Dunántúli Napló, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-03 / 207. szám
SZEPTEMBER S>- rmplö 4M 3 Már a ma feladata megvetni a nagy gyár alapjait Szigetvár készülődik: Ágyúdörgés déli egytől este hét óráig Tv-közvetítés a budai pasa jóvoltából — Mennyit ért egy tehén 800 éve? — Vendégek Lengyelországból Evemként Ismétlődő gondok: az idénymunka megazerveaése és időjárás. E két tényező rendkívüli mértékben hat a Szigetvári Konzervgyár tevékenységére. E két problémán állhat vagy bukhat a terv teljesítése, még ha a tervezés olyannyira pontos is. Van kiút ebből a bizonytalanságból? Van, s pénz is van rá körülbelül háromszáz millió. Míg ez az összeg realizálódik, öt-hat esztendő eltelik. Es most? Szüct Irtván igazgató. — Nehéz volt * tavalyt esztendőnk, de az idei még rosszabb. Kevés nyersanyag, kevés munkás Néhány adat: az kleí terv 110 millió. A tervezett 43 vagon meggy helyett 7,5 vagon érkezett be. kajszi 40 vagon helyett 20, őszibarack 23 vagon helyett 10, zöldborsóból 200 helyett 100 vagon, de csak azért, ment másodvetettek, amire legalábbis a környéken zöldborsóban példa még nem volt. Uborka 130 helyett 100, paradicsom 370 helyett 250 vagon, paprikából szintén kevesebb érkezik be, mint tavaly. A nyersanyag azért nem érkezett be a kívánt mennyiségben, mert hűvös és esős volt a nyár eleje, továbbá a szigetvári járásban körülbelül 30 ezer holdat elvert a jég június 8-án. És persze a mohácsi-szigeti zöldséges területeket pusztította a feltörő talajvíz, így az árvíz okozta kiesést a megye más területeiről kellett és kell ma is pótolni a konzervgyár rovására. Ezek tehát az idei „lehetőségek”. amelyekből ha nem is 110, de legalább 85—90 millió forint értéket szeretnének előállítani úgy, hogy a termékeiket 60 százalékban exportálhassák. Milyen munkásgárda áll ehhez rendelkezésükre? Az üzem munkáslétszáma 570 fő, eh-» hez a szezanmyitáskor — június elején — fokozatosan fölvettek 400 idénymunkást. Jelentkező több volt, de.. ■ — Későn indultunk a nyersanyag feldolgozásával. Körülbelül egy hónapot késtünk az időjárás elcsúszása miatt és így érthető, hogy a jelentkezők zöme másutt vállalt állást. állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben és ecr'éb helyeken — mondja dr. Hompola György üzemgazdasági osztályvezető. — Jelenleg tehát munkaerőhiány van? — Most kellene nekünk ember. Korábban szakaszosan ahogy a természetes be- erés diktálja az ütemet, úgy érkezett be a nyersanyag, most pedig egyszerre nyakunkon van a szilva, paprika, paradicsom, uborka, zöldbab — mondja Földvári Gyula párttitkár. Sziics István igazgató: — Nem tudunk több munkaerőt szerezni, sőt ebből a négyszázból is vagy negyven diák néhány nap alatt kilépett, mert kezdődik a tanítás. Es még vagy negyven fő, többnyire asszony lépett ki ugyancsak az iskolaév kezdete miatt: otthon kell ma- radniok, mert az iskolásgye- rekekkel megnőnek napi gondjaik. A rekonstrukció mór megkezdődött A szezonális munkaerő foglalkoztatása azonban más problémákat is fölvet, amelyek ráadásul minden esztendőben ismétlődnek. A szezon- munkások egy része nincsen különösképpen rászorulva az üzemi keresetre, mert többnyire kétlakiak. Ezek „ha valamiért megharagszanak, egyszerűen kilépnek!” — mondja HompdLa György dr. — Közülük kerülnek ki a hiányzók, bumdizák, de felelősségre vonni őket, hatékonyan, alig lehet. A szezonmunkások egy része jóval kisebb teljesítményt nyújt, mint az üzem törzsgárdájához tartozó munkás: nem „szívügye” a termelés, másrészt szakképzettségük is alacsony vagy semmi, «— Ezek szerint a* idénymunkásokkal nem sokra megy az üzem — jegyzem meg. Az igazgató tiltakozik: — Ne értse félre. Mi a nehézségekről beszélünk, amit elmondtunk, az fennáll De a szezonmunkások kétharmadával nagyon meg vagyunk elégedve. Gondot az egyhar- mad okoz. A többiek általában minden évben jelentkeznek, ez az a réteg, amely hogy úgy mondjam, „törzsgárdáját“ képezik az idénymunkaerőnek. Mondok én önnek egy érdekes jelenséget: az egész évben foglalkoztatottak között akad nem tj egy olyan dolgozónk, aki — meglehetősen fegyelmezetlenül dolgozik, gyakran okoz telej- tet, hanyag, lusta. Magatartásuk abban gyökerezik, hogy gondolják „úgy sem bocsátanak el hiszen kit vegyenek fel helyettem, amikor még a szezonra sem tudják biztosítani a munkaerőt?” Nos hát, ezt a szellemet megszüntetjük. A szezonmunkások szerződése november elsejével lejár. De a legmegfelelőbbeket visszatartjuk és kicseréljük őket olyan régi gárdabeliekkel, akikre nincs szükségünk. Említettük, hogy a gyár rekonstrukcióját 1970-re hajtják végre folyamatosan — körülbelül 250—900 millió torint ráfordítással. Miben áll a rekonstrukció? Jelenleg az üzem évi termelése 1500 vagon áru. 1970-re 4500 vagon lesz. A gépi berendezést jóformán teljesen kicserélik. Most folyik már az 540 vagonos raktárterület alapozása, épül a 900 négyzetméter fűtőfelületű energiatéLep is. A félkész termékek fogadására — téli tárolásra — a jelenlegi befogadóképességet 600 vagonról 1800 vagonra növelik. És növelik a munká&Létszámot is 1650-re. Honnan veszik a munkaerőt? Ha most problémát okoz a nyári hónapokra néhány száz dolgozó toborzása, akkor hogyan érik el öt év alatt ezt a létszámnövekedést? A választ erre Dittrich József, a szigetvári járási pártbizottság titkára adta. Különböző szervek már korábban hozzáfogtak a lehetőségek felméréséhez. A konzervgyár munkaerő-problémáját a Szigetvári Cipőgyár szükségleteivel együtt kell megoldani, ugyanis a cipőgyárat is bővítik. Jelenleg a járás területéről naponta 1517 ember jár el munkába más járásba, de főleg Pécsre. Ezekből szakmunkás 657 férfi és 49 nő, segédmunkás 732 férfi és 79 nő. Főleg az utóbbiakra, vagyis a szakma nélküliekre lesz szüksége a két üzemnek, hiszen ezeket nem a szakma, hanem a kereset köti jelenlegi munkahelyükhöz, viszont a két üzemben szakmát kapnak és nem kell utazniok. A járáson belüli ingázó dolgozók száma 1205! Tehát ez is reális felfejlesztési forrás lehet. A szomszédos barcsi járásból is toborozhatnak körülbelül négy-ötszáz munkást. A konzervgyár felkészült már a műszaki káderek biztosítására is. Most évenként 150 ezer forintot fizetnek ki ösztöndíj fejében a jövő vegyészei, élelmiszeripari technikusai most még tanulnák, de a következő években fokozatosan lépnek be az üzembe. Most szeptemberben négy fiatal műszaki jelentkezett már munkára. Szűcs István: — A dolgozók zömét egész évben foglalkoztatjuk majd. Most a téli hónapokban W0 vagon zakuszkát állítunk elő, ezt a mennyiséget 1000 vagonra tudjuk emelni, tehát lesz munka. Százhúsz vagon vegyesbefőtt lenne a másik cikkünk, amelyet szintén télen konzerválunk. A nyersanyag is biztosítható A foglalkoztatás vagy s munkaerőáramlás okozta gondok így megszűnnek, de — a rekonstrukció még nem biztosítja az ideális időjárást 1— mondom az igazgatónak. — Közvetve igen! Elmondja, bogy zöldségtermelésre — a most bevezetett rendszer alapján — az üzem közvetlenül köthet szerződést a termelőszövetkezetekkel. Az állam csak meghatározott búzavetésterületet követel meg ezektől a termelőszövetkezetektől, a többi földterülettel szabadon rendelkeznek. Ha úgy látják, hogy a konzervgyárral kedvező szerződést köthetnek zöldségtermelésre, akikor megkötik. így az üzem biztosra tervezhet. — És a gyümölcs? — A jelenlegi gyümőlcsel- látási rendszer viszont nem alkalmas arra, hogy az 1970- es kapacitásunkat fedezzük. Az igaz. hogy a Zengőaljai, a Bikali és a Pécsi Állami Gazdaság, a mozsgói termelőszövetkezet és még több más szövetkezet már évekkel ezelőtt több ezer holdon elkezdte a gyümölcsfa-telepítést. A termés zömére igényt tant az ipar. De a gyümölcs- ellátást jelenleg Budapesten központilag irányítják aMÉK- en