Dunántúli Napló, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-08 / 186. szám

A SZÉPSÉGES PALÓCFÖLD Mikszáth emberei ina — a tradicionális export révén — világszerte ismert. Az építőanyag termelésben a Nógrád- kövesdi Kőbánya Közép-Európa egyik leg­nagyobb kőbányájává nőtte ki magát. Kü­lön említést érdemel a Nógrádban folyó ha­talmas méretű lakásépítkezés. Alkotmányunk születése óta eltelt tizenöt esztendőben, húsz­ezer lakás épült a megyében, ami a terü­leti és lakosság szerinti arányokat figye­lembe véve egyedülálló hazánkban. Mint­hogy példa nélküli az is, ahogyan a megye­központ, Salgótarján építése folyik, kolóniá­ba épületekkel zsúfolt utcasorokat bonta­nak le és 4—9 emeletes modem házakból álló városrészeket építenek fel. A falvak képe is megváltozott. Az egyre növekvő jólét következtében kényelmes, új családi házak* rendezett utak, járdák, isko­lák, orvosi rendelők, óvodák, bölcsődék, mű­velődési otthonok mutatják a vidék szocialis­ta arculatát. Kereskedelmi bolthálózatunk áruforgalma csak az utóbbi három esztendő­ben egyharmadával nőtt, üzleteinkben a köz­szükségleti és tartósfogyasztási cikkek bősége, nagy választéka a jellemző* Fejlődő mezőgazdaság A megye mezőgazdasága már a szocialista átszervezést követő első évben 46 százalék­kal több árut adott a népgazdaságnak, mint az előzőekben. Az átszervezés eredménye­ként tovább folytatódott a mezőgazdaság belterjes irányba való fejlődése, megvál­tozott a vetésszerkezet, csökkent a termesz­tett növényféleségek száma, nőtt a nagy­üzemi zöldség- és gyümölcstermesztés, az ál­latállomány, a gépesítés. Termelőszövetkezeteink öt év alatt másfél­ezer holdon telepítettek gyümölcsöst. Gyors ütemben nő és fejlőlik zöldségkertészetünk, ezt követi az öntözéses gazdálkodás egyre szélesebbkörű elterjesztése. Pontos helyet foglal el és egyre nagyobb szerepet kap megyénk mezőgazdaságában az állattenyésztés. Nógrádban már 1961-ben ma­gasabb volt a 100 hold földre jutó számos állatok aránya az országos átlagnál. Speciális nálunk a szarvasmarha- és a juhtenyésztés és az utóbbi években egyre jobban ter­jedő baromfitenyésztés. A tervekben is első­sorban ezen ágazatok tervszerű továbbfej­lesztése a fő célkitűzés. A nagyüzemi mezőgazdaság kialakításónak legdöntőbb tényezője nálunk ki a dolgozó ember. Parasztjaink döntő többsége ma már magáénak vallja a termelőszövetkeze®;, megtalálja ott számítását. A róluk történő gondoskodással az anyagi ösztönzők helyes alkalmazásával, a gazdasági és politikai szín. vonal javításával erősödtek, gazdagodtak termelőszövetkezeteink és ezzel párhuzamo­san nőtt a dolgozók felelőssége. A munka­stílus új vonásait honosítják meg a mező- gazdasági szocialista brigádok, amelyekben leginkább nők és fiatalok tevékenykednek. Ezek a munkakollektívák — számuk egyre nő —- példamutatásukkal, termelési ered­ményeikkel társadalomformáló szerepet töl­tenek be a falun. kulturált emberi életet teremtsen magának. Nagy hátrányt kellett leküzdeniük az itt élőknek, hogy egy szintre kerüljenek az or­szág lakosságát jellemző általános művelt­séggel, majd bekapcsolódjanak abba a kul­turális áramkörbe, amely oly intenzív ha­zánkban, különösen a szocialista társadalom alapjainak lerakása óta. Megyénkben több mint harmincötezer gyér- mek tanul az általános, négyezer pedig a különböző szakközépiskolákban és gimná­ziumokban, mintegy nyolcszázan végzik ha­zánk más részein egyetemi és főiskolai ta­nulmányaikat. Ugyanakkor négyezer felnőtt dolgozó vesz részt általános-, közép- és egye­temi szintű oktatásban napi munkája mel­lett. Csaknem ötvenezer azoknak a száma-, akik a párt, a társadalmi szervezetek és ismeretterjesztő szervek politikai, kulturá­lis és tudományos előadásainak rendszeres hallgatói. Nagy népszerűségnek örvend és egyre jobban terjed az iskolareform követ­keztében meghonosodott gyakorlati oktatás, amely a technikai fejlődés egyik követel­ménye. Egyes gyárainkban és a kísérleti állami gaz daságokban a tudományos kutatómunkához egyetemi munkaközösségek, akadémiai szak­csoportok adnak hatékony támogatást. Kép­zőművészeink tárlatai már évek óta országos hírnek örvendenek és alakulóban van ^ megyén belüli irodalmárok köre. E tekintet­ben hasznos támogatást nyújtanak a me­gyéből elkerült, országos hírre emelkedett és velünk élő kapcsolatot tartó fiatal íróink, költőink. Kondorosi János A gép az ember segítőtársa a nehéz munkát igénylő szénfal mellett is. (Koppány György felvételei) ]V ógrád megye területe 2545 négyzetkilo­' méter, lakosainak száma a legutolsó (1960-as) népszámlálás adatai szerint 235 675 fő volt Az ország területéből 2,7 százalék, a lakosságból 2,4 százalék jut Nógrádra. Á lakosság az utóbbi 100 évben, tehát nagyjá­ból az itteni bányászkodás és gyáripar kez­detétől megkétszereződött. A kereső foglal­kozásúak közül a mezőgazdaságban 35, az iparban és építőiparban 37, a közlekedés­ben, kereskedelemben és egyéb népgazda­sági ágakban 29 százalék dolgozik. A me­gye két városa (Salgótarján és Balassagyar­mat), öt járásra (a salgótarjáni, a balassa­gyarmati, a szécsényi, s pásztói, és a rét­sági) tagozódik. A Salgótarjáni öblösüveggyár világszerte hí­re'. termékeiből. A gyár ifjúsági üzemében készülnek a legszebb exportáruk. 1964 első félévében a megye szocialista ipa­ra három százalékkal növelte termelési szint­jét az előző év azonos időszakához mérten. Az egy munkásra jutó átlagos havi kereset 1904 forint. A kiskereskedelem forgalma 6,2 százalékkal, a vendéglátás 7,3 százalékkal, a lakosság takarékbetétállománya 42 százalék­kal nőtt, s jelenleg 230 millió forint az össze?- betét A munkásosztály erejével A kedves, domboktól tartatott megye je­lentős szerepet töltött és tölt be az ország gazdasági, politikai és kulturális fejlődésé­ben. Azt szokták mondani: *a Palócföld gaz­dag mélyen érző emberi szívekben”. A föld mélyén mintegy tízezer bányász dolgozik, akiknek többsége már évtizedek óta — apáik nagyapáik hagyományait megőrizve — harcos, tevékeny részvevője a munkásmoz­galomnak. Mar a század elején sztrájkokkal zavarták meg a bányabárók nyugalmát, majd 1919-ben az elsők között fogtak fegyvert a fiatal Tanácsköztársaságért A dicső harcok emléke a Horthy fasiz­mus alatt is tovább élt. A felszabadulás óta a hároméves újjáépítési és az első ötéves terv célkitűzéseinek megvalósulása során je­lentős változások történtek az iparmedence gazdasági szerkezetében, népének életkörül­ményeiben. A legnagyobb létszámot foglal­koztató Nógrádi Szénbányászati Tröszt mel­lett jelentős rekonstrukciókkal bővítve termel a Salgótarjáni Acélárugyár, a Salgótarjáni Öblösüveggyár és a Salgótarjáni Táblaüveg­gyár. a Salgótarjáni Erőmű, a Romhányi Gyáregysége, a Bányagépgyár, az ötvözet­gyár. a Salgótarjáni Erőmű, aRomhanyi O - 'pkályhagyár, a csaknem harminc taná­cs és szövetkezeti ipari üzem. Sajátos gyár­tási profil az üveggyártás* amelynek híre Nógrád az országnak mezőgazdasági gé­pekkel egyik legjobban ellátott megyéje. Több gépállomás és állami gazdaság mellett a termelőszövetkezetek traktorellátottsága ■ is nagyon fontos a földjeinkben pusztító eró­zió elleni védekezésben. A kormányzat eze­ket a nagyszabású munkálatokat messze­menő anyagi segítséggel támogatja. A legfontosabb takarmánynövény megyénk ben a kukorica. Itt megvan az előfeltétele, hogy szakszerű műveléssel jelenlegi ötéves tervünk végére a 16—17 métermázsás hol- dankénti átlagtermést elérjük. Takarmány készleteink javításában nagy szerepet ját­szik a pillangós növények nagyobbarányú termesztése és a korszerű szénaszárítási mód szerek általánosabbá tétele. A gyümölcs­termelés fejlesztésében a megye kiválóan al­kalmas a csonthéjasok, bogyósok termeszté­sére. 4 haladó hagyományokhoz méltóan A megye gazdag történelmi, Irodalmi és művészeti hagyományai ma is élő, ösztönző erőt jelentenek kulturális forradalmunkban. Szécsény és Romhány őrzi II. Rákóczi Ferenc. Drégely-palánk Szondi György, Balassagyar­mat, Balassi Bálint és Mikszáth Kálmán, Cseszteve Madách Imre, Ben.czurfa.lv Benczúr Gyula, Endrefalva, Krúdy Gyula emlékét, hogy csak a legnagyobbakról szóljunk. A konszernek és földbirtokok, a várme­gyei kaszinók urainak elnyomásában síny­lődő munkásosztály és parasztság a szel­lemi szegénység, igénytelenség, hihetetlen mélységéből indult a felszabadulással, hogy Faléc kislány Hollókőről. Egyre nagyobb becsülete van a szakérte­lemnek. A megyei pártbizottság művelődés­politikai intézkedési tervének végrehajtó­ban nagy részt vállaltak a szakszervezetek, a KISZ és a Népfront. Két évvel ezelőtt a megyei pártértekezlet jelölte meg célul a megyeszékhely, Salgótarján kultúrközpon Uá fejlesztését. Azóta ez a célkitűzés a konkrét megvalósulás útján halad: új megyei kórház, új megyei művelődési otthon, új gimnázium, termelőszövetkezet, nyomda és sajtószékház, szálloda és egyéb objektum építése kezdő­dött, illetve befejeződött. Salgótarján Pécskő utcája az úgynevezett ..cigánysor”. A putrik helyén épülnek ezek a modern lakóházak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom