Dunántúli Napló, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-08 / 211. szám
IMS. SZEPTEMBER 8. napló 3 A napközi otthonok gondját megoldották az óvodákét enyhítik Űjmecsekalján Mi újság a felvételek ügyében? Az utóbbi napokban több újmecsekaljai szülő panaszkodott: „Kisfiámat nem vették fel az óvodába!” „Leányom kimaradt a napköziből!” — Mi az igazság? — ezzel a kérdéssel fordultunk az illetékesekhez. Napköziben minden gyermeket elhelyeznek Az újmecsekaljai gyermekek többen vannak, mint amennyi férőhely az óvodákban és az iskolai napközikben rendelkezésre áll. Az oka közismert, hiszen többször írtunk már róla: ebben a városrészben a járulékos beruházások nem épültek olyan ütemben, mint a lakások. Üzlethálózatban, szociális intézményben, kulturális létesítményben még csak az elkövetkezendő időkben tudják kielégíteni az igényeket. Ezt igazolják a kérdéses panasz ügyében is a számok: Űjmecsekalján négy óvodában 300 hely van és 545 gyerekkel jelentkeztek a szülők. Továbbá a 39-es dandár úti iskolában négyszáztizenhat napközibe kérezkedő kisfiú és kislány közül százhúsznak nem jutott hely. A Bánky Donát utcai általános iskolában pedig mindössze 80 hely várta a 336 jelentkezőt. Ezek a számok önmagukban kétségtelenül nyugtalanítóak lennének, ha az illetékesek nem intézkedtek volna rendkívül gyorsan és rugalmasan. — Lényegében napokon belül megoldódik a kérdés — mondja Bujdosó László, a 39-es dandár úti iskola igazgatója —. A Mecseki Ércbánya Vállalat ugyanis rendelkezésünkre bocsátotta legény- szállásának egy részét. így ott négy kisebb napközis csoportot, vagyis a kimaradt százhúsz gyereket el tudjuk helyezni. Igaz, kissé csendesebben kell majd viselkedniük, mert felettük és mellettük éjszakai műszakos bányászok alszanak majd. De a legjobb nevelőinket küldjük oda, hogy semmi súrlódás ne legyen. Szabó Istvánná, a Bánky Donát utcai általános iskola igazgatóhelyettese és párttitkára pedig így tájékoztatott: — Negyven gyermekünk a területi pártbizottság helyiségébe megy. Ezen kívül most tárgyalunk az építőipari vállalattal, hogy legényszállására — az ércbányászok példája nyomán — engedjen be százhúsz napközis gyereket. Végül a Bánky Donát úti gimnázium is lehetőséget nyújt, hogy délután százhúsz gyerek napközi otthonra leljen a tantermeiben. Ha az építőipari vállalattal is meg tudunk egyezni, akkor egyetlen jelentkező sem marad ki. Az iskolák vezetői hangoztatták: Szentistványi Gyuláné, az MSZMP Pécs városi Bizottságának osztályvezetője, Papp Imre városi tanácsi vb- elnökhelyettes, valamint az Ércbánya illetékes vezetői: Sziklai József igazgató, Török László párttitkár, Rácz Gyula szakszervezeti titkár és Bács- ván János szakszervezeti vezetőségi tag rugalmas hozzáállása nélkül nem sikerült volna ilyen szerencsésen megoldani az általános iskolások „napközi gondját”. Gondos mérlegelés az óvodásoknál Az óvodások azonban már kissé nehezebb helyzetben vannak. — Űjmecsekalján ötszáznegyvenöt kisgyermeket akartak beíratni — mondja Budán Ferenené városi óvodai felügyelő —, de csak háromszáz részére van hely; További harminchármat a város másik területein levő óvodákba osztottuk szét, kis csoportokban, a szerint, hogy a szülők munkába menet hogyan és hová vihetik el őket. Kellő átcsoportosítással, minden erőt megfeszítve, a Honvéd utcai óvodába harminc és a József Attila utcaiba harminc, esetleg ötven kisgyermeket felvehetünk. A többi sajnos kimarad. — Hogyan választották ki a kimaradókat? — A törvényes előírások pontos betartásával. Eszerint a most utolsó éves óvodásokat, ha tavaly is óvodába jártak, nem vizsgáljuk meg, hogy rászorulnak-e vagy sem, a többit viszont igen. Ennek eldöntésénél elsősorban a család anyagi helyzetét vettük figyelembe. Kiszámítottuk, hogy a család összes keresőinek együttes jövedelme hogyan oszlik meg családtagonként. Vagyis, ha például a férj keres kétezer, a feleség ezerötszáz forintot és két gyermekük van, akkor az egy családtagra jutó jövedelem 875 forint. Természetesen a mellékjövedelmet, a tartásdíjat és minden más pénzforrást is hiteles igazolások alapján vettünk figyelembe. — Az alsó határ az egy családtagra jutó 600 forint volt, de az is egész Űjmecsekalján mindössze kétszer fordult elő. Ezektől kezdtük el a felvételt. — Meddig jutottak el? — A kétezerkétszáz forintos kategóriáig. Itt már fillérez- tünk, hogy megállapítsuk, ki a soronkövetkező. — A kimaradtak? — Többségük ölyan család, ahol az egy tagra jutó jövedelem 1800—2000 forint. Közülük néhánynak jutott még egy gyakorlatias megoldás: ha van a családban gépkocsi és azzal reggelente elvihetik a gyereket, akkor a létszámhiánnyal rendelkező más városrészbeli óvodába átirányítottuk őket. — És ahol nagyama van? — Az egészséges és ráérő felnőtt családtaggal rendelkező otthonokból akkor sem vettük fel óvodába a kisgyereket, ha a legalacsonyabb fizetési kategóriába tartoztak. A kevés hely a rászorultabbaké A napközi gond tehát az illetékes vezetők rugalmassága folytán teljesen megoldódott és az óvodakérdés is lényegesen javult. Akinek magasabb a jövedelme, annak be kell látnia, hogy a korlátozott hely a rászorultabbaké. És a szülői belátásról még valamit: Űjmecsekalján többen, — például a 39-es dandár úti iskolában még 36-am, — tegnap délutánig sem fizették be a napközi otthon díját. Pedig a kötelezettség kétoldalú és a szülőkre is vonatkozik. Befejezéshez közeledik a nyugati ipari gőzvezeték építése Az újonnan elkészült távvezeték egy része a Húsipari Vállalatnál. A háttérben a fűtési energiát szolgáltató hőerőmű kéményei füstölögnek. Tüzet okozott a gondatlanság A közelmúltban adtunk hírt arról, hogy a Hőerőműben megkezdődött az elektrosztatikus pemyeleválasztás, amely kétségtelenül csökkenteni fogja a városra hulló kormot. De az erőművön kívül még számos kisebb-na- gyobb kéményt ontja a füstöt. Ennek csökkentésére határozták el a nyugati ipari gőzvezeték megépítését. Ez a gőzvezeték az erőműből kiindulva a Dohánygyárat, a Bőrgyárat, a Húsipari Vállalatot, a Keményítőgyárat s több más üzemet lát el gőzzel, lehetővé teszi ezen üzemek kazánjainak leállításét. A közel 60 millió forintos beruházás első ütemének szerelése befejezéséhez közeledik. A vezeték üzemi próbáit előreláthatóan október 1-én kezdik meg. Sikeres próbaüzem után már idén ez a vezeték elégíti ki a Bőrgyár, a Húsipari Vállalat és a Baranya megyei Magas- és Mélyépítő Vállalat hőigényét. A kész gőzvezetéket a Pécsi Gázmű hőszolgáltató üzemegysége veszi át. Az üzemegység dolgozóinak — bár a fűtést idény még messze van — nem sok idejük jut élvezni a vénasz- szonyok nyarát. A távfűtés.! hálózat vezetékein, az épületeken befejezéshez közeledik a nyári nagykarbantartás,,— ugyanakkor előkészítik a nyár folyamán épített, illetve befejezés alatt álló épületek bekapcsolását. A fűtési rendeletek értei« mában a hőszolgáltató üzem átveszi a tömbfűtés iellegű kazántelepeket is. Így októbertől a Pécsi Gázműhöz tartozik a Jókai utcai, a Budai várni, a Regős utcai és a Köztársaság téri kazántelep A Jókai utca környéki, fűtőtesttel ellátott, de távfűtésre még be nem kapcsolt épületek lakóinak kérésére a városi tanács megszerezte a hálózatbővítéshez szükséges hitelkeretet. Az épületek gőzellátását