Dunántúli Napló, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-20 / 247. szám
IMS. OKTOBER 26. napló 3 Kommunista oryosok és egyetemi dolgozók tudatformáló munkája Napirenden: az ideológiai irányelvek végrehajtása Az nfoJsó alkalom Forgalmas délután az újmecsekaljai gyerekjátszótéren. Orff-hangszerek a Nagy Lajos Gimnáziumban A Pécsi Orvostudományi Egyetem jelentőségét nem szükséges részletezni. Közismert, hogy több tízezer fekvő, és több százezer járó beteg fordul meg évente az intézmény klinikáin. Amint a külföldön megjelenő tudományos közlemények nagy száma bizonyítja, az intézmény, az ország másik három orvos- tudományi egyetemével és többi tudományos intézményével karöltve, részt vesz a két tábor között folyó tudományos versengésben. Az egyetem a Dél-Dunántúl egyik szellemi bázisa. Ebből az objektív körülményből indult ki az elmúlt hetekben az egyetem párt- bizottsága. amikor az MSZMP Központi Bizottságának ideológiai irányelveit, illetve azt tárgyalta, hogy az irányelvek általános megállapításai hogyan realizálódnak az intézmény területén. Az ülés végén megfelélő határozatok születtek, melyek végrehajtása már megkezdődött. Eszméink vonzóereje Az elmúlt éveket az egyetemen is az előrehaladás jellemezte. Korszerűsítették az oktatást, szocialista brigádok, ifjúsági betegápoló osztályok alakultak. Az utóbbi két évben 254 hallgató vett részt kéthetes nyári építőtáborokban, 480 hallgató dolgozott az új egyetemi tömb építésénél. Háromszáz hallgató végzett a sellyei járás községeinek egészségügyi felmérése során hosszantartó és fáradságos munkát; az V. évfolyam KlSZ-szervezete egészségügyi szociográfiai vizsgálatot folytatott a Pécsi Porcelángyárban. A felszabadulási évfordulóra száznál több oktatói és hallgatói pályamunka érkezett be. Az idősebb egyetemi oktatók jelentős hányada részt vállal a tömeg- és népművelési szervek munkájából is. Nőtt a marxizmus—leniniz- mus eszméjének vonzóereje. 1958-tól napjainkig 103 hallgató tanult, illetve tanul a Marxizmus—Len in izmus Esti Egyetemen. Az 1964—65-ös évben 322 fő vett részt a különböző pártoktatási formákban, 900 a KISZ, 240 pedig a szakszervezeti politikai oktatásban. Százhetvenöt egészségügyi dolgozó tanult az elmúlt évben az állami oktatás különböző fokozatain, beleért- be az egyetemi képzést is. Az egyetem különböző intézményei még a takarékossági mozgalomban is résztvesz- nek. Az év végéig több millió forintot takarítanak meg a pakuralefejtő-állomás kooperatív megépítésével, a műhely munkájának ésszerűsítésével, az elfekvő készletek felkutatásával és egyebekkel. A takarékossági mozgalom természetesen nem érinti a betegellátás nívóját. A eHcmtási törekvések eHen A tudomány fejlődni csak akkor tud, ha a különböző országok tudósai ismerik egymás munkáját. Mindez feltételezi, hogy a keleti és nyugati tudósok permanens „párbeszédet” folytassanak egymás között. A nyugati tudósokat általában a tudomány fejlesztésének őszinte vágya fűti, amikor kapcsolatot tartanak fenn magyar, közöttük pécsi kollégáikkal. Vannak azonban nyugaton olyan körök ^ is, amelyek ebből politikai tőkét akarnak kovácsolni. Noha özek a körök kénytelenek elismerni. hogy a szocialista országok egy sor tudományágban élenjárnak, s'kereinket igyekeznek lekicsinyelni. Hasonló értelemben