Dunántúli Napló, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-12 / 215. szám

6 _ 1965. SZEPTEMBER 12. napló ----------------------------------------­Or oszul, németül, angolul, franciául tanulnak a pécsi orvostanhallgatók Minden tizedik hallgató tesz nyelvvizsgát — Korszerűsítik a nyelvoktatást — Tanulmányutak más országok egyetemein A tudományok mai, roha­mos, s gyorsuló fejlődésével az orvos és minden más tu­dományág kutatója csak úgy tud lépést tartani, ha egy-két világnyelvet is ismer. Sok ember élete, meggyógyulása függhet attól, hogy az orvos tájékozott-e a nemzetközi szakirodalomban, a tudomá­nyos felfedezésekben. II latin és orosz kötelező A Szovjetunió fiatal orvosai ezért általában egy-két nyuga­ti nyelven olvasnak, beszél­nek, mire megszerzik a diplo­mát. Az angliai orvosegyete­meken ugyan nincs nyelvok­tatás. mégis, igen sokan tanul­ják a franciát, s mind na­gyobb mértékben az oroszt. Nálunk az utóbbi kötelező, melyet első és másodéves ko­rukban tanulnak a hallgatók. A két év — a korábbi gimná­ziumi előtanulmányokat fel­tételezve — arra elegendő, hogy az orosznyelvű szakiro­dalmat szótár segítségével le­fordítsák. Folyamatos társal­gásra, igényes, szépirodalmi jellegű szöveg lefordítására már nem. Azok a hallgatók, akik a középiskolában nem foglalkoz­tak latinnal, a régi rómaiak nyelvét is tanulják egy évig. Ez szintén kötelező. Utána — illetve az oroszból tett szigor­latot követően —. ők is szaba­don választhatnak az újabb nyelvek tanulása, illetve nem tanulása között. Az oroszt, il­letve a latint kivéve, ugyanis a magyar orvosegyetemeken, — így a pécsin is —, az ide­gen nyelvek tanulása fakul­tatív. 5 A Pécsi Orvostudományi • Egyetem Idegennyelvű Lekto­rátusának közlése szerint évente mintegy 150-en szerez­nek diplomát. A 150-ből kö­rülbelül 60-an vesznek részt a fakultatív nyelvoktatáson. An­golt, németet, illetve franciát tanulnak, A 60 személyből átlagosan tíz minden évben nyelvvizsgát tesz, ami annyit jelent, hogy 4000—4500 szót ismernek az általuk választott nyelvből. Ez a szókincs a fo­lyamatos társalgásra, illetve igényesebb szöveg olvasására, fordítására is elegendő, hiszen az átlagember a legtöbb or­szágban nem használ többet 4—5 ezer szónál. A 150 végzős hallgatóból mintegy 50-en 2500—3000 an­gol, német vagy francia szóig jutnak el, amely a szakiroda- lom szótárral történő fordí­tásához még mindig megfele­lő. Hogy a hátralevő mintegy 90 hallgató közül hányán ta­nulnak még nyelvet a TIT- nél és más helyeken, s hogy milyen mértékben sajátítják el azokat, arról nincs képe a lektorátusnak. A hallgatók egyharmada, két világnyelven olvas Megmaradva az 50—60-as számnál, megállapíthatjuk, hogy a fiatal orvosok egésze legalább egy, egyharmada pe­dig két világnyelv alapfokú, vagy teljesebb ismeretével hagyja el az egyetem kapu­ját. Vajon elegendő-? ez? Ha a tudományos intézetek és klinikák utánpótlását néz­zük, ahol alapvető követel­mény egy, még inkább két világnyelv ismerete, akkor igennel felelhetünk. Ám ha azt tekintjük, hogy korunkban már a legeldugottabb község körzeti orvosának is legalább egy idegen nyelv behatóbb is­meretére van szüksége, akkor nemmel kell felelnünk. A lektorátust és a fiatal or­vostanhallgatókat egyaránt nehéz feladat elé állítja az élet. Az oktatási anyag elsa­játítása ugyanis az idegen nyelvek tanulása nélkül is ke­mény munkát kíván a hallga­tóktól, s vannak időszakok, amikor a követelmények kö­zel járnak az átlagos emberi teljes-'tőképesség felső határá­hoz Fbh»n a helyzetben nem könnyű idegen nyelvet tanul­ni, csak a tehetségesebbek, il­letve azok képessek rá, akik vasszorgalommal látják el fel­adatukat. Korszerű előadótermet kapnak Ilyen körülmények között csak akkor várhatunk na­gyobb eredményeket az ide­gennyelvű oktatástól, ha maximálisan kedvezővé teszik az ehhez szükséges feltétele­ket. Több jel mutat arra, hogy ez legalább részben megtörténik. A Művelődésügyi Minisztérium új tankönyveket, jegyzeteket ad ki, melyek le­hetővé teszik, hogy a hall­gatók 1966—67-től kezdve az orosz nyelvet a folyamatos be­szélőkészségig elsajátítsák. Az Idegennyelvű Lektorátus az új klinikai tömbben korsze­rű, előadó teremmel ellátott traktust kap. A lektorátust az elmúlt években több mag­netofonnal és lemezjátszóval látták el, melyek szintén elő­nyösek a nyelvoktatás szem­pontjából. Mégsem mondhatjuk el, hogy az idegen nyelv okta­tása már ideálisan halad a Pécsi Orvostudományi Egye­temen. Hogy a legfontosabbal kezdjük: a pedagógiai tapasz­talatok szerint az volna az ideális, ha egy tanárnak csak mintegy 10 diákot kellene idegen nyelvre oktatni egy­szerre. Ezzel szemben több mint kétszeresét kell egy al­kalommal tanítaniok. Az ok­tatás színvonala megkívánná, hogy a tanárok néhány éven­ként több-kevesebb hetet tölt­senek abban az országban, amelynek nyelvét bírják, s csiszolják, tökéletesítsék isme­reteiket. A lektorátus 14 éves fennállása óta azonban erre csak egyszer volt példa: az idén öthetes franciaországi ta­nulmányútra küldtek egy ta­nárt. Reméljük, olyan kezdet ez, amely később folytatásra talál, Kapcsolatot keresnek egy szovjet egyetemmel Noha az egyetem nem álta­lános iskola, mégis szükség volna korszerű szemléltető és egyéb oktatási segédeszközök­re; A modern nyelvoktatás ma már nem nélkülözheti az idegennyelvű, nem szinkroni­zált és magyar felirattal el nem látott filmet, diapozítí- vot, epidiaszkópot és több mást. Az Idegennyelvű Lek­torátus is csak akkor tud MŰSOR VASÁRNAP: A MAGTAR RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1985. szept. 12-1, vasárnapi műsora a 223,8 m középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Ünnepnapon hétköznapjainkról. Zenés műsorunkat összeáUltották a hallgatók. 18.0«: Német nyelvű műsort A német Irodalom gyöngyszemei hanglemezen. (I.): Gotthold Ephraim Lessing: A bölcs Nathan. (Részlet). Kívánsághangverseny. 18.30: Magyar nyelvű műsor: Gabonatermelési rekordok a Bólyi Állami Gazdaságban. 18.45: Vidám vasárnap. 1. Vendégeink voltak. Közremű­ködik: Emster Dezső, a Moszk­vai Kamarazenekar, Ines Tad- dio, a Stúdió 11, valamint a KISZ Központi Művészegyüttes Rajkó-zenekara. 2. Operettkettő­sök. 3. Tánczene. 19.50: Sporthírek. 