Dunántúli Napló, 1965. október (22. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-22 / 249. szám
OKT0BES BL napló 3 Az ezredik panellakás Beszélgetés a szerzőkkel Ujmecsekalja, „d”-terület, 61/B. épület. Három egyforma ház áll közvetlenül a Szigeti út mellett, kettőről már eltávolították az állványokat, a harmadikon most folyik a festés. Az elsőbe már beköltözött az első lakó. Á másodikat most adják át. A bizottság, mely évente több száz lakás műszaki átvételét végzi, egy kicsit ünnepélyesein jár a folyosókon. Végigjárnak minden emeletet, minden lakást, különös gonddal és különös szeretettel. Ebben az épületben van az ezredik panellakás.. Az ezredik lakás átadása alkalmával felkerestük Juhász Ferencet, a Baranya megyei Építőipari Vállalat főtechnológusát, a panelgyártás technoló giájának kidolgozóját, Tlllai Ernő építészt, a panelépületek prototípusának és típusterveinek készítőjét és Wolf István építésvezetőt, aki az ezer lakás összeszerelését Irányította, — Hogy I» kegdödBttt JtiFkísz Ferenc: Hazánkban első számú gond a lakáshiány, ugyanakkor egyre súlyosabb az építőipari munkaerő hiánya is. Olyan eljárásra volt tehát szükség, mély kevés emberrel, gyorsabbá teszi az építkezést. Nyugaton már hosszabb ideje népszerű a nagypaneles eljárás. Én közvetlen tapasztalatokat Csehszlovákiában szereztem, és 1957-ben kezdtem meg a laboratóriumi kísérleteket. A hagyományos alapanyagok mellett — cement, vas, folyamkavics, salak — új anyagokra Is szükség volt, melyek biztosítják a hőszigetelést Ezek közül legfontosabb a keramzit. Ezt a különleges anyagot a Pécs-kömyéki agyag bányákban találtam. 1958. februárjában megépült az első panelüzem, s még az év nyarán befejeztünk két családi házat. Ezek az ország első nagypanelből készült házai. A következő' évben 15 ilyen kísérleti családi házat építettünk. Az első többszintes lakóház kivitelezése 1960-ban kezdődött. s még abban az évben elkészült a jelenlegi, nagyteljesítményű panelüzem. Üzemszerűen, sorozatban 1962 óta épülnek panelházak. Tillal Ernő; Az első két kísérleti épületet budapesti mér Bökök tervezték. A most épülő s általam tervezett épületek, négy tervezési fázis után nyer ték el mai alakjukat. A prototípus úgynevezett „belső konyhával” készült, azt tartva szem előtt, hogy a főzés egyre kisebb jelentőségű a modern családban, s minden négyzetmétert egyéb célokra kell felhasználni a lakásban. E tervet az Egészségügyi Minisztérium — a beépített kony ha miatt — nem engedte típustervvé fejleszteni. A második, úgynevezett D-jelű épületterv alapján a konyha a homlokzatra került. A lakás falnagyságú üvegloggiával készült. A költségeik magasak voltak. így ez sem lehetett típusterv. így alakult a D—1- es típus. Az üvegloggia elmaradt, egyébként csak kisebb változásokra volt szükség. Most tervezzük a negyedik variációt. Wolf István: A panellal való ismeretségem elég balul sikerült 1962-ben három épületet kellett volna befejeznünk, a salakhegy robbanása miatt azonban csak az egyiket tudtuk elkezdeni. 1963-ban kaptunk egy 100 tonnaméteres szovjet darut kezelését azonban senki sem értette, így újabb hetek vesztek eL Ez az év azonban ennek ellenére a panelépítés első nagy sikerét jelentette: elkészült négy 45 lakásos és három 30 lakásos ház. — A iwgypanHo« eljiréa fccvezetésének egyik t6 célja ag idfinyerés. Sik erQlt-c Jelentős mértékben csökkenteni az épft- kezések Időtartamát? Wolf István: Nemrégiben Csehszlovákiában jártam. Ott már régóta alkalmazzák a panel építést. Lemértem az elern- beemelésd időket: a legjobb 3,5 perc, a legrosszabb 5,5 perc volt. A mi elemeink nagyobbak, mint az övék, az idők azonban majdnem azonosak. Szilveszferi társasutazások Lengyelországba A KISZ Pécs városi Bizottsága Ifjúsági Utazási Osztálya az EXPRESS Ifjúsági és D ák Utazási Irodán keresztül szilveszteri társasutazásokat szervez Lengyelországba. Az első csoport december 28- ón Varsó—Krakkó útvonalra indul. A társasutazás résztvevői a varsói Tudomány ésKul túra Palotájában töltik az év utolsó estéjét. A 9 napos társasutazás részvételi díja 1420 forint. Az ötnapos krakkói szilveszteri utazás résztvevői december 29-én indulnak Budapestről. Részvételi díj 1250 forint. Mindkét társasutazásra a Doktor Sándor Művelődési Házban lehet jelentkező kedden és csütörtökön délután 4 órától 6 óráig az Ifjúsági Utazási Osztály ügyeletén, legkésőbb november 2-ig. —• Milyen utólagos módosításokra volt szükség a gyakorlati tapasztalatok alapján? Juhász Ferenc: Az első házterveket mi magunk készítettük. A tervezők bekapcsolódása a technológia továbbfejlesztését is jelentette. Egy példa: menetközben kellett megoldanunk a hézagtömítést. Kiderült, hogy a beton nem elégséges, az épületmozgása következtében hajszálrepedések keletkeznek, melyeken át gyakran még az esővíz is bejut a lakásba. Mű- anyag-hézagtömítőre volt szükség. Tillai Ernő: A tervezés területén elsősorban gazdasági okokból kellett változtatni. A gyorsaság mellett szem előtt kellett tartanunk a lakások árát is. hisz többségük szövetkezeti lakásként kerül forgalomba. Jelenleg mintegy 3—4 millió forint állami támogatással épülnek a pane1- házak. Wolf István: A tapasztalatok alapján kísérleteket kezdtünk paneltámok készítésére. Célunk az, hogy a daru ne tartsa addig az elemet, míg meg nem történik a hegesztés. Ez elvonja egyéb munkáktól. A tárnok már elkészültek, be is váltak, csak további súlycsökkentésükre lesz szükség. Egy-egy épület szerelését 9 fős brigád végzi, de lehetséges, hogy 11-re emeljük a létszámot, mert ezáltal jelentősen csökken a szerelési idő. — Milyen helyet foglal el a panel-eljárás az énftffliarban, s milyen további fejlődés várható? Juhász Ferenc: A panelgyár évi 600 lakásra van tervezve. A jelenlegi kihasználtság 400 —450. Szeretnénk, ha ezt a kapacitást teljesen le tudnánk kötni, sőt: technológiai változtatásokkal és k’sebb beruházásokkal évi ezer lakás előállítására is alkalmassá akarjuk tenni az üzemet. Tillai Ernő; Már készülnek az első tízemeletes panelház tervei. Jövőre meg is épül. A jövőben szeretnénk több középmagas épületet készíteni. Wolf István: A vállalat kapacitásának mintegy felét panellakások kötik le. A kivitelezés gyorsaságát és olcsóságát segítené, ha a külföldi példák alapján rendszeresíthetnénk a kétdarus rendszert. Az egyik csak elemet emel, a másik pedig csak kiszolgál. Ehhez természetesen több egymás mellett épülő ház kellene, anti hosszú pályát biztosítana a daruknak. De talán ennél is fontosabb: meg kell oldani, hogy a mélyépítési munkálatok mindenütt megelőzzék a magasépítést. Jelenleg párhuzamosan folynak. Ez talán elfogadható a hagyományos eljárásoknál, de panel esetében nélkülözhetetlen a jó út... Békés Sándor 1 Ax igaBsáff kedvéért A kötelezettség kétoldalú Jószándékkal íródott és jelent meg lapunk október 12-1 számában az az interjú, amelyet ugyancsak jószándékkal adott munkatársunknak Fülöp Ferenc főtanácsos, a MÁV pécsi igazgatóságának forgalmi osztály- vezetője. Az interjú megszületése előtt Fülöp Ferenc sajátkezűi eg elkészített egy vázlatot (amely egyébként birtokunkban van), s amelyben többek között ez áll: „... a magas kocsiigény csak kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken jelentkezik. Szombaton és hétfőn lényegesen alacsonyabb. És ez jelent elsősorban problémát ..." Munkatársunknak ugyanezt élőszóban is elmondta, amely a fentebb idézett lapszámunkban meg is jelent eképpen: , a magas kocsiigény csak kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken Jelentkezik, a hét utolsó illetve első napja holtszezon." Az írott és élőszóban közölt vélemény tehát •— ami az értelmét illett — azonos. Az interjúra, Illetve as idézett részre hivatkozott a Kőbánya Vállalat képviselője tegnap, azaz október 21- én, a Megyei Szállítási Bizottság ülésén, mondván, hogy ők viszont igényelnének vasúti kocsit hétfőn is, de a MÄV nem biztosít kocsit vállalatának. Az ülésen részt vett Fülöp Ferenc is. Valószínű, kínosan érintette az az ellentmondás, ami nyilatkozata és a valóság között fönnáll és ami az ülésen kiderült. Ki tévedett tehát? Fülöp Ferenc az ülésen kijelentette, hogy az újság tévedett, illetve az újságíró „elírta” az ő nyilatkozatát. Magyarán mondva: az újságra és az újságíróra hárította a felelősséget holott 5 sajátkezűleg is azt írta, amit nyilatkozatában később elmondott. Miért tesszük ezt szóvá? Először: ha valóban a lap tévedett volna, október 12- én, kedden, akkor Fülöp Ferencnek — és hasonló esetben bárkinek — jogában állt volna még aznap vagy másnap felhívni a szerkesztőség figyelmét a tévedésre. A szerkesztőség nem zárkózott el eddig sem, és nem zárkózik el a jövőben sem a helyreigazítás elől, ha az jogos. Fülöp Ferenc azonban nem tett szóvá semmit. Másodszor: szóvá kell tennünk azért, hogy felidézzük az MSZMP Politikai Bizottságának határozatát, amely az információs tevékenységgel foglalkozik. A határozat nemcsak az újságokat és más hírközlő szerveket kötelezi hiteles információk megjelentetésére, hanem kötelezi azokat a felelős beosztású személyeket Is a hitelesség szigorú megtartására, akik az információt adják. Híz a kétoldalú kötelezettség nagyon világos és érthető. Bab Ferene A JÓ ELADÓ A J6 eladó világviszonylatban divatos... Az ügyeskezű segéd karrierjéről regények születtek, Hans Habe szerint a „he is a good salesman” a legnagyobb dicséret az Egyesült Államokban. A sikeres üzletember, a jó eladó szinte embereszmény, példa, a bizalom kizárólagos alapja... Az ember ilyen vonatkozású értekezéseket olvasgatva mindig eltűnődik egy- egy pillanatra: milyen nálunk egy eladó? Mit tud eladni és egyáltalán ml a szerepe abban az utazásban, amit az áru a raktártól vagy éppen a gyártól a fogyasztóig megtesz? Dr. Sebőik Imre, az Állami A ruház igazgatójának az irodájában először arra gondoltam, hogy talán az „eladó” problémát nem is illik felvetni. Az önbizalmamat csak az Áruház kirakatain átfutó kígyószerű plakátok táplálták, melyek hetek óta makacsul hirdetik az árleszállítást. Dr. Sebők Imre Igazgató és dr. Dárdai Imre áruforgalmi vezető az „eladó” problémát természetesen sokkal jobban ismerték, mint az újságíró, és egyúttal fontosabbnak is tartották. Dr. Sebők Imre segédkönyvet készített a kereskedelmi tanulóképzéshez és a legfontosabb szempontokat beszélgetésünk során pillanatok alatt megfogalmazta. Mit kell tehát tudni egy eladónak? — Ismerni kell az árut, az áru minden tulajdonságát, a tárolás, kezelés és a használat módját... Az eladónál: érteni kell a szívélyes kapcsolat megteremtéséhez. A jó eladó bizalmat tud kelteni a vevőben, megjelenésében szimpatikus egyéniség. Ugyanakkor általános műveltséggel, politikai és általános tájékozottsággal is rendelkezik. A jó eladó becsületes... Ha a vevőt egyszer átejtik egy üzletben, többet nem megy oda. A kapitalizmusban az eladó a vevővel szemben a főnök érdekeit képviseli, a szocializmusban viszont a népgazdaság érdekeit, és ez természetszerűleg összeegyeztethető. Nálunk azzal az áruval, amit a vevő nem visz el, mindig történik valami, például leértékeljük Az eladó érdekelt abban, hogy csak jóminőségű árut kínáljon a vevőnek, mert érdekeit a forgalomban. Kialakult vevőkörrel könnyebb dolgozni, mint új vevőkkel, idegenekkel. Ha az eladók egy-egy áru kapcsán minőségi hibára hívják fel a figyelmünket, jutalomban részesítjük őket. Az eladónak ismerni kell az eladás technikáját, a bemutatás szakmai szabályait Az a cél, hogy a vevő olyan tulajdonságában lássa az árut, amilyenben használja majd. Az áru eladása ezzel még nem fejeződött he, mert fel kell hívni a vevő figyelmét a kapcsolódó árukra is. És végül még egy: a vevőknek két alap típusa van. A vevők egyik részének a vásárlás öröm, másik részének munka. Akik örömmel vásárolnak, azokban ezt az érzést még fokozni kell, hogy az örömük teljes legyen. Akik a vásárlást munkának érzik, azoknál az eladónak kötelessége ezt a munkát megkönnyíteni, segíteni a döntésekben. Mindez a gyakorlatba« természetesen kevésbé áttekinthető. — Tessék parancsolni... tessék parancsolni... Ezenkívül tetszik még valamit kérni... — Ezek az egyszerű mondatocskák ismétlődnek az Állami Áruház férfidivat osztályán újra és újra. De Szántó Emőné mindezt mosolyogva, nagy türelemmel ismételgeti. Néhány perc alatt eladott egy férfiinget, egy jégeralsót, egy kalapot, egy nyakkendőt és lehet, hogy mást is, az örökös tolongásban nehéz az egész helyzetet felmérni. — Adott már el bóvlit? Mosolyog, és csak akkor szólal meg, amikor a soros vevő csomaggal a hóna alatt távozik: — Rengeteget! Úgy értem, hogy divatjamúlt árut, leértékelt árut Nehéz eladni... Az gyakrabban előfordul, hogy miközben valami divatjamúlt árut kínálok, eladok valamilyen kurrens árut. — Mit a legnehezebb eladni? — Kalapot... Mivel gyakran változik a kalapdivat. Egyébként a férfiak ritkán akarnak kalapot venni. Min- d'g az asszonyok, feleségei: követelik, itt, hogy a férjük kalapot vegyen. Ezt nem is értem. — Érdekelt az eladásiban? — Természetesen. A forgalom alapján átlagosan 400 forinttal emelkedik az alapfizetésem. — Ismeri a raktárhelyzc - tét? — Ismerem, csak így lehet dolgozni. Vi gyámunk kell, hogy ne legyen elfekvő áru, a mindig rendeljünk abból, ami jól megy. Itt van például ez a 97 forintos ing. Minőségi áru. elegáns színek, modem viselet. Tessék talán megnézni, addig kiszolgálom azt a hölgyet. Egy pillanat... Ugye jó szín? Barnában nem lehetne... — Azonnal felhozunk a raktárból néhány érdekes színárnyalatot Tíz perc múlva egy inggel! a hónom alatt vonultam vé-| gig a Kossuth utcán. Úgy lát- • szik, nem is állunk olyan rósz-j szül „salesman-fronton”. B. B. Egy közgyűlés elmaradt „Korábbi megbeszélésünkre hivatkozva értesítjük az elvtársakat, hogy 1965. október 20-án délelőtt tíz órakor Nagybaracskán tartják Hercegszántó, Dávod, Baja- szentistván, Sükösd, Császártöltés, Tompa és Lánycsók termelőszövetkezetei társulási közgyűlésüket. A fent nevezett tsz-ek azért társulnak, hogy Pécs területén forgalomba hozhassák kötelezettségmentes zöldség-, gyümölcs-, termény-, hal-, csirke- és egyéb áruféleségeiket. Pécs lakosságának jobb ellátása érdekében. Az elvtársakat a társulást kívánó termelőszövetkezetek nevében meghívjuk. Kérjük, észrevételeit hozzászólásban tegye meg.’’ Az illendőség úgy kívánta, hogy ezt a levelet el- kiildjék a leendő tsz-társulás szervezői azoknak a bajai járási és városi szerveknek, amelyek korábbi szóbeli tárgyalásaikon egyetértőén nyilatkoztak és támogatásukról biztosították a saját termékeik kedvezőbb értékesítésére és s »árosban lakók jobb ellátására szövetkezni kívánó termelőszövetkezeteket. Az alakuló gyűlés tikere érdekében sokan fáradoztak Baranyában, s megyei pártbizottságon, a megyei, városi ét kerületi tanácsokon, A tervezett közgyűlés mégis elmaradt. Az érdekelt termelőszövetkezetek vezetői bejelentették: nem akarnak szembekerülni közvetlen feletteseikkel. Arról van ugyanis tzó, hogy a bajai járásban már nem helyeslik az említett termelő- szövetkezetek törekvését. Nem lehet rosszindulattal vádolni a bajai járétsi szervek vezetőit. A tsz-társulás ügyében tett intézkedéseiket az egyre inkább iparosodó Baja ellátásáért érzett felelősségük magyarázza. Am Baját nem kell félteni: piaca olcsó, zöldségboltjaiban árubőség van, s ebben nagy szerep jut a környékbeli tizeknek is. De nem titok, hogy ugyanezek a termelőszövetkezetek évek óta csak a megyehatárokat átlépve képesek felesleges terményeiket értékesíteni. Árusítanak Pesten, Pécsett, Komlón, de nem szervezetten, amit a lánycsóki termelő- szövetkezettel való társulásuk, közös pécsi elárusító- helyük végre biztosítana. E tények ismeretében úgy véljük, hogy Baján is több megértést érdemelne a baranyai és bácskai termelőszövetkezetek jószándékú szövetkezése. Hatvan lakatos- és harmincegy esztergályos tanuló ismerV-dik a szakma alapjaival a MüM. 500. Ipariianuló Intézet Regős utci tanműhelyében. ■» Bzokolaj felv. —
