Dunántúli Napló, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-29 / 229. szám
IMS. SZEPTEMBER 29. napló 5 Harmincháromezer ember gondja Diákotthon keltene Somogy hárságy on és Molványhídon Sürgős intézkedésekre van szükség Szigetváron Dombok, földutak, istenháta mögötti kisközségek, puszták, az Andrássyak, Festetichek, Ziehyk és Biedermannok egykori birtokai — ez a szigetvári járás, élén a történelmi kisvárossal, amely tulajdonképpen most indult el a va rossá válás útján. Harmincháromezer ember lakik ezen a vidéken. Nyolc osztály egy teremben A járás kulturális állapotát és a legégetőbb kérdéseket is a „mélyről indulás” határozza meg. — Igen, nagyon mélyről indultunk — Piricsi Jánossal, a járási tanács elnökhelyettesével beszélgetünk. — Szinte hihetetlen, hogy mi mindent elértünk már, de megmaradt bajok, megoldatlan gondok még éppen elegendőek. Érthető, hogy bennünket elsősorban ezek érdekelnek. Az ember mindig előrenéz és nem a megtett úton örvendezik. Mégis, hadd mondjunk el egyetmást arról is, amire büsz kék lehetnek a szigetváriak. A gimnáziumból kitűnő arány bán jutnak főiskolára, egyetemekre a diákok. Az egy olvasóra jutó kötet — a Könyvtári statisztika legfontosabl és legjellemzőbb adata — a szigetvári járásban a legnagyobb: 20,3. (A megyei 18,4-es átlaggal szemben.) A járásban 7056 beiratkozott tagja van a könyvtáraknak. A jobbára régi istállókból kialakított, körzeti művelődési házak egyre jobb munkát végeznek. Itt-ott van már új kultútház is, KÖFA-ból, társadalmi összefogásból, valamelyes állami támogatásból. Becefán, Kisdobszán, Bánfán, Boldogasszonyfán már sikerült legalább a régit átalakítani, korszerűsíteni,' Nágydobszán és Szentlászlón már tartalékolják a pénzt művelődési házra. Rózsafa, Mozsgó, Nagy- peterd különösen kiemelkedik, honismereti gyűjtőmunkával, kiállításokkal, kézimunka szakkörökkel, és azzal, hogy állandó, biztos előadógárdát sikerült kialakítaniuk, amely az ismeretterjesztést elviszi a körzet távolabbi községedbe íe. De a járásban 49 községi tanácsot tartanak nyilván, s emellett ott vannak a puszták, az egészen apró települések. A községek szinte mind 1000 lakoson aluliak. Az útviszonyok rosszak. Vitorákpusztán 1—8 osztályos, vagyis teljesen osztatlan iskola működik. Nyolc osztály — mindegy, hogyegy- egy „osztály” csak 1—2 gyereket jelent — tanul egy teremben, egy tanítóval; A járásnak 62 általános iskolája van, ebből 14 körzet: iskola. És még az utóbbiak közül is három helyen osztatlan a felső tagozat. Kollégium kell A kulturáltság fokát végső soron az iskolákon keresztül lehet legjobban lemérni; És ha kulturális fejlődésről beszélünk, vagyis az emberek műveltségének emeléséről, első helyen feltétlenül az iskolázottságnak kell szerepelnie. S az önmagában nem elég, hogy a nyolc osztályt a gyerekek nagy többsége elvégzi, hanem az sem közömbös, hogy mit nyújt az a nyolc osztály. Olyan iskolában, ahol négy vagy nyolc osztályra jut egy tanító, sem lehetőségük, sem idejük nincs a gyerekeknek ahhoz, hogy azt a bizonyos alapműveltséget és jártasságot. amelyet az általános iskolának nyújtania kell, megszerezzék. — A bejárási lehetőségeket kimerítettük — mondja az elnökhelyettes. Vagyis ahol autóbusz, vonat vagy más jármű akadt, ott „bekörzetesí tették” a gyerekeket. Vannak azonban vidékek. ahol ez megoldhatatlan A már említett Vitorákpuszta kb. 9 kilométerre van a so- mogyhárságyi körzeti iskolától, de az úttalan utakon legföljebb gyalog mehetnének a gyerekek. Dióspuszta, ahol van külön alsó- és felsőtagozat, ugyanilyen helyzetben van. Ibafán viszont, ahol szintén ilyenek a terepviszonyok eleinte társadalmi összefogásból, KÖFA-ból. majd állami támogatásból már kialakították a diákotthont. Más