Dunántúli Napló, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-22 / 223. szám

2 napló 1965. SZEPTEMBER 22. Maga alá temette a düledező épület Halálos kimenetelű baleset történt a barcsi vasútvonal mellett. Itt egy düledező épü­let bontását kezdte meg a Baranya megyei Tanácsi Ma­gas- és Mélyépítő Vállalat szigetvári építésvezetősége. Vekkeli András 58 éves se­gédmunkás, szigetvári lakos ezzel kapcsolatban azt az utasítást kapta, hogy menjen oda és az ott lévő 500 téglát tisztítsa meg. Vekkeli András azonban nem tett eleget a kapott megbízatásának, ha­nem egy falrészt vésett alá. Ez ráborult és maga alá te­mette. Azonnal értesítették a mentőket, akik Vekkeli And­rást a szigetvári kórházba szállították, ahol sérüléseibe belehalt Ülést tartott a megyei tanács Napirenden a Komlói városi Tanács munkája Tájékoztató a nagy dunai ár elleni küzdelemről Kedden délelőtt ülést tar­tott a megyei tanács. A napi­renden a végrehajtó bizott­ság két tanácsülés közötti munkájáról szóló jelentés mellett a komlói városi ta­nács munkájának értékelése, az 1965. évi árvízvédelemről szóló szóbeli előterjesztés, va­lamint a népi ellenőrzési bi­zottság IL félévi munka terve szerepelt. A tanácsülés első napirendi pontként dr. Simelc Árpád komlói vb-élnök jelentése alapján értékelte a bányász- város tanácsi munkáját. Többszintes áruház épül Szigetváron Palkó Sándor elvtárs helyezte el a szigetvári áruház alapkövét Bensőséges ünnepség zajlott le tegnap délután 4 órakor Szigetvár központjában. A me­gyei tanács vb-elnökén, a MÉSZÖV elnökén és kereske­delmi szakemberein kívül a szigetváriak és a környékbeli falvakban lakók is eljöttek az ünnepségre. A vendégeket a szigetvári földművesszövetke­zet elnöke, László Gyula kö­szöntötte abból az alkalomból, hogy a község történetében először kezdik meg egy repre­zentatív, többszintes áruház építését A szigetvári földmű vess zö- vetkezet emlékiratot szerkesz­tett, amely tartalmazza, hogy Szigetvár, a földművesszövet­kezeti tagság és a környék lakosságának kérésére a szi­getvári vár védelmének 400. évfordulóján építik fel a kőr­is zét-ű földművesszö vetkezeti létesítményt. — Azzal a gondolattal he­lyezem el az alapkövet — hangsúlyozta Palkó elvtárs —, hogy az üzletház híven szol­gálja a szocialista kereskedel­met. Az emlékirat ezután vaska­zettába, majd műanyagtasak- ba került és Palkó Sándor elvtárs, a megyei tanács v. b. elnöke helyezte el az alapkő­től együtt. A mintegy kétmillió forin­tos költséggel épülő új léte­sítmény minden igényt kielé­gít majd. A községi tanács se­gítségével Szigetvár legszebb helyén, a központban kezdhe­tik el az építkezést. A két­szintes áruház berendezése 300 ezer forintba kerül. A földszinten a cipő- és bőrdísz­műosztály, az emeleten pedig a konfekció és divatáruosz­tály kap helyet. A tetőtérben helyezik el a raktárát, ahova felvonóval szállítják majd az árut. A műanyag padlóbur­kolatú helyiségeket korszerű berendezéssel, neonvilágítás­sal és fégfűtőberendezéssel látják el. A tervek szerint az új, reprezentatív földműves­szövetkezeti létesítmény a jö­vő év nyarán már üzemel. Áramszünet — Áramszünet lesz szeptember 2—30-ig 7—16 óráig hálózatátépítés miatt Postavölgy és Remény pusz­ta területén. — 23-én, 23-án 7—16 óráig a Nyíl u.. Nyíl köz, Mecsek u., Juhász Gy. u., Aradi vértanúk u., Antónia u„ Vilmos u. által be­határolt területen. — 23-án 7—15 óráig a Dischka Gy. u., Jókai M. u., Rákóczi út. Citrom u., Eötvös u. által behatárolt területen. A jelentés a tanács és a lakosság kapcsolatával fog­lalkozva megállapította, hogy a tanácstagok részvétele a különböző rendezvényeken jelentősen javult, mintegy 80 százalékos, a lakosság érdek­lődése a fogadóórák és be­számolók iránt azonban csök­kenő tendenciát mutat. A végrehajtó bizottság ezzel kapcsolatban új módszerekkel kísérletezett: a fogadóórákat családlátogatással kötötték össze, a beszámolókat pedig összevontan, a Hazafias Nép­front helyi szervére támasz­kodva rendezték meg. A tanácstagi munka Legkéz­zelfoghatóbb eredménye a tár­sadalmi munkaakciókkal kap­csolatos. Uj mozgalom indult Komlón „Tegyük széppé vá­rosunkat” jelszóval. E munka keretében 150 ezer forint ér­tékű munkát végzett a lakos­ság. Emellett megépítettek 3 kilométer hosszú járdát, és befejezéshez közeledik a kom­ló—sikondai út is. A jelentést élénk vita kö­vette, elismeréssel illette a komlói tanács dolgozóit eddig végzett munkájukért, és ha­tározatot hozott, hogy a Me- csekjánosiban működő gyer­mekotthon a jövőben ne a megyei tanács, hanem Kom­ló város Tanácsának felügye­lete alá tartozzon. A tanácsülés ezután az ár­vízvédelemmel kapcsolatos jelentést hallgatta meg. _A szóbeli előterjesztés előtt be­mutatták a Baranya megyei Filmklub rendezésében ké­szült árvízvédelmi dokumen­tumfilmet. A bemutató után Vértes Tibor ismertette a 120 napos küzdelem adatait és eseményeit. A baranyai védvonal hosz- sza 20 kilométer. Az átszaka­dás mintegy 30 ezer embert, 14 ezer kataszt.rális hold föl­det sújtott volna Magyaror­szágon s további 10 ezer hol­dat Jugoszláviában a hozzá­tartozó hat településsel együtt. Az országos összesítés sze­rint a magyar Duna-szaka- szon folytatott védekezés költ­sége meghaladta a 350 millió forintot. A védekezés Bara­nyában 148 480 munkanapot j követelt. 117 földmunkagép I összesen 47 169 üzemórát dol­gozott. A megmozgatott föld- mennyiség 300 ezer köbméter. 401 teherautó és dömper erő­sítette a gátakat Beépítettek 540 ezer homokzsákot, 13 270 tonna követ. 6400 pátriale­mezt. A kitelepítés 2784 csa­ládot, 7662 személyt érintett. Baleset nem történt. Az ár elleni küzdelem pró­bára tette a különböző szer­veket, köztük a tanácsokat is. Az árvíz által közvetlenül ve­szélyeztetett községek taná­csai mellett más — köztük a pécsi, bólyl, szigetvári, sikló­si — tanácsok is kiemelkedő munkát végeztek. Vértes Tibor elvtárs jelen­tése után Palkó Sándor elv- társ javasolta, hogy a tanács­ülés jegyzőkönyvében örökít­se meg a küzdelem vezetői­nek és legkiválóbbjainak ki­fejezett köszönetét. A végre­hajtó bizottságot a tanácsülés felhatalmazta, hogy mind­azoknak a szervéknek és sze­mélyeknek, akik hozzájárul­tak a baranyai Duna-szakasz eredményes védelméhez, kö­szönetét fejezze ki. A tanácsülés a továbbiak­ban a Népi Ellenőrzési Bi­zottság II. félévi tervét fo­gadta el, majd különböző szervezeti változások jóváha­gyása után a tanácstagok In­terpellációjára került sor. •— A mohácsi múzeum, amely most van átalakítás alatt, október 31-én nyílik meg a Szerb utca 2. szám alatti új helyiségben. HÍREK SZEPTEMBER Móric napja. A Nap kél: 5.30, nyugszik: mL mR 17.43 órakor. A Hold kél: 1.24, SZERDA nyugszik: 16.57 órakor l/ítszáz éve, 1765. szeptember 22-én született Vedres t*' István, Szeged város sokoldalú mérnöke, a vízszabá­lyozás úttörője, a múlt század elején az eredményes tiszai ár­mentesítési munkálatok tervezője és vezetője. A Pestet Sze­geddel összekötő, hajózható Duna—Tisza-csartona tervét könyvalakban is kiadta. Ebben nemcsak a technikai kivitele­zést tárgyalja, hanem zseniálisan körültekintő pénzügyi szám­vetéssel, pontos táblázatokkal bizonyítja a jövedelmezőséget a szállításnál, valamint az egyéb elérhető előnyöket, az öntö­zést és lecsapolást. Gazdag képzelőerejével, korát megelőzve, kidolgozta országos vízhálózat tervét, s tervezett közraktára­kat eleség tárolására, téli kikötőt hajójavító-állomással, folya„ mi kikötőket. Indítványozta az Alföld erdősítését, ültettetett eperfákat, kísérletezett gyapottermesztéssel, s mintagazdaságok létesítése foglalkoztatta. A művelődés terén is elöl járt. Épít­tetett színpadot és számos közgazdasági munkája mellett irt költeményeket, nyelvészeti müvet, valamint egy színdarabot is, amelyet előadtak. — Uj gépeket szerzett be a Pécsi Bőrgyár. Ezek között szerepel egy magasnyomású hidraulikus prés, amit Nyugat- Németországból hoztak. To­vábbá egy cseh gyártmányú meleghengeres taszítógép, va­lamint egy cseh és egy olasz csiszológép. Felszerelés alatt van egy fotocellás fröcsölőgép is és egy pneumatikus húsoló- gép, amit az NSZK-ból sze­reztek be. — Az oroszlánkölykők már csak egy hétig láthatók a Me­cseki Állatkertben, mert a Berlini Nagycirkusz, amely megvásárolta őket. szeptember 27-én hétfőn elszállítja őket — Katonákról szól a nóta címmel szeptember 23-án, csü­törtökön este 18 órakor dalest lesz a Fegyveres Erők Klub­jában. Barátsági szerződés a pozsonyi és a pécsi egyetem között Mozgalmas napok a jogi karon A VII. Csehszlovák—Ma­gyar Jogtörténeti Konferencia még csak holnap kezdődik, de a Pécsi Tudományegyetem Ál­lam- és Jogtudományi Karán tegnap és ma is nagy élénk­ség uralkodik. Tegnap dél­előtt ugyanis Pécsre érkezett a grázi. krakkói és jénai NAPFÉNYES MONQÓLIA 1 egyetem több oktatója. Velük közösen tartotta meg ülését a jogelméleti szekció. A len­gyel, német és osztrák szak- tekintélyek részvételével tar­tott szekcióülést dr. Szotáczky Mihály, a Pécsi Tudomány- egyetem Állam- és Jogtudo­mányi Karának dékánhelyet­tese vezette. Ma délelőtt ismét német vendég érkezik a pécsi jogi karra Heinz Paul, a jénai egyetem munkajogi előadója látogat el Pécsre. Délelőtt tíz órákor az egyetem IV. számú előadótermében tart előadást időszerű munkajogi kérdések­ről. A holnap megnyíló nemzet­közi konferencia programja időközben tovább bővült. A konferenciát felhasználva ugyanis aláírják a barátsági szerződést a pozsonyi és pé­csi egyetem között. A pozso­nyiak részéről dr. Karol Planck, a Komensky Egye­tem Jogi Karának dékánja köti majd meg a szerződést. A televízió műsora 17.28: Hírek. 17.35: Hol voltj hol nem volt.». 1. Torzon- borzka — bábjelenet 2. Kis­csirkék — kisfilm. 18.05: A Magyar Hirdető műsora. 18.15s Munkásénekkarok. Az Egye-! sült Izzó férfikara énekeL 18.30: Trofeo Italia; Vízilab­damérkőzés közvetítése a sportuszodából. 19.30: Tv-hír- adó. 19.50: Esti mese. 20.001 Róma szellemei. Magyarul beszélő olasz film. (18 éven felülieknek!). 21.35: Illusztrá­ciók az irodalmi lexikonhoz. Látogatás Benedek Marceli- nál az író 80. születésnapján; Közreműködik: Horváth Fe­renc. 21.55: „Iskolások let­tünk”. 1. Első napok, kisfilm, 2. Beszélgetés az elsőosztályo­sok pszichológiai-pedagógiai problémáiról. 22.25: Tv-híradó — 2. kiadás. —- A törökkori Pécs címmel városnéző sétát rendez szep­tember 26-án, vasárnap dél­előtt 10 órakor Pécs város Mű­velődési Háza. Vezető: dr. Rú­zs ás Lajos tudományos kuta­tó. Találkozás a Felső-Sétaté­ren a Szepessy-szofoor előtt — Sportjáratként közleke­dik majd télen a 12. sz. AKÖV panoráma autóbusza. A nyi­tott kocsin könnyen szállít­hatók a ródlik, sílécek, s így a sportolók gyorsan, kényel­mesen közelíthetik meg a Me­cseket. Időj árásjelentés Várható időjárás szerda estig: kisebb felhőátvanulások, eső nélkül. Helyenként élén- kebb északi, északkeleti, mér­sékelt, változó irányú szél. Az éjszakai lehűlés erősödik, haj­nalban helyenként párásság, köd. A nappalt felmelegedés lényegesen nem változik. Vár­ható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 4—8, legmagasabb nappali hőmérséklet 18—22 fok között. Zetor-Super, Zetor K—25-ös, Zetor 3011 cseremotoros főjavítását rövid átfutási határidővel soron kívül vállalunk, 3 havi garanciával. ZETOR-SUPER 32 000 Ft, ZETOR K—25-ös 22 000 Ft, ZETOR 3011-es utókalkulációs áron. Tsz-eknek 50 százalékos kedvezmény* ÁLLAMI MEZÖGAZDAS ÁGI GÉPJAVÍTÓ ÁLLO­MÁS, VILLÁNY. — Telefon 55 és 25. S. VIZET „FAKASZTÓ” MAGVAROK A magyar nép iránti szim­pátiát nem kis mértékben gyarapította kútfúróink évek óta végzett sikeres munkája. Bizony, a víz hiánycikk a hatalmas területű Mongóliá­ban. Az állatok itatása, a szétszórt és állandóan helyet változtató települések vízellá­tása komoly probléma. Tekin­télyes emberré válnak azok, akik segítenek felszámolni ezt a gondot Sikerült megismerkednem a Mongóliában dolgozó 30 fős expedíció vezetőjével, Surá- nyi Ernővel. Elvitt magával a mindössze 150 kilométerre levő fúróbrigád munkahelyé­re. Nalajhig, amelyet bánya­ipara tett híressé, széles, kor­szerű bitumen út vezet. Innen azonban már csak földúton haladunk tovább, letaposott márgás. agyagos talajon. Né­hol egészen elfogadható ez az „út”, s talán még a bitumen­nél is simább. De ahol kátyú keletkezett, azt bizony senki be nem tömi. Ezért aztán más-más rajzú kacskaringók­kal, egymás mellett. olykor megszámlálhatatlan sok út vezet. Útjelzőnek se híre, se hamva és vezető legyen a tal­pán az, aki kerülők nélkül ki­jelölt céljához ér. Az út, amelynek végállomá­sa Bajindelger néven egy mezőgazdasági szövetkezet központja, hatalma« he«vek övezte völgyben kígyózott. Jioaig célunkhoz értünk, több Útközben hatalmas jak-, bir­ka-, ló-, kecske- és tevecsor­dákkal találkoztunk, amelyek az idén gazdag legelőkön táp­lálkozhatnak. Szétszórtan fe­hér jurtákat láttunk, a pász- torkodó mongol ember sze­rény. de kedves lakhelyeit. Odamentünkben azt hittem, valami baj esett a kocsival, mert mongol gépkocsiveze­tőnk váratlanul benyomta a féket és a motort leállította. De helyéről meg sem moz­dult, mereven egy irányba fi­gyelt. Kérdésünkre elmondta, hogy egy magános farkast vett észre, amely valóban nem messze tőlünk vágtázott egy legelésző lócsorda Irányába. Az állatnak nagy becse van a mongol ember szemében, ezért kísérte feszült figyelem­mel a ragadozó farkas