Dunántúli Napló, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-08 / 211. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XXII. ÉVFOLYAM, 211. SZÁM Ara 50 FILLÉR 1965. SZEPTEMBER 8., SZERDA Termelékenység és béralap 4 termelékenység emelé- se és a béralap felhasz­nálása két igen fontos és ugyanakkor egybefüggő gaz­dasági tényező minden vál­lalatnál. Ha e két nagyon fontos tényezőt vizsgáljuk a mögöttünk lévő fél év ered­ményei alapján, akkor ered­ményekről lehet számot adni. Időközben már ismertté vált a hivatalos statisztikai jelen­tés, amely szerint a terme­lés emelkedésének 56 száza­léka a termelékenységből eredt a pécsi és a baranyai vállalatoknál. Ez igen jelen­tős, különösen akkor, ha fi­gyelembe vesszük az ezzel kapcsolatos magyarázatot is, ami a termelékenység' ilyen mértékű emelkedését a terv­ben előírtakhoz viszonyítva megfelelőnek tartja. A béralapnál ugyanekkor a féléves mérleg megtakarítás­ról számol be, méghozzá 13 és fél millió forintnyi összeg­ben. Ez is eredmény abban az értelemben, hogy terme­lékenyeb lett a munka, hogy kevesebb bér kifizetésével több értéket állítottak elő, hogy kevesebb munkaerő fel- használásával teljesítették a tervben meghatározott fel­adatokat. Eredmény ez olyan szempontból is, hogy keve­sebb volt a túlóra, a vasár­napi műszak. A munka jobb szervezése, kevesebb állás­idő is meghúzódik a béralap megtakarítása mögött. Amikor ismételjük, hogy ez igen jelentős eredméuy, érdemes megvizsgálni a do­log másik oldalát is. Ez azt mutatja, hogy a vállalatok egy részénél nem merik fel­használni a megtakarított béralap meghatározott száza­lékát a munkások premizá­lására, vagy másként szólva céljutalmak kitűzésére. Pedig van egy rendelkezés, amely arról szól, hogy ott, ahol a tervfeladatokat, a munkával kapcsolatos tenni­valókat kevesebb munkaerő­vel elvégzik, a megtakarított munkabér 50 százalékát a munkások premizálására fel lehet használni. ' z a rendelkezés az anyagi érdekeltséget messzemenően figyelembe veszi. Jelenleg az a problé­ma, — ismételve, — hogy több vállalatnál nem merik ezt alkalmazni. Hosszú és nehéz lenne kinyomozni en­nek mindenféle részlet okát, de aligha vagyunk távol a valóságtól, ha az okok között a lehetőség nem ismerését vagy a bátortalanságot említ­jük. Kár, hogy ez így van. Ugyanis van több pécsi és megyei vállalat és példa, hogy nagyszerű eredményeket lehet elérni az anyagi ösz­tönzésnek ezzel a módjával a terv teljesítésében. Egyet em­lítünk csak a sok közül, a Közúti Igazgatóságét, ezen belül is a szigetvári útépí­tést, ahol rendkívül nehéz talajviszonyokat leküzdve, kevesebb munkaerővel határ­időre elvégezték a munkát és ezzel nemcsak a munka készült el, de jelentős anya­gi értékeket mentettek meg az út mellett lévő házak ál­lagának megóvásával. Ezt a munka jó szervezésén túl úgy érték el, hogy amennyivel kevesebb munkás végezte el a munkát, a megtakarított bér 50 százalékát megkapták prémiumként. Ilyen példa van még ezen kívül is. El akarjuk kerülni a félre­értéseket és azért hangsú­lyozzuk a következőket: Nem arról van szó, hogy kötelező EJ A pakisztáni légvédelem 24 gépet megsemmisített A pakisztáni rádió bejelen­tette, hogy az indiai légierő gépei kedden bombatámadást intéztek Rawalpindi ellen, s további „ki nem provokált támadásokat” hajtottak végre Karachi, Dacca és Chittagong ellen is. A kapisztáni rádió azt állítja, hogy a légvédelem 24 indiai gépet megsemmisí­tett. (Előző nap pakisztáni részről másik 22 gép megsem­misítését jelentették). A hadműveletekről és a lé­gitámadásokról az indiai had­ügyminisztérium szóvivője is nyilatkozatot tett közzé ked­den délelőtt. Az indiai közle­mény szerint indiai gépek megtámadták a Nyugat-Pa- kisztán Sialkot övezetében le­vő Sargodha légitámaszpontot és ott erős ellenállásra talál­tak. Indiai gépek, mint a hadügyminisztérium közölte, ezenkívül az éjszaka folyamán bombázták a Rawalpindi kö­zelében levő Chaklala légitá­maszpontot is. Az indiai köz­lés említést tesz arról is, hogy a pakisztáni haderő kedden hajnalban Kasmír Chamb szektorában „tank-mentő ex­pedíciót” indított, traktorokat vonultatott fel, hogy elszállít­sa a megsemmisített, illetve megrongált Patton és Sher­man típusú harckocsikat. Az indiai erők — közölte a szóvivő — „tovább javították helyzetüket” Kasmír Haji Pir szektorában, s innen öt kilo­méternyire nyugatra, elfoglal­tak egy újabb pakisztáni ál­lást, a pakisztáni ellentáma­dásokat pedig meghiúsították. Az egyéb szárazföldi hadmű­veletekről szólva az indiai hadügyminisztérium megjegy­zi, hogy az indiai haderők az elmúlt órákban „fokozódó ellenállásba” ütköztek, heves harcok folynak Lahore-tól északra, a Ravi-folyó egyik hírjának körzetében. Indiai részről azt is bejelentették, hogy a hétfői nap folyamán lelőttek kilenc amerikai gyárt­mányú pakisztáni gépet, meg­semmisítettek sok tankot és páncélgépkocsit. A nyilatkozatból kitűnik, hogy kedden a reggeli órák­ban újabb pakisztáni ejtőer­nyősöket dobtak le Punjab ál­lam területére, pakisztáni gé­pek az állam legnagyobb vá­rosának, Amritsarnak lakott területeit, továbbá a calcuttai Kalaikunda légitámaszpontot bombázták, s ezzel „a kon­fliktust kiterjesztették a ke­leti szektorra is". Az AP hírügynökség szerint az újabb pakisztáni ejtőernyős bevetések célja az, hogy 150 kilométernyire az indiai front mögött, tönkretegyék az in­diai utánpótlást szolgáló útvo­nalakat és távközlési vonala­kat. Mint már jelentettük, Phut- to pakisztáni külügyminiszter üzenetben fordult a Biztonsági Tanács elnökéhez és több or­szág kormányához, haladékta­lan és hatékony akciót sür­getve az „indiai agresszió” megállítására. Konzultáció a megyei pártbizottságon Nemes Dezső elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Párttörténeti In­tézet főigazgatója kedden dél­előtt konzultációt tartott Pé­csett, a megyei pártbizott­ság nagytermében. Az idősze­rű kérdésekre válaszolva is­mertette a nemzetközi mun­kásmozgalom jelenlegi hely­zetét, a görögországi, vietna­mi és dominikai válság ak­tuális eseményeit, valamint hazánk belpolitikai életének főbb jellemzőit. A konzultá­ció után Nemes Dezső elvtárs, a megyei pártbizottság veze­tőjének társaságában rövid városnézésen vett részt, majd Mohácsra utazott, ahol a Fa­rostlemezgyár munkájával is­merkedett. Ezután a Bólyi Ál­lami Gazdaság bári baromfi- telepére látogattak. A zobáki bányászok sikerrel küzdenek meg a természeti erőkkel Az ország legnagyobb és legkorszerűbb bányája, a kom­lói Zobák-akna kitűnő minő­ségű, kokszolható feketeszené­ből az elmúlt évben kezdte visszafizetni a népgazdaság­nak az építésére fordított több mint egymilliárd forintot. A kezdet nehéz volt. Tavaly ilyenkor sújtólégrobbanás akasztotta meg a munkát, ez év elején pedig olyan fejtési tűz keletkezett, hogy egyetlen termelő munkahelye sem ma­radt a bányának. Ezután min­den erőt új fejtések előkészí­tésére kellett fordítani, ami természetesen a széntermelés­Most kell b az állatok téli takarmányát Még 300 hold fővetésű silónövény vár betakarításra a szigetvári járásban A vetést előkészítő talaj­munkákat nagy lendülettel végzik a szigetvári járásban. Különösen jól haladnak ve­le a patapoklosi, a nag/dob- szai, a somogyapáti és a szentlászlói tsz-ekben. Mind között a legjobb a patapok­losi közös gazdaság, anol szep­tember 4-ig már 81 holdon elvetették az őszi árpát. Jelenleg a silózás és a trá­gyahordás leköti az erőgép­park egy részét, s így nem jut elegendő gép a talajmun­kákra. Ezért feltétlenül szük­séges, hogy jobban kihasználják a gé­peket a járás szövetkezetei. Kétműszakosra 75 gépel terveztek, de csak 45 dol­gozik. A botykapeterdi tsz vezetői belátták ennek fon­tosságát, s ők már áttértek a két műszakra. A kombájnok leállásával le­hetőség nyílik valamennyi termelőszövetkezetben két műszakok szervezésére. Külö­nösen fontos ez az ibafai, a mozsgói és a zádori szövet­kezetekben. A járásban 38 tsz-erőgép áll alkatrészhiány miatt. Sajnos, a járási tanács fokozott erőfeszítése ellenére sem sikerült eddig a gépek­hez szükséges alkatrészeket beszerezni. Szorgalmazza a járási ta­nács mezőgazdasági osztálya a vetőmagok tisztítását. Hang­súlyozzák. hogy nem nevez­hető magtisztításnak a cséplő­gépen történő egyszerű át- eresztés. A tsz-ek nem ren­delkeznek mindenütt, megfe­lelő vetőmagtisztítóval, ezért fontos, hogy egymást — bér­tisztítás formájában — kise­gítsék. Takarmánypótlésra, illetve a szükséglet biztosítására ki­emelt feladatként kezelik a silózást. A járás területén 837 hold fővetésű silótakarmány volt, ebből augusztus 31-ig 538 holdat takarítottak be. Ez­zel kapcsolatban valameny- nyi termelőszövetkezetben helyszíni ellenőrzést tartot­tak és megállapították, hogy a fővetésű és másodvetésű silótakarmányon kívül mennyi kukoricaszárat kell még lesilózni az állatok téli takarmányozása érdekében. Jól dolgoznak a silózás érde­kében a rózsafai, a patapok­losi, a somogyhárságyi, a so­mogyapáti és a szigetvári ter­melőszövetkezetek. Ugyanak­kor továtob kell fokozni a munkát a szentdénesi. a nagy- peterdi és a boldogasszonyfa: tsz-ekben. Ehhez a megfelelő intézkedéseket és a szükséges segítséget megadja a járási tanács mezőgazdasági osztá­lya. A mohácsi járásban 50 szá­zalékra állnak a silózással. A kölkedi termelőszövetkezet befejezte, a dunaszekcsői rö­videsen végez ezzel a mun­kával. Gyengén halad a siló- zág Kisnyárádon, Majson és Dánycsókon. Általában az a tapasztalat, hogy a mohácsi járás termelőszövetkezetei jól megszervezték a silózást. Ma­gasított pótkocsikkal szállít­ják a takarmányt és kötéllel húzzák le. Valamennyi tsz el­készítette a takarmánymérle­get és ennek megfelelően si­lóznak. A silóbetakarítással egyidőben folyik a talajmun­ka is. Az ősziek alá 19 500 holdat kell felszántani, s ebből 7100 hold elkészült. Az őszi keveréket és a rozsot már vetik és várják a búza­vetőmagot. Ehhez a csere­kenyérgabonát már leadták a termelőszövetkezetek, a saját vetőmagot pedig le­vizsgáztatták. A csiiázási százalék igen jó: 92—96 százalék. A mohácsi Uj Barázda Ter­melőszövetkezetben két he­lyen kezdték meg egyszerre a silóbetakarítást.. A szigeten egy 50 holdas táblával ma vé­geznek. ben nem jelentkezett. Az üze­mek sorában hónapokon át az utolsó helyen álltak komoly adóssággal. A kétezer zobáki bányász összefogása, szorgalma az év második felére fordulatot ho­zott az üzem életében. A bajban összekovácsolódott em­berek, műszakiak és fizikai dolgozók egyaránt arra töre­kedtek, hogy a termelés felté­teleinek megteremtése mellett olyan eljárásokat, módszere­ket találjanak, amellyel úrrá tudnak lenni a ’bánya kedve­zőtlen természeti adottságain, elsősorban a legnagyobb ve­szélyt jelentő tűzön. A kuta­tási osztály szakembereinek segítségével nagyhatású vegy­szeres kezeléssel, továbbá az országosan is figyelmet kel­tett pernyeiszapolással ez si­került. Bár a tűzveszély fenn­áll, bárhol jelentkezik, egy órán belül lakolizálni tudják, s a termelés zavartalanul folyhat. Javították a szel­lőztetést is, mivel a hű­téssel ugyancsak hatásosan tudnak védekezni a felmele­gedés és tűzképződés ellen. A bánya több mint félezer mé'er mélységben levő legnagyobb fejtésében megdupláz­ták a lejuttatott friss levegőt; Ebből a fejtésből 90 vagon szén kerül naponta felszínre. Jelenleg három termelőhelye van az aknának, de szeptem­ber második felére a negyedik is üzemképes lesz. A zobáki bányászok lelki- ismeretes, nemegyszer áldo­zatos munkájának eredménye, hogy július óta rendszeresen teljesítette, illetve túlteljesí­tette tervét az üzem. így a mecseki szénmedence bányái közötti vetélkedőben az utolsó helyről az élre tört Augusz­tusban végig tartották elsősé­güket. A „talpraállás” egyben azt jelentette, hogy a máso­dik félévben gyűjtött többlét szénből háromezer tonnával csökkentették az első félévi adósságot. A szeptember már kevesebb szerencsével kezdődött. Re­mélhetőleg azonban a hónap további részében ismét „ma­gukra találnak” a zobáki bá­nyászok. felhasználni a megtakarított béralap 50 százalékát és fő­leg nem arról, hogy bárme­lyik vállalatnál is látszat okokat keresnek célprémiu­mok kitűzésére. Az okot a terv teljesítése, a gazdasá­gosság adhatja meg. Ezt min denütt, a vállalat körülmé­nyeinek részletes vizsgálata után lehet eldönteni, hogy van-e alapos ok rá, hogy a népgazdaság érdekeinek meg­felelően történik-e. E dön­tésre a vállalatok vezetői jo­gosultak. Az ilyen döntésektől még idegenkedés tapasztalható a gazdasági vezetők egy részé­nél. Oktalan ez a tartózko­dás, hiszen az anyagi ösztön­zésnek többféle módja van, amivel évek óta jól és mind jobban élnek a gazdasági ve­zetők. Ezeknél is, a béralap- megtakarítás egy részének felhasználásánál Is egy a döntő: Munka, elvégzett mun­ka legyen a kifizetésre ke­rülő prémium mögött. Ne feledjük el, hogy a több mun káért több bér jár. Ez a szo­cializmus alaptörvényének igen fontos tétele. Az elmúlt félévben azon- ■ ® ban nem mindenütt ta­karítottak meg béralapot és nem mindenütt emelkedett a termelékenység sem a ter­vezettnek megfelelően. Tizen­öt vállalatnál két és fél mil­lió forinttal lépték túl a bér­alapot, amit ellenkező okok idéztek elő, mint azoknál a vállalatoknál, ahol a megta­karítás történt. Ezeken a he­lyeken viszont azt kell az il­letékes gazdasági vezetőknek megvizsgálniok, hogy milyen okok miatt történt a béralap túllépés, van-e mögötte ter­melési érték és ezek ismere­tében kell megtenniök a szükséges intézkedéseket. ( « é Hordják a szervestrágyát a szalántai Hunyadi Termelőszövetkezetben. Szemelyácz Mi­hály cs Sztanics János pótkocsis Zetorokkal hordják a trágyát a hetven holdas táblára, melybe jövőre cukorrépa kerül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom