Dunántúli Napló, 1965. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-15 / 217. szám

1993. SZEPTEMBER 13. napló 3 Hatszáznegyvenhét mezőgazdasági tanuló Gyakorló gazdasággá jelöllek ki Villányt — Új 70 fős diákszálló építését tervezik — Öt szakmában háromról öt hónapra emelték fel az elméleti oktatás idejét Szeptemberrel új tanév kez­dődött a mezőgazdasági szak­iskolákban is. Baranya me­gyéből 15 szakmában 647 el­ső-, másod- és harmadéves mezőgazdasági szakmunkásta­nuló kezdte meg az új évet itthon és más megyék mező- gazdasági szakiskoláiban. Több je'entbezöre számíto'taH Villányon kívül Kecskemét, Csurgó, Alap, Vasad, Sopron, Fülöpszállás, Lengyel, Tata és Győr szakiskolái fogadták be a baranyai fiatalokat, A legnépesebb tábora Baranyá­ban a zöldségtermelő szakmá­nak van. Ezen a szakon 98-an végzik tanulmányaikat; ez­után következik a baromfite­nyésztő szakma 90 fővel. — Gyümölcstermelő szakmun­kásnak 59 tejgazdasági szak­munkásnak 55, szarvasmarha- tenyésztőnek 48. dísznövény- termesztőnek pedig 42 bara­nyai fiatal készül. A mint­egy 15 mezőgazdasági szak­ma közül a sertéstenyésztői szakmunkásképzés iránt volt ebben az évben is legkisebb az érdeklődés, ezen a fontos szakon mindössze 12-en ta­nulnak. Kezdődik a tsz-narasztok üdültetése Harkányban Az 1959-ben alakult és az Állami Biztosító felügyelete alatt működő Tsz-Biztosítási és Önsegélyező Csoport min­den évben üdülteti tagjait a harkányi Baranya Szállóban. Az idén is október elsején kezdődik és a jövő év március végéig tart az üdültetési sze­zon. Nyolc megye tsz-paraszt- jai 18 turnusban pihennek Harkányban. A 10 napos tur­nusok alatt 90 tsz-gazida tel­jes ellátásáról, pihenéséről gondoskodnak. Baranya me­gyéből az idén 400 termelő­szövetkezeti gazda utazik Har­kányba a tavalyi 320-szal szemben. A Tsz-Biztosítási és Önsegélyező Csoportnak Bara­nyában jelenleg 17 000 tagja van és az ' idén újabb ezer taggal gyarapodtak. A lemaradás fő oka, hogy nem minden járásban fektet­tek kellő súlyt a mezőgazda- sági szakmunkásképzésre. E téren a mohácsi járás tett a legtöbbet, itt 13 termelőszö­vetkezetben 59 tanulót szer­ződtettek le. Hasonló jó mun­kát végeztek a pécsi járásban is. Gyenge volt azonban a be­iskolázás a sásdi, pécsváradi és szigetvári járásban és igen gyenge a siklósi járásban. A termelőszövetkezetek közül a baksai, a mohácsi Uj Barázda, a béri, dunaszekcsői és sásdi tsz-eket lehet jó példaként megemlíteni. Új rendtartás Az idén a mezőgazdasági tanulóképzésben új rendtar­tást. vezettek be. Az előző 1961-ben készült s a mező­gazdaság gyors fejlődése kö­vetkeztében 3 év alatt telje­sen elavult. Az új rendtartást már az 1/1965. Fm. Mü. M. számú rendelet értelmében állították össze s a 230 bara­nyai elsőévessel már ennek szellemében kötötték meg a tanulószerződéseket. A ren­delet lényege az elmúlt évek­hez képest növelni a mező- gazdasági szakmunkásképzés elméleti és • gyakorlati szín­vonalát. Az elméleti oktatás idejét a szőlő- és gyümölcs- termelő, a dísznövénytermesz­tő, a szántóföldi gépész, va­lamint az öntözéses gépész szakmákban évi három hó­napról öt hónapra növelték. A szőlőtermesztő szakmában 6 nagyüzemi gazdaságot jelöl­tek ki az országban s köztük a Villányi Állami Gazdaságot is, amely színvonal és ered­mények tekintetében a legel­sők között van az országban. A tanulók elhelyezése ér­dekében jövőre megkezdik Villányban egy 70 fős diák­szálló, illetve üzemi gyakor­lati szállás építését, amely­ben a szőlésztanulók féléven­ként váltják majd egymást. A gyakorlati oktatás megre­formálásával az állam jelen­tős terheket vállalt magára, hisz így havonta 4300 forint­ba kerül egy tanuló költsége, négyszer annyiba, mint ha a szerződéses gazdaságban vé­gezné tanulmányait. Ennek ellenére a termelőszövetke­zetek között vannak ellenzői is az új rendszernek — me­gyénkben a somibereki szajki tsz vezetői tiltakoztak ellene —, akik a mezőgazda' sági tanulóban ingyen mun­kaerőt láttak s most kétszer hat hónapon át nélkülözni kénytelenek azt a néhány fia­talt. Színvona'asabb képzés Az új szerződési forma ki­tér a végzett tanulók elhe­lyezkedésére is. A szerződő gazdaságnak köteleznie kell magát, hogy a végzett szak­munkást az oklevél megszer­zése után nemcsak hogy al­kalmazza, de képesítésének megfelelő munkát biztosít számára. Az új rendelet biztosítja, hogy az eddiginél képzettebb, műveltebb szakmunkások ke­rüljenek ki az iskolákból, az elméleti óraszám felemelésé­vel új tárgyak lépnek be, olyanok, mint matematika, kémia, fizika, biológia, me­lyeket ezelőtt nem tanultak, illetve ezeket a tárgyakat a szaktárgyakba beépítve ok­tatták. így lehetővé vált, ami­re korábban nem volt mód, hogy két év után — külön­bözeti vizsgával — gimná­ziumban vagy technikumban érettségi vizsgát tegyen a szak munkás. Az új tanterv fon­tos része még, hogy kivétel nélkül minden szakmunkás letegye a traktorvezetői, illet­ve vontatóvezetőd vizsgát. A MÁV pécsi vasútállomásán működő üzemi konyhán naponta átlagosan 850—950 ebédet főznek. A pécsi gócponton dolgozó vasutasok kapják az ebédet a konyháról, mely Tóth Béláné vezetése alatt működik. Cselisz’ovák pedegógus-deiegác ó Tegnap négytagú pedagó­gus-delegáció érkezett Pécsre a csehszlovákiai lévai kerü létből Petruska Béla, a kerü­leti művelődésügyi osztály fő­nökének vezetésével. Meglá­togatták a Felső-Vámház ut­cai Általános Iskola napközi jét, részt vettek a foglalko­zásokon, majd Gábriel József élvtárs. a városi tanács mű­velődésügyi osztály vezetője tájékoztatta őket a város ok­tatási helyzetéről. A küldött­ség ma utazik el Pécsről. minden |ogos igényi kielégítelek Az elmúlt hetekben a vá­ros mindhárom kerületében elbírálták az óvodai felvételi kérelmeket. A társadalmi bi­zottságok nagy körültekintés­sel vizsgálták meg a szülők körülményeit — mindketten dolgoznak-e, a nagyszülők vi­gyázhatnak-e a gyermekre >— és a kereseti viszonyokat. En­nek ellenére, különösen a harmadik kerületben, sok kérelmet el kellett utasítani, miután a férőhelyeket teljes létszámban betöltötték. A társadalmi bizottságok döntései után mintegy száz- nyolcvan fellebbezés érkezett, természetesen zömmel a har- és i madik kexületből. A városi Csúcsforgalom a papírboltokban Bosszantó hiánycikkek — Többfé'e írószer se ejfes Igényesebbek a diákok tanács művelődésügyi osztá­lya bizottságot alakított, amely tegnap délután ismé­telten megvizsgálta a kérel­meket. és valamennyi jogos igényt kielégített, erről a szü­lőket ma értesítik. A megoldásra két lehető­ség kínálkozott. Az újmecsek- aljai óvodákat maximálisan feltöltöttek, átmenetileg mint­egy 25—30 százalékkal több gyermeket helyeztek el, mint amennyi férőhely van. Akik­nek ily módon sem tudtak helyet biztosítani, azokat a jól megközelíthető Honvéd utcai (Dózsa), illetve a Jó­zsef Attila utcai óvodába irá-1 nyitották át. Stadler Anna és Csizmazia Ildikó, a szigetvári szakkö­zépiskola másodikos tanulói, elégedetten lépnek ki a pa­pír- és írószerboltból. Nagy köteg kékfedelű füzetet cipel­nek. Ezzel együtt ők meg­kaptak mindent, amire az új tanévben szükségük lehet. Legalább tízezer füzetet, ugyanannyi grafitceruzát, 6— 700 színest, háromszáz töltő­tollat. kétszáz körzőt adtak el és ezzel csaknem kétezer szi­f etvári és környékbeli diá- ot „iskoláztak be” a sziget­vári papír- és írószerboltban a bolt vezetője, Kovács La- josné mégsem elégedett. — Hogyan is lehetnék amikor ötödik általánostól fölfelé minden gyerek keresi a 321-es vonalas füzetet és egyetlen darabunk sincs belő le. Nem tudunk harmadikosok nak való kézimunkatasakot adni, hiányzik az üzletből a rajztábla, a műanyagból ké­szült egyenes és háromszögű vonalzó, a pasztellkréta és csak kétféle aktatáskánk van..: A raktárban éppen rendez­kednek. Az imént érkezett meg a kaposvári PIÉRT szál litmánya, a megrendelt és felsorolt, nagyon hiányzó cik­kek nélkül. Ugyanakkor a Ez a négy fiatal mérnök és technikus tömegmozgal­mat csinált. Májusban ér­tékelték a Kiváló ifjú mér­nök mozgalom keretében beérkezett szakdolgozatokat és az ő nevüket az elsők között emlegették. Kutatá­suk eredménye — a mecseki uránércek kénsavas feltá­rásának egyensúly-vizsgla- táról — évi tízmilliós meg­takarítást jelent. Azóta a fiatal műszakiak valóságos csapata sorakozott fel mö­géjük. Van Gogh, Goya reproduk ciói között beszélgetünk. Csővári Mihály — csupa lo- bogás, fiatalos lendület — tavalyelőtt végzett. Stocker Lajos maga az alaposság, a megfontoltság — már nyolc éve vegyész. — Tulajdonképpen nem újításról van szó — mondja Stocker Lajos, — legalábbis a szó megszokott értelmé­ben nem, hiszen az ember, ha újít — és azt el is fogad­ják — tudja, hogy az erköl­csi elismerésen kívül anya­gilag is jól jár. A mi mun­kánknak a Kiváló ifjú mér­nök mozgalom adta meg az indítást. Az üzem mérnöki és technikusi kara — leg­többen harmincon innen — tizenkét témát dolgozott ki eredményesen. — Nagy szerencsénk — vette át a szót Csővári Mi­hály —, hogy a gazdasági vezetés rokonszenvvel fo­gadta munkánkat, szinte Beszélgetés fiatalokkal ÉVI TÍZMILLIÓ minden feltételt biztosítottak hozzá. Jellemző, hogy már a kísérletek befejezése előtt kidolgozták az átállási prog­ramot, valósággal óramű pontossággal történt minden. — Lehet,, hogy ez túlsá­gosan idealizmusnak tűnik — véli Stocker Lajos, — hiszen sok helyen a Kiváló ifjú mérnök, Kiváló ifjú technikus, vagy a Szakma ifjú mestere mozgalmat szükségszerű rossznak ve­szik. „Van, hát csináljuk” jelszóval meghirdetnek — témákat és ezzel elintézett- nek veszik a dolgot. Pedig, ha egy kicsit is törődnének vele, lennének eredmények is. — Éppen erről van szó — mondja Csővári Mihály. — Mondjuk csak ki: félnek a fiatalokra bízni a dolgokat, egyszerűen félnek kockáza­tot vállalni, holott a KIM- mozgalmon belüli esetleges kudarcok egyáltalán nem be­folyásolják a tervteljesítést. Túlzás nélkül mondhatom, hogy az új kísérletezésnek ez a formája a műszaki fej­lesztés szerves része. — Egy mozgalmat tömeg- mozgalommá tenni csak jó példákkal lehet. Itt meg jó példákban nincs hiány. Csővári egyetért észrevé­telemmel. — Idén már negyvenen neveztek be. És mi azt mond juk: jó, hogy itt vagytok, jó, hogy akartok valamit. Érdeklődünk a munkájuk iránt, és segítünk nekik. — Hogy ez mennyire így van, bizonyítja az is, hogy az ifjúsági brigád — az áp­rilis 4-i felajánlást teljesít­ve — eddig 200 ezer forin­tos megtakarítást hozott a „konyhára”. Fiatal szakmun­kásokról van szó, akik a kö­zépiskola padjaiból kerültek hozzájuk. — Mégis mi az, ami össze­hozta magukat, aminek tu­lajdonképpen köszönhető egész munkájuk? — Egy helyen dolgozunk, örültem, hogy ilyen munka­társaim vannak. Már évek óta foglalkoztatott a gondo­lat, de konkrétumot csak most öltött. Ilyen emberek­kel lehet dolgozni — mond­ja Stocker Lajos. Saját sze­repét alig említi, pedig az „értelmi szerző” ő volt. — Persze, az is igaz — te­szi hozzá Csővári Mihály, — hogy ha akkor nem írják ki a pályázatot, legalább egy évet csúszott volna a munka. A terveikről faggatom őket. — Az eddigi eredmények után már figyelnek bennün­ket, és ez kötelez. Hogy mit szeretnénk? Bebibonyítani, hogy nem véletlenről van szó. Szeretnénk továbbra is megtartani a bizalmat. És szeretnénk mindketten to­vábbtanulni. Lajos beirat­kozott a második egyetemre, én idén államvizsgáztam az Esti Egyetemen. Szórakozás? — Közös ki­rándulások a családdal, de ezek is mindig szakmai meg beszéléssé válnak. Stocker Lajos ezt így fogalmazza: „Aki el tud merülni saját munkájában, az úgy érzi, hogy aközben is szórakozik”. Nemcsak ők vannak így, ha­nem két társuk, Rácz Ist­ván, meg Vincze János is. — Problémák? — Például az, hogy orszá­gosan egy-egy újítás gya­korlati kivitelezéséhez — az esetek nagy százalékában — négy év kell, feltéve, ha ad­dig még valóban új marad. Mi szerencsések vagyunk, hi szén nálunk ez három hó­napra zsugorodott össze. — Mi lehet ennek az oka? — Feltétlenül az, hogy a tervező intézetek túlterhel­tek. Szinte mindent velük készíttetnek. — A kiút? — Először az, hogy csak nagy tervezéseket vállalja­nak el, másodszor — és ez ebből következik — adja­nak nagyobb önállóságot a vállalati vezetőknek. Nyu­godtan bízzák rájuk — vagy akár egy-egy vezetőre — újítások bevezetését, minden előzetes engedélykérés, je­lentések sokasága nélkül. — Azért nem lenne helyes elhallgatni azt sem, hogy vállalatokon belül sok aka­dálya van az új bevezeté­sének — fűzi hozzá Stocker Lajos. — Mert rendben van, mi kitaláljuk, megtervezzük, de a gyakorlati kivitelezés a fizikai munkásokon múlik — ők dolgoznak vele. So­kuk fél az újtól, úgy érzi, hogy kockázatot vállal. Rá­adásul nemegyszer elismerés helyett ledorongólást kap­nak. Jó lenne ezért, ha azok, akik az újat bevezetik, va­lami jutalmat kapnának — mondjuk az újítás értékének 0,5 százalékát. Nagyobb len­ne a munkakedv és egy ki­csit mindenki magáénak érez né. Négy fiatal műszakival beszélgettem, öt nyelven ol­vassák a szakirodalmat, min denki szereti őket .. Sokat várnak az élettől, éppen azért, mert tudják, hogy mit akarnak tőle. Németh János Divatáru Nagykereskedelmi Vállalattól szabadkozó levél jött, éppen a harmadik: kés­ve küldik majd az aktatáská­kat. Bosszantó tények ezek, különösen azért, mert a bolt dolgozói még az elmúlt tan­év befejezésekor pontosan megérdeklődték, hány diák­ra számíthatnak majd és en­nek megfelelően idejében fel­adták megrendeléseiket. Sokat bosszankodnak a bolt dolgozói egyes tanszerek ki­fogásolható minősége miatt is. A 14,50 forintos öcsi tí­pusú diáktöltőtoll kék és bor­dó színű változata például ’id­ly ik és soknak letörik a ári-1 vattyúja; az 56 forintos tol­lak idén túl kemény heggyel készültek: a kék-piros színes­ceruzák túlságosan töréke­nyek; a gombfestékek dobo­za gyorsan kitágul, kipattog belőle a festék... A kellemetlen tapasztalatok mellett akad néhány érdékes is a szigetvári papír-, írószer- boltban. Ilyen például, a vá­sárlásokból következtethető­en, hogy ebben a tanévben néhány helyen igényesebbé vált az iskolai munka. A gye­rekek ezért a jobb minősé­gű iskolaszereket keresik: szarkaláb körző helyett pél­dául sok felsőtagozatos vásá­rolt 81 forintos Spectrum kör­zőkészletet. Az olyan közön­séges iskolaszer, mint a ce­ruza is, egyre nagyobb je­lentőséget nyer: legtöbb vá­sárló válogat, s ha tehéti és jut neki belőle, a legolcsóbb helyett a négy forintos Hardt- muth irónt veszi meg. — S ha már itt tartunk, hadd közöljem azt a megálla­pításunkat is, hogy a falusi iskolákban javul az egészség­ügyi felvilágosító munka. Ta­lán nevetnek, ha megmon­dom: a papírszalvéta- és az egészségügyi papír-fogyasztás­ból látjuk. Azelőtt hónapokig porosodtak a járás vegyes­boltjaiban az egészségügyi papírcsomagok és a szalvé­ták, utána megkaptuk mi: próbáljuk eladni. Most már a legkisebb községben is igénylik ezeket és ha nem kapnak, bejönnek érte Szi­getvárra ... Ebből a nagy halomból, ami most üt áll, két hét múlva semmi sem lesz. Nagy forgalom van a szi­getvári papír-írószer üzletben. Általános iskolások, középis­kolás diákok, szülők, nagy­mamák cserélődnek a pult előtt. Van olyan nap, amikor tizenhétezer forint értékű fü­zet. ceruza, toll, papír cserél itt gazdát Ezért a tizenhét­ezer forintért alaposan meg kell dolgozniuk az eladók­nak, hiszen rengeteg az apró, filléres cikk. S mivel az elő­zékenység, udvariasság na­gyon vonzó jellemzői az üz­letnek, nemcsak a tanévkez­det miatt van nagy forgalom a szigetvári írószerboltbam.

Next

/
Oldalképek
Tartalom