roha­násának irányát. De azért is, mert az állam jutalmazza azokat, akik farkast ejetenek el. Hetven tugrik — több mint 200 forint — farkason­ként a jutalom. Bajindelgerben Városi Já­nos kútfúró mester fogadott bennünket. Az expedíció fő­nöke nemcsak ellenőrzés cél­jából látogatja a munkahelye­ket. Egyúttal élelmet, s levelet visz a brigád tagjainak és a legújabb híreket is elmondja. Városi János és Fejes István gépkezelő Kaposvárról ápri­lisban érkeztek a munkahely­re. A negyedik kutat fúrják már. Az első nem sikerült, a második 55 litert, a harmadik pedig 40 litert ad percenként, ami ezen a vidéken ered­ményesnek mondható. Az en­xierj. viau xvui ua&y szerencsének számít. A környéken ezer lakos jut : majd ivóvízhez. Előbb azon­ban nehézségek támadtak: 38 • méter mélységben kemény sziklához értek és csak milli­méterenként jutottak lefelé. Már-már gyanakodtak: meddő lesz a fúrás. A környékbeli mongol emberek aggódva ér­deklődtek: igaz-e a baj híre? Szerencsére a görgős fúró győzött —. egyre gyorsabban haladt a mélybe. A veszély elhárult és a Bajindelger kör­nyékieknek lett ivóvizük. Kútmunkán nemcsak ma­gyar szakemberek dolgoznak. A Városi-brigádban két mon­gol is segédkezik. Közülük az egyik Batajev fúrómester. Mo­solygós arcú, húsz év körüli fiatalember, ö magyar taní­tóitól nemcsak a kútfúrás mesterségét, de némiképp nyelvünket is elsajátította. A kútfúrók áldozatos mun­kát végeznek. Ritkább eset az, amikor település közelében dolgoznak. Ilyenkor moziba járhatnak, újsághoz jutnak, emberekkel találkoznak. Gyakoribb azonban, hogy mindentől távol rendezik be jurtájukat. Ebben, a két fek­vőhelyen, kis szekrényen, ivó­víztárolón kívül éléskamra is található sok konzervvel és mindazzal, amit a környéken megvásárolhatnak. Ezek a brigádszállások jelentik az odajáró magyar ember szá­mára azt a helyet, ahol a jó krumplipaprikást, vagy éppen a magyar gusztusának megfe­lelő bablevest főzik. Ámde ke­vés a szabad idő. A fúrás éj­jel-nappal, vasárnap is, meg­állás nélkül folyik A cél, ki­használni a jó időt, az elő­irányzatnak megfelelően 29 kutat létesíteni — az évek alatt használatba adott 150 mellé. Ebédünket a szövetkezet kezelésében levő vendéglőben fogyasztottuk el. Főként a kí­váncsiság vitt oda. Nagyobb szoba volt ez, fehérre meszel­ve, hosszú asztalokkal. Fiatal mosolygószemű felszolgáló­lány közli, mi fogyasztható. Surányi Ernő tud mongolul, érti az étlapot, és rögtön ren­del három porció gojmentej- surt. Az étel egyszerűbb a nevénél. Tulajdonképpen nem más, mint az általunk is jól ismert tésztaleves — sok mar­hahússal. Én inkább husurt kértem. Ez vékonyra klopfolt birkahússzelet, tojásos-lisztes borítóanyagba mártva, és vaj­ban megsütve. Úgy láttam, ezt mindenki szerette: a legtöbb mongol ember néayet-ötöt rendelt. Ami engem illet, óva­tos voltam. Mivel a bunda sok vajat szívott magába, a hússzeletet a borítójától meg­bántottam és a zsebben ma­gammal vitt sóval, borssal, paorikával meghintettem: ki­váló ebédet fogyasztottam. Szomjamat két bögre kumisz- szál csillapítottam. A körülöt­tem ülő mongolok elégedetten nézték étkezésünket. Szá­mukra — mondották — meg­tiszteltetés, ha a náluk ven­dégeskedő idegen jóízűen fo­gyasztja nemzeti eledelüket. Weither Dániel Következik: A MONGOL BŐR — VILÁGMÁRKA

Next

/
Oldalképek
Tartalom