Dunántúli Napló, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-21 / 248. szám
OKTOBER n. napló 3 Új tudományág ssületett Pécsett Példája nyomán tudományos intézet alakult a jénai egyetemen Elkészült a részletes baranyai népességtöldrajz A szerző — a történelem. Az írta, alakította a most elkészült művet. A főszereplő — Baranya megye népessége. És aki a törvényszerűségeket meglátta, elemzi, a nagy munkát a mai gazdasági élet szolgálatába állítja — dr. Kolta János, a Dunántúli Tudományos Intézet tudományos munkatársa, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jog- tudományi Karának pénzügyi jogi oktatója. Független tudományág A kézirat fedőlapján ez áll: „A népesedés és a társadalmi-gazdasági jelenségek és folyamatok kölcsönhatása Baranyában.” Nyomdafestéket még nem látott, kiadásáról eddig nem határoztak. De a nemzetközi tudományos életben már e nélkül is ismerik. Kutatásai során ugyanis dr. Kolta János meggyőződött róla: a településföldrajz és a néoességföldrajz nem azonos tudományág, tárgya, kutatási célja és módszerei szerint is más. — Az önállósult népesség- földrajz megkövetelte, hogy tisztázzuk elméleti kérdéseit és kidolgozzuk módszertanát — mondja —. Ebben elért eredményeimről 1963 februárjában beszámoltam a Földrajzi Bizottság által a Magyar Tudományos Akadémián rendezett vitaülésen, majd publikáltam a Dunántúli Tudományos Intézet kiadványában. A felvetett gondolat külföldön is figyelmet keltett. A pozsonyi akadémia, majd a greifswaldi egyetem munkatársa Pécsre utazott a kérdéssel kapcsolatos elméleti problémák tisztázására, majd a drezdai és jénai egyetem meghívására dr. Kolta János összesen kilenc kollokviumot, illetve előadást tartott az önállósult népességföldrajzról több német városban. Eredménye: a jénai egyetemen megvalósították elgondolását és önálló intézetet szerveztek — először a világon — a népességföldrajz, mint a településföldrajztól független tudományág számára. A közelmúltban érkezett haza Prágából, ahol a Nemzetközi Földrajzi Unió alkalmazott földrajzi szekciója tartotta világ- kongresszusát. A földgolyó negyvenhat neves szakembere között ott volt dr. Kolta János és előadása — melyet Dél-Keletdunántúlra vonatkozó népesség- és településföldrajzi kutatások eredményeinek gyakorlati alkalmazásáról tartott — egy gyűjteményes kiadásban a világ valamennyi államába eljut. — Kutatásaim során — meséli — két marxi idézet áll mindig előttem vezérfonal gyanánt. Az egyik: „Nincsen önmagáért való termelés!” A másik: „Mindennek gyökere az ember!” Ezért minden tudomány középpontjába az embert, az ember szolgálatát kell áll'tani. De különösen fontos az emberek számának és területi elosztásának vizsgálata a földrajztudományokban. Ez határozza ugyanis meg, hogy hol, milyen fejlődésre iszükség a termelésben. Persze, ahhoz, hogy az ember termelni tudjon, a társadalmi-gazdasági ráhatások is szükségesek. E tényezők kölcsönhatása rendkívül bonyolult. Hier» volt Baranya álla lenyészfő megye? Ebből az alapállásból született a mű. Az első rész, az elméleti alapvetés után részletes történeti tájékozódás, levezetés következik. Ez is, valamint a kézirat későbbi fejezetei bizonyítják: az ország egy kis részére vonatkozóan ilyen részletes népességföldrajzi mű eddig nem született. — A lenréaebbi történeti adat, amivel dolgoztam 1692ből származik. De attól kezdve 1869-ig a legtöbb adat nem megbízható. Teljesen csak az akkor először megtartott első rendszeres népszámlálás adataiban bízhattam. 1895-től pedig, amikor az egyházi anyakönyvek mellett elkezdték vezetni az állami anyakönyveket is, egészen részletes, a népesedés egyes elemeit Is pontosan ismertető források álltak rendelkezésemre. A népességföldrajzból érthető meg egyik legjellemzőbb magyarázat Baranya megye gazdasági életének sajátosságára: az állattenyésztés nagyarányú fejlődésének az volt az oka, hogy itt mindig kevés volt a munkaerő, g az állat- tenyésztés kevesebb munkát igényelt. A meglevő jó adottságok ellenére is emiatt volt fejletlen a baranyai növény- termelés. A kéziratnak természetesen legértékesebb része a legnagyobb, a máról szóló második fele. Ebben tudományosan elemzett és feltárt adatok adnak magyarázatot visszamenőleg, sőt, a jövőre vonatkozóan is a megye gazdasági életének legtöbb vonására. Csak néhány jellemző példa a nagyszabású és rendkívül fontos műből: A felszabadulás óta Baranya népességét nem a természetes szaporodás, hanem a vándorlási mérlegben mutatkozó különbség teszi jellegzetessé. Ennek oka. hogy itt az országosnál nagyobb mérvű a városiasodás. Ennek következménye, hogy Baranyában a lakosság másként oszlik meg területileg, foglalkozás szempontjából, nem és kor szerint, mint az országos átlag. Például a községeken belül is lényegesen kisebb a mezőgazdasági foglalkozású lakosság aránya. Ugyancsak érdekes megállapítás, hogy Baranyában kevésbé tapasztalható a parasztságnak a faluhoz való ragaszkodása, mint másutt. Ennek egyik oka a kis községeik elmaradottsága, a másik, hogy 1938 óta — főleg a földosztás idején — a lakosság egyharmada megváltoztatta lakóhelyét, tehát nem „őslakos”. Pécsnek nem szabad több munkaerőt felszívnia Külön fejezetben foglalkozik dr. Kolta János Péccsel. Többek között megállapítja: „A város jelenlegi fejlődési üteme átmeneti jellegű. Az elöregedett baranyai mezőgazdasági lakosságból ugyanis Pécsnek nem szabad több munkaerőt felszívnia, akármilyen nagyok is az iparfejlesztés lehetőségei. Az elöregedett falusi lakosság kihalás folytán várható csökkenése miatt ugyanis a mezőgazdaság teljes egészében leköti majd az ottani munkaerőt. Ehhez járul, hogy az életképtelen települések elsorvasztása, körzeti központok fejlesztése révén növekszik a falu kulturális szociális ellátottsága. De egyre jobban visszatartja majd a falusiakat a fokozatosan fejlődő, egyre több jövedelmet biztosító mezőgazdasági nagyüzem is." Dr. Kolta János talán az egyetlen kutató, aki annak örülne, ha munkája helyi publikációként látna napvilá- eo*. — Ilyen természetű munka csak az adott területen, a megyében használható. Elsősorban a baranyaiak és pécsiek számára készült. Akkor érné el célját, ha itt olvasnák ét hasznosítanák minél többen. Földe8sy Dénes Római sírok a búzaföld alatt A tanácselnök ajánlkozik, hogy kikísér. Gödrekeresztúf határában egy hosszú földút vége felé vannak a sírok. Útközben meséli, mint egy izgalmas regényt: — Talajlazítást végeztünk ott a földön, búza van benne mostanában. Szeptember 27- én, éppen rendkívüli tanácsülést tartottunk, amikor jöttek, hogy valami tégladarabot feszített fel az eke. A tsz-elnökkel meg az iskola- igazgatóval másnap hajnalban mentünk ki, akkor már egy cigány kapával ásta a földet Bort vagy aranyat akart találná. Néztük mi is. először valami kis vázaféle került elő. Pince lehet mégis, gondoltuk. Aztán előkerült 17 darab pénz meg egy jó nagy vasdarab, láttuk, hogy a gödör fenekén tégla van. Amikor aztán egy jószágcsontot meg egy lábszárcsontot találtunk, abbahagytuk, mondom, itt csak valami temető lehet. Mindjárt telefonáltam Pécsre, a múzeumba, lezártuk a területet és vártuk, hogy jöjjenek. Aztán vagy 30 méterrel odább is leszakadt egy vetőgép. ott is egy sír volt, mindenféle gyönyörű vázák meg érmek kerültek ki onnan. A kiásott leleteket páncél- szekrényben őrzi a tanácselnök, amíg fel nem jutnak Pestre. A hűvös őszi időben sapkában dolgoznak az emberek azon a bizonyos domboldalon, amelynek Fenyőirtás a régi Páratlan szenzáció Gödrekeresztúron Jövőre megkezdik a teljes feltárást JÖN A VONAT neve. Fenyves volt Itt tehát az ükapák idejében, s azt 3 római települést, amely itt rejtőzik valahol a föld alatt. év. századokig nem bolygatta senki. Dr. Burger Aliz az ásatás vezetője. A jelek szerint igen jelentős eseményről van szó Az ásatást a Magyar Nemzeti Múzeum végzi, egyelőre csak próbaásatást. Az igazi, nagv feltárás jövőre lesz, amikor lekerül a földről a gabona. Dr. Burger Aliz nem szívesen nyilatkozik arról, ami még komoly tudományos igazolást igényel, de vannak dolgok. amelyek már most is biztosak. — A Zselicség szép, dombos vidéke igen alkalmas volt római településekre. Itt is egy nagyobb település volt. sejtem is, merre kell keresni. Ez abból is következik, hogy a téglasírokban olyan téglákat találtunk, amelyeket igen nagy, erős épületeknél használhattak. A temetőjük különleges, ritkán települt, ami a munkát mindenesetre megnöveli. A leletanyag viszont rendkívül értékes. Csak amit eddig megtaláltunk, országo-. san, sőt nemzetközileg páratlan. Fényképet mutat: épségben maradt üreges edény, szobo. formájú. — Az viszont, hogy kiöntötték belőle a földet, pótolhatatlan veszteséget jeleni. Soha nem tudjuk meg, amit a vegyelemzéssel megtudhattunk volna, hogy milyen célokat szolgált ez az edény. Az edény hamarosan egyedülálló szenzáció lesz. De különös értéke van a megtalált bőrerszénynek is, ilyet először sikerült épségben találni; a vegyvizsgálat sok kérdésre választ ad majd. — Időszámításunk szerinti negyedik századból származik ez a leletanyag. Ez időben sokféle népesség élt Pannóniában, s így a későrómai népesség etnikai vizsgálatához, nyerünk majd itt értékes adatokat. Az emberek kiáltanak. Nagy István, a tanácselnök mutatta meg az imént, hol találtak még tégladarabokat. Itt is egy sír van, egy juhnyíró ollót találtak benne. — Ilyen se sok van — veszi kézbe a régész a szerszámot. Három pénz is előkerül, aztán a csontváz. Ez csak földsír volt, téglával befedve. A gödröt izgatott emberek veszik körül, akár a kincskeresők. — Az a baj — mondja a régész —, hogy mindenk' azt képzeli, aranyat ásunk, aranyat lehet itt találni Amit eddig kiforgattak a sírokból, már az is nagy veszteség, sose tudjuk rekonstruálni az eredeti helyzetet. De mée ca- gyob baj lenne, ha megbolygatnának valamit a komoly, nagy ásatásig. A tanácselnök ígéri: megérzik. Már ki is dobolták a faluban, hogy aki turká’ ezen a területen, azit megbün***ifc. Az aranykeresés helyett nagyon fontos^ tudományos vizsgálatokról van szó. Úgy látszik a falu, amely amúgy 9 szívügyének tekinti „saját római temetőiének” sorsát, megértette a dolgot. Kilométerekre vagyunk a falutól, de azért nagy a forgalom. Most iskolás gyerekek állnak meg lent az úton dr. Merics Imréné és Héger Irén pedagógusok hozták el őket. — Megtudjuk majd ebből « temetőből és a településből —* magyarázza nekik a régész—* hogyan éltek »tt ez emberek 1600 évvel ezelőtt Göd rekeres zt úr neve bekerül a tudományba, s ha majd a történelemben ideértek és Pannóniáról tanultok, itt a helyszínen találtok példát az akkori életre. Ha tegnap jöttetek volna, szép dolgokat mutattam volna. Most egy szegényember sírját ástuk ki, öt kis pénzt találtunk csak benne. Az előző sír egy gazdag emberé volt, karperecek. bronz- gyűrűk, üvegek, edények és mindenféle ékszerek kerültek elő onnan. — És arany? — kérdi a* egyik tanítónő —; olyan hangok vannak a faluban, hogy.És a régész kap az alkalmon, elmagyarázza, hogy arany nincs, legalábbis nem fontos, hogy legyen és az;íA egész falunak érdeke. hog^nfí minél sértetlenebből kerüljenek elő a leletek. A gyerekek megbámulják a peremes téglákat; Burger Aliz elmagyarázza nekik, hogyan építettek ezekből magas, erős, r.agy házakat. Aztán elkezdik betemetni a sírokat A mérések megtörténtek. a kiásott leleteket megvizsgálják és értékelik a múzeumban. Jövő nyárom pedig kijönnek majd és módszeresen, teljesen feltárják ezt a páratlannak ígérkező római temetőt és települést, amely századok óta pihent a föld alatt H. E. • Percemként, ötpercenként új ember áll az íróasztal előtt. Fiatalok és öregek, férfiak, nők, jól szituált asszonyok, és kopott ruhájú kiskorúak... Mozdulataikban sok idegesség és bizonytalanság van, arcúkon jókedvű remény váltakozik a gondterhelt szomorúsággal. A nők között sok a fásult arcú, kedvetlen, de akad néhány túlzottan magabiztos is, akik bizonyára azt vallják, hogy minden a fellépésen múlik. A fellépésem azonban ebben a városi hivatalban semmi sem múlik. A városi tanács munkaerőgazdálkodási osztályának szigorú hivatali szabályai vannak, s Babócsay László főelőadó, ha akarna sem tudni kivételezni. A vállalatok folyamatosan bejelentik, hogy mikor és mennyi állandó vagy szerződéses munkásra van szükségük, s a munkaközvetítő hivatal bizonyos rendeletek, továbbá a munkavállalók szociális körülményeinek figyelembevételével a jelentkezőket kiközvetíti. A hivatal szeptemberbe*» 763 betölthető munkahelyet tartott nyilván és 665 embert helyezett állásba. Szakmunkások elhelyezése nem gond, a férfi segédmunkások ia MUNKAKERESOK gyorsam munkához Jutnak. A nők elhelyezése egyelőre a legnehezebb, mivel a női munkalehetőségek nagy százaléka csak ideiglenes, főleg helyettesítő munka, A nők többsége csak úgy tud munkába állni, ha gyermekeit bölcsődébe vagy napközibe adja. Ezek a szociális intézmények viszont csak akkor veszik fel a gyermekeket. ha az anya állandó munkahelyet tud igazolni. Ideiglenes és szerződéses munka viszont bőven akadna ... A MÉK például most az őszi időszakban két—háromszáz nőt is tudna foglalkoztatni. Az igényeket és a lehetőségeket Vörös Károly osztályvezetőnek, a félfogadások idején pedig Babócsay László főelőadónak bizony nehéz összeegyeztetni. A munkaközvetítő irodában jelentkezők többsége tele van problémákkal, életük általában valamilyen fordulóponthoz érkezett. A munkakönyvét és a személyi igazolványt sokszor remegő kézzel nyújtják át és várják a kérdéseiket. A kérdések elkerülhetetlenek, mert az emberi viszonylatok, szociális körülmények tisztázása nélkül nem lehet intézkedni. — Miért jöttek el Veszprémből? Fáradt arcú asszony áll az íróasztal előtt és zavartan válaszol: — Csak én jöttem el és az egyik kisgyerek. Elváltunk, A szüléimhez költöztem. Bejelentkezve még nincs, de kiközvetítik, mivel a válást igazolni tudja és a gyér mekét el kell tartania. Fiatal lányok gépírónőnek Jelentkeznek. Iskolai végzettségük nyolc általános. Amikor Babócsay László közli velük, hogy csak perfekt gép- és gyorsírókat tud kiközvetíteni, elbizonytalanodnak, nem vállalják. Falusi lányok következnek, mennének kalauznőnek. Nem tudják igazolni, hogy a termelőszövetkezet lemondott a munkájukról, de a rendelkezések értelmében így is, úgy is az állandó pécsi lakosokat részesítik előnyben. Egy korábban kiközvetített sofőr visszajön és egy másik vállalathoz kéri magát, mert kiderült, hogy ott dolgozik a haverja. Bizonytalan megjelenésű negyvenes nő áll az asztal előtt. Néhány órája szabadult. Babócsay belenéz egy kék füzetbe és egyezteti az adatokat. Név, bűncselekmény, büntetés, javaslat. A börtön rendszeresen megadja a munkaközvetítő irodának a szabadulók névsorát, adatait. Lehangoló adatok. Rablás. Három év. Nehéz fizikai munka. — Segédmunkásnak tudom elhelyezni az építőiparba ... A nő bólint, aztán segélyt kér. 36 forinttal szabadult és egy életet kell újrakezdenie. Segélyre is javasolják... Null éves egyetemista, majd az idei érettségizettek következnek. Az érettségizettek elhelyezésére külön gondot fordítanak, külön kimutatásokat is vezetnek az elhelyezésükről, problémáik megoldásáról. Percről percre újabb emberi sors tárul fel ebben az irodában az ember előtt Az élet kemény, visszavonhatatlan esélyei sokszor nehéz döntések elé állítják a hivatalt, és kivételes intézkedések is születnek. Fekete ruhás, falusi asz- szony takarítónői munkát kér. A férjét agyonütötte a villám, a faluban már senkije sincs. Elhelyezik. Az általános gyakorlatot azonban, ahogyan Vörös Károly osztályvezető elmondta, rendeletek szabályozzák. Műszaki képzettségű munkásokat például és nőket a vállalatok nem vehetnek fel közvetlenül, csak a kötelező közvetítés útján. Ugyanez vonatkozik a vidékiekre is. így a városi tanács munkaerőgazdálkodási osztálya szabályozni tudja a nők elhelyezkedését, a munka igazságos elosztását, és egyúttal a vállalati igények és a lehetőségek összehangolását. A kötelező közvetítés bizonyos speciális és bonyolultabb munkaterületekre természetesen nem vonatkozik. A munkaközvetítő iroda munkája bonyolult és felelősségteljes. Az emberek többsége közvetítőcédulával, vállalati címmel a zsebében, megnyugodva távozik. B. B. Erb János felvétel«
