Dunántúli Napló, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-26 / 227. szám

1Ö65. S^íiui. x AjiiAMuiC 26» napló Szociális otthoni avattak Göresönyben Hétköznapok a mohácsi járásban Beszélgetés Takács József járási tanácselnökkel Ünnepi díszbe öltözött szom­bat délelőtt Görcsönyben a volt grófi 'kastély, Benyovsziky Dezső egykori székhelye. Az új szociális otthon avatására készültek a falu iskolásai, fel­nőttéi. Délelőtt fél 11-kor dr. Kis- honti Tibor főorvos, a me­gyei tanács egészségügyi osz­tályának vezetője mondott avató beszédet. Hangsúlyozta, a megyében jelenleg 14 szo­ciális otthont tartunk fenn 1264 ággyal. Az otthonokhoz tartozó területek 288 holdat tesznek ki, ezekből 184 hold a szántó. A gondozottak ön­ellátására törekednek, zsírt, húst, gyümölcsöt és zöldség­félét szinte egyáltalán nem kell beszerezniük, mert a ma­guk termelte mennyiség elég igényeik kielégítésére. Tavaly 19 740 000 forintot fordítottak a szociális ottho­nokra. A görcsönyi kastélyt 1963-ban kezdték felújítani, s mire elkészült, 5 millió forin­tot kellett ráfordítani. Ebből a földszint és az első emelet termeinek rendbetételére, be­rendezésére tellett. Nagyon kedvessé váltak a szobák, me. lyekben egyelőre 3—4 ágyat helyeztek el, de később két ágyasak is lesznek. A megye nyugdíjasaiból 120 rászorultnak adtak itt ideális pihenési lehetőséget. Mint ki­derült, külön klubszoba áll majd a gyógyszerészek, a pe­dagógusok és más, egymáshoz hasonló foglalkozást űző öre­gek rendelkezésére. Ezek mel­lett van egy közös klubszoba televízióval és rádióval fel­szerelve, s van külön klubja a dohányzóknak és a nemdo­hányzóknak. A megnyitás napján 13 idős nő és 9 férfi volt az otthon lakója, akik szeptember 1-től vannak Görcsönyben, de ok­tóber közepéig, a fűtési sze­zon kezdetéig a többi beutalt is megérkezik. A környezet szebbé tételére pályázatot hirdettek a Kerté­szeti Főiskola hallgatói között. A legjobb pályamunkát való­sítják meg a parkban. Az intézetnek fiókjaként a Helesfa melletti Nádasi-telepet Telitalálat a lottón A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása sze­rint a 39. játékhéten ötös talá­latot egy fogadó ért el, nyere­ménye — a nyereményilleték levonása után 1 708 782 forint. Négytalálatot 62 fogadó ért el, nyerményük egyenként 34 451 forint. Három találatot 6090 fogadó ért el, nyereményük egyenként 350 forint. Két ta­lálatot 165 931 fogadó ért el, nyereményük egyenként 12 fo­rint 80 fillér. A 20 forinton felüli nyereményeket 20 szá­zalék nyereményilleték terheli. 2—3 év múlva hasonló szép otthonná varázsolják. A görcsönyi szociális otthon is önellátó lesz: 30 holdon gazdálkodik, 100 sertésből he­tente vág, naponta friss tejet szolgál fel, s a 10—15 holdnyi gyümölcsösben és kertészet­ben megterem a zöldségféle. Az átadáson megjelent Nagy Gyula, a megyei tanács elnök­helyettese, a nőtanács, a szak- szervezet, a városi tanács, a pártbizottság és más tömeg­szervezetek képviselői, vala­mint az Egészségügyi Minisz­térium küldöttei. Takács József, a mohács' járás tanácselnöke magas, ha­tározott arckifejezésű és mo­dorú férfi. Mozdulatain, stí­lusán látszik, hogy munkás­emberként kezdte, a mozgal­mi munka és a speciális tan­folyamok, iskolák. gondok, örökké megoldásra váró prob­lémák összhatásaként nyerte el mai rokonszenves egyéni­ségét. Kérdéseimre Takács József tanácselnök nyugodt megfon­toltsággal, magabiztos tempó­ban adta meg a válaszokat. Beszélgetésünk egy banális­nak tűnő kérdéssel kezdődik: — Nehéz ma tanácselnök­nek lenni? — Ez mindig attól függ, hogy milyen az apparátus, milyen képzettségű és színvo­nalú elnökhelyettessel, titkár­ral, osztályvezetőkkel kell együtt dolgoznia az elnöknek, továbbá milyen a tanács kap­csolata a pártbizottsággal. Ha az elnök, elnökhelyettes, tit­kár és a pártbizottság veze­tői nem értik meg egymást, akkor a tanácselnök élete kál­vária. Az én munkatársaim fiatalok, képzett, megbízható emberek, akik jól elvégzik a munkájukat. A járási párt- bizottsággal a kapcsolatom jó, a párt végrehajtó bizott­ságának is tagja vagyak. így nem mondhatnám, hogy nehéz elnöknek lenni. Munkám ter­mészetesen mindig van, de azt normális tempóban el tu­dom végezni. — Hogyan oszlik meg a munkája, elsősorban végre hajtja a felsőbb szervek uta­sításait vagy kezdeményez in­kább, önálló elképzelések alap ján irányítja a járás életét? Uj konzervipari gépek soro­zatgyártását kezdte meg a na­pokban a Sopiana. Augusztus­ban készítették el a gép pro­totípusát, melyet a nagykőrö­si konzervgyárban szereltek fel kipróbálásra. A gép egy nagyteljesítményű üvegmosó és szárító berendezés. A szab­vány méretű egyliteres kon- zerves üvegekből óránként négyezer darabot mos tisztá­ra és szárít. Teljesítménye je­lentős, mert eddig ezt a mun­kát a konzervgyárakban kézi­erővel végezték. Az üvegmosót szovjet kon­zervipari szakemberek is meg­tekintették Nagykőrösön és közel ötvenet rendeltek belő­le. A gyár ebben az évben tizennyolcat készít el és szál­lít a megrendelőnek. Egy gép ára háromszázezer forint, s egy-egy gépen elké­szültéig 50 lakatos dolgozik. Nagy az érdeklődés hazai viszonylatban is, előzetes hí­rek szerint több ilyen gépet szerelnek majd fel konzerv­gyárainkban is. — Hogy történt? — Karcsival, járőrtársam­mal éjfélkor mentünk ki szol­gálatba. A terep ingoványos, mocsaras, egy sekély csatorna szeli át. Láttunk egy alakot, gyanús volt, elfogtuk. Se iga­zolvány nála, se semmi. Bű­nöző volt, Csehszlovákiából szökött át, tíz napig gyalogolt, tAttunk egy alakot, gyanús volt, •UoutuK, míg ideért és itt akart át­csúszni a határon. — Túl egyszerűnek hangzik — jegyzem meg. — így igen. De a valóság­ban más. — Félelemre gondol? Gondolkozik, vállatvon: — Az is van.. Ne gyávaság­ra gondoljon, mert az megint más. De egy kis szorongás mégis van az emberben, mert ha felfedezem az ellenfelemet, akkor még mindig nem tu­dom, milyen eszközöket alkal­maz azért, hogy a célját elér­je. Nem tudom van-e nála fegyver. És ha van, hogyan végződik .. í Érti ugye? Az a fontos, hogy magam és járőr­társam erejében, akaratában bízzak, Ez a feladatunk, végre kell hajtani ilyenkor minden más nem számít. Megérkezik a parancsnok is közben. Fiatal férfi, gimnáziu­mot végzett Kisváradon, aztán bevonult, tiszti iskola, kihe­lyezés. Felesége tanítónő, át­jár a szomszédos községbe ta­nítani, — A nagy várostól távol eső hely ez itt. A katonának tulajdonképpen mindegy, lete­lik az ideje, hazamegy. De a tiszt esetleg több éven át él Itt családjával. Unalmas lesz később, nem? — Nézze — mondja a pa­rancsnok —. Én korábban vá­rosban teljesítettem szolgála­tot és ide kértem magam. Nem rossz ez. Annyi igaz, hogy sok mindenről le kell mondanunk, de ennek ellené­re egyelőre szeretek itt. — Mi okoz Önnek mint pa­rancsnoknak legnagyobb gon­dot? — Egész délután sorolhat­nám. De... Itt van például a leszerelés. Amikor eljön az idő, megérkeznek az újoncok, általában a délutáni órákban, és másnap reggel leszerelnek az öregek. Akármilyen szigo­rú fegyelemben éltek is kato­naidejük alatt, ez az utolsó nap — azt hiszem a legnehe­zebb. Máskor sem. az utolsó napon még úgy sem lehet be­hozni italt az őrsre. A lesze- relők énekelnek, dalolnak, azon az éjszakán már egyik sem alszik. Az újakkal tehát meg kell értetnünk, hogy ez a hangulat, ez a kötetlenség egy évben egyszer fordulhat elő, többször nem. Amikor el­mennek, akkor a másodéve­sekkel kell megértetnünk, hogy ne különböztessék meg magukat az újaktól, mert nincs régi és fiatal katona, itt a jogok és kötelességek egyen­lők. — Mit érez, amikor az „öre­gek” leszerelnek? — Ha középiskolai tanár volnék, nem kellene titkolnom a meghatottságot. De katona vagyok. Nehéz elválni a fiúk­tól, mert mégis csak össze­szoktunk, baj társak voltunk. Ha leszerelek, akkor Is szakács leszek, Szürkület van, de az udva­ron még röplabdáznak a ha­tárőrök. Elhagyjuk az őrsöt és a kellemes kora őszi es­tében kényelmesen z.ötyög ve­lünk a kocsi a város felé. Las­san besötétedik és nagy csend borul a vidékre. Rab Ferenc — A megyei tanácstól elvi, sokszor gyakorlati utasításo­kon keresztül megkapjuk a feladatokat. Az éves munka­tervünket természetesen mi készítjük el, a tanács és a végrehajtó bizottsági ülések napirendjét és témáját is mi állapítjuk meg. A tervezés tehát alulról történik. — Mit nehezebb végrehaj­tani: a felsőbb szerv utasítá­sait vagy a saját elképzelések alapján született terveket? — Különösebb nehézségünk nincs, mert a megyei vezetés irreális végrehajtási utasítást nem ad. Kezdeményezéseink is hasonló jellegűek, hiszen közös cél érdekében dol­gozunk. Ha okos, jó, hasz­nos gondolatokat vetünk fel, községi szinteken azo­kat elfogadják, végrehajt­ják. Ilyen esetekben mindig összeülünk a községi vezetők­kel és megbeszéljük az új el- képzeüéseinket. Ha kiderül, hogy az elképzeléseink nem jók, nem vagyunk merevek. — Munkatársaitól kielégítő mennyiségű és színvonalú tá­mogatást kap a munkájához vagy kedvezőbb helyzetet is el tudna képzelni? — A járási tanács appará­tusában mindenkinek meg­van a kellő Iskolai végzett­sége, szakmai gyakorlata. Mi-adminisztrátort is csak érett­ségivel alkalmazunk. Egyéb­ként nálunk az a kialakult gyakorlat, hogy mindenki lent kezdi, s csak az eredményes, megbízható munka alapján kerülhet magasabb beosztás­ba. Tehát egyenesen vezető munkakörbe nem veszünk fel embereket. A követelmények természetesen állandóan nö­vekednek, így mi is kényte­lenek vagyunk állandóan ta­nulni. Ez jó is lenne, csak az a probléma, hogy a vizsga- időszakokban sokan hiányoz­nak. — Mint tanácselnöknek van valamilyen éveken áthúzódó, krónikus gondja? — Nagy problémánk a szö­vetkezetek stabilizálása. Vég­legesen szeretnénk elérni, hogy a járásban egyetlen mér­leghiányos termelőszövetkezet se legyen, s párhuzamosan olyan keresetet biztosíthas­sunk a tagoknak, hoigy legyen munkakedvük. Érezhetően megyünk előre. Tavaly a mo­hácsi járásban már nem volt mérleghiányos termelőszövet­kezet. Ha nincs árvíz, ebben az évben sem lennének ilyen problémáink, így is csak Köl- keddel lesznek gondok. A termelőszövetkezetek általá­ban erősödnek, gyarapodnak, a vezetők többsége megtanul­ta, hogy spontán nem lehet vezetni. Természetesen sokat ikell itt még dolgozni... — Elégedett a járás terme­lési színvonalával? \ — Nem, mert a járásban kiváló földek vannak, így a lehetőségeink is nagyok. Azo­nos minőségű földön egyes termelőszövetkezetek kiváló termésátlagot érnek el, má­sok viszont egészen alacso­nyai. Boly és Lippó például eléri az állami gazdaságok termésátlagát, a szomszédos Majs viszont alacsony szín­vonalon termel. Hasonló a helyzet DunafalVa és Duna- szekcső viszonylatában is. — Dunafalva kitűnő átlagokat év el, a szomszédos Dunaszekcső pedig csak alacsony termésát­lagokat. Ha olyan eredménye­ket tudnánk az egész járás szintjén felmutatni, mint Boly­ban, Lippón, Dunafalván, akkor elégedettek 1—'•’énk. de més színvonala egyelőre azo­nos minőségű földek ' nos adottságok között sem egyenletes. — A járásban az átlagem­berek életszínvonalát milyen­nek tartja? — 71—35 ezer ember é! ’0 járásban. ' embere!" na- m—' ’ " "s-ze az ipa ' dol­gozik. A járás termelőszövet­kezeteinek 8200 tagja van. A termelőszövetkezetek tagsága jól él. Ezt az OTP-betétek vagy bútor-, gépjármű-, tele­. vízióvásárlások is bizonyít­ják. A mohácsi járás takaré­kos; a lakosságnak sok mil­lió forintja van a bankban. Az emberek általában elége­dettek, véleményem szerint, a nagygazdákat nem számítva, jobban élnek, mint egyéni ko­rukban. Minden faluban akad­nak természetesen lumpen elemek, dologkerülő, iszákos emberek, akik nem élnek ilyen jól. Bizonyos gondot okoz a magányos öregek hely­zete is, akiknek minden falu­ban felajánlottuk, hogy elhe­lyezzük ókét kényelmes szo­ciális otthonokban, de nem fogadták el. A háztájit bi­zony ezek az idős emberek nehezen művelik meg, és se­gítségre szorulnak. — Véleménye szerint, figye­lembe véve a tájegység sajá­tosságait, földrajzi adottsá­gait, milyen fejlődési perspek­tívái vannak a járásnak? — Az idegenforgalmi, üdü­lési lehetőségeken túl, a Du­na lehetővé teszi számunkra a termelési színvonal nagy­arányú emelését. A Duna- parti földek öntözési terve már elkészült, a csatornaépí­téseket ég az egész öntözési terv realizálását már csak bi­zonyos anyagi gondok késlel­tetik. Ha az öntözési tervün­ket sikerűn, végrehajtani, ak­kor az egész megye zöldség- ellátását képesek leszünk nv-e- oldani. Egyébként nemcsak kertészeti öntözést tervezünk; Öntözni akarjuk a szántóföl­deket is. tehát a takarmánv- termelést is öntözéses gazdál­kodás keretében akarjuk foly­tatni. Az öntözéses gazdálko­dás perspektívájában fejleszt­jük már egyes központokban az állattenyésztést is. hogy a talajerő pótlása párhuzamo­san végrehajtható legyen. m — Olvasóink azt hiszem örülnének, ha néhány szemé­lyes vonatkozású kérdésre is válaszolna, A saját honorálá­sát, munkájának jutalmazását kielégítőnek tartja? — Elégedett vagyok. Laká­som kényelmes, anyagi gond­jaim nincsenek. A gyerme­keim is dolgoznak már. íev bőségesen kijövök a fizeté­semből. Úgy érzem, a felettes hatóságok részéről megbecsü­lést élvezek. — Mint magánembernek, milyen emberi vágyai vannak, mit szeretne látni, venni vagy elérni? — Az utazást fárasztónak érzem már, venni sem akarok semmj értékeset. Különösebb vágyaim, álmaim nincsenek. Egyetlen szenvedélyein van: a Duna. Szeretek horgászni. Ha elérem a nyugdíjas kor­határt, még több időt töltök a vízparton. Bertha Bulcsu Idof árásjelen tés Várható időjárás vasárnap estig: nyugaton felhős, hűvös idő, helyenként kisebb eső. Keleten kevés felhő, száraz, meleg idő. Mérsékelt, helyen­ként élénk déli szél. Nyuga­ton a hőmérséklet kissé emel­kedik, keleten kissé süllyed. Várható legalacsonyabb éjsza­kai b-*— «-séklrf 8—13, legma­gasabb rappaii hőmérséklet 20—25 fok között. 1 Űj konzervipari gép sorozatgyártását kezdte meg a Sopiana

Next

/
Oldalképek
Tartalom