szolgáló vezeték kiépítését megkezdték, de előreláthatólag a fűtési idény megkezdésére nem tudják befejezni. Ezért a lakók kénytelenek lesznek néhánv hétig a lakásokban lévő kályhákkal fűteni. Hangversenyre jár a brigád Mi kell a szakmunkás oklevélhez? — „Szellemi többlel“ a Kossuth-akna brigádjainál Hétfőn délután egy órakor tűz keletkezett Boly községben Tárnok Lajos Temető utcai lakásán. Az idős mézes- kalácsos petróleum-főzőjébe benzinkeveréket öntött, mely röviddel a begyújtás után szétvetette a főzőt. A lakásban tűz keletkezett, s bár a mohácsi tűzoltók rövid idő alatt a helyszínre érkeztek, a kár meghaladja a 14 ezer forintot. A komlói Kossuth-aknán másfélezer bányász dolgozik olyan brigádban, amely legalább egyszer elnyerte a szó cialista címet. További 714 brigádtag most küzd érte. A termelésben növekvő tonnák jelzik munkájuk értékét. De mit változtat a szocialista bri- gádmozgalom a bányászfejekben? Hol van a „szellemi többlet”? A válaszhoz mindjárt egy szám kínálkozik: a Kossuth- akna 2490 dolgozójából 1923 EQY HŐS SÍRJÁNÁL A temető néma volt, ünnepélyesen ült a délutáni csend az egyforma fehér síremlékeken. Esőterhes szürke felhők vonultak méltóságteljesen dél felé. Én távolabb álltam és osztoztam két ember mélységes, megindító bánatában. A feleség Vera Panty ele jevna Kulis és a fiú Vlagyimir, aki maga is már kétgyermekes apa huszonöt év után találkoztak a férjjel, az édesapával, Kulis közlegénnyel, aki a hivatalos értesítés szerint 1945. január negyedikén hősi halált halt. A találkozó megrázó volt. A huszonöt év minden visszafojtott fájdalma egyszerre omlott ki két ember leikéből. A néma temetői csendet egy fegyelmezett férfi zokogása és egy összeroppant idős asszony sírása szakította meg. Sz. M. Kulis egy negyedszázaddal ezelőtt a zapo- rozsjei kombinát evakuálásakor a munkát irányította, vonatát találat érte, megsebesült, de a hadikórházban való felgyógyulása után frontszolgálatra jelentkezett ... Negyedszázaddal ezelőtt reggel elment fontos munkájának végzésére és csak két levél jelezte útját, majd egy harmadik, hogy egy nehéz munkában edzett élet a háború pusztító tüzében végéhez érkezett. Utána kétségek közötti két és fél évtized. Vajon hol esett el, hol lehet a sírja? Számtalanszor vetődtek fel ezek a kérdések az özvegyben a háború befejezése után és Vlagyimirban az alig tízéves gyermekben, aki az árvaság mellett szenvedője volt élete első évtizedében az emberi pusztításnak. Egy bombatámadás alkalmával pajtásai körülötte meghaltak, ő elvesztette jobb szemét és lábán súlyosan megsérült. És most mindketten itt jártak nálunk, teljesült vágyuk, megtalálták a sírt. — Apám egyik baj társa mesélte, hogy Pécs alatti harcokban apám vállát gépfegyverrel keresztül lőtték — mondja Vlagyimir — és kórházkocsin a városban levő kórházba szállították. Illetve csak szállítani akarták, mert útközben egy német alakulat megtámadta a kórházkocsikat. Apám lemászott a kocsiról és egy gazdátlanul maradt gépfegyvert fordított ép kezével a támadók ellen. Amíg volt lőszere, addig tartotta magát, majd fejlövést kapott és a helyszínen meghalt. így akadtunk nyomára és a városi pártbizottság segítségével így találtuk meg a sírját. A temetőbe menet mondta el a történetet Vlagyimir Kulis, de újból átfutott bennem, ahogy távolabb álltam egy fa alatt és osztoztam két ember megindító fájdalmában. Néztem őket, és velem együtt megrendültén szemtanúi voltak a találkozásnak a temető szomorúszemű látogatói. A temető újból néma lett. Néma könnyé szelídült két ember arcán a • bánat s az esőterhes felhők mintha együttérzésüket akarták volna kifejezni, megnyitottál! az ég csatornáit. A temetői látogatás után a vendégeket baráti beszélgetésen fogadta dr. Rugási Endre elvtárs, a városi pártbizottság titkára, Szentistványi Gyuláné és dr. Bánki Nándor osztályvezetők és Török László, az Ércbányászati Vállalat párt- bizottságának titkára. Dr. Takács József jelentkezett, hogy az oktatás valamelyik formájában részt vegyen. Ez a tanulni vágyó tömeg a gondok és eredmények változatos képét nyújtja. Először is nehéz kristálytisztán különválasztani, hogy közülük hányán tanulnak önszántukból és hányán a körülmények kényszerítő hatása alatt Ha valaki ugyanis a szocialista, vagy a szocialista címért küzdő brigádban dolgozik, — a követelmény szerint mindegy miképp, csak valahogy „lépjen egyet a műveltség terén”. Itt van azonban a szakma- j sí tás kérdése. Ha valakinek nincs meg a ! bizonyítványa az általános is- S kola nyolc osztályáról, hiába szeretné, nem kezdheti el a i szakmunkás tanfolyamot. Di- I csérendő, helyes ez az intézke- I dés. Úgy akarnak vele művelt- j séget adni a bányászok számára, hogy az fundamentum- ! ra épüljön. A szakmai és az | általános műveltség egyaránt. | Többet ér az ilyen „előrelé- | pés”, mint a közösen váltott i színházjegy, ahol egy-egy bri- S gádtag néha nem is érti, mi j történik a színpadon. Van azonban egy másik £1- ' gyelemreméltó eredmény a ’ brigádok tanulásában. Egyre J többen járnak technikumba, ( de úgy, hogy annak befejez- í tével nem rohannak mindjárt ! a főnökségre: „Érettségiztem, | technikusi oklevelem van, | helyezzenek szellemi munkára, | vagy magasabb beosztásba”. ! Ma már a bányászbrigádok- ! ban is egyre többen lesznek J a művelt munkástípus képvi- J selői. Van olyan brigád, ahol ; a létszám tizenkét és fél szá- ’ zaléka technikusi oklevéllel i rendelkezik és mégis fizikai I munkás maradt. Hasonlóképpen sokszínű a Kossuth-akna brigádjainak iskolai oktatáson kívül; mű veto ; dése is. Igaz, zömmel még -mindig a „hagyományos bri| gádművelődést” folytatják, j vagyis: sokhelyütt fizetéskor összeadják a fejenként 5—20 forintot és abból a családtagokkal együtt közös brigádkirándulást szerveznek. De nem egy izgalmas futballmeccs is született már. A brigádok csapatai összemérik erejüket, majd visszavágókat szerveznek és ez a viszonylag könnye- débb, fizikailag kötetlenebb mozgás hasznosan ellensúlyozza a bányászmunka nehéz, kötött mozgását. Gyakori a közös balatoni, harkányi kirándulás, amikor egész buszkaraván robog a brigádtagokkal. Biztató azonban, hogy önkéntes formában jelentkezett már a Kossuth-aknán a „művelődés felsőfoka” is. Van olyan brigád, ahol a 16 brigádtag közösen vásárol négy hangversenybérletet Ezzel egyszerre két tag megy el a feleségével valamelyik filharmóniai hangversenyre. Ez a tény önmagában is sokat mond. Hátha hozzávesszük a brigád műveltségi megoszlását: ketten fizikai munkát végző technikusok, 13-an nyolc általánost végeztek és egy nem fejezte még be az álta’?- s iskola nyolcadik osztályát. Egyszer egy hangversenyszervező azt hitte egy ilyen brigí ról, hogy valamennyi tagja irodában dolgozik és legalább érettségije van mindegyiknek. A Kossuth-aknán tehát a szocialista brigádmozgalom segítségével is érlelődik az új művelt munkástípus Emellett az örömteli jelenség mellett mindössze egyetlen kívánságot lehetne elmondani: jó lenne egyszer ötletes módszerrel megvizsgálni ennek a műveltségnek a hatásfokát. Esetleg még annyit: nem ártana még több ötlet, segítség a brigádok, a Kossuth-akna szakszervezeti bizottsága számára, hogy ez a törekvés könnyebben kibontakozhassék. Földessy Dénts A *