19.58: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Tájszínház: csókos asszony (este fél 8 órakor). Bóly. MOZI: Park: Egy fiatal tiszt naplója (10). Nehéz szerelem (szv., 4, fél 7, 9). Jó idő esetén az utolsó elő­adás a kertben. Petőfi: Ének az esőben 08). — Vízivárosi nyár (fél 5, háromne­gyed 7, 9). eredményesebb munkát kifej­teni, ha az előbbi eszközök­kel rendelkezik. Mint ismert, a Pécsi Or­vostudományi Egyetem baráti kapcsolatokat épített ki az Erfurti Orvostudományi Aka­démiával. A két egyetem kö­zötti sokoldalú egyezmény­nek megfelelően minden év­ben húsz-harminc pécsi or­vostanhallgató megy egyhóna­pos erfurti tanulmányútra és viszont. Ennek jelentőségét a német nyelv elsajátítása szem­pontjából nehéz lenne túlbe­csülni. Hasonlóan igen üdvös dolognak tartjuk, hogy mint­egy tíz pécsi, illetve bolgár orvostanhallgató kölcsönös lá­togatást tett egymás országá­ban, mert ez közvetve ugyan, de az orosz nyelv elsajátítását segítette. A Pécsi Orvostudományi Egyetem még nem épített ki az erfurtihoz hasonló kapcso­latot egy hasonló szovjet in­tézménnyel. Mint dr. Tényi Jenő, az egyetemi pártbizott­ság titkára mondotta, régi vá­gyunk, hogy ezt megtegyék, s remélik, hogy tervüket meg­valósíthatják. Mi is reméljük, hiszen oroszt minden hallgató tanul, s a szovjet élettan ideggyógyászat és más orvos- tudományi ágak kutatási eredményei mind nagyobb ér­deklődést váltanak ki nem­csak nálunk, hanem a világ többi országában is. Magyar László Húsz vagon sárga márvány az NDK-nak Hazánkban Siklóson bá­nyásszák a legjobb minősé­gű márványt, a félkristályos sárgamárványt, de van zöld és rózsaszínű is. A kitermelt anyag nagy része exportra kerül, az idén 20 vagonnal 80 köbmétert szállítottak a Német Demokratikus Köz­társaságnak, valamint Cseh­szlovákiának egyelőre min­taként egy vagonnal Hazai célokra csak kisebb mennyiséget igényel a buda­pesti Kőfaragó Vállalat és egy-két ktsz. Legutóbb pél­dául a kaposvári színház előcsarnokához használtak fel siklósi márványt. Nyugat megfelelő érdeklődést mtítat, elsősorban az NSZK, ahon­nan több cég képviselőjé­nek — köztük egyik régi vevőjük — érkezését várják. SZÍNHÁZ Gyárváros: Ludas Matyi (10)’. — Szemet szemért (szv., 5, 7). Zsol- nay K. O.: A félelem (10). Mi ola­szok és a nők (5, 7). Szegény gaz­dagok (szi., 2). Pécsszabolcs: A négy szerzetes (szv., szi., 9). Az aranyember (szv., szi., 11). Nyári intermezzo (szv., szi., 3, 5, 7). Me- csekalja: Mesefilm-sorozat (10). — Huszárkisasszony (szí., 3). Hajrá franciák (szv., szi., 5, 7). Vasas II.: A kis álmodozó (10). Beáta (5, 7). Istenkút: A Tenkes kapitánya I— n. (szv., 7). Meszes: A játszma véget ér (szv., 4, 6). Mohács: Egy pohár víz (10). Phaedra (szv., 4, 6, 8). Csak 18 éven felülieknek! Szigetvár: Előzés (10). A hazudós Billy (szv., 6, 8). Szentlőrinc: Amikor jön a macska (szv., szí., 6, 8). Sásd: V^dul, vagy engedé­kenyen (szv., 5, 7). Siklós: A tör­vény balkeze (10). Sándor Mátyás (szv., szi., 6, 8). Sellye: Góllövő zenész (10). Gyávák bandája (szv., 5, 8). Harkány: Déltől hajnalig (szv., 5, 7). Beremend: A fogada­lom (szv., 6, 8). Bóly: Vadállatok a fedélzeten (10). Utitársak (6. 8). Mágocs: Trubadúr (fél 5. 7). Pécs- várad: Néma barikád (10). Jog és Ököl (5, fél 8). HÉTFŐ: A MAGYAR RÁDIÓ PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1965. szeptember 13-i, hétfői műsora a 223,8 m középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Kommentár. Baranyai dalok és táncok. A tudomány és a technika vilá­gából. Vidám történetek vidám zenével. Újtípusú motorvonatok készülnek Egyiptomnak A Ganz-MÁVAG szerel déjében 5 újtípusú motorvonat készül egyiptomi megrende­lésre. A vonatok hat részből állnak: az első és a hátsó kocsiban külön-külön 750 lóerős motor van. Az oldalfalakat és padlózatot először állítják össze ponthegesztéses módszerrel. A szerelvényben kényelmes berendezés lesz, külön villamosbcrendezés szolgáltatja a vi­lágításhoz, a fűtéshez és a légkondicionáló szerkezetéhez szükséges energiát. Összesen húsz vonatot exportál a gyúr Egyiptomba, közülük az első öt még az idén megérkezik rendeltetési helyére. Leleplezett bűncselekmények Öngyilkosság, baleset vagy gyilkosság? —Megmenthették volna-e a fuldoklót? A rokonok, ismerősök sírva állták körül az ágyban fekvő idős asszonyt. Megérkezett az orvos, de már csak a halált állapíthatta meg. Széket kért, az asztalhoz ült és hozzákez­dett a halottvizsgálati igazol­vány kiállításához: „Termé­szetes halállal halt meg” — kezdte az írást, aztán felemel­te töltőtollát a papírról.:. Még egyszer a halott mellé lépett. Igen, az előbb is látta a halott állán a kék sérülést, de nem tulajdonított neki je­lentőséget. — Mitől sérült meg az ál­lán a nénike? — kérdezte az otüévoktől? — Én láttam, amikor a ma­ma fel akart állni, de gyenge volt, elesett és a székbe verte az állát. Ettől lehet a kék folt — válaszolta készségesen egy középkorú asszony. Az orvos gyanakodott. A gyanút boncolás követte és... Az idős asszony eltartási szerződést kötött egy házas­párral, akik az első időkben megfelelően gondozták. A né­niké azonban — már a kora miatt is — sokat betegeske­dett, gyakran kellett hozzá or­MOZI 18.00: Német nyelvű műsor: A hét kommentárja: Az őszi munkákról. Filmdalok. Olvastuk, feljegyeztük. Szórakoztató muzsika. Közben: Gloss za. 18.30: Magyar nyelvű műsor: A fától az erdőt? — Kommen­tár. 18.40: Könnyű muzsika. 19.00: Dél-dunántúli híradó. 19.20: Zenéről zenére. Közben: Jegyzet. 19.58: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Tájszínház: Traviata (este 8 órakor). Szentlőrinc. MOZI: Park: A baracktolvaj (4, 6). Ne­héz szerelem (8). Jó idő esetén a kertben. Petőfi: Nehéz szerelem (szv., fél 4, 6, fél 9). Híradó Mozi fa Park filmszín­házban): Magyar híradó, A házas­ság története, Mese rólunk, Hó­ember, Holnaptól kezdve. (Elő­adások 11-től 3 óráig folytatóla­gosan). Gyárváros: Fehér karaván (6). Pécsszabolcs: Egy szobalány nap­lója (szv., 5, 7). Csak 18 éven fe­lülieknek! Mecsekalja: Jog és ököl (7). Vasas II.: Hajrá fran­ciák (szv., szi., 7). Ságvári K. O.: Gyalog a mennyországba (fél 6, fél 8). Mohács: A játszma véget ér (szv., 6, 8). Szigetvár: Déltől hajnalig (szv., 8). Siklós: Itthon (szi., 8). Harkány: Homeros föld­jén (szv., szi., 7). Bóly: Mese- sorozat vost hívni. Kétségtelen, egy beteg, idős, ágyban fekvő asz- szony ápolása, időbe, fáradt­ságba kerüL A boncolás megállapította: a nyakban durva sérülések nyomai találhatók, amelyek a kézzel való megfojtásnak jel­lemzői. A karon is találták sérülést — dulakodás nyomait. A gyanú alapján a házas­párt letartóztatták. A gyanú indokoltnak bizo­nyult. A bizonyítékok alapján a fiatalasszony kénytelen volt bevallani, hogy a nénit ő foj­totta meg. A tárgyaláson az utolsó szó jogán csak ennyit mondott: „Ha már így történt a dolog és az öregasszony há­za nem lehet az enyém, akkor legalább a fiamra írassák”. Mondani sem kell, hogy a ház nem lett a fiáé. * Lakásában felakasztva talál­tak egy férfit, „öngyilkos lett” — volt az első vélemény. Az orvosi vizsgálatok azon­ban megállapították, hogy szó sincs öngyilkosságról, bűncse­lekmény történt. A Pécsi Igazságügyi Orvos­tani Intézet orvosai tapaszta­latból mondják, hogy a bűn- cselekmények leleplezésének egyik leggyakoribb módja, amikor a tettes áldozatát meg­fojtja, majd leplezni akarja a halál eredeti okát és a hullát felakasztja. Arra gondol, hogy — mindkét cselekmény fulla­dás révén okoz halált — ön- gyilkosságra gyanakodnak majd. Kétségtelen, egyszerű megtekintésre nehéz a gyil­kosság vagy öngyilkosság kér­désére választ adni, hiszen a kézzel való megfojtás nem mindig okoz a nyak bőrén szemmel látható sérülést. Az akasztókötél okozta barázda viszont — akár életben lévőt, akár halottat akasztottak fel — egyszerű megtekintésre csaknem egyforma. A bonco­lásnál viszont tisztázásra ke­rül: élőt vagy halottat akasz­tottak-e fel. Akkor ha akasztással lett valaki ön­gyilkos — típusos bonclele­tek találhatók: felfúvódott tü­dő, nyakon nincsenek sérülé­sek ..; A tévhittel ellentétben csigolyatörés soha sincs akasz­tásnál. Ha viszont valakit előbb megfojtottak, s utána vetettek nyakára hurkot, ak­kor a boncolás felderíti töb­bek között: a nyak lágyré­szeiben a megragadás okozta durva vérzéseket, nem ritka, amikor eltörik a gégeporc, a nyelvcsont nyúlványa is:.. * Egy többemeletes ház előtt pillanatok alatt hatalmas tö­meg szaladt össze. „Kiesett az ablakból” — lehetett a kíván­csiskodóktól hallani. A boncolás másra utalt. A magasból leesésnek jellegzetes boncleletei vannak: a comb­csontok a medencébe beietör- nek, belenyomódnak, a boka tájon villa alakú törés, a nya­ld gerincoszlop a koponyába lökődik. Megállapítható-e, hogy vé­letlenül esett-e ki valaki, vagy már halottat dobtak ki az ab­lakból? Ha a halottat a tettes kidobja a magasból, akkor is létrejönnek az előbb említett sérülések, de a halottban nem alakulnak ki a sérülés kör­nyékén szövetközötti vérzések, hiszen nincs már szívműkö­dés, nincs már vérnyomás, nincs ami a sérült szövetek közé préselje az erekből a vért A halál okának megálla­pítása után — már a nyomozó hatóságok feladata: elfogni a tettest. A boncolás tehát — ha megfelelő szakértelemmel végzik — sokrétű segítséget nyújt. Egy nőt megmérgeztek és utána a magasból kidobták. A mai mérgek nem okoznak olyan durva elváltozást a tes­ten vagy a szervezetben, mint például a vas, a lúg, a szub- limát vagy az arzén. A mai mérgek a szervezetben a halál után gyorsan lebomlanak és csak nagyon gondos laborató­riumi vizsgálattal lehet — a természetes halál ok hiányában — a mérgezést megállapítani. A Pécsi Igazságügyi Orvostani Intézet — az országban első­nek — mintegy félmillió fo­rintba kerülő gépet, gázkro- matográfot kapott. A gép se- giségével igen kis mennyiségű anyagból gyorsan és biztosan tudják kimutatni a szervezet­ben található mérgeket, sőt azok lebomlási termékeit is. A gépet a közeljövőben beszere­lik. * Az intézet orvosai megem­lítették a nyáron történt ese­tet, amikor egy kisgyermek a Hullám-fürdőbe fulladt. Ter­mészetesen itt nem történt bűncselekmény, és mint mond ják, nem vízbefúlásról volt szó. A köznyelv nem tesz kü­lönbséget vízbefúlás és szív­bénulás között. A kettő nem ugyanaz. A fuldoklót meg le­het menteni, hiszen a fuldok- lás 5—10 percig is eltarthat, közben a víz többször fel­dobja a testet. A szívbénulás viszont pillanat alatt végez. A Hullámban történt esetnél mikroszkopikus és laborató­riumi vizsgálattal bizonyítani lehetett a szívbénulást. Garay Feren« *

Next

/
Oldalképek
Tartalom