Dunántúli Napló, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-08 / 211. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XXII. ÉVFOLYAM, 211. SZÁM Ara 50 FILLÉR 1965. SZEPTEMBER 8., SZERDA Termelékenység és béralap 4 termelékenység emelé- se és a béralap felhasználása két igen fontos és ugyanakkor egybefüggő gazdasági tényező minden vállalatnál. Ha e két nagyon fontos tényezőt vizsgáljuk a mögöttünk lévő fél év eredményei alapján, akkor eredményekről lehet számot adni. Időközben már ismertté vált a hivatalos statisztikai jelentés, amely szerint a termelés emelkedésének 56 százaléka a termelékenységből eredt a pécsi és a baranyai vállalatoknál. Ez igen jelentős, különösen akkor, ha figyelembe vesszük az ezzel kapcsolatos magyarázatot is, ami a termelékenység' ilyen mértékű emelkedését a tervben előírtakhoz viszonyítva megfelelőnek tartja. A béralapnál ugyanekkor a féléves mérleg megtakarításról számol be, méghozzá 13 és fél millió forintnyi összegben. Ez is eredmény abban az értelemben, hogy termelékenyeb lett a munka, hogy kevesebb bér kifizetésével több értéket állítottak elő, hogy kevesebb munkaerő fel- használásával teljesítették a tervben meghatározott feladatokat. Eredmény ez olyan szempontból is, hogy kevesebb volt a túlóra, a vasárnapi műszak. A munka jobb szervezése, kevesebb állásidő is meghúzódik a béralap megtakarítása mögött. Amikor ismételjük, hogy ez igen jelentős eredméuy, érdemes megvizsgálni a dolog másik oldalát is. Ez azt mutatja, hogy a vállalatok egy részénél nem merik felhasználni a megtakarított béralap meghatározott százalékát a munkások premizálására, vagy másként szólva céljutalmak kitűzésére. Pedig van egy rendelkezés, amely arról szól, hogy ott, ahol a tervfeladatokat, a munkával kapcsolatos tennivalókat kevesebb munkaerővel elvégzik, a megtakarított munkabér 50 százalékát a munkások premizálására fel lehet használni. ' z a rendelkezés az anyagi érdekeltséget messzemenően figyelembe veszi. Jelenleg az a probléma, — ismételve, — hogy több vállalatnál nem merik ezt alkalmazni. Hosszú és nehéz lenne kinyomozni ennek mindenféle részlet okát, de aligha vagyunk távol a valóságtól, ha az okok között a lehetőség nem ismerését vagy a bátortalanságot említjük. Kár, hogy ez így van. Ugyanis van több pécsi és megyei vállalat és példa, hogy nagyszerű eredményeket lehet elérni az anyagi ösztönzésnek ezzel a módjával a terv teljesítésében. Egyet említünk csak a sok közül, a Közúti Igazgatóságét, ezen belül is a szigetvári útépítést, ahol rendkívül nehéz talajviszonyokat leküzdve, kevesebb munkaerővel határidőre elvégezték a munkát és ezzel nemcsak a munka készült el, de jelentős anyagi értékeket mentettek meg az út mellett lévő házak állagának megóvásával. Ezt a munka jó szervezésén túl úgy érték el, hogy amennyivel kevesebb munkás végezte el a munkát, a megtakarított bér 50 százalékát megkapták prémiumként. Ilyen példa van még ezen kívül is. El akarjuk kerülni a félreértéseket és azért hangsúlyozzuk a következőket: Nem arról van szó, hogy kötelező EJ A pakisztáni légvédelem 24 gépet megsemmisített A pakisztáni rádió bejelentette, hogy az indiai légierő gépei kedden bombatámadást intéztek Rawalpindi ellen, s további „ki nem provokált támadásokat” hajtottak végre Karachi, Dacca és Chittagong ellen is. A kapisztáni rádió azt állítja, hogy a légvédelem 24 indiai gépet megsemmisített. (Előző nap pakisztáni részről másik 22 gép megsemmisítését jelentették). A hadműveletekről és a légitámadásokról az indiai hadügyminisztérium szóvivője is nyilatkozatot tett közzé kedden délelőtt. Az indiai közlemény szerint indiai gépek megtámadták a Nyugat-Pa- kisztán Sialkot övezetében levő Sargodha légitámaszpontot és ott erős ellenállásra találtak. Indiai gépek, mint a hadügyminisztérium közölte, ezenkívül az éjszaka folyamán bombázták a Rawalpindi közelében levő Chaklala légitámaszpontot is. Az indiai közlés említést tesz arról is, hogy a pakisztáni haderő kedden hajnalban Kasmír Chamb szektorában „tank-mentő expedíciót” indított, traktorokat vonultatott fel, hogy elszállítsa a megsemmisített, illetve megrongált Patton és Sherman típusú harckocsikat. Az indiai erők — közölte a szóvivő — „tovább javították helyzetüket” Kasmír Haji Pir szektorában, s innen öt kilométernyire nyugatra, elfoglaltak egy újabb pakisztáni állást, a pakisztáni ellentámadásokat pedig meghiúsították. Az egyéb szárazföldi hadműveletekről szólva az indiai hadügyminisztérium megjegyzi, hogy az indiai haderők az elmúlt órákban „fokozódó ellenállásba” ütköztek, heves harcok folynak Lahore-tól északra, a Ravi-folyó egyik hírjának körzetében. Indiai részről azt is bejelentették, hogy a hétfői nap folyamán lelőttek kilenc amerikai gyártmányú pakisztáni gépet, megsemmisítettek sok tankot és páncélgépkocsit. A nyilatkozatból kitűnik, hogy kedden a reggeli órákban újabb pakisztáni ejtőernyősöket dobtak le Punjab állam területére, pakisztáni gépek az állam legnagyobb városának, Amritsarnak lakott területeit, továbbá a calcuttai Kalaikunda légitámaszpontot bombázták, s ezzel „a konfliktust kiterjesztették a keleti szektorra is". Az AP hírügynökség szerint az újabb pakisztáni ejtőernyős bevetések célja az, hogy 150 kilométernyire az indiai front mögött, tönkretegyék az indiai utánpótlást szolgáló útvonalakat és távközlési vonalakat. Mint már jelentettük, Phut- to pakisztáni külügyminiszter üzenetben fordult a Biztonsági Tanács elnökéhez és több ország kormányához, haladéktalan és hatékony akciót sürgetve az „indiai agresszió” megállítására. Konzultáció a megyei pártbizottságon Nemes Dezső elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Párttörténeti Intézet főigazgatója kedden délelőtt konzultációt tartott Pécsett, a megyei pártbizottság nagytermében. Az időszerű kérdésekre válaszolva ismertette a nemzetközi munkásmozgalom jelenlegi helyzetét, a görögországi, vietnami és dominikai válság aktuális eseményeit, valamint hazánk belpolitikai életének főbb jellemzőit. A konzultáció után Nemes Dezső elvtárs, a megyei pártbizottság vezetőjének társaságában rövid városnézésen vett részt, majd Mohácsra utazott, ahol a Farostlemezgyár munkájával ismerkedett. Ezután a Bólyi Állami Gazdaság bári baromfi- telepére látogattak. A zobáki bányászok sikerrel küzdenek meg a természeti erőkkel Az ország legnagyobb és legkorszerűbb bányája, a komlói Zobák-akna kitűnő minőségű, kokszolható feketeszenéből az elmúlt évben kezdte visszafizetni a népgazdaságnak az építésére fordított több mint egymilliárd forintot. A kezdet nehéz volt. Tavaly ilyenkor sújtólégrobbanás akasztotta meg a munkát, ez év elején pedig olyan fejtési tűz keletkezett, hogy egyetlen termelő munkahelye sem maradt a bányának. Ezután minden erőt új fejtések előkészítésére kellett fordítani, ami természetesen a széntermelésMost kell b az állatok téli takarmányát Még 300 hold fővetésű silónövény vár betakarításra a szigetvári járásban A vetést előkészítő talajmunkákat nagy lendülettel végzik a szigetvári járásban. Különösen jól haladnak vele a patapoklosi, a nag/dob- szai, a somogyapáti és a szentlászlói tsz-ekben. Mind között a legjobb a patapoklosi közös gazdaság, anol szeptember 4-ig már 81 holdon elvetették az őszi árpát. Jelenleg a silózás és a trágyahordás leköti az erőgéppark egy részét, s így nem jut elegendő gép a talajmunkákra. Ezért feltétlenül szükséges, hogy jobban kihasználják a gépeket a járás szövetkezetei. Kétműszakosra 75 gépel terveztek, de csak 45 dolgozik. A botykapeterdi tsz vezetői belátták ennek fontosságát, s ők már áttértek a két műszakra. A kombájnok leállásával lehetőség nyílik valamennyi termelőszövetkezetben két műszakok szervezésére. Különösen fontos ez az ibafai, a mozsgói és a zádori szövetkezetekben. A járásban 38 tsz-erőgép áll alkatrészhiány miatt. Sajnos, a járási tanács fokozott erőfeszítése ellenére sem sikerült eddig a gépekhez szükséges alkatrészeket beszerezni. Szorgalmazza a járási tanács mezőgazdasági osztálya a vetőmagok tisztítását. Hangsúlyozzák. hogy nem nevezhető magtisztításnak a cséplőgépen történő egyszerű át- eresztés. A tsz-ek nem rendelkeznek mindenütt, megfelelő vetőmagtisztítóval, ezért fontos, hogy egymást — bértisztítás formájában — kisegítsék. Takarmánypótlésra, illetve a szükséglet biztosítására kiemelt feladatként kezelik a silózást. A járás területén 837 hold fővetésű silótakarmány volt, ebből augusztus 31-ig 538 holdat takarítottak be. Ezzel kapcsolatban valameny- nyi termelőszövetkezetben helyszíni ellenőrzést tartottak és megállapították, hogy a fővetésű és másodvetésű silótakarmányon kívül mennyi kukoricaszárat kell még lesilózni az állatok téli takarmányozása érdekében. Jól dolgoznak a silózás érdekében a rózsafai, a patapoklosi, a somogyhárságyi, a somogyapáti és a szigetvári termelőszövetkezetek. Ugyanakkor továtob kell fokozni a munkát a szentdénesi. a nagy- peterdi és a boldogasszonyfa: tsz-ekben. Ehhez a megfelelő intézkedéseket és a szükséges segítséget megadja a járási tanács mezőgazdasági osztálya. A mohácsi járásban 50 százalékra állnak a silózással. A kölkedi termelőszövetkezet befejezte, a dunaszekcsői rövidesen végez ezzel a munkával. Gyengén halad a siló- zág Kisnyárádon, Majson és Dánycsókon. Általában az a tapasztalat, hogy a mohácsi járás termelőszövetkezetei jól megszervezték a silózást. Magasított pótkocsikkal szállítják a takarmányt és kötéllel húzzák le. Valamennyi tsz elkészítette a takarmánymérleget és ennek megfelelően silóznak. A silóbetakarítással egyidőben folyik a talajmunka is. Az ősziek alá 19 500 holdat kell felszántani, s ebből 7100 hold elkészült. Az őszi keveréket és a rozsot már vetik és várják a búzavetőmagot. Ehhez a cserekenyérgabonát már leadták a termelőszövetkezetek, a saját vetőmagot pedig levizsgáztatták. A csiiázási százalék igen jó: 92—96 százalék. A mohácsi Uj Barázda Termelőszövetkezetben két helyen kezdték meg egyszerre a silóbetakarítást.. A szigeten egy 50 holdas táblával ma végeznek. ben nem jelentkezett. Az üzemek sorában hónapokon át az utolsó helyen álltak komoly adóssággal. A kétezer zobáki bányász összefogása, szorgalma az év második felére fordulatot hozott az üzem életében. A bajban összekovácsolódott emberek, műszakiak és fizikai dolgozók egyaránt arra törekedtek, hogy a termelés feltételeinek megteremtése mellett olyan eljárásokat, módszereket találjanak, amellyel úrrá tudnak lenni a ’bánya kedvezőtlen természeti adottságain, elsősorban a legnagyobb veszélyt jelentő tűzön. A kutatási osztály szakembereinek segítségével nagyhatású vegyszeres kezeléssel, továbbá az országosan is figyelmet keltett pernyeiszapolással ez sikerült. Bár a tűzveszély fennáll, bárhol jelentkezik, egy órán belül lakolizálni tudják, s a termelés zavartalanul folyhat. Javították a szellőztetést is, mivel a hűtéssel ugyancsak hatásosan tudnak védekezni a felmelegedés és tűzképződés ellen. A bánya több mint félezer mé'er mélységben levő legnagyobb fejtésében megduplázták a lejuttatott friss levegőt; Ebből a fejtésből 90 vagon szén kerül naponta felszínre. Jelenleg három termelőhelye van az aknának, de szeptember második felére a negyedik is üzemképes lesz. A zobáki bányászok lelki- ismeretes, nemegyszer áldozatos munkájának eredménye, hogy július óta rendszeresen teljesítette, illetve túlteljesítette tervét az üzem. így a mecseki szénmedence bányái közötti vetélkedőben az utolsó helyről az élre tört Augusztusban végig tartották elsőségüket. A „talpraállás” egyben azt jelentette, hogy a második félévben gyűjtött többlét szénből háromezer tonnával csökkentették az első félévi adósságot. A szeptember már kevesebb szerencsével kezdődött. Remélhetőleg azonban a hónap további részében ismét „magukra találnak” a zobáki bányászok. felhasználni a megtakarított béralap 50 százalékát és főleg nem arról, hogy bármelyik vállalatnál is látszat okokat keresnek célprémiumok kitűzésére. Az okot a terv teljesítése, a gazdaságosság adhatja meg. Ezt min denütt, a vállalat körülményeinek részletes vizsgálata után lehet eldönteni, hogy van-e alapos ok rá, hogy a népgazdaság érdekeinek megfelelően történik-e. E döntésre a vállalatok vezetői jogosultak. Az ilyen döntésektől még idegenkedés tapasztalható a gazdasági vezetők egy részénél. Oktalan ez a tartózkodás, hiszen az anyagi ösztönzésnek többféle módja van, amivel évek óta jól és mind jobban élnek a gazdasági vezetők. Ezeknél is, a béralap- megtakarítás egy részének felhasználásánál Is egy a döntő: Munka, elvégzett munka legyen a kifizetésre kerülő prémium mögött. Ne feledjük el, hogy a több mun káért több bér jár. Ez a szocializmus alaptörvényének igen fontos tétele. Az elmúlt félévben azon- ■ ® ban nem mindenütt takarítottak meg béralapot és nem mindenütt emelkedett a termelékenység sem a tervezettnek megfelelően. Tizenöt vállalatnál két és fél millió forinttal lépték túl a béralapot, amit ellenkező okok idéztek elő, mint azoknál a vállalatoknál, ahol a megtakarítás történt. Ezeken a helyeken viszont azt kell az illetékes gazdasági vezetőknek megvizsgálniok, hogy milyen okok miatt történt a béralap túllépés, van-e mögötte termelési érték és ezek ismeretében kell megtenniök a szükséges intézkedéseket. ( « é Hordják a szervestrágyát a szalántai Hunyadi Termelőszövetkezetben. Szemelyácz Mihály cs Sztanics János pótkocsis Zetorokkal hordják a trágyát a hetven holdas táblára, melybe jövőre cukorrépa kerül.