Dunántúli Napló, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-24 / 225. szám
Megkezdődtek a nemzetközi jogtörténeti napok Aláírták a pozsonyi és pécsi egyetem közötti együttműködési megállapodást - Megjelent a középkori pécsi egyetemről szóló mü Fedél alá kerül-e a tél beálltáig az emeletes istálló? Fél éve ázik a vadonatúj álmennyezet — Másfél millió forintos kár Tegnap délelőtt fél tízkor megnyílt Pécsett a VII. Magyar—Csehszlovák Jogtörténeti Konferencia. A Pécsi Tudományegyetem aulájában rendezett megnyitó ünnepségen megjelent dr. Benedek Jenő, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára és Körösi Lajos, a Pécs városi Tanács vb- elnöke. Szabadságjogok a dualizmus államában A megnyitó beszédet dr. Sarlós Márton, a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegye tem Állam- és Jogtudományi Karának professzora, a Magyar Jogász Szövetség jog- történeti szakosztályának vezetője tartotta német nyelven. Hangsúlyozta, hogy a jogtudományokban ismét biztosítani kell az állam- és jogtörténet megfelelő szerepét. — Majd dr. Benedek Jenő, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára köszöntötte a konferenciát. „Az a tény — mondotta —, hogy a konferenciát ki tudták bővíteni ilyen nemzetközi méretűre, a magyar jogtörténeti tudomány színvonalának legnagyobb elismerését jelenti.” Végül dr. Csizmadia Andor, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja és jogtörténeti tanszékének vezető professzora üdvözölte a konferencia résztvevőit, akik között a krakkói, jénai, bécsi, prágai, pozsonyi, budapesti és szegedi egyetemek jogtörténeti tanszékeinek neves szaktekintélyei jelentek meg. Ezután megkezdődött az első nap munkaprogramja. Csütörtökön a konferenciát az osztrák, cseh, szlovák és magyar előadók szereplése jellemezte. Ennek során először Erwin Melichar, a bécsi egyetem professzora, majd Leonard Bianchi a pozsonyi, dr. Pecze Ferenc a budapesti, Karel Maly a prágai és dr. Katus László ugyancsak a budapesti egyetem jogtörténésze tartott előadást „A szabadság- jogok a dualizmus államában” témaköréből. Az előadásokra dr. Szabad György budapesti, ,Raoul Kveucker bécsi és dr. Both Ödön valamint dr. Tóth Árpád szegedi jogtörténészek válaszoltak. A középkori pécsi egyetem A konferencia egyik érdekessége: megjelent dr. Csizmadia Andor tanulmánya a .középkori pécsi egyetemről, melynek tiszteletpéldányait kiosztották a vendégek között. A szerző munkája a forrásmunkák rendkívül széles bőrére támaszkodik és a Studia Iuridica Auctaritate Uni- i vensitatis Pécs Publicata nevű sorozat egyik tagjaként jelent meg. Az alapítás előzményeivel különösen részletesen foglalkozik benne. Tárgyalja a középkori Pécset, az egyetem kiépítését és működését, anyagi alapjait, foglalkozik a kancellárokkal, tanárokkal, tanulókkal. Érdekes a tanulmány záróakkordjaként felvetett kérdés: mikor szűn* meg a pécsi egyetem? Mint dr. Csizmadia Andor írja, a mai kutatási eredmények nem tették lehetővé annak biztos megállapítását, hogy az egyetem meddig működött. Az eddigi eredmények boncolgatása után azonban megállapítja a szerző: „Ha a XV. század elejétől nem is működött, egyetemként a pécsi ■ főiskola, a felsőbb oktatás kétségkívül tovább folyt. Helytelennek tartom azt a szemléletet, mely csupán az egyetem fennállásának vagy fenn nem állásának kérdésére összpontosul, s figyelmen kívül hagyja a mohácsi vészig minden bizonnyal felsőbb fokon működő latin iskolát is”. Együttműködés! meiáKapodás A VIX. Magyar—Csehszlovák Jogtörténeti Konferencia alkalmából tegnap délután három órakor aláírták