Dunántúli Napló, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-02 / 206. szám

1965. SZEPTEMBER 8. naplő 3 Változások a tsz-ek tervezési módszerében Csökken a bürokrácia, nő a szerződő vállalatok felelőssége 1966-ban az ideinél több árut vásárolnak fel Baranyában Szerdán délelőtt Pécsett a Megyei Tanács nagytermében tartottak közös megbeszélést a megye és a járások párt és tanácsi szakvezetői az őszi mezőgazdasági feladatokról és az 1960. évi 2085-ös számú kormányhatározat ez év au­gusztus 18-án megjelent vég­rehajtási utasításáról, mely a termelőszövetkezetek új ter­vezési módszerét szabályozza. A búza vetésterülete változatlan Mint az a rendelkezés alap­ján megállapítható, a terve­zési rendszer nem új, hisz a termelőszövetkezetek továbbra is ugyanúgy elkészítik éves termelési tervüket, mint ed­dig. és ezt a járási tanács és bank illetékes szervei erő­sítik meg. A tervezés módsze­rében változott meg. A leg­nagyobb változást az eddigi évekhez képest az jelenti, hogy 1966-tól kezdődően ki­zárólag kenyérgabonából kap­nak kötelező tervszámot adott ságaiknak megfelelően a ter­melőszövetkezetek. Egyéb ter- melvényekre a rendelkezés nem ír elő kötelező tervszá­mot. illetve az eddigi gyakor­lattól eltérően a szerződéses növényekre és állati termé­kekre csak a szerződő állami rállalatok kapnak kötelező tervet, a termelőszövetkezetek nem. Mint a tanácskozáson meg- sllaoították, a tervezés új módszerének bevezetésével a vetésszerkezet lényegében nem változik meg. A kenyérga­bona területe 88 900 hold lesz, ugyanannyi, mint 1965-ben. Vem várható csökkenés a ku­korica vetésterületében sem, smelv volumenében a máso­dik legfontosabb növény Ba- "anyában. Egyes növények­nél az elmúlt évek során ki­alakultak már a tájkörzetek — cukorrépa, kender, len stb. a tájegységi rendszer be­vált s ezt a tényezőt a szer­ződő vállalatoknak figyelembe kell venniök. Lényegesebb te- ‘ületcsökkenés csak naprafor­gónál várható. Szerződéses növények ter­jesztésével összesen 29110 noldon foglalkoznak a megyé­ben. Ekkora területre kaptak 966-ra tervet a vállalatok. Szén belül az Élelmezésügyi VTinisztériumhoz tartozó vál- alatok — cukorgyár, konzerv gyár és hűtőipar, dohányter- neltető stb. — 8480 holdra captak tervet, ebből 6000 hold i cukorrépa. A könnyűipari árcához tartozó vállalatok ;erve 3200 hold, ez rostlen és Az életmentő stimulátor Szerdán délután majdnem találós kimenetelű baleset ér­te Zienstein József 30 éves ©chnikust, Remény utca 28. izám alatti lakost. A Dél-du- lántúli Áramszolgáltató Vál- alat Légszeszgyár utca 36. •zám alatt lévő Pécs X. transz- ormáítor-állomáson magasfe- zültségű áramütés érte. Az eddigi becslések szerint körülbelül háromezer voltos iram ment át testén, a bal 'állón át, a szíven keresztül i lábáig. Az áramütés követ­keztében Zierstein József tech likus szívverése és légzése eljesen megállt. Azonnal ér- estíették a mentőket, közben a üzem dolgozói elektrosti- nulációt végeztek. A mentők Zierstein Józse- et külső szívmasszázsban ré- aesítették és ezzel sikerült a zívverését és a légzését meg- ndítani. Délután 3 óra táj- ián a mentők beszállították z Tdegklin lkára. A Dél-dunántúli , Aram- zolgáltató Vállalat még foly­atja a vizsgálatot annak meg- illapitására, (hogy Zierstein ózsefet miként érhette az xamütén rostkender. A MÉK terve 8000 hold, a dombóvári Vetőmag­termeltető és Ellátó Vállalat terve pedig 8730 hold Bara­nyában. A tervezés egyszerűbb A megye 1966. évi felvásár­lási terve sok tekintetben ma­gasabb az ideinél. Kenyérga­bonából csak úgy, mint az idén, 5800 vagon felvásárlását tervezik. Burgonyából 1090 vagon, borból 25 000 hekto­liter, vágómarhából 24 000 da­rab a jövő évre tervezett fel­vásárlás. A következő cikkek­nél nőtt a felvásárlási terv 1966-ra; hízósertésből az ez évi terv 108 000 volt, 1966-ra ez 115 000-re emelkedett. A vágóbaromfi terv a 140-ről 145 vagonra, a tojásfelvásár­lási terv 25 millióról 40 mil­lió darabra, az árusüldő fel- vásárlási terv pedig 15 000-röl 22 000-re emelkedett. A felvásárlási terv emelke­dése a lakosság jobb ellátását szolgálja, s továbbra is ko­moly feladatokat ró a ter­melőszövetkezetekre, de a szer ződő vállalatokra is az áru­termelés és a népgazdasági igények összehangolásában. Az új tervezési módszer sza­badabb lehetőséget ad a ter­melőszövetkezeteknek a terve­zésben, az egyes növények megválasztásában, de egyben nagyobb felelősséget is ró rá­juk. Az új módszer bevezetésé­vel a tervezés lényegesen egy­szerűsödött és lerövidült, nem kell előterveket készíteni, nem lesznek tervtárgyalások — az eddigi gyakorlat szerint októ­bertől márciusig tervet ké­szítettek a tsz-ek és járási ta­nácsok — egészében véve csökken a tervezés munkájá­val járó bürokrácia. Ösztönzőbb árpolitika A termelőszövetkezeti és népgazdasági érdek összehan­golásában, a népgazdasági igé­nyek kielégítésében a járási szakirányítási szerveknek to­vábbra is komoly feladatuk van. ösztönzőbb árpolitikával és az eszközellátottság bizto­sításával segíti elő az állam a népgazdasági szükséglet ér­vényesülését a termelőszövet­kezetekben. Gépkocsimegőrző az Irányi Dániel téren Harminc gépkocsit képes befogadni Hat órára öt forintot kell fizetni — Állandó szolgálat Tavaly hozták s gyakorla­tilag most lépett érvénybe Pécs város Tanácsának az a Megnyílta mohácsi ruházati áruház két, megfelelő szociális ellá­tottságot, korszerű öltözőt, mosdót, és jövőre központi fűtést is. Az áruház megnyitása utáni órákban gyakran került szóba a mohácsi városi tanács, di­csérettel illették a helybeli vezetők segítőkészségét, amely nélkül lehetetlen lett volna a szaküzletek most már hosszú sorának kialakítása, s nem épülhetett volna meg az eme­letes áruház sem. És arról is sok szó esett, hogy az áru­ház megnyitása csak nagy lé­pés volt, de nem befejezés az üzletek szakosításában, mert rövidesen megfelelő helyiség­be költözik a leértékelt áruk boltja, korszerűsítik a rövid­áru üzletet, s ha ez megtör­ténik, a városnak csaknem minden ruházati szaküzlete elfogadható, sőt — nívós lesz. rendelet©, amely gépkocsi- megőrzőhelyak létesítéséi ól Intézkedik. A II. kerületben, az Irányi Dániel téren ugyan­is tegnap óta működik a gép- kocsimegőrzőhely, amelyet 80 ezer forintos beruházással a városi tanács létesített és a Pécsi Köztisztasági és Útkar­bantartó Vállalat vett keze­lésbe. A gépkocsi megőrzőhely lét­rehozását az tette indokolttá, hogy a városi tanács bizton­ságos tárolási lehetőséget akart nyújtani azok számára is, akiknek nem áll módjá­ban garázst építtetni, illető­leg vendégként átmenetileg tartózkodnak a városban. A gépkoesimegőrzőhely haszná­lata ellenkező értelmű híresz­telésekkel szemben nem kötelező, de a gépkocsi­tulajdonosok érdeke, hogy hosszabb időre ne hagyj ált járműveiket őrizetlenül. A harminc gépkocsit befo­gadni képes megőrzőhelyet bárki használhatja. Személy- és tehergépkocsikért hat órá­nál nem hosszabb időre öt forintot kell fizetni, a motor őrzési díja ugyanennyi időre kettő, a kerékpáré egy forint. Aki hat óránál tovább, de 24 óránál rövidebb időre óhajtja igénybe venni a meg'rzőhe- lyet, az az őrzési alapdíj két­szeresét, 24 órát meghaladó őrzés esetében pedig három­szorosát fizeti. Bérleti szerző­dést is lehet kötni a Köztisz­tasági és Útkarbantartó Vál­lalattal gépkocsik őrzésére, a havi bérleti díj 75 forint. A Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat há­rom dolgozója gondoskodik arról, hogy az őrzésre átadott járművek épségben maradja», nak, illetőleg, hogy a meg­őrzőhelyet használók ponto­san leróják az őrzési díjakat. Éjjel-nappal szolgálatban van­nak, így a megőrzőhely a nap bármely szakában igénybe vehető. A gépkocsi megőrző üzem­behelyezésének első óráiban már akadtak érdeklődők: be­állt ide a CH 09—91-es Moszk vies, a Cl 53—28-as Skoda, a CE 29—19-es Opel Rekord. » Cl 32—18-as Trabant, a CF 49—20-as Skoda és a CL 33— 73-as Trabant. TURBÉK, SZOCIÁLIS OTTHON A véletlen műve, hogy ép­pen piaci napra jutott a mo­hácsi, kétszintes áruház meg­nyitása. Így annál többen le­hettek szemtanúi azoknak az ünnepélyes pillanatoknak, amikor a vásárlók előtt is ki­tárultak az ajtók, azaz hiva­talosan : átadták Baranya egyik legkorszerűbb üzletét Mohács város lakosságának. Az áruház megnyitására még a minisztériumból is lejöttek, nem csoda hát, ha a mohá­csiak és Mohács-környékiek már órákkal előbb ott ácso- rogtak, s mire elérkezett a tíz órai nyitás ideje, rohamra kész vásárlók tömege indult a zsúfolt polcok ellen. S aki azt hitte, hogy a betódulók nagyobbik fele csak kíváncsis­kodó — tévedett, mert az el­adók alig győzték a munkát. Még szerencse, hogy türelem­mel és udvariassággal is bír­ták, ugyanis az áruház rak­tárai kifogyhatatlannak bizo­nyultak annak ellenére, hogy a pultok előtt tolongok mind gyakrabban nyúltak a pénz­tárcájukba, hogy „pirosaikat” cipőre, szövetre, orkánkabát­ra váltsák. — Ha ilyen marad a vá­laszték, jő lesz — mondták sokan, — mert most minden van itt. — És az ilyen meg­jegyzésekből egyet sem en­gedtek el a fülük mellett a Bm. Ruházti Kereskedelmi Vállalat vezetői: — Lesz itt mindig elég cipő, textil- és kötöttáru, férfi és női konfekció, csak győzzék pénzzel! — ez volt a válasz az aggályoskodóknak, ami ígéretnek is vehető, hi­szen az új mohácsi áruház mind korszerűség, mind for­galom tekintetében Baranya első öt üzelte közé sorolható, s mint ilyennek, rangja van, a rang pedig kötelez. Mit kapott Mohács a két­milliós beruházással? Min­denekelőtt lakástextil-osztályt, amely új a városban, hiszen eddig nem volt lakástextil szaküzletük. Azután a koráb­bi kis cipőbolt helyett tágas, levegős cipőosztályt. Az áru­sítás szakosításával, a régi áruház bővítésével pedig olyan választékot mindenből, ami­lyent csak nagy, városi üzle­tek biztosíthatnak. Az új áru­ház az ott dolgozók számára is kellemes változásokat biz­tosít: jobb munkakörülménye­Szigetvár felől haladva Turbók felé szép, régi épü­let rejtőzik a hatalmas pia» tánok alatt egy nagy park közepén. Ritkán téved erre látogató, de a környékbeliek tudják, hogy itt van az Egészségügyi Minisztérium egyik rehabilitációs szociális otthona. Szellemi fogyatéko­sok, tizenhat és harminc év közötti fiatalemberek szá­mára. Szolgálatkészen szalad az egyik ápolt a „tanár bá­csiért”. Kozma Endre szám­tan—fizika szakos tanár volt, most a szociális otthon lakóit oktatja, egyik részü­ket az írás-olvasásra, másik részüket — azokat, akik ír- ni-olvasni már tudnak — né­hány alapvető ismeretre, az egészségügy, a mezőgazda­ság, a földrajz és történe­lem egy-egy feltétlenül szükséges ismeretére. — Vannak közöttük olyanok — mondja a tanár —, akik nem teljesein ké- pezhetetlenek. Hiszen az ott­honnak végeredményben az a célja, hogy akit lehet, visz- szaadjunk az életnek, így aztán az a fő dolgunk, hogy dolgozni megtanítsuk őket. Néhány fiatal kint van kő­műves segédmunkán és az állami gazdaságban dolgoz­ni. Ügy látszik, megállják a helyüket, s ha ez bebizonyo­sodik, ki is bocsátjuk őket. Szigorú napirend szerint élnek a szociális otthon la­kói. Felüprelet mellett ma­guk végzik a ház körüli munkát. Hat és fél holdnyi területen kukoricát termel­nek, van sertésállományuk — jövőre önellátók lesznek a hús tekintetében — van konyhakertjük és egy drót­fonógépük, amelyen már egy tonna drótot készítettek eddig saját szükségletükre. Az ápoltak sportpályát épí­tettek, dolgoznak a kis gaz­daságban, villanyt szerelnek, kovácsmunkát végeznek, mindenki azt, amihez vala­melyes hajlama, készsége van. A munka gyógyít, és ezeknek a szerencsétlen fia­taloknak mindennél fonto­sabb a munka. — Töbnyire velük szüle­tett betegségben szenved­nek — mondja Kozma End­re — vagy kora gyermek­korukban agyhártyagyulla­dáson, s más roncsoló hatá­sú betegségen estek át, de vannak közöttük „háborús gyerekek” Is, sajnos szép számmal. Volt egy esetünk például, az anyját megölte a légnyomás, a gyermek, akit az anya magához szorí­tott, életben maradt, úgy vették ki a halott asszony keze közül. Egész életére szellemi nyomorék maradt. Van egy nagyon rendes fia­talember, gyermekkorában lezuhant a padláslépcsőről, azóta beteg. De vannak olyan gyerekeink is, akik elhagyott gyermekek voltak, és tulaj­donképpen nem is szellemi fogyatékosok, csak ha egy gyermek kilencéves koráig semmiféle képzést nem kap, eltompul. Ez utóbbiak a kör­nyezet áldozatai. De sajnos, igen sok betegünk van, akit az alkohol tett tönkre, ha közvetve is: részeges szülök gyermekei, részeges szülők szömyíi környezetében nőt­tek feL Dossziék kerülnek elő, bennük található a szociális otthon lakóinak minden ok­mánya, a betegség okainak, későbbi sorsuknak megany- nyí lehangoló bizonyítéka. „X. Y. állandó és rendszeres testi fenyítésben részesül szüleitől, szociális otthonba helyezése kívánatos”. — Egyikük bűnözők közé ke­veredett, s mivel szellemi képességei gyengébbek, er­kölcsi érzéke teljesen fejlet­len, ebbe az otthonba ke­rült. — Szigorú, de szeretet­teljes légkörre van szük­ségük — mondja a tanár — és ebben a szervezett közös­ségben megtalálják helyü­ket, sok rossz vonásuk ej­halványul, megtanulnak dol­gozni, egy sereg ismeretet elsajátítanak, így aztán azok. akik meg tudják állni he­lyüket a világban, tó is jut­hatnak oda. Ez az intézet végső célja, s ha most az ötven ápolt közül tízen visz- szatérnek az életbe, vég­eredményben elértük a célt,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom