Dunántúli Napló, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-17 / 219. szám

QtS. SZEPTEMBER IX ,napló 3 A lakás mellé iskola9 üxlet és vendéglő is kell Aránytalanságok és azok megszűntetése Komló építésében Kétszázhetvenöt lakást ad­tak át az idén Komlón, kö­zöttük a Lenin téri kilenc- emeletes épületeket, amelye­ket a közelmúltban a tv-hír- adó is bemutatott. Az év vé­géig további 72-t fognak még átadni a tervekben szereplő határidőknek megfelelően. A szocialista város tehát ebben az évben csaknem három és félszáz új otthonnal gyara­podik. ami ha a lakáshiány megszüntetésére nem is lesz elég, aranyit mindenesetre megmutat, hogy az erre irá­nyuló törekvéseik határozot­tak, komolyak; Egyértelműen és eltökélten A lakás kétségtelenül fon­tos, talán a legfontosabb a közvetlen közcélokat szolgáló beruházások közüL Mindez kifejezésre jut az építőmun­kások bérezésében is: a la­kásépítési tervek teljesítését, túlteljesítését megkülönbözte­ted módon premizálják. Köz­ismert viszont az is, hogy csu­pán lakásokat építeni nem elég. Egy új lakónegyedben iskolákra, bölcsődékre, üzle­tekre, vendéglőkre és még sok másra is szükség van. A lakásépítkezésnek tehát szinkronban kell haladnia a kommunális beruházásokkal. Sajnos, erre a szinkronra Komló több mint másfél év­tizedes fejlődésiében még so­hasem volt példa. A város építésének hőskora óta az egyoldalú lakásépítés állott az előtérben, s ez a gyakor­lat — noha az utóbbi évek­ben sóik minden megváltozott —. még ma is uralkodó. Igen jellemző például, hogy amíg az 1965-ös lakásépítési terve­ket teljesítik, az oly fontos gimnázium és városi kórház éoítésében igen nagy határ­idő-eltolódások tapasztalha­tók. s a Tolna megyei Építő­ipari Vállalat 600 ezer forint kötbért fizet csupán a gim­náziumi építkezés elhúzódá­sáért. Bár a gimnázium és a kór­ház sem csekélység, ha csu­pán azokról volna szó, Komló lakói még nem lennének any- nyira türelmetlenek. A lakás- építkezés és kommunális be­ruházások közötti aránytalan­ságok azonban sok más terü­leten is olyan fokot értek "l, hogy a komlói városi ég me­gye; szervek vezetői egyértel­műen és eltökélten hangoz­tatták: így nem mehet to­vább! Iskolák és üzletek Az aránytalanságok talán az iskolaépítésben jelentkez­nek a legélesebben. Olyan nagy a tanteremhiány, hogy Komló kenderföldi iskolájá­ban már évek óta három mű­szakban folyik a tanítás. Sen­kinek sincs szüksége tanári diplomára ahhoz, hogy meg­értse, mit jelent ez. A jelenlegi állapotok orvos­lására nyolctantermes Iskola épül a város kenderföldi, il­letve felsőplatói részén. Az előbbinek 1967, az utóbbinak 1966 a befejezési határideje. Bár a kenderföldi iskola épí­tésének anyagi fedezetét még nem biztosították száz száza­lékosan, minden remény meg­van arra, hogy végül is hitel­ben nem lesz hiány. Noha a két iskola, illetve gimnázium tető alá hozásával még nem lesznek minden szempontból ■'deális oktatási viszonyok Komlón, annyit azonban már elérnek, hogy a három mű­szakos tanítás megszűnik, s a közgazdasági technikum meg­felelő helyet kap. Ez pedig nem csekély eredmény. Nagyon szorít a cipő a vá­ros kereskedelmi hálózatánál is. Több lakónegyednek