a Po-! zsonyi Komensky Tudomány-; egyetem és a Pécsi Tudomány egyetem közötti együttműkö- ] dési megállapodást. A két! egyetem a csehszlovák és magyar nép kulturális együttműködésének elmélyítése, az egyetemi oktató-nevelő és tudományos munka eredményességének kölcsönös előmozdítása céljából kötötte a megállapodást. Ennek értelmében a jövő-; ben a szocialista jogászkép-! zés tapasztalatainak kölcsönös megismerése végett kicserélik a két jogi kar tantervét és programját, a tanköny-! veket és jegyzeteket, továb-! bá az oktató-nevelő munká-! val kapcsolatos munkatervet.; Egymás kutatási tervének legfontosab területeiről tájékoztatást adnak és ennek alapján határozzák meg azo-; kát a kutatási köröket, ahol; lehetséges a tudományos mun- ! ka egybehangolása. A disszer-1 tációk és egyéb tudományos j értekezések elkészítéséhez se-] gítséget nyújtanak egymásnak, részt vesznek azok elő-! zetes megvitatásában és elbirálásában. Biztosítják a kölcsönös tanulmányi látogatásokat, tapasztalatcseréket, elküldik egymásnak tudományos kiadványaikat és a lehetőségekhez mérten az országukban megjelenő jog- és könyvtártudományi műveket, évenkénti jogszabálygyűjteményeket, bibliográfiákat. Az együttműködési szerződés keretében készült munkaterveket a két illetékes minisztérium hagyja jóvá a két ország között fennálló kulturális egyezménynek megfelelően. A megállapodást Karol Planck, a pozsonyi és dr. Csizmadia Andor, a pécsi jogi kar dékánja írta alá és ezzel életbe lépett. Tegnap este a konferencia résztvevőinek tiszteletére ünnepélyes fogadás volt az Olympia Étteremben. Kemer Ádám, a szalántai termelőszövetkezet elnöke múlt év szept. 8-án kapta kézhez a „parancsot”: az istállót ki kell üríteni, ha azt akarják, hogy az épület a tél beálltáig új tetőt, s a légtér csökkentésére szolgáló álmennyezetet kapjon. A kiürítés két nap alatt megtörtént. A 82 tehenet és a 18 üszőt részben öreg istállóban, részben ideiglenesen sertésólakban helyezték el. Egy megbukott típus Most 1965, szeptemberét írjuk, s a tsz marhái még mindig a sertésólakban vannak. Az álmennyezet ez év januárfebruárjában elkészült, áprilisban azonban eltávolították az istálló tetejét, — 8—10 centi vastag nádréteg volt, amely minden télen beszakadással fenyegetett és beázott — azóta nincs tető az istálló felett. Áprilistól szeptemberig 600 milliméter csapadék hullott, az újonnan felrakott dupla álmennyezet teljesen átázott, az e célra felhasznált 1740 négyzetméter nádpadló teljesen elrohadt. A kár mintegy 300 ezer forint — az államnak. A tsz kárát eddig még nem sikerült pontosan megállapítani. Az istállót 1962-ben építették. Az első átadáskor, 1962. június 21-én a tsz az istállót nem vette át a tetőzet vékony sága — 8—10 centis nádréteg — és a padozat egyenetlensége, valamint egyéb „apró” hibák — a lefektetett sínek például az ajtófélfának mentek neki és a csillét nem lehetett az istállóból kitolni stb. — miatt. A kivitelező — akkor még Komlói Építőipari Vállalat — a padozatot kijavította, s kitűzték a második átadás idejét. Ez 1962. július 2-án volt, amikor a bonyolító szerv, a tsz beruházási iroda szakembere, Csicsók Árpád a tsz- nek az épület átvételét javasolta. A tsz, mivel teheneit a szabad ég alatt tudta volna csak átteleltetni, beleegyezett az átvételbe. A nagyobb baj ezután kezdődött 1962—63 telén. A 100 férőhelyes Pe tőházi-‘ípusú Beer—Szász-féle fejési rendszerű tehénistálló építése 1,3 millió forintjába került a tsz- nek. Az istálló hossza 75 méter, szélessége 1.5 méter, magassága 8 ?r, padlása nincs. A lu in nem tudta befűteni az . lót. A vízvezeték — öniu ; megoldású — bent az istállóban az első komolyabb fagyok után szétfagyott. A tehenészek nagykabátban, kucsmában és sálban fejtek és látták el napi teendőjüket. A tehenek állapota rohamosan romlott, termelésük lezuhant, a fejési átlag rövid idő alatt 5 literrel csökkent. Szajkó Dezső állattenyésztő és Márki Ferenc brigádvezető két hőmérővel nap, mint nap ellenőrizték a külső és belső hőmérsékletet. 1963. február 2-án például kint mínusz 21 fokot, bent az istállóban mínusz 17 fokot mértek, holott tehénistállóban plusz 10—14 fok a kívánatos. A külső és belső hőmérséklet között mindössze 2—3 fok volt általában a különbség, sőt márciusban, amikor kinn már felmelegedett az idő, benn az istállóban még mindig fagypontot mutatott a hőmérő. Ki a felelős? Ezután a tsz kérte, mivel az istálló csak nyolc hónapon át üzemeltethető, a teljes költségekre adjanak 33 százalék árengedményt vagy pedig té- iiesítsék az istállót olymódon, hogy ez használható legyen. Mivel intézkedés nem történt, a tsz 1963. augusztusában pert indított a tervezők ellen. Ekkor már a megye illetékes vezetői is ismerték a szalántai istálló-ügyet, Ígéretükre, hogy rövidesen megoldják a problémát, a tsz visszavonta a feljelentést. A megyei tanácson ezután azt javasolták, hogy alakítsák át egy 5000 férőhelyes tojóházzá, s erre 1 millió forint kedvezményt kapna a tsz. Az építők azonban kiderítették, hogy ehhez a falakat le kell Közel már a szüret Szilágyi Istvánt, a kádár részleg fiatal vezetőjét ugyancsak paprikás hang- gulatban találtuk a Fatömegcikk és Járműjavító Ktsz Nagy Jenő utcai telepén. — Egy évre való gyékényt kaptunk a bátaszéki fölművesszövetkezettől. Ajánlat után vettük át. Gondolni sem mertünk volna arra, hogy rossz árut küldenek. S íme: zöld is, rothadt is ... Csak tudnám mit csinálok vele jövő augusztusig, ugyanis akkor lesz újra „gyékényszüret”. S éppen most járunk így, amikor úgyis annyi a dolgunk, hogy azt se tudjuk, hol áll a fejünk. Érthető a méltatlankodás, hiszen most van a hordók szezonja és bizony jószerivel akadnak, akik éppen a szüret előtt javíttatják a hordót. Ezek többnyire magán szőlősgazdák, a Pécsi Állami Gazdaság, a Szőlészeti Kutató Intézet egész éven át javíttatnak. — Legtöbb bajunk az ecetes hordókkal van. Az ecet még a fa rostjait is szétmarja. Ezt a legnehezebb javítani Az ecet rosz- szabb a víznél, mert szárít is. Az ilyen hordók javításához a legjobb minőségű anyagra van szükségünk. — S tudnak szerezni? — Kapunk fát a Mecseki Erdőgazdaságtól, de nemrégiben Kiskunhalason vettünk dongákat. Ott megszűnt a kádár részleg az egyik szövetkezetben, s így 4 köbméter jó fához jutottunk. Egyébként ha jó negyedévünk van, 17 köbméter fát is felhasználunk. Egyszer már azt szeretném megérni, ha annyi fánk lenne, hogy legalább fél évre előre készíthetnénk a dongákat és tartalékolhatánk. — S ez miért lenne jó? — Hogy miért? Halasról kérem 1,20 méteres dongákat hoztunk. Ott a legkisebb hordó 400 liter, mert bőtermő homoki szőlők vannak. Tehát, nekik nagy hordó kell. De itt nálunk a magángazdák 50—100—200 literes hordókat javíttatnak s ezekhez rövidebb donga kell. Mi már nasvjából islerjük az isér reket, ezért előre elkészíthetnénk a dongákat, s a nagyokból nem kellene feleslegesen levagdalnunk, ha kisebb javítani valók vannak. — Kikkel van több probléma: az állami vállalatokkal, vagy a magángazdákkal? — A magánosok hozzák a rosszul kezelt hordókat. Sokan ugyanis azt tartják, hogy ha seprőt tartanak benne, az jó a hordónak. Pedig nem így van. A hordót szárazon kell tartani és évente többször kénezni. A seprő ugyanis megdohosodik benne, a dohos szag beivő- dik a fa rostjaiba és nincs olyan kádár, aki ezt a szagot eltávolíthatná belőle. — A jelekből ítélve milyen lesz az idei termés? — Nehéz kérdés. A szőlősgazdák minden, szüret előtt „s'rnak”. A kádár pedig mit tehet, mint dolgozik és mosolyog rajtuk. rombolni, s az egészet újra kell építeni. Ekkor a megyei tanács 480 000 forint újabb hitelt biz osított a tsz számára, hogy az istállót „téliesít- sék”. Az álmennyezet és a tetőcsere megtervezését a Pécsi Tervező Vállalat mérnöke, Gettó József vállalta el. Több mint másfél év óta .-ajúdik ez a terv, s még ma sem kész. A probléma most már az, hogy a gyenge vasvázas tetőzet, amely nádborításra készült, nem bírja el a hullámpalát. Míg a tervezők és kivitelezők azon vitatkoznak, hogy mennyi belógása lesz a vasszerkezetnek a pala alatt, a tetejétől megfosztott istálló teljesen beázott. A tsz- tagok csak azt látták, hogy nyáron végre meghozták a palát, s mikor a próbaterhelés megvolt, kiderült, hogy a 220 centis pala nem való .i meredek tetőre, mert a felfüggesztésnél önsúlyától kiszakad. Két hete aztán teherautóra pa kolták a palát és elvitték, hogy majd kisebb méretűeket hoznak. Csak azt nem mond- ‘ák meg, mikor. Ki a felelős? A rossz típustervért természetesen a névadója. De az átépítéssel járó immár kétéves huzavonáért éppúgy felelős Gettó József tervező mérnök, mint Gódor András, a Beruházási Iroda vezetője, akik csak a múlt hét végén vállalták a felelősséget a vasszerkezetnek azért a bizonyos belógásáért. Felelős Pavelka György, a Tolna megyei Építőipari Vállalat főmérnöke, aki mint egy szekszárdi telefonbeszélgetés során kiderült, „teljesen megfeledkezett a szalántai ügyről”, s nem tudott a pala körüli huzavonáról sem, holott szavát adta, hogy a tsz már az elmúlt télen betelepítheti állatait az istállóba. Talán arról sem tud a Tolna megyei Épf-‘ tőipari Vállalat, hogy az istálló fél év óta tető nélkül van és a drága pénzen felrakott álmennyezet tönkrement. Miért távolították el addig a régi tetőt, míg az újat oda nem szállították, és meg nem bizonyosodtak sírról, hogy fel is rakhatják? Az ügy kihatásai A szalántai tsz-nek már ed- j dig másfél millió forintjában i van ez az istálló és az állatait jmég mindig nem tudja hova i bekötni, pedig rohamosan kö- j zeledik a következő tél. A tsz j kára már több, mint egymillió > forint, nem beszélve olyan > gazdasági kihatásokról, hogy > évről évre kevesebb hízóinar- } hát tud értékesíteni, hogy sertésüzemét sem tudja fejlesz; teni, mert a disznóólakban nö- ■ vendékhmarhák vannak és ! egyszerűen nincs férőhely. Mintegy 800—1000 malacot ; fognak ősszel leválasztaná, s ; ezeknek a malacoknak még ’ nincs helyük. Most, hogy a tervezők másfél év után végre ki merték mondani a döntő szót: „vállal- ! juk a felelősséget”, úgy véljük, a kivitelezők előtt nir s többé semmiféle akadály. Mindezek után kíváncsian ' várjuk, fedél alá kerül-e tél " ! ’'«álltáig a szalántai istálló. Rónaszéki Ferencné Rókavadászat Pécsett A Magyar Honvédelmi Sportszövetség megyei és városi elnöksége szeptember 25-én, szombaton délután 3- tól 6 óráig honvédelmi sportnapot rendez Pécsett a Tüzér utcai Helyiipari-pályán.. Délután 3-tól 4 óráig sor kerül a modellező bemutatóra, valamint az egyéni és páros műrepülésre ballon és szalagvadászattal egybekötve. Délután 4-től 5 óráig a rádió klub tagjai rókavadászatot tartanak. Utána a közön- ség is résztvehet majd a ró- ■ fejvadászatban, 1WS. SZEPTEMBER 84, napló Cnnepi megnyitó az aulában
