Dunántúli Napló, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-28 / 202. szám

IMS. AUGUSZTUS ZK 2 napló IREK AUGUSZTUS Ágoston napja. A Nap kél: 4.58, nyugszik: 18.33 órakor. A Hold kél: 6.41, SZOMBAT nyugszik: 19.48 órakor. rr Takarító"- halak az abaligeti tóban A 32 kilós Fehér Amur— 11 milliárd lárva tnyolcvan éve, 1885. ■ augusztus 28-án ' * született Sándor Erzsi, a három esz­tendővel ezelőtt, 1962-ben elhunyt, nagy­nevű koloratúr-szoprán énekesnő. Kolozs­várott, majd a budapesti Zeneakadémián tanult. Az Operaház 1903-ban, egyenesen a zeneakadémiai záróvizsgáról szerződtette tagjának. A fiatal művésznő, kiváló szö­vegkiejtésével, kristálycsengésű hangjával, drámai kifejezőkészségével csakhamar az opera barátainak bálványozott kedvence, a legjobb magyar énekművészek egyike lett. Vendégszereplésein és művészi kör- , utjain Európa-szerte emlékezetes sikereket aratott. Rendkívül bö operai repertoárja, korának nagyon sok színre került si­keres dalművét felölelte, különösen a Mozart-operáknak volt kitűnő és avatott tolmácsolója. Budapesti dal- és yratórium- előadásai művészeti eseményszámba mentek. Elhalmozták ki. tüntetésekkel. 1917-ben elsőként és egyedüliként kapta meg a magyarok közül a kamaraénekesnői címet. 1921-ben az Opera­ház örökös, majd tiszteletbeli tagja lett. Vasúti karambol Augusztus 26-án, 16.50 óra­kor Bicske állomás bejárati jelzőjénél a 7976 számú te­hervonat végébe ütközött a 826 számú személyvonat. A baleset következtében Kiss Gy. János gépkezelő életét vesztette, két kocsi kisiklott és a villamos mozdony is sú­lyosan megrongálódott. Az utasok közül senki sem sé­rült meg. A vizsgálat megállapította, hogy a balesetet a mozdony személyzetének figyelmetlensé­ge okozta. A rendőrség a mozdonyve­zetőt őrizetbe vette, a vizsgá­lat még tart. — A pécsi Liszt Ferenc Ál­lami Zeneiskola (Rákóczi út 68.) igazgatósága közli, hogy az első osztályra pótfelvételi vizsga augusztus 30-án, hét­főn délelőtt 9—11 és délután 4—7 óráig lesz. A régi nö­vendékek pótlóvizsgája és az újhangszeres és énekes növen­dékek felvételi vizsgája szep­tember 2-án, csütörtökön dél­előtt 9 órakor és délután 4 órakor lesz, — Dolgozók önálló Alt. Isk. esti tagazatára a beíratás az 1965/66-os tanévre augusztus 30, 31 és szeptember 1-én dél­után 5-től 7 óráig lesz a Leőwey Gimnáziumban (Pécs, Szt. István tér 10—12.) épüle­tében I. emelet 15. teremben. Ugyanekkor a tankönyv ára befizethető. — A szarvasvadászat szep­tember 1-én, a jövő hét szer­dáján kezdőídik meg Baranya megye tizenkét nagyvadas te­rületén. — A Polláck Mihály Építő­ipari Technikum tanévnyitó ünnepségét 1965. szeptember 1-én du. 5 órai kezdettel tart­ja. Megjelenés ünneplőben. — Ünnepélyes megnyitáshoz közeledik Görcsönyben az egy­kori kastélyban létrehozott új szociális otthon. Ezzel kap­csolatban a Baranya megyei Tanács szociálpolitikai cso­portja augusztus 31-én, ked­den meghívta azokat, akik az otthonba való felvételüket kérték. Ez alkalommal bemu­tatják nekik az otthont, elbe­szélgetnek velük és tájékoztat­ják őket, hogy milyen szociá­lis ellátásban részesülhetnek majd. — A Leőwey Klára Gimná­ziumiban az ünnepélyes tan­évnyitás szeptember 1-én, szerdán délelőtt 10 órakor lesz. A tanulók megjelenése intézeti egyenruhában kötele­ző. — Az Ujmecsekaljai Gim­náziumban augusztus 3.0-án délelőtt 9—12 óráig pótbe- íratás lesz. A tanévnyitó ün­nepélyt szeptember 1-én dél­előtt 10 órakor tartják. — A Pécs városi és járási Rend­őrkapifányság előzetes letartózta­tásba helyezte Varga Ferenc 36 éves, foglalkozás nélküli, Pécs, Múlom, Felső út 44. szám alatti lakost, aki több személy sérelmé­re csalást követett el házépítési kölcsön felvételével. A rendőrka­pitányság kéri azokat a személye­ket, akiket Varga Ferenc bármi­lyen összeggel megkárosított, sa­ját érdekükben jelentkezzenek Pécs, Kilián Gy. u. 3. I. em. 73. sz. helyiségben Időjárásjelentés Várható időjárás szombat estig: keleten felszakadozó fel­hőzet, legfeljebb szórványo­san fellépő kisebb esők. Nyu­gaton felhőátvonulások, több­felé esővel. Mérsékelt észak­nyugati, északi szék Várható legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet 8—13, legmagasabb nappali hőmérséklet 18—22 fok között. — A Balaton vizének hőmérséklete 11 órakor Sió­foknál 15 fok. Érdekes hírt kaptunk a na­pokban. Az abaligeti fürdőző- tó tisztítására, az aljnövény­zet, a hínárok, az algák el­távolítására Fehér Amur halat hozattak Távol-Keletről. A hal megtisztítja a tó medrét és alkalmassá teszi a fürdőzésre, így nem kell minden „nagy- takarításkor” leengedni a tó vizét. Az abaligeti tóba a kö­zelmúltban kétszáz Fehér Amúrt helyeztek el. Milyen biológiai tulajdonsá­gokkal rendelkezik ez az ér­dekes halfajta. A Fehér Amúr — tudományos néven Cteno- pharyngbdon ide 11 a (Valencien­nes) — a felsőbbrendű hí­nárnövényeket fogyasztja, csak úgy mint rokona, a Tolszto- lobik (széleshomlokú) (Hipoph­talmdchthys molitrix) (Valen­ciennes). A kínai parasztok már évszázadok óta ismerik a két hal tulajdonságait. A nagy folyamok partvidékein a rizsföldeken és a halasta­vakban nevelik fel a folyók- ból kihalászott ivadékokat. A Fehér Amúr és „társa” a rizs­növényt nem támadja meg. A Fehér Amur hosszúkás, hengeres testű, ezüstpikkelyes hal. Néha 122 centire Is meg­nő és ilyenkor eléri a 32 kilo­grammos súlyt. Átlagos fogási súlya viszont csak 4—7 kilo­gramm. A kínai kutatási ada­tok szerint a felsőbbrendű ví­zinövényzet mellett felfalja a füvet, a halivadékot, a gi­lisztát. a rovart, a selyemher- nyóbábot, a húst, sőt a rot­hadó ruhát és a cipőt is. Iya­déka eleinte planktont eszik, de egyhónapos korában már áttér a hínárfélék fogyasztá­sára. A távol-keleti haltenyésze­tekben mind a két fajnak igen nagy jelentősége van. Évente mintegy 11 millió Fehér Amur lárvát halásznak ki a folyók- bói és telepítenek tavakba és exportálják is. (így került hoz zánk az abaligeti tóba is!) Nemcsak növényevő „szoká­sa” miatt tartják, hanem bő­séges halhústermeléséért is. Igénytelenek, sőt táplálkozásuk mellett hasznot is hajtanak. Magyarországon az abaligeti az első kísérlet hínárevő Fe­hér Amurral. Ha beválik, ak­kor nemcsak „takarításra”, hanem tógazdaságokban to- vábbtenyésztésre is tartják majd. A televízió műsora 16.50: Universiade 1965. At­létika. Közvetítés a Népsta­dionból. 19.00: Universiade 1965. Kosárlabda, férfi döntő. Közvetítés a Kisstadionból. 20.35: Esti mese 20.45; Tv- híradó. 21.05: Napi jegyzetünk. 21.10: Robinson Crusoe kaland jai. Defoe regényéből készült filmsorozat. (A filmet vasár­nap de. 9.40-kor megismétel­jük!) 21.35: Zenés este a Mar­gitszigeten. Könnyűzenei hangverseny. 22.40; Az érem harmadik oldala. Komlós Já­nos műsora. 22.50; Tv-híradó — 2. kiadás. Arany László Berze Nagy János méltatásában Dr. Berze Nagy János vilóg- í hírű néprajztudós tudományos munkásságából egy újabb, nagyértékű néprajzi tanul­mány került elő. Ugyanis a budapesti Néprajzi Múzeum Etimológiai Adattárában dr. Se­bestyén Gyulának, a Magyar Népköltségi Gyűjtemények szerkesztőjének tudományos hagyatékában lappangott dr. Berze Nagy Jánosnak „Arany László eredeti népmeséi” című néprajzi kritikai tanulmánya, melyet — dr. Sebestyén Gyula felkérésére — az országos Arany-jubileumi év alkalmára Csíkszeredán, 1917.. évben írt. Ezen tanulmányon kívül dr. Berze Nagy Jánosnak 53 ere­DoSgozókat felvesznek Férfi és női segédmunkásokat felveszünk gyümölcsfeldolgozásra. Pécsi Állami Gazdaság, Danic- puszta, Budai vámtól 2. megálló. 108523 * Felveszünk anyagkönyvelésben jártás, képesített könyvelői vizs­gával rendelkező, lehetőleg férfi­dolgozókat anyagkönyvelői mun­kakörben. „Sürgős 516” Jeligére a Sallai u. hirdetőbe. 108516 Egész évi munkára kövezőket és kubikosokat felveszünk. Jelentke­zés a Pécsi Kertészeti és Parképí­tő Vállalat parképítő üzemében. Siklósi út 104. sz. (Temető főbe­járatával szemben). 108368 * 8 általános Iskolát végzett, to­vábbképzésre alkalmas segédmun­kásokat felvesz a Pécsi Gázmű, rizetés megegyezés szerint. Je­lentkezés: Pécs. Felszabadulás u. 107. (volt Kokszmüvek) munkaügyi osztályán. _ 108344 KPM. Pécsi Közúti Igazgatóság egy autószerelőt alkalmaz. Szak­mai képesítés kötelező. Jelentke­zés: Pécs, Rácváros 68. 108294 A 12. sz. AKÜV felvesz gyakor­lattal rendelkező gépkocsivezető­ket. Jelentkezés: Péc3, Rózsa Fe­renc u. 22. sz. 949 * A 12. sz. AKÖV felvesz érettsé­givel. erköl'si bizonyítvánnyal és legalább közénfokú logos-' vány­nyal rendelkező gyakorlott ga­rázsmestert. Jelentkezés: Pécs, Rózsa Ferenc u. 22. S49 A Pécsi Fémipari Vállalat laka­tos, esztergályos, Hegesztő, beta­nított lakatos és segédmunkásokat keres felvételre. Jelentkezés: Pécs, Felsőmalom u. 13. sz. L17887 * Műemléki Felügyelőség kőműve­seket és ácsokat siklósi munka­helyre, ásatási munkára segéd­munkásokat felvesz. Jelentkezés: Pécs, Sallai u. 35. és siklósi vár- épltkezés. 1697 * A Szentlőrlnci Gépállomás 3, mezőgazdasági gépek szerelésében jártas, fiatal szakmunkást azon­nali hatállyal alkalmaz. 962- * A Villány—Siklósi Állami Gaz­daság fejőgulyásokat keres. Je­lentkezés: Püspökbólyban, a kerü­letvezetőnél. 955 * Felveszünk ládaüzemünkhöz fű­részgéphez betanított vagy fiatal asztalos szakmunkást. Bérezés meg állapodás szerint. Jelentkezés: He­lyiipari Vállalat, Komló, Kossuth L. u. 21. Telefon: 20-92. 948 * Kőnnyűgépkezelő vizsgával és gépkocsivezetői jogosítvánnyal rendelkezőket felveszünk rakodó­gépkezelőnek, 12. sz. AKÖV, Pécs, Rózsa Ferenc u. 22. 949 Az ÉM. Bm. Állami Építőipari Vállalat felvételre keres segéd­munkást.. kubikost, helyi és vidé­ki munkahelyre, valamint vízve­zeték- és villanyszerelő szakmun­kásokat. Jelentkezés: Rákóczi út 56. Munkaügy, 117944 deti tudományos levele is elő­került még a fenti hagyaték­ban, amelyek arról tanúskodnak, hogy dr. Berze Nagy János már a századfor­dulót követő 20 esztendőben is kivételes tudományos felké­szültséggel foglalkozott az örmény, szlovák, valamint a rutén népmesék tanulmányo­zásával é9 tudományos ismer­tetésével is. így 11 ismertetése és tanulmánya még felkutatás­ra vár. Dr. Berze Nagy János nép- ,rajztudósnak a „Baranyai ma­gyar néphagyományok” című háromkötetes műve 25 éve je­lent meg. Magyarországon nem jelent meg azóta ilyen néprajzi munka. A MÁV Pécsi Igazgatóság dolgozói, a Vasutas Pártbizott* ság, a Vasutas Szakszervezet Baranya megye! Bizottsága mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Magyari István elvtárs, a Fecsl Vasútigazgatóság vezetője, a vasutas pártbizottság tagja, sze­retett elvtársunk és munkatársunk, szolgálatteljesítés közben« augusztus 27-én, tragikus hirtelenséggel elhunyt. Szeretett elvtársunk emlékét kegyelettel megőrizzük. A Pécsi Vasútigazgatóság dolgozói. A MÄV pártbizottsága. A Vasutas Szakszervezet Baranya megyei Bizottsága. tanúsított kiváló helytállásá­nak elismeréseként Pécsett a Vasútigazgatóság helyettes ve­zetőjének, majd Debrecenben a Vasútigazgatóság vezetőjé­nek nevezték ki — 1964-től ismét a pécsi Vasútigazgató- ságnál dolgozott mint annak vezetője. Munkáját mindenkor a párt. és kormányhatározatok széllé mében, nagy szaktudással, fá­radhatatlan szorgalommal vé­gezte. Mint az Igazgatóság vezetője ajtaja nyitva állt minden vasutas dolgozó előtt, melegszívű elvtárs, megértő, segítőkész vezető volt. Magyari elvtárs szívbeteg­sége ellenére mindennapi ne­héz munkája mellett vasszor- galommal képezte magát. Az utóbbi években a Műszaki Egyetem mérnök-közgazdász karán tanult és ez évben vég­zett. Magyari István elvtárs 1945- bem az elsők között lépett be a Magyar Kommunista Párt­ba és a Vasutas Szakszerve­zetbe. Vezetőségi tagja volt az MSZMP Pécsi Vasutas Bi­zottságának. Eredményes mun kája elismeréseként kormány­kitüntetésben részesült és el­nyerte a Kiváló Vasutas cí­met. Kiváló vezetői valamint ál­talános emberi tulajdonsás?a;- ért osztatlan népszerűségnek és szeretetnek örvendett. — Utolsó leheletéig a vasút ér­dekében tevékenykedett. Mun­kaközben ragadta el a halál. Váratlan elvesztése mély meg­döbbenést és részvétet váltott ki a vasutas dolgozók Köré­ben. Magyari István, a pécsi Vas­útigazgatóság vezeője a Vas megyei Gsánig községben szü­letett 1922. június 28-án. Vas­utas családból származik, apja pályaőr volt. Iskolái elvég­zése után, 1940-ben lépett az Államvasutak szolgálatába. Magyari elvtárs kezdettől fogva lankadatlan szorgalom­mal dolgozott. Hogy mennyire szerette hivatását, bizonyitja. hogy rövid időn belül for­galmi szolgálattevői, majd ál­lomásfőnöki teendők ellátásá­val bízták meg. Munkájával bizonyította, hogy magasabb vezetői funkció betöltésére hi­vatott. E munkaterületeken Bányaomlás Kincsesbányán A Fejér megyei Bauxitbá­nyák kincsesbányai üzemegysé gében omlás történt, amely vízgőzáramlást idézett elő. Áz omlás következtében Koron- czai Lajos 49 éves vájár, Laka­tos László 40 éves csillés, Ba- tai István 29 éves csillés élet­veszélyes sérülést szenvedett, s további hat személy szintén megsérült. A sérülteket a men tők a székesfehérvári megyei kórházba szállították. A sze­rencsétlenség körülményeit a rendőrség és az Országos Bá­nyaműszaki Felügyelőség vizs­gálja. „Rózsa Sándor A régi, a haramia Rózsa Sándorról sokféleképpen megírták a krónikások, mi­kor s milyen indulattal von­ta össze a szemöldökét, de az a Rózsa Sándor, akiről én akarok szólni, sokkal, de sokkal jámborabban csele­kedte meg, ha oka volt rá. Különben ó is a Nagy-Al­föld mezétlábas, egyinges gyereke volt csakúgy, mint szilaj, karikásostoros névro­kona, s csak hortobágyi tér­ség választotta el egymástól a szülőfalujukat. Még ami hasonlóság, azt is, őt is kol­dusbottal indította útnak a Rózsa família emberöltő kü­lönbséggel. A „mi” Rózsa Sándorunk akkor vonta össze először a szemöldökét, amikor édes­anyja özvegységre jutott. Hirtelen, özvegységre, mert emberét nem sorvasztó be­tegség vitte el, hanem csa­ládjával nem törődő, torkán mindent leeresztő természe­tének következménye. Ami­kor híre jött, hogy idős Rózsa Jánost valahol a bal­mazújvárosi országúton agyonverték, mindenki elsi­ratta a családban, csak Sán­dor nem. Az ő szeme száraz maradt és szigorú. A család­tartó gond rá várt ezután, és ő már a gyász első órá­jában számolt vele. Számolhatott is, hiszen már gyerekember kora óta ő egyengette a „nótáskedv- ből” származó családi bajo­kat. Méghozzá olyan kopott juhászgazdáknál, mint Bug­lyó Ferenc és Csibi János, akinél annyi kásalevest vagy ahogy ő mondja, hepre csó­rét evett meg, amennyit ösz- szesen sem a hortobágyi ju­hás zf élék. — Nehéz sora volt akko­riban a juhász embernek, a szemérmesnek különösen. Én is az voltam, amíg meg nem untam. Akkor odaáll - tam Buglyó Ferenc elé és azt mondtam: én úgy taná­lom, hogy maga előbb- utóbb nyulat akar fogatni velem, azért etet folyton kásalevessel... Mondhattam, mert csak rám kellett nézni, hogy összetéveszthessen az agárkutyával. Aztán kiderült, hogy az ilyen beszédhez nemcsak bátorság kellett, hanem al­kalom is. — Mihály-napkor álltaim ki így eléje, mert ezen a na­pon lehetett csak reckéroz- ni. E tájban cserélődött, szegődött a bojtár is, a ju­hász is. Hát ezért méltatott alkura Buglyó Ferenc. Azt kérdezte: — Ha mégis maradnál, ml bért kérsz érte? Megmondtam. — Az sok, — válaszolt vissza, de olyan hangon, hogy abból a másik bojtár is tanuljon. — Na, gondol­tam, akkor inkább én adok példát a társamnak: — Maradjon az, aki meg­tud hízni a hepre-csórén, s azzal úgy el hegyeskedtem mellette, hogy elfehéredett, a társam meg elpirosodott tőle. t Hát ezekre gondolt a gyász napján, s akkor gon­dolta hozzá azt is, hogy on­nantól kezdve már óvato­sabban kell bánni a hegyes­kedéssel. Ha másért nem is, de a családért minden­képpen. Másodszor akkor vonta össze szemöldökét, amikor a debreceni Kertész László hatszáz juhának két bojtár­ral megerősített számadója lett. De milyen számadója! Az ő nyájában nem léte­zett csillagos betegség, bü­dössántaság, ki is tekerte volna érte a bojtár nyakát. Tavaszokon gondosan lekör- möltette valamennyi birkát, nyáron meg? Usztatáskor, k MAGYARI ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom