgatói beszá­moltatáson megnyugtató tájé­koztatást kapott a vezetőség. Az üzemegység 103,1 száza­lékra teljesítette tonnatervét, annak ellenére, hogy az ár- vízvédelem rendkívüli nehéz­1. Növekvő termelékenység 2. ütemes termelés 3. Ésszerű gazdálkodás 4. Takarékosság ségeket okozott. A géppark je­lentősen leromlott. A kocsik kihasználási százaléka ennek ellenére a tervezett 53,2 he­lyett 55,2 százalék volt. A be­számoló egyben segítségkérés is volt: bár a munkafegyelem javult — különösen a gépko­csivezetőknél —, a rakodó- munkások között még gyako­ri a felelőtlenség és lustaság. Hoztak rendeleteket — hasz­nált, érezhető volt a válto­zás, megoldást azonban csak adminisztratív úton nem le­het találni. incsenek titkaink Tatár József párttitkár, aki egyben az üzemegység mun­kaügyese is, nagyon ritkán ta­lálható az irodában; “ Volt néhány olyan fel­adatunk, mely legkevésbé sem népszerű. Rendezni kellett a normákat. Voltak olyan terü­letek is, ahol a bérfeszültség feloldása érdekében valami­vel csökkenteni kénét* a bé­reket Megcsináltuk; Vitat­koztunk, néha órákig, mert anélkül, hogy ne ismertettük volna mit, miért teszünk •— egyetlen intézkedést sem hoz­tunk .,. Látszatra nem sok változás történt az üzemegység életé­ben az elmúlt kilenc hónap alatt Az udvaron éppen any- nyi kocsi áll, mint máskor, a munkatempó sem sokat vál­tozott: senkinek sem kell ro­hangálni, nem kiabál a mű­vezető, ha valaki kétszer egy­más után cigarettára gyújt, az igazgató asztalára kerülő helyzetjelentések azonban mégis azt bizonyítják, hogy az idei év — a megfontolt, közösen hozott és közösen végrehajtott határozatok se­gítségével — jelentős előrelé­pést hozott. Békés Sándor Napraforgó Svájcnak A Szentlörinci Tangazdaság tar- csapusztai üzemé­ben átalakított cséplőgéppel tisz­títják a kombáj­nokkal aratott napraforgót. A gaz daságban idén 117 holdról takarítot­ták be az olajos magot. A napra­forgót a ME- SZÖV-ön keresz­tül Svájcba szál­lítják, Hol a kötelesség határa? AZ IGAZGATÓNAK az feladata, hogy irányítsa a ter­melést, ügyeljen a gazdasá­gosságra és feleljen mindezért „fölfelé” is, ^lefelé” is, ügyel jen a kollektívára, aki jól dol­gosak, azt jutalmazza, aki nem, azt ne jutalmazza... stb. Ez a kötelessége. Nagyjából. Az­tán a valóságban sokkal több és sokkal bonyolultabb. „Egy­szerűbb” gondokat megoldhat ugyan paragrafusok, ügyviteli szabályok segítségével, de ami kor a mindennapos emberi problémákra az igazgatótól vámap megoldást, a törvények már kevésbé segíthetnek, ak­kor már csak egy van, amire támaszkodhat — emberségére, jószándékú ítélőképességére. Szendrői György lassan tíz esztendeje irányítja a Hirdi Kenderfonógyárat. Megy hoz­zá egy asszony, Csiszár János- né, panaszolja, hogy a férjét egyéves iskolára vitték, s most itt áll egyedül az OTP-ügy- gyel, kölcsön kéne, de nem is­meri ki magát a papírhalmaz­ban. TELEFON 28-16 Általában a megyei tanács végrehajtó bizottsága két el­nökhelyettesét lehet megta­lálni ezen a számon, de most — ezekben a hetekben —kü­lönleges rendeltetése van. Ide futnak össze péntek óta a ter­melőszövetkezetek, gazdasá­gok, gépállomások hívásai, ha az őszi mezőgazdasági mun­kák idején valami gondjuk van. Olyan gond, amit saját erejükből nem tudnak meg­oldani, amihez feltétlenül szükséges a megyei vezetők segítsége, jogköre. Tegnap Baracs József, me­gyei főagronómus ült a tele­fon mellett. Hívták is jóné- hányszor. Egyszer a mekénye- si termelőszövetkezet jelent­kezett — Kocsit kértünk vasárnap­ra a répaszállításhoz, de azt mondták, csak úgy küldenek, ha lesz fuvar Komlóról Meké- nyesre, mert üresen nem közlekedhetnek a teherautók. De honnan vegyünk mi fu­vart és éppen vasárnap? A főagronómus azonnal érintkezésbe lépett a szállítá­si bizottsággal. Félóra sem telt bele, kiment az intézke­dés: fuvar nélkül is indul­janak él a kocsik Komlóról, hogy vasárnap a cukorrépát szállíthassák a mekényesi ter­melőszövetkezetben. így az­után ma már hat teherautó áll a gazdaság rendelkezésére. A másik kérést is gyorsan elintézte a „mezőgazdasági ügyelet”. Szederkényből kérték a 28—16-ot. Az AGROKER-nél csak délután egy óráig fo­gadják az ügyfeleket, adják ki az árut, intézik a termelő­szövetkezetek anyagigénylését. Ez akadályozza a munkát. Nem mindig tudnak éppen délelőtt kocsit küldeni alkat­részért. anyagért. Az AGRO- KER mégiscsak jobban tud igazodni a megye termelőszö­vetkezeteihez. Aziért is fontos lenne a „nyitvatartás” meg­hosszabbítása délutánra is, mert így nem kell a termelő- szövetkezeteknek esetleg egy­másra várnáok. — Mi lett a kéréssel? — Megbeszéltük Salamon elvtárssal, az AGROKER igaz­gatójával, hogy hétfőtől kezd­ve délután is a termelőszö­vetkezetek rendelkezésére áll a vállalat. Aztán következett a duna- szekcsői termelőszövetkezet, amelyik a Szederkényi Nö­vényvédő Állomás csávázógé­pét várja. Arra kérte az ügye­letet, intézkedjen, hogy a csávázógépet minél előbb meg küldjék Dunaszekcsőre, mert nyakukon a vetés. ; Sajnos a telefon már későn érkezett, így szombat délután nem tudtam intéz­kedni — mondja Baracs Jó­zsef főagronómus. de ezt is rövid úton megoldjuk, hogy ilyesmi ne akadályozza a ter­melőszövetkezetben a mun­kát És így ment ez egész nap, reggel hattól este nyolc óráig, ameddig az ügyelet tart a megyei tanácson — a 28-16- os telefonszámon. Természete­sen voltak olyan hívások is, amikor a szövetkezet apró, maga által is elintézhető ügyekben kért , segítséget”. Ilyenkor elég volt az útba­igazítás. a megyei főagronó­mus megmagyarázta, milyen módon, hol intézhetik el a kért dolgot. Lényegében ez is hasznára vált a termelőszövetkezet ve­zetőinek is, a megyei tanács­nak is, amelyik így tájékozó­dik arról, hogy ezekben a he­tekben milyen problémák van­nak a közös gazdaságokban. Általános tapasztalat, hogy már az első napokban bevált a „mezőgazdasági ügyelet” és sok olyan feladatot gyorsan, operatívan megold, ami miatt máskor messzire utazgattak, kilincseltek* — nemegyszer bosszankodtak —, a termelő­szövetkezetek vezetői és nem is mindig sikerült megoldani azokat. Az ügyelet a 28-16-os tele­fonszámon az őszi mezőgaz­dasági munkák idején min­dennap várja a termelőszö­vetkezetek hívását. Ma — va­sárnap — is van ügyelet reg­gel hattól este nyolc óráig; a telefonnál Lukács Antal, a gépállomások megyei igaz­gatója található és intézke­dik a termelőszövetkezeteket érintő ügyekben. Gáldonyi Vasason van a házuk, kicsi kis építmény, két szobával, konyhával, de ézenkívül sem­mi, már pedig vannak öten a családban. Bővíteni kell. Az OTP ad is hitelt, de csak 18 ezret, ez viszont kevés. Mert az egyik szobából fürdőszobát és éléskamrát építenének, für­dőszoba kell, ami korábban soha nem volt, és tetszik tud­ni igazgató elvtárs ;.: Valami létszám-meghatáro­zásnál volt némi jóhiszemű tévedése az OTP-nek, de az igazgató közbenjárására elin­téztek az ügyet, s Csiszámé megkapta a 37 500 forintos hitelt, legyen végre korszerű, egészséges lakóházuk. — Mennyi időt áldozott Csá­szárné ügyére? — Két-három alkalommal jártam bent Pécsett, míg sike­rült — Nem kötelessége ez ön nek... — Attól függ, hol húzzuk meg egy igazgató kötelességé­nek határát — mondja Szend­rői György. — Ez az asszony egyik legkitűnőbb munkásunk. Többször jutalmaztuk, kétszer kapott kiváló dolgozó okleve­let és jelvényt. Az pénzziel jár, de azt hiszem, ennek a segít­ségnek örült legjobban. Azt hiszem a férje is elintézte volna a hitelkérelmet, de hát nincs itthon és a gondok az asszony nyakába szakadtak. Ki segítsen, ha nem mi? Császárné ügye az egysze­rűbbek közé tartozik. — Itt lakom a gyártelepen a délutános műszak vezetője szól, menjek le az üzembe, mert egy munkásasszonynak ellopták a pénztárcáját. Ben­ne volt egy óra, kövesgyűrű, karikagyűrű. — Nem is annyira a többit, mint a karikagyűrűt sajnálom. Mit mond majd az uram, hogy nem vigyázok a jegygyűrűre! — sírta él magát az asszony, ALIGHA AKAD olyan igaz­gató, akinek üzemében elő ne fordult volna ilyesmi. És ez kínos dolog, szinte arculcsa- pásként éri az embert. Hosz- szadalmas lenne leírni, ho­gyan került elő a pénztárca. De előkerült. Nem