keresztül. A központi áru- terítés rendszere már eleve megköti a Baranya megyei MÉK kezét, elég gyakran okoz szállítási és határidőbeli zavarokat. Ezt a szervezetlenséget a konzervipar sínyli meg. Tehát a gyár rekonstrukciója önmagában még nem elég, korszerű üzem létesítését megelőzve számos ipari és mezőgazdasági érdeket kell szinkronba hozni. De van még idő rá, hogy az akadályokat elhárítsák az útból, csak idejében hozzá kell látni. — Egy évvel ezelőtt, ugyanezen a helyen tárgyalta meg a siklósi járási párt- vógrehajtóbizottság a vájsz* lói termelőszövetkezet gazdálkodását. Most újra erről tanácskozik a járási tanács végrehajtó bizottsága. Az elmúlt 12 hónap alatt gyökeres változások történtek a szövetkezetben. ÍGÉRETEK HELYETT TETTEK Így kezdte összefoglalóját Vida Sándor, a járási tanács végrehajtó bizottságának elnöke a vajsziói kul- túrotthonban. A „gyökeres változások” érzékeltetésére pedig több példát is felhozott. Elég megemlíteni, hogy tavaly a cukorrépa átlagtermése tíz mázsa volt a vajsziói határban. A burgonyából holdanként két mázsát szedtek fel ősszel, amikor 15 mázsa vetőmagot ültettek ki. A vezetés gyenge volt és öncélú. A volt elnök csak egyéni hasznát nézte, nemigen törődött a szövetkezettel, A tagság — látva a vezetés gyengeségét — elhanyagolta a közös munkát. Az elnök legfőbb teveAeny- | sége az volt, hogy saját fizetését minél magasabbra srófolja. Amikor erre figyelmeztették, még ő volt megsértődve. Éppen a legnagyobb dologidőben távozott el a szövetkezettől, magára hagyva az amúgyis nehézségekkel küszködő közös gazdaságot. Ez volt a helyzet, amikor Brachmann János átvette a tsz vezetését. Háromszázkilencvenkilenc. — Nem kerek szám, nem kívánkozik jubileumra, de a szigetváriak ezzel nem törődnek. A hagyomány az hagyomány, a Zrínyi-ünnepségnek mindig nagyszerűnek kell lennie. A vár védelmének háromiszázki lencven k illencedi k évfordulójára ezért most is lázasan készül a Zsellcség központja. A közönség érdeklődésében sem látszik, hogy vasárnap „csak” a háromszázkilencvenHatározott, néha kemény eszközökkel csinált rendet. Nehéz volt, mert a tagok könnyen odavágták: tavaly is ígértek, de nem volt semmi látszatja, az idén sem hiszünk el mindent. A régi vezetés által elhintett bizalmatlanság csak lassan oldódik feL De már dolgoznak a tagok. Már van munkamegbeszélés és brigádokban jelennek meg a földeken. A kezdet biztató. A végrehajtó bizottság elé terjesztett jelentésben olvastam: 25 forintos garantált munkabért vezettek be. Az őszinteség kedvéért ideirom, hogy az idén még állami támogatással, de a jó szervezés előrevetíti a megalapozott gazdálkodást. Már ezen a nyáron húsz holddal felemelték másodvetési tervüket, hogy a fejlődő állatállománynak elegendő takarmányt biztosítsanak. Fokozzák a műtrágyavásárlást, csak erre, több mint félmilliót költenek. Megkétszerezik a hízó alapanyag vásárlási tervüket. Legalább kétszáz süldőre van szükségük, hogy az éves hizlalás! tervüket teljesíthessék. így azután az állattenyésztésben már az idén kétszázezer forint többletbevételre számítanak. A számok mechanikus felsorolása mellett külön kell szólni a vajszlSi termelő- szövetkezet erősödő pártkilencedik évforduló lesz. Csak néhány név az előjegyzési könyvből: Celldömölk, Budapest, Eszék. Esztergom, Lengyelország. És persze á járásból rengetegen érkeznek majd, szinte valamennyi termelőszövetkezetből jön egy- egy csoport Molnár Imre megjegyzi: — Régi hagyomány, hogy a Zrínyi-Ünnepségekre mozsárlövéssel hívják a környező falvak lakóit. Most déli egy órakor szólal meg az szervezetéről. A tsz-vezetés igényli a pártszervezet mozgósító tevékenységét. Van is eredménye a jó együttműködésnek. A pártszervezet azon kívül, hogy taggyűléseken, pártvezetőségi üléseken is napirendi pontként tárgyalta a soron következő mezőgazdasági feladatokat, egyenként foglalkozott a tagsággal. Elsősorban azokkal, akik korábban nem jártak dolgozni a közösbe. Ennek eredményeként ugrásszerűen megnőtt a közös munkában résztvevők száma. KEZDEMÉNYEZ A PÁRTSZERVEZET A pártszervezet keményen felelősségre vonta a párttagokat. Kilenc párttagnak kellett számotadnia a pártvezetőség előtt: hogyan végzik a közös munkát? Az ilyen határozott fellépésnek köszönhető, hogy javult a munkafegyelem. A pártszervezet kezdeményezte és meg is valósította a munkaversenyt a traktorosok körében. Tekintélyüket úgy gyarapítják, hogy a legjobban dolgozó pártonkí- vüli tsz-tagokat meghívják a taggyűlésekre, a pártve- zetősóg ülésére, amikor fontos mezőgazdasági feladatot tárgyalnak és kikérik a véleményüket. Mind olyan lépés ez, ami csak tovább erősíti a termelőszövetkezet gazdasági ágyúdörgést, sokszoros erővel utánzó robbanás, majd utána két órakor kétszer, háromkor háromszor szólal meg, egészen este hétig, amikor hét „ágyúlövés" jelzi, hogy megkezdődik a tűzijáték és az esti program. — Néhány változás is lesz a műsorban — tájékoztat Me- cséry Lajos. — A kosárlabdi- mérkőzés délután négy óra helyett két órakor kezdődik, mégpedia nem a Zrínyi-kupáért, hanem NB 11-es mérkőzés lesz. A pécsi honvédzenekar helyett pedig a bajai jön. Ezért a térzene időpontja 14 óra helyett 15 óra. Oka! az osztrák—magyar meccs. Külön csemegének ígérkezik a numizmatikai kiáli-‘ósi Ezen szemelvényeket mutatnak be az Arpád-házj és a későbbi királyok pénzeiből, mégpedig szemléltető táblákkal. A tábláidon olvasható lesz. hogy például hány dénárt ért egy tehén mond luk 800 éve. és mennyit kértek egy lenedére való gyolcsért. De teljes anyaggal mutatok be a magyar pénzverést 1913- tól máig. Benne néhány ritkaság. amiből alig egy-két példány van a, világon. Közben egy gond jelentkezik: mi lesz. ha az osztrák— magyar meccs miatt elosy'-’k a közönség. Tévé kéne. de hová? Aztán megszületik °z ötlet. Az eevik bástyán tfw*k felirat: ..Allah keevel'»iZt*'i és a budai pasa pénzéből Vagyis: abból éoült ez a hártya. Most 1— a budai pasa só- voltából — egvik lőré^ővn*, kihelyezik a naev tévét Vi--’-* lássa a Tirínvi-tinnenséc t'rrt zönséve Is a meccset De még két-három ilven nvilvános +e- 1evfrtó+ elhelyeznek. Végül a vendéglátás felől érdeklődünk. — A belső várban ötezer embert lát vendégül az állami vállalat — mondja Molnár Imréné, az idegenforgalmi iroda vezetője. — De odakint a várfalon kívül a dunaszek- csői és a szigetvári fmsz is veri a sátrakat. vezetését, a párt tekintélyét a tsz-tagok körében. Az alapvető hibák megszűntek, de megmaradtak olyan hiányosságok, amelyek kijavítása tovább erősítheti a vajsziói termelőszövetkezetet. Ilyen a tsz-demokra- cia szigorú betartása, a küldöttgyűlések rendszeres és pontos megtartása. Erre külön felhívta a vezetőség figyelmét a járási tanács végrehajtó bizottsága. TANULT A JÁRÁS Ami pedig a siklósi járási tanács vezetőit illeti, a vajsziói termelőszövetkezet esetéből levonták a tanulságot: a vezetést kell megszilárdítani a termelőszövetkezetekben. A bajok forrása gyakran a vezetés gyengesége, liberalizmusa, vagy éppen a hozzáértés hiánya. Mindig itt kell kezdeni, lám Vajszlón csak a vezetőket cserélték ki, mégis javult a munka. Ugyanazok a tagok, akik egy évvel ezelőtt hátat fordítottak a közös munkának, most szorgalmasan dolgoznak. — Sok függ a helyes, szakszerű, ha kell kemény vezetéstől — mondotta Vida Sándor a vajsziói fordulattal kapcsolatban, majd hozzátette: — elsősorban a vezetés megszilárdításának köszönhetjük Vajszlón az egyéves eredményeket. És természetesen annak, hogy az alapjában szorgalmas, dologszerető népet megnyerték a közös feladatoknak. Gáldonyi Béla Rab Ferenc ÉRIK A SZILVA Szedik a szilvát a Pécs—szentlőrinci országutat szegélyező fákról. Újvári—Pisler-brigád naponta 170—180 ládát tölt 'meg szilvával. 1 Fordulat Vajszlón
