Dunántúli Napló, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-15 / 192. szám
4 napló 1965. AUGUSZTUS 15. Hetvenegy év íOZSEV: ... Crtti hogy____ gondolok: ax ember aaeret élni. Kissé szertartásos, mintha ez a beszélgetés is hozzátartozna a szombat délutáni búcsúztató ünnepséghez, amit a Pécsi Hőerőműnél rendeznek a tiszteletére. Egy Ilyen ünnepség alaposain el is ronthatja az ember hangú, latát, mondom, ö egy ideig hallgat, az igazgatótól már tegnap elbúcsúztam, mondja, lehet, hogy nem tud majd ott lenni az ünnepségen. Aztán lassan fellazul ez az idegenszerű, elfogódott hangulat. Mindig így szokott ez lenni, kis epizódok után kutat az emlékezetében. Amikor valami eszébe jut, elmosolyodik, megigazítja a szemüvegét: ezt majdnem elfelejtettem, mondja: nehéz hetünk volt egyszer, azt hiszem 1915-ben. Revizióz- ni jártunk. A mai Széchenyi- aknán betört a víz, a bányászok elmenekültek, a bányalovak ottfulladtak. Olyan magas volt a víz, a szivattyúkat is elöntötte, a csatlakozások, meg minden tönkrement. Egy hétig dolgoztunk derékig érő vízben, ez volt életemben talán a legnehezebb munka. Ro- poli József 71 éves, 59 éven át dolgozott szakadatlanul, ebből 57 évig az erőműnél, egy városban: Pécsett és egy szakmában: a villamos iparban; Az apja bányász volt, szegény család. Ropoii József felesége beszól a konyhából, figyelmezteti az öreget: a nagymama a fején hordta a piacra a gyümölcsöt, naponta kétszer fordult, Ropoliné bedugja a fejét az ajtón: ezt nem azért mondom, hogy beírja a riportjába, csak hogy az uram szülei nagyon szorgalmas emberek voltak. Ropoii József számára az elemi hatodik osztálya után befejeződött az iskola, megáll egy pillanatra: az életben viszont elvégeztem minden tanfolyamot, mondja. Tizenkét éves volt, amikor felvették a bányához takarítófiúnak, két év múlva