megoldás ezeken a helyeken nincs. A hárságyl körzet égető gondját pedig viszonylag egyszerűen meg lehetne oldani. A volt Zichy-kastély, a járási tanács véleménye szerint nincs kihasználva, a Görös- galli Állami Gazdaság üzemegységének irodája van benne, néhány alkalmi lakó, olykor ideiglenes munkásszállás. A kastély éppen megfelelő lenne kollégiumnak. Az egykori nagy vívótermet már megszerezték a közelben lévő iskola tornaterméül. A tárgyalások régóta folynak, de az állami gazdaság kétmillió forintot emleget. A járási tanács nem tud ennyit adni. 140 felsótagözato« tanulóról van szó. Sürgős segítségre volna szükség, mert a kollégium kell. A másik nehéz vidék gondját a szintén régen emlegetett molványhídi diákotthon oldaná meg; — Ha ez a két kollégium megvalósulna — ez a tanács vezetőinek véleménye —, akkor a járásban az általános iskola végre az lenne, aminek lennie kell. Hogy történhetett visszaesés? Végül pedig maga Szigetvár is egészen súlyos iskolagondokkal küzd. 1952-ben a 670 általános iskolai tanulóra 22 tanterem jutott. Ma 1300 gyerek jár az általános iskola 18 tantermébe. Hogyan történhetett ez a visszaesés? Úgy, hogy Szigetváron a felszabadulás előtt egy népiskola és egy polgári működött. A polgári helyett később gimnáziumot létesítettek, s így a polgári iskola tantermei elvesztek az általános iskola számára, amely mindössze négy tantermet kapott azóta. A tanulók száma pedig egyre nő. Tíz-tizenöt kilométeres körzetből járnak be a diákok s Szigetvár lakossága is gyarapodott. A kis helyre zsúfolt hatalmas gyerektömeg helyzetéről némi fogalmat akkor alkothatunk, ha a tantermen kívül mást is megnézünk. Tornaterem nincs, jó időben az udvaron, rossz időben a folyosón tornáznak a gyerekek. A volt csendőrlaktanya istálló részéből alakították ki a g’mná- zium leány-diákotthonát (a fiúknak nincs!), s itt van az általános iskola) napközi három csoportja, 120 gyerek, azaz az étkezési időben 160. A negyedik napközis csoport az úttörő-csapatotthönbam, egy kis teremben kapott helyet. A Zárda utca 2. szám alatti épület földszinti részét, amely valamikor oktatási célokat szolgált, teljesen elvették lakásoknak. A lakáshiány érthető, nemcsak Szigetvár lakosságának növekedése, az iparosodás miatt, hanem azért is, mert az egykori cselédhá- zak, viskók lakóinak valóban lakást kellett és kell biztosítani. De azért azt is be kell látni, hogy az iskoláknak ez az állapota nem tartható sokáig. Talán hatalmas beruházások nélkül is lehetne megoldásit találni. Hallatna Erzsébet A MAGSAK RADIO MŰSOR-SZÍNHÁZ-MOZI ! Nemzetközi förténészltonnresszus Bécsien Érdekes baranyai dokumentum az udvari kamarai levéltárban pécsi stűdiO-javak 1965. szept. 29-i, szerdai műsora a 223.8 m középhullámon 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Falusi hétköznapok. — Összeállítás. A tartalomból: Kihasználják az időt és a gépet. Tudósítóink jelentik. — Dráva menti népdalok. — Aktuális témák. — Uj a mezőgazdaságban. — Bordalok. 18.00: Német nyelvű műsor: Ifjúsági műsor. — Zenés összeállítás. 18.30: Magyar nyelvű műsor: Tánczene. 18.45: Diákok albérletben. — Riportműsor. I. rész. 18.55: Psota Irén és Bilicsi Tivadar énekel. 19.10: Dél-dunántúli híradó. 19.25: A néphadsereg napja. 19.30: Verbunkosok, csárdások. 19.45: Sporthiradó. 20.00: Műsorismertetés. Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Lear király (este 7 órakor). Csortos-bérlet. MOZI Park: Előttünk jártak (szv., 4, 6) . A vasszűz (szv., szi., 8). Petőfi: Bube szerelmese (szv., 4, negyed 7, fél 9). Híradó Mozi (a Park filmszínházban): Magyar híradó, 65/7 sz. sporthíradó. íme a tigris, Neked is tudni kell, Régi bolgár városok, Mese a lopott festékről. (Előadások 11 órától 1 óráig folytatólagosan). Zsolnay K. O.: Szörnyetegek (5. 7) . Pécsszabolcs: Van aki forrón szereti (szv., 5, 7). Meszes: A szerelem kora (szv., 6). Szenflörinc: Szereti az embereket, professzor úr? (7). Sásd: Blood kapitány fia (szv, szi, fél 8). Sellye: Az életbe táncoltatott leány (szv., szi., 8). Harkánv: Egy amerikai Párizsban (szi., 7). Beremend: Nemo kapitány (szv., szi., 7). Bóly: A betörő (szv., szí., 8). Mágocs: Robin Hood új kalandjai (szv., szí., 7). Pécs- várad: Komédia a kilinccsel (fél 8) . Szolgáltatóházak Sellyén és a kertvárosban Elkészült a Kertvárosban és Sellyén építendő szolgáltató házak terve. A tervek most vannak jóváhagyás alatt. Hamarosan megindul a beruházások előkészítése, hogy a következő év elején megkezdhessék az építést. Pécsett a Kertvárosban, mint általában a fiatal város részekben, nincsenek különböző szerelő és egyéb szolgáltatórészlegek. Ha valaki a cipőjét akarja megtalpaltatni, vagy sürgőben igazolványképre van szüksége, mehet be a belvárosba. Ezeken a gondokon segít majd az 1966-ban elkészülő szolgál- tatoház. melyberi férfi-női méretes szabóság működik majd. Lesz fodrász- és kozmetika-, rádió- és tv-részleg, fényképész, üvegező és képkeretező. Sellyén egy emeletes házat építenek, ahol az előbb felsorolt részlegek kapnak majd helyet azzal a különbséggel, hogy ott motorszerelő műhely is működik majd. A szolgálta tóházak építési költsége egyenként egymillió- egyszázezer forint lesz. Városias boltok falun Dunasaekcső. Dunafalva, Bár, Somberek, Palotabozsok és Gröcsönydoboka, mintegy tizenegyezer lakójának élelmiszer-, ruházati és iparcikk- ellátásáról gondoskodik a Du- naszekcső és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet. Az emberek évről évre gyarapodnak, s ez tükröződik az áruforgalomban is. 14.5 milliós forgalmat bonyolítottak le a szövetkezet üzleteiben. A növekvő forgalomból erednék az árubeszerzési nehézségek is. Különösen sok problémát okoz Dunaszekcsőn és környékén egyes vas-mű szaki áruk hiánya. Bárban pl. egyik legutóbbi rendelés alkalmával 82 tétel árut, összesen 502 féle cikket kért a bolt. A rendelés alapján mindössze 23 tételt, összesen 181 cikket kaptak meg. Hiánycikk a boltban a patkóacél, a sodronyszeg, a fejsze, a kályha, a tűzhely, a kávéfőző, a lábas, a fazék, a mosdótál, a villanyvasaló és a rádió. A Vas-Műszaki Nagykereskedelmi Vállalaton kívül hiányosan szállít a RÖVIKÖT is, a többi nagykereskedelmi vállalat mintegy 90—95 százalékban tesz eleget a megrendeléséknek. A szövetkezet üzletei ma már erős versenytársai mind külsőben, mind a kiszolgálás nívóját illetően a városi boltoknak. A földművesszövetkezet a dunafalvi boltokat kivéve, már valamennyi üzletét korszerűsítette. Dunaszekcsőn és Somberekén önkiszolgálóvá alakították át az élelmiszerboltot, Görcsönydo- bokán tavasszal fejeződött be az italbolt átalakítása. Dunaszekcsőn megnyílt az újjáalakított vas-műszaki bolt és két hét óta működik a megye egyik legszebb ruházati, méteráru és konfekció szaküzlete. A szövetkezet minden évben nagy összegeket költ hálózatfejlesztésre. Ebben az évben közel másfél millió forintot használnak fél erre a célra. A földművesszövetkezet körzetébe tartozó üzletek korszerűsítésével egyidőben csökkent Baja és Mohács kereskedelmi szívóhatása. A duna- szekcsői másfél milliós árukészletet tartó ruházati áruházban például minden olyan cikket megtalálnak a vevők, amit Baján vagy Mohácson vásárolnának. Sőt, itt időnként bőség van egyes,-a városi boltokban hiánycikknek számító árukból is, mint amilyen jelenleg a rövidnyelü, olcsó női esernyő. A korszerű üzletek és a gazdag áru- választék önmagában is vonzó. de Dunaszekcsőn ügyes kereskedelmi módszerekkel is kísérleteznék. Ilyen például, hogy árubemutatókat és divatbemutatókat rendeznek az üzletekben és közvéleménykutatás alapján teszik meg szezon eleji rendeléseiket. Az az elv, hogy a szakboltok a központban, Dun aszok cső körzete esetében Dunaszekcsőn legyének és a vásárlók mindennapi cikket megtaláljanak saját lakóhelyükön. Székesé valóban jól ellátott már korszerű üzletekkel, de annak érdekében, hogy megkönnyítsék a legtávolabb lakó som- berekiék számára az árubeszerzést, egy évben többször is kitelepülnek, mint idén a tavaszi és a nyári vásár idején. Ugyanakkor biztosítják az árjegyzék alapján történő áruvásárlást is Somberekén és Palota bozsokon. A két község lakói közül sokan rendeltek már ily módon motorkerékpárt, kerékpárt, televíziót és más, tartós fogyasztási cikket és kapták meg teljes megelégedésre. Terveik közül legjelentősebb a dunafalvi üzlet felépítése. A fejlődő település számára önkiszolgáló élelmiszerboltot, cukrászdát és vendéglőt akar éníteni a szövetkezet. Az építkezéshez szükséges beruházási keretet 1970- re ígérték, előreláthatólag akkor indul meg az építkezés a tanács által díjmentesen felajánlott telken. Dunaszekcsőn és környékén fontos feladatnak tartják az ifjúság megfelelő szórakozási lehetőségeinek megteremtését. Ezt a célt kívánja szolgálni a földművesszövetkezet azzal, hogy Bárban és Somber sken cukrászdát létesít A tizenkettedik nemzetközi történész kongresszust Bécsiben tartották. A felszabadulás óta — Róma és Stockholm után — ez volt a harmadik nemzetközi történész kongresszus. Japántól Kaliforniáig 42 ország történé-zei vettek részt ezen mintegy kétezeröt százan. Bécs abból az alkalomból kapta meg a rendezést, hogy a bécsi egyetem ebben az évben 600 éves. A kongresszust a 'lécsi álla mi operaházban Jonas köztársasági elnök nyitotta meg. A köztársasági elnök megnyitó beszédében hangsúlyozta, nogy Kelet és Nyugat történésze' igen sokat tehetnek a béke fenntartása érdekében és felszólította a világ különböző országaiból megjelent történészeket, segítsék elő kutató és nevelő munkájukkal a béke biztosítását és az emberiségnek egy újabb háborús katasztrófától való megóvását. A megnyitó után Lhotzky bécsi professzor tartotta meg előadását Európa késő-középkori egyetemei címen. Az előadó megemlékezett a Nagy Lajos által Pécsett szervezett első magyar egyetemről is. Az előadások, megbeszélések a bécsi egyetem előadótermeiben zajlottak le. Témakörök és korszakok szempontjából igen széles skálát öleltek fel. Nagy érdeklődés mutatkozott meg a 20. századi történeti, valamint a világnézeti témák iránt. Ilyenek voltak többek között „A XX századi világtörténet vázlata”, valamint „A XIX. és XX. századi nacionalizmus és internacionalizmus”. A kongresszus idejér. több levéltárat látogattam meg. A bécsi levéltárakban sok a magyar vonatkozású történeti forrásanyag, amely nem lehet közömbös a magyar történetkutatók számára. Alkalmam volt megtekinteni az osztrák Állami Levéltár központi épületrészét a kancelláriai levéltárra). Itt az iratok őrzésére, elhelyezésére szerezhettem tapasztalatokat ás megtekintettem a történész kongresszus idejére rendezett levéltári kiállítást. Az udvari kamarai levéltár ban pedig levéltári kutatást is végezhettem. Egy délelőtti kutató munkával sikerült megtalálni a volt siklósi kerület és uradalom török utáni első összeírásait 1695-ből és 1696- ból. Ezek az összeírások azért érdekesek és fontosak, mert a mi levéltárunkból itt Pécsett hiányoznak. Csupán a megye északi részét fclö’-’-'í oécsi provizorátus török utáni első összeírásai vannak meg ezekbő] az évekből. A most Bécsben felkutatott siklósi kerületi összeírások a megye 44 déli községét foglalják magukban Csány oszrótól Ivándárdáig. Minden adózóról táblázatos kimutatást nyújtanak. Tehát kiegészítik levéltárunk, megyénk török utáni iratanyagát és kutatóink rendelkezésére állnak majd, ha Bécsből fényképmásolatban vagy mikrofilmen beszereztük. Dr. Kopasz Gábor A Moziüzemi Vállalat jelenti: Új magyar film a premier mozik műsorán Honvédelmi tárgyú kisfilmek a Híradó moziban A szeptember 30-tól október 6-ig tartó műsorhéten egy magyar, egy szovjet és egy jugoszláv film kerül bemutatásra a premiermozikban. A Patyolat akció című zenés magyar film témája a KI MIT TUD? ... Négv katona mindenáron szeretné „átbulizni” a katonaéveket. Úgy vélik, mint zenészek, kiváltságos helyzetet fognak élvezni a laktanyában. Ábrándjaikból egyelőre nem lesz semmi. Aztán kapóra jön a KI MIT TUD? A selejtezőn nagyon jól szerepelnek. Egy leányiskola művészi torna bemutatóját is ők kísérik zenével. A zenészek vezetője szerelmes lesz egyik tomászlányba, késik a kimenőről, s ez az eset majdnem kétségessé teszi az elődöntőn való szereplést. Majd mentési munkára kell menniök, s emiatt majdnem lekésik a döntőt. De, amint lenni szokott, a végére minden megoldódik. A film méltán számíthat nagy sikerre. Zeneszámait a legjobb magyar tánczeneszerzők írták. s Ambrus Kyri és Németh József ének lik. A főbb szerepeket Bodrogi Gyula, Zenthe Ferenc, Szilvási Annamária és Kiss Manyi alakítják. A filmet a Park mozi 30-tól 3-ig 2, 4, 6 és 8 órás kezdettel, a Petőfi mozi 4-től 6-ig fél 3, fél 5, fél 7 és fél 9 órai kezdettel játsz- sza. Két színes űtirajzfilm „Távoli világ” címen kerül egy műsorban bemutatásra a Petőfi moziban szept. 30-tól október 3-ig. Az első rész Tanganyika tájait, az ott élő törzsek életét, s az ország gazdasági élet’ét mutatja be. „Az ötödik világrész útjain” című film pedig Ausztráliával ismerteti meg a nézőt. (Szovjet filmek) Az „Ötödikesek voltak” című jugoszláv film olyan fiúkról és lányokról szól, akik látták a megszállást és a halált, fiatalokról, akik hiába próbáltak meg ugyan úgy élni, mint a többi gyerekek, életüket brutálisan kettévágta a német fasizmus. A filmet a Park mozi mutatja be 4-től 6-ig 4 és 6 órás kezdettel. A „Patyolat akció” mellé kapcsolt „Van jó fegyverünk” című kisfilm a legmodernebb fegyvereket, s a harcászatot segítő technikai eszközöket ismerteti. A szuperszonikus repülőgépekkel, a föld-levegő és a levegőföld rakétákkal, a legmodernebb harckocsikkal ismerkedhetünk meg egv harcászati gyakorlat során. A Híradó moziban a már hirdetett műsor mellett két honvédelmi tárgyú kisfilm — a 14-es Néphadsereg híradó és a Felvirrad — kerül bemutatásra. E műsorhéten ismét változatos k ü 1 ön p r ogramo k szerepelnek az: alábbi szélesvásznú mozik műsorán: Hosszúhetény: 1-én vígjáték-sorozat: Én és a gengszter. Mohács: 30-án mese- film-sorozat, 1-én drámaisorozat: Elektra. Nagyhar- sány: 4-én vegyes-sorozat: Legénylakás. Meszesi K. O.: 2—3-án mesefilm-sorozat: Ludas Matyi. Pécsvárad: 4-én vígjátéksorozat: Aki átmegy a falon. Szigetvár: 1-én modern filmsorozat: Roccó és fivérei. Vasas U.: 4- én vegyes-sorozat: Szent Péter esernyője. Villány: 1-én vegyes-sorozat: Nem ér a nevem. Himesháza: 1-én magyar-sorozat: Szent Péter esernyője. A szélesvásznú vándormozi a Mandrin kapitányé színes, szélesvásznú kaland- ( filmet mutatja be 30-án Mánfán, 1-én a pécsbánya- telepi Zalka Máté kultvr- házban, 4-én Szalántán és 5- én Lippőn. (x) f í P Áramszünet — Áramszünet lesz szeptember 2—30-ig 7—16 óráig hálózatátépités miatt Postavölgy és Remény puszta területén. — 29-én 7—16 óráig a Káptalan u.. Aradi vértanúk u., Kaposvári u.. Aranyoskút tér. Vak Bottyán u.. Leonardó u.. Hunyadi út által behatárolt területen. — 29-én 7—15 óráig a F-Malom u.. Tímár u.. Munkácsy M. u. déli oldalán, Toldi M. u. által behatárolt területen. (x)