nyilatkoznak tudományos folyóiratotoktól üs, úgy állítva be a dolgot, mintha egy magyar, közöttük pécsi kutató számára csak az jelentene rangot, ha közleménye valamelyik nyugati folyóiratban, lát napvilágot A reakciós nyugati körök fegyvertárába tartozik a külföldön járó magyar, közöttük pécsi kutatók kintmaradásra való csábítása, s a kiemelt anyagi juttatások rendszere is. Egyoldalú értékítélet tapasztalható a nyugati ösztöndíjak megítélésénél és folyósításánál is. Az említett körök úgy tüntetik fel a dolgot, mintha viszonzatlan nemes gesztus volna ez a szocialista országok irányában, holott kvalifikált szakembereket kapnak cserébe, akik hat-tíz hónapig dolgoznak egy adott nyugati tudományos intézményben. A nyugati kutatók a jelzett időszak alatt tüzetesen megismerik a hazai tudományos kutatások eredményeit is, így az ösztöndíjnak sajátos szellemi export jellege is van. Noha a nyugati fellazítás! törekvések a Pécsi Orvostudományi Egyetemen nem vezettek sikerre — évek óta egyetlen orvos sem disszidált az egyetemről —, hatásuk bizonyos szemléleti vonásokban mégis észrevehető. Az egyetemi pártbizottság számba vette ezt a körülményt is, s a fentiek ellensúlyozásaként a többi között elhatározta, hogy — az erfurti példához hasonlóan — szoros tudományos kapcsolatot épít ki több szoSásd előtt — néhány kilométerre a községtől. — áll a téglagyár, a kemence, az agyagbánya, az ipari sínpár mentén kissé viseltes szárítószínek és odébb új családi házak sora. Az iker-házak előtt is, mögöttük is külön kis kertet szakítottak ki minden családnak. Van itt régi lakóépület i®, L-alakot képezve az udvaron. A lakások itt már korszerűtlenek, de az épület állaga — legalább is kívülről nézve — megfelelő. Ezek a régi munkáslakások. De ezekben is, az újakban is többnyire az üzem törzsgárda-tagjai élnek családjukkal. És ez lényeges momentum. Mert jártam az utóbbi hetekben több más téglagyárban is, ahol a gyárvezetők — elmondásuk szerint — egyik legégetőbb gonddal küszködnek: a törzsgárda létrehozásával. Nehéz ügy ez ebben az iparágban; szezonmunka, azaz bizonytalan kereseti lehetőség, lakáshiány, nehéz munka, viszontagságos utazások a munkahelyre és persze, „minőségi” különbség az emberanyagban. Ezek a problémák persze nem egyszerre jelentkeznek minden téglagyárban, de elég belőlük csak egy is, hogy a vezetőknek gondot okozzon. A Sásdi Téglagyárban eleve könnyebb a helyzet: magasabb szintről indult. Minisztériumi vállalat volt már az összevonások előtt is. A többi üzem egy része viszont tanácsi kezelésben működött, műszaki felkészültségük elég alacsony volt, a nehéz munka- körülmények sem hatottak csalogatóan a munkát keresők körében. Nem csoda persze, hiszen a tanácsi szervek mindig is kevesebb — Iparra fordítható — összeggel rendelkeztek, mint a minisztériumi üzemek és még azt a keveset is sokfelé kellett elosztani. Sásdon már meg tudták „fogni” a törzsgárdát, elsősorban a kedvezőbb lakhatási viszonyok miatt. Le is telepedtek, amit tanúsítanak a következő adatok: Seress Antal 1949-ben lépett be az, üzembe, Baksa István 1956-ban, Tóth István 1952-ben. Bakuretz Márton .«cEm tén 1952 óta dolgozik a cialista ország hasonló intézményével. Következetes program Mindez csak töredéke annak, amit az egyetemen tevékenykedő kommunisták az ideológiai irányelvek feldolgozása során megállapítottak és mérlegeltek. Amint dr. Tény i Jenőtől, az egyetemi párt- bizottság titkárától megtudtuk, átfogó és részletes program készült az irányelvek végrehajtására. Első lépésként taggyűléseket tartottak mind az öt alapszervezetben. A taggyűlések aktív légköre igen biztató a tennivalók végrehajtása szempontjából. A taggyűléseket pártcsoport-érte- kezletek követik hasonló célzattal. A munkákat a pá't- végrehajtóbi70ttság mellett működő ideológiai munkacsoport fogja össze dr. Tigyi József docens vezetésével. Óvári Miklós, a Központi Bizottság tudományos és közoktatási osztályának helyettes vezetője a közeljövőben előadást tart az irányelvekről az egyetem három és félszáz oktatója számára. Az előadást csoportos konzultációk követik. A tanév folyamán újabb oktatói konferenciákat tartanak még 5 előadással, 3 vitával. Mindemellett az egyetemi tanács is napirendre tűz az irányelvekkel kapcsolatos több fontos témát, s tevékeny részt vállal a munkából a KISZ is. M. L. téglagyárban. (Nemcsak ő, hanem a felesége is, két fia és egyik menye is!) A kereseti lehetőségek is jobbak, tekintettel a téli hónapokra, amikor általában valamennyi téglagyár csak égetéssel és karbantartással foglalkozik, tehát a kereset is kevesebb, Seress Antal havi keresete — januártól idáig — ez: 1600, 1200, 1700, 1700, 2700, 2600, 3500, 3300, 3700 forint. Tóth Istváné: 2000. 500 (ez februárban volt, amikor 12 napot fagyszabadságon töltött), 1400, 1200, 2800, 2800, 3300, 3400, 3300 forint. Tehát még a téli hónapokban is majdnem elérik az országos átlagot fizetésben. Tehát: a törzsgárdatagok többségének biztosítottak lakást, és biztosítottak téli foglalkoztatást. Két nagyon jelentős vonzó tény ez. A harmadik: a kihordó munkások munkakörülményeinek javulása. Ezzel érdemes bővebben foglalkozni. A kihordás talán a • tégla- gyártás — fizikailag — legnehezebb munkafolyamata. Ötven-hatvan fokos még a hőség a kemencében, amikor a kiégett tégla elhordását meg kell kezdeni. A talicskára egy teljes mázsa tégla megy rá, amelyet ki kell tolni a kemencéből, a prizmáig. És egy műszak alatt nagyon sok fordulót kell megtenni a kihordónak, ha azt akarja, hogy keressen és persze, egyáltalán a termelés menjen. Az ötven- hatvan fokos hőséget a Sásdi Téglagyárban — egy újítás révén — sikerült lecsökkenteni. Az újításnak ez már csak „mellék-hatása”, mert a célja tulajdonképpen nem is ez volt Az újító egyébként maga a gyárvezető, Mészáros József, régi, jóhírű szakember. Az újítás célja ez: 1. gazdaságos keverési arány (meddő-palát és mozdonypernyét kever az agyagba), 2. rakási mód (nem mindegy, hogy a nyerstéglát hogyan rakják be égetésre a kemencébe!), 3. a huzatcsatornák képzése (kapcsolódik az előbbihez). Az eredmény az lett, hogy amíg korábban ezer tégla Zenekari próba a Nagy Lajos Gimnáziumban. A kíváncsiság hozott ide, mert tudomásomra jutott, hogy érdekes, újszerű hangszerek kerültek a zenekar birtokába, melyeket Carl Orff német zeneszerző küldött. — 1963 tavaszán a vezetésem alatt álló Nagy Lajos gimnáziumi diákférfikar — tájékoztatott Ivasivka Mátyás zenetanár — nagy sikerrel szólaltatta meg Orff Carmina Burana-jának Bordalát. Ugyan akkor a Zrínyi Közgazdasági Technikum vegyeskara a Ca- tulli Carmina egyik * részletét égetésére 240 kilogramm szc net használtak fel, s egy mázsa szén ára 38 forint, az üzem évi terve pedig közel 8 millió tégla — addig most elegendő 15 kilogramm szén, nem elírás! — tizenöt kilogramm szén és hat mázsa mozdonypernye, vagy meddőpala aminek mázsánkénti ára kettő forint. A szénfelhasználás tehát minimálisra csökkent, éppen a huzatcsatomák gazdaságos képzése, illetve a nyerstégla- berakás ötletes megoldása révén. Ennek a következménye az is, hogy a kihordás időpontjában a kemence hőfoka 20—30-ra csökkent, ami rendkívül megkönnyíti a kihordók munkáját. Mészáros József újításával egyelőre 1 millió téglát gyártanak, ugyanis az újítás jellege fölött még vita folyik szakmai körökben, de remélhetően a közeljövőben a többi üzemre is kiterjesztik ezt a fölöttébb hasznos módszert Dél-Dunántúl legnagyobb halastaván — a több mint háromszáz holdas sumonyi tavon — megkezdődött az őszi lehalászás. Az eddig kihalt, csendes víz egyszeriben megtelt zsákmányra éhes madarakkal, amelyek ezrével tanyáznak most a tó körül. A halászok mindössze harmincnegyven sirályt figyeltek meg az elmúlt hetekben a sumonyi nádasokban. A lehalászás előtt két nappal azonban valósággal „berobbantak” a tóra a sirálycsapatok. Megfejthetetlen rejtély: honnan értesültek ezek a nagy távolságban és különböző vizeken élő madarak arról, hogy megkezdték a nagytó vizének leeresztését, tehát kitűnő zsákmányszerzési lehetőség kínálkozik számukra a sekély vízben. S a sirályok láthatatlan, titkos „távírója” továbbra is műinterpretálta ugyancsak jelentős sikerrel. Az eredményeken felbuzdulva, levelet írtam Carl Orffnak, akit Hindemith halála óta a német muzsika legjelentősebb éli5 mesterének tekintenek. Kértem. küldjön újabb kórusműveket együtteseim részére. Máris mutatja Ivasivka tanár úr a rendkívül barátságos hangú választ és az újabb kottákat, melyek közül az egyik magyarországi bemutatóként a Nagy Lajos Gimnázium vegyeskarának előadásában a budapesti rádióban is nemrég elhangzott. Azóta szinte állandó a nagylajosisták kapcsolata a német mesterrel, akinek dedikált fényképe ott található a zeneterem falán. A gimnázium lányai a mester 70. születésnapjára szép nép- művészeti párnát és térítőkét hímeztek. Az ajándékot a mester sajátkezüleg írt levélben köszönte meg. De ennél is nagyobb az a megtiszteltetés, mellyel Carl Orff a pécsi diákokra bízta Magyarországon elsőnek az Orff—Schulwerk népszerűsítését. — Mi is voltaképpen az Orff—Schulwerk? Válaszul Ivasivka Mátyás egy legutóbbi Orff-levelet mutatott: „őszintén csodálom és egy kicsit irigylem önöket a zenepedagógia területén elért páratlan eredményeikért, amelyek elsősorban Kodály mester kitűnő koncepciójának köszönhetők.” — Kodály Zoltánhoz hasonlóan — folytatta Ivasivka Mátyás — Orff is gondolt arra, hogy az értékes muzsikát kedvelők tábora egyre növekedjék, az ifjúság is minél intenzivebben birtokba vegye a zene birodalmát. Mig Kodály az Éneklő Ifjúság, addig Orff a Zenélj Ifjúság mozgalmát indította el. Pedagógiájának éppúgy. mint kom pozíciós technikájának gerince a ritI ködik, mert számuk napról I napra, sőt, óráról órára nő. A I halászok becslése szerint jelenleg négy-ötezer sirály vadászik már a vizeken. Különben gyönyörű látványt nyújtanak, amint vijjogó, fehér fellegekként szállnak a tó felett és amikor leereszkednek egy-egy iszapszigetre, úgy tűnik, mintha hó hullott volna le. Amilyen megragadóan szép ez a kép a kívülállóknak, olyan szomorú a halászok szá- fnára. A sirályok itt-tartózko- dása ugyanis rendkívül káros. A lehalászás heteiben — o halászok számítása szerint — legalább százezer négy-öt de- kás halivadékot rabolnak el és ezzel mintegy hetvenezer forintos kárt okoznak a tógazdaságnak. Védekezni azonban nem lehet ellenük, hiszen bármilyen riasztási formát hamar megszoknak. mus és az improvizatlv elle- gű alkotás. Iskolája, mely Orff—Schulwerk néven 'ált világszerte ismertté, a tanítás első lépcsőiéként verseket, meséket ritmizáltat a növendékekkel. Az Orff áltál kezdeményezett iskola mégis elsősorban hangszeres jellegű. A mester sajátos pedagógiája népszerűsítésére könnyen ke. zelhető gyermekhangszereket alkotott, túlnyomórészt a távol-keleti népek instrumentumait véve alapul, melyek akár szólisztikusan. akár együttesben jól használhatók. Munkatársai segítségével valóságos kis irodalmat teremtett, mely a világ különböző népeinek dalait dolgozza fel Orff-hangszerekre és énekhangokra. — Melyek ezek az G ff- hangszerek, melyek azóta meg érkeztek a pécsi gimnáziumba is? — Elsősorban ütősök: törpe üstdobok, törpecíntányérok, kasztanyetták, gongok, ezenkívül a xilofonok Orff által kibővített családja: harangjátékok, metallofonok különböző hangolásban és regiszterekben. Persze a speciális Orff-hangszerek mellé sok esetben hagyományos instrumentumok is társulnak: furulyák, gitárok, nagybőgők. Az Orff—Schulwerk központja: Salzburg, a Mozarteum egyik intézete. Innen indulnak a világnak szinte valamennyi országába Orff munkatársai, hogy az llető ország sajátságait figyelembe véve népszerűsítsék ezt a speciális pedagógiát. A hangszerekkel együtt küldött hanglemezeken megszólaló művek tanúsága szerint az athéni Orff-isikola növendékei egy dramatizált Aesopus-m sét adnak elő ütőhangszeres kísérettel, a kanadai eszkimók között megindult munkát bizonyítja a felcsendülő eszkimó bölcsődal gyermekhangokra metallofon-kísérettel. vágy a tokiói zeneakadémia Orff. növendékeinek tolmácsolásában megörökített japán népdal. A Nagy Lajos Gimnáziumban létrejött Orff-zenekar hozzákezdett a próbákhoz. — Remélhetőleg a jövő tavasszal hazánkban elsőnek Pécs közönségével is megismertethetjük a kitűnő német zeneszerző és pedagógus '.fiú. ság számára komponált műveit — fejezte be ismertetését Ivasivka Mátyás. — nt — Áramszünet —. Áramszünet lesz október 18— 23-ig 7—16 óráig a Szóló u. Ilona u., István u„ Nyúl u., Mihály u., Mandula u., Antal u. által behatárolt területen. — 19—23-ig ’’—16 óráig a Csoronika és környékén. — 20-án 7—16 óráig a Gyükés, Alsó- Balokány u„ Nagy b. u. és a Ditz malom területén. — 18—30-te 7—16 óráig a Szigeti út a Tüzér utcától a Madarász V. utcáig. Görgey u., Lugos u., Erkel F. u„ Endresz Gy. u. által behatárolt területen. — 22-én 7—16 óráig a Bercsényi u., Perczel u„ Gábor u.( Kisfaludy u„ Toldi M. u.. Líceum u. által behatárolt erületen. — 11—14 óráig a Színház tér, Nemzeti Színház, Állami Aruház, OTP, Kossuth L. u„ Kazinczy u., Boltív köz, Városház u., a János U., Nagy Flórián u. és a Széchenyi tér délkeleti részén* Ál A sásdi törzsgárda Vijjogó „fellegek66 a sumonyi nagytó felett