sem­minemű üzlethálózata nincs, vagy ha van, felvonulási épü­letben van elhelyezve. Bőví­teni és korszerűsíteni kell te­hát a város bolthálózatát is Erre szolgál a Lenin téren, a kilencemeleteg házak mellett épülő üzletházsor is. amely több mdm$ ezer négyzetméter alapterületet biztosít a keres­kedelem számára. Az üzlet­házsor alapjait már lerakták. Ezenkívül új boltokat létesí­tenek Felsőplatón és Geszte­nyésen is. Mindez ugyan még nem lesz elég, de sokat eny­hít a város jelenlegi helyze­tén. Feneketlen pénzeszsák Bizonyos fejlődés várható a szolgáltatások területén is, bár itt még sok intézkedésre volna szükség. Tekintve, hogy a Helyiipari Vállalat mind­inkább termeléssel foglalko­zik, gondoskodni kellene a cipő javításról, mérték alap­ján történő szabászatról, akár állami vállalat, akár cipész, illetve szabó ktsz útján. Saj­nos, egyelőre még nem hal­lunk konkrét elképzeléseket arról, hogy mit várhatunk ebben a tekintetben. Pedig az idő sürget, hiszen a javítá­sok tekintélyes részét ma is magánkisiparosok végzik el (ez pedig anakronizmus egy új, szocialista városiban), s a Helyiipari Vállalat cipő javító részlege lehetetlenül kis he­lyen dolgozik a mintegy 10 ezer lakost egyesítő kökönyö- si városrészben. Nem kevésbé elgondolkoz­tató a komlói vendéglátóipar helyzete sem. Az eszpresszó­kat éa cukrászdákat nem szá­mítva a városnak csak két olyan vendéglátódpari egysége van, amely minden szempont­ból elfogadható: a Bélié Ét­terem, illetve a Fekete Gyé­mánt. Ez a lakosság számá­hoz viszonyítva valóban ke­vés. A komlóiak statisztikai adatokkal bizonyítják, hogy a vendéglátóipari fogyasztás a legmagasabb a megyében, s joggal hivatkoznak arra, hogy éttermi területen már évek óta nincs számottevő fejlődés. Tagadhatatlan, hogy a Bel­kereskedelmi Minisztérium­nak nemcsak Komló, hanem az egész ország igényeit kell kielégítenie. Közismert, hogy még a megyében is több olyan helység található, ahol gyors és radikális intézkedéseikre van szükség. Ide tartozik Szi­getvár is, ahol már a Jubi­leum miatt is nagyon sürgős egy korszerű vendéglő. Mind­ez azonban nem kisebbítheti a komlóiak igényeit Egy új étterem-vendéglő felépítése nemcsak Komló­nak, hanem a népgazdaság­nak is elsőrendű érdeke. Nem lehet örökké toldozgatm-fol- dozgatni a régi felvonulási épületeket A város Pepita nevű vendéglője például még ma is egy — a Komló építé­sének hőskorából származó — felvonulási épületben van el­helyezve. Erre az épületre az évek hosszú során annyi pénzt költöttek, amiből talán egy új éttermet is fel lehetett volna építeni. A kérdés te­hát, amit az élet feltesz, így szól: vagy toldozunk-foldo­zunk tovább, s egy feneketlen zsákba öntjük a pénzünket, vagy pedig úgy cselekszünk, ahogy az előrelátó emberek­től elvárható. Más választás nincs. Követelmény az arányos fejlődés Amdnt látjuk, az említett aránytalanságok gyökere még Komló építésének hőskorára nyúlik vissza. Ilyen arányta­lanságok minden gyorsan fej­lődő városban előfordulnak. A szocializmus építésénél azonban követelmény az ará­nyos fejlődés, amit a min­dennapi életben, a bonyolult gazdasági mechanizmus útján kell realizálni. Ez pedig csak akkor történhet meg, ha az érdekelt szervek, intézmények — közöttük a Tolna megyei Építőipari Vállalat, a Belke­reskedelmi Minisztérium —, a fentiek szellemében végzik munkájúkat. Magyar László Teljes erővel indul az őszi árpa vetése Versenyre hívták fel a megye termelőszövetkezeteit az őszi munkák időbeni elvégzésére Ölest tartott a megyei operativ bizottság A több megyére kiterjedő mezőgazdasági téjértekeziet napirendjéről tájékoztatta a megyei operativ bizottság tag­jait Földvári János elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának elnökhelyettese. Többek között elmondotta, hogy ebben az évben orszá­gosan is kimagasló eredményt értünk el kenyérgabonából és a termés eléri a holdamként! 12 mázsás átlagot. Jutalom a legjobbaknak A földművelésügyi minisz­ter 140 ezer forintot, adott a Baranya megyei termelőszö­vetkezetek versenymozgalmá­ban legjobb eredményt elért gazdaságok tárgyjutalmazásá- ra. Az operatív bizottság úgy döntött, hogy jutalmazzák a versenyben három legjobb eredményt elért termelőszövet kezetet és jutalomban részesí­tik minden járás első helye­zettjét is. A megyei első he­lyezett 30 000, a második 25 000, a harmadik 20 000 fo­rint értékű tárgyjutalmat kap a termelőszövetkezet kívánsá­ga szerint. A járási első he­lyezett 10 000 forint, a Mo­hács városi termelőszövetke­zetek legjobbja pedig 5000 fo­rint értékű tárgyjutalmat kap. A feladatokat három kategó­riában szabták meg: vetés, mélyszántás, betakarítás. A részletes versenykiírást teg­nap délután készítette el a megyei versenybizottság. Ezután Szántéi Imre, a me­gyei tanács mezőgazdasági osztályvezetője adott tájékoz­tatást az időszerű mezőgazda- sági munkákról. A silókészí­tésben egy hét alatt 20 szá­zalékos emelkedést értünk el és eddig a tervezett 293 839 köbméter silóból 99110 köb­Egy nyelven beszélni Az idegen számára ijesztő- eik az első benyomások. A hegy meztelen sziklafala 90 méter, az emberek a faluból nézve csak apró. fekete pon­tok odafönt. A leomló szik­lák tövében dolgozó rakodó­gép lustán cammogó játék­szernek tűnik, pedig ember­magasságú lánctalpakon ha­lad? Csend? — Ennek aszó­nak itt teljesen más jelenté­se van. Monoton dübörgéssel dolgozik az őrlő, zuhog a dönt perekbe a zúzalék, időnként — mintha gránát robbanna, —■ „trikettő”-vel szétvágatnak egy-egy hatalmas sziklatöm­böt . -. i •— A kőbányászat férfiak­nak való mesterség .:. Schmider József üzemveze­tő nevetve tiltakozik: *— Vannak itt lányok is, még gépkezelők is! Több min<t 200 munkás dol­gozik a nagyharsányi kőbá­nyában. Az átlagkereset va­lamivel 1800 forint alatt van. A munka nehéz. Igaz, nem kell már kalapáccsal zúzni a követ, szinte minden művele­tet gép végez: gép fúrja az 50—60 méter mély robbantó­lyukat, gép végzi a rakodást, szállítást, zúzást, ember a kő­höz szinte alig ér. de a ter­mészet erőit még mindig az embernek kell leküzdenie: ha süt a nap, 40 fok feletti a hőség, ha fúj a szél, szinte hasít a por. És a gépek sem irodaj műszerek: hatalmasak és durvák. Aki megszokta a zárt munkacsarnokok védel­mét, az csak áll, nézi a bá­nya, a gépek, az eszközök monumer i^jitását, s nem érti. mi az. ami itt tartja az em­bereket? Megkérdezem Páy Pál párt­titkárt, mi tartja itt az em­bereket? Azt mondja: szere­tik a bányát Megkérdeztem egy fiatal­embert? Szeret itt dolgozná?' •— Miért ne szeretnék? Nyugodtan vagyok.;. A kétszázegynéhány dolgo­zóból hetven a harminc éven aluli. Közülük sokan innen mentek el katonának, s visz- sza is jöttek ide. A KISZ-szervezetnék 28 tagja van. A munkatervet né­zegetve nem talál az ember különös dolgokat, látványos megmozdulások évek óta nem voltak Nagy harsány ban. Az ifjúsági szervezet ennek elle­nére komoly gazdasági, poli­tikai tényező az üzemben. — A pártszervezetnek har­minc tagja van — mondja a párttitkár —, ennél azonban jóval több kommunistára szá­míthatok . i. A párttagnyilvámtartó-könyv minden évben bővül néhány új bejegyzéssel. 1964-ben 24 fővel kezdték az évet. s hu­szonhéttel zárták, az idén hu­szonhéttel indultak, s har­mincnál tartanak... Lapozgatom a felvételi ké­relmeket, ajánlásokat. Min­den mondat a munkáról szól. Az idén felvett három új tag egyik ajánlója a járási KISZ- bizottság volt. A másik, az üzem régi kommunistája. — „Megbízható... Kemény, fe­gyelmezett ... Szerény, szor­galmas”. .. — írják az aján­lók. A kérelmezők a KISZ- szervezet legjobbjai voltak. Miért léptek be a pártba? Gerlach Miklós azt mond­ta: — Már a honvédségnél elhatároztam... Szolga Dezső; — Huszonhét éves vagyok... A KlSZ-ből lassan kiöregszünk. Bogár Ferenc: — Kell, hogy valami serkent— as embert. Az ifjúsági szövetségből a pártba zökkenő nélkül vezet az út. Aki ott becsületes volt — itt várják és szívesen fo­gadják. A taggyűlések ritkán érnek véget a tervezett idő­ben. Ha a napirendi pontok végére érnek, beszélgetnek. Fiatalok, idősek közösen. — Mi vonzza a fiatalokat a pártba? — A pártnak tekintélye van fent is és lent is..: — Minek köszönhető ez? — Megtanultunk egymás nyelvén beszélni. A kőbányászat nehéz mes­terség. A veszély, egymás fi­zikai segítése sok választó­falat ledönt, elvtársakká és barátokká azonban csak a közösen viselt gond és együtt vállalt felelősség teszi az em­bereket. Békés Sándor méter, vagyis 33,7 százalék van meg. Legjobban áll a mo­hácsi, a szigetvári és a pécsi járás. Jól halad a burgonya­szedés. Eddig a 10 000 holdnak csaknem a feléről betakarítot­ták a termést. A cukorrépa szedéséhez is hozzákezdtek a sásdi járás kivételével, vala­mennyi járásban. A cukor­gyárral megállapodást kötöt­tek, melynek értelmében előre veszik azokat a termelőszö­vetkezeteket, melyek munka­erőgonddal küzdenek és mesz- szire kell szállítaniuk a ter­mést. Szániel elvtárs elmon­dotta, hogy Püspöklakon és Pécsváradon panaszkodnak, mert a megegyezés értelmé­ben a kiszállított cukorrépá­hoz nem mindig kapják meg a vagonokat. Szervezettebb lett a munka Az őszi talajmunikákkal 34,5 százalékra állunk, s teljes erő­vel indul megyeszerte az őszi árpa vetése. Az őszi vetések alá történő szántással leggyen gébben áll a pécsváradi járás, pedig itt minden évben élen­jártak ebben a munkában. Ke­vés a szántótraktor. Az erő­gépeket olyan munkával fog­lalkoztatják egyes helyeken, amelyeket máskor is elvégez­hetnének. A szántótraktorok tel jesítmónye is alacsony, három hold körül van. A két műszak ban dolgozó traktorok száma is nagyon kevés. A 753 szántó- traktorból 667-et terveztek két műszakosra, de csak 254 dol­gozik így. Ez elfogadhatatlan. Tavaly ebben az időszakban már 500 körül volt a kétmű- szakos traktorok száma. Sok gép áll, némely gazdaságban ez eléri a 20 százalékot is. Álló Miklós, a Gépállomások Megyei Igazgatóságának fő- agronómusa tájékoztatása sze­rint az állomások 263 trakto­rából 146 foglalkozik szántás­sal. A gépállomásokat utasí­tották, hogy a szántótraktorok 50 százalékát kétműszakosra szervezzék. Elmondotta, hogy a termelőszövetkezetekhez ha­sonlóan a gépállomásokon is gond a traktoroshiány. Tavasz- szal 140 dolgozót el kellett küldeni átszervezés miatt, most pedig hiányzanak a gépekről. Különben minden évben ki­képezünk Baranyában leg­alább 800 új traktorost, még­sem érjük utol magunkat, mert egyes gazdaságok nem törődnek a további sorsukkal* így az iparba, a földműves- szövetkezetekhez távoznak, sőt nem egyszer rakodómun­kásként dolgoznak. Felvetődött az operatív bi­zottsági ülésen az alka rész- ellátás kérdése. Jelenleg már 38 darab UE—28-as traktor áll gumihiány miatt. A D-4-K traktorok garanciális javítását a Vörös Csillag Traktorgyár végzi. Tíz darab jelenleg is már két hete áll a szigetvári* vajszlói és bólyi gépállomá­sokon. Várják a szerelőket* akik napidíj és útiköltség fe­jében elvégzik azt a garanciá­lis javítást, amit a gépállomás néhány óra alatt és olcsón megcsinálhatna, összefoglalójában Földvári János elmondotta, hogy a leg­utóbbi operatív bizottsági ülé­sen elfogadott határozatoknak! és intézkedéseknek máris lát­ható hatása van. Szaporodiak a két műszakban dolgozó trak torok, megélénkült és szerve­zettebb lett a munka. Java­solta, hogy hívják fel a ter­melőszövetkezetek, a gazdasá­gok vezetőinek a figyelmét a vetésben résztvevő munkások premizálására. Erre ló példát is említett: a sásdi termelő- szövetkezetben 4 forint pré­miumot fizetnek a vető trak­torodnak és a vetőgépen dol­gozónak. A prémiumot csak a vetés kikelése után vehetik fel a jóminőségű munkáért. v Most kérjék a diákok segítségét! A feladat most az, hogy szeptember végére minden gazdaságban elvessék az őszi árpát és a takarmánykeveré­ket. A traktorokat mindenütt minimálisan 50 százalékban két műszakban foglalkoztat­ják. A betakarítással kapcso­latban szorgalmazta, hogy va­lamennyi gazdaság és járás ezekben a napokban szervezze meg a tanuló ifjúság igénybe­vételét az őszi munkáknál* mert most könnyebben és jobb munkát végeznek mint novemberben esőben és sár­ban. Kalmár László egyetemi tanár előadásai Pécsett A Bolyai János Matemati­kai Társulat pécsi csoportjá­nak rendezésében szeptember 20-án és 21-én Kalmár lÁszló egyetemi tanár (Szeged), ne­ves matematikus Pécsett tart előadásokat. Mindkét előadás­ra a Nagy Lajos Gimnázium­ban kerül sor. Hétfőn dél­után 5 órakor „A kibernetika műszáki és természettudomá­nyi alkalmazásai” címmel, -- míg kedden délután fél 3 óra­kor „A matematikai oktatás szerepe a világnézeti nevelés­ben” címmel tartja meg elő­adásait. A Szentlőrinci Tangazdaság 40 holdas táblájába vetik a gépek az őszi takarmány­keveréket

Next

/
Oldalképek
Tartalom