is hiány­zott belőle pénz, mert nem volt benne, de az óra, a két gyűrű érintetlenül ott volt a tárcában. A tárca pedig föl­dobva az öltözőszekrény tete­jére, hogy szem előtt legyen, hogy megtalálják és gazdája visszakapja. De akkor miért vitte el a tárcát, ez a kislány? — Bambikat hoztam át a vendéglőből és két üvegnek a betétjét nem adták oda a dol­gozók, Rózsi néni meg kérte tőlem a betétet, s csak 8—10 forint kellett volna, de nekem nincs, miből fizessem vissza? Ezt vallotta a fiatal kislány sírva, kétségbeesetten. És hi- hetően. Az igazgató körülbelül harminc percet tűnődött a szo­bájában: mit csináljon? Mert senki ne lopjon, főleg egyik a másiktól! De ez a lány még fiatalkorú, aztán a családban ő a kilencedik gyerek, egyben a legidősebb, kereső csak a papa, aki nemrég ment rok­kantsági nyugdíjba, de két hó­napja még a nyugdíjat sem kapja. S bosszantja az is, hogy az üzemben komoly felnőttek — még ha feledókenységból is — de nem fizetik meg a nyavalyás kétszer két forintos betétet, a lám, mi lesz belőle? A lánynak csak ezért kellett volna a pénz, de mikor látta, hogy csak gyűrűket és egy órát tartalmaz a tárca, akkor levitte az öltözőbe és kirakta a szekrény tetejére, szem elé, hogy észrevegyék. — Mit csinált a lánnyal? — Mit tehettem volna? Te­gyem tönkre, ha ügyet csiná­lok belőle? Kezességét vállal­tam érte — magam előtt. Egyébként azóta betöltötte már a tizenhat esztendejét és nyolcórás műszakba beoszthat­tam, most már kereshet és így javult egy kicsit a csálad anyagi helyzete, az eddigi' tá- pasztalaitunk az, hogy nagyon- nagyon igyekszik, szorgalmas, rendes lány. SZENDRÖ GYÖRGY vala­mikor szeszipari segédmunkás volt, de elvégezte a kereske­delmit, negyvenhétben már részt vesz egy bizottságban, amely az ország bankjait ál­lamosítja. ö is államosított. Megkömyékezték a hajdani bankárok arannyal, szép kis összegekkel, — sikertelenül. Szendrői György szigorú pénz­ügyi szakember (a hirdi gyá­rat. amely veszteséges volt, a sírból húzta vissza 1955-től, kinevezésétől kezdve), és ezért számomra kissé meglepő, hogy éppen Ö nem nyúlt szigorúbb megtorló eszközökhöz, amikor éppen pénzről, ha még csak tíz forintról is van szó. Vagy csak a laikus látja merev és szigorú lelkű embernek e z t a típust? — Lehet, hogy ön ilyennek lát bennünket — mondja mo­solyogva. — De az igazság az, hogy mindegy tulajdonképpen, milyen pozícióban dolgozunk, az a lényeg, hogy tevékeny­ségünket átszője a humánum és a józan ítélőképesség. E nélkül emberekkel foglalkozni nem szabad, bárkinek meg­mondhatom, jobb, ha el 'em kezdi. Nemcsak a gépekért és a termelésért kell felelnem, hanem az emberekért is, aki­ket rámbíztak. Rab Ferenc ÉM. BUDAPESTI BETONÄRUGYAR BPEST XXI. (CSEPEL) Rákóczi F. u. 289 azonnali belépéssel alkalmai gyakorlattal rendelkező kar­bantartó lakatosokat, autővii- lanyszerelőket. valamint rako­dási munkára férfi, azonkívül mozaiklap és betonelemgyártr munkára férfi és női segéd­munkásokat. Felvételhez munkakönyv, mii lap, Sztk. kiskönyv és tanács Igazolás szükséges. Munkás- szállást biztosítunk. Jelentke­zés a fenti cím munkaügyi csoportjánál; Megvalósítjuk a decemberi párthatározatot Az ÉPFU négry pontja Pécsi virágkötőnő sikere Budapesten A hét közepén Budapesten verse­nyeztek a főváros és a vidék legjobb virágkötőnői. Pécs­ről Papp Vera, a Halcsarnok melletti 2. számú virágüzlet vezetője utazott a nagy vetélkedőre, melyen a harmadik helyen végzett. — Fehér kardvi­rágból és sansavéra levélből meg sdn­dapsusból ajándék tálat kellett készí­teni. Ez volt az el­ső feladat. Nem volt szerencsém, mert itthonról sárga vá­zát vittem, amiben eltompult a fehér színű gladiolus. Elő re nem értesítettek bennünket a virág színéről, ezért nem tudtam, milyen vá­zát vigyek. Máso­dik feladat dáliából készíteni egy csok­rot Mohagolyóba tűztem a virágszá­lakat, fagyönggyel és faágakkal díszí­tettem. Ez kimon­dottan őszi kompo­zíció volt. Papp Verának na gyón nagy sikere volt Budapesten, modernnek találták mindkét kompozí­cióját:

Next

/
Oldalképek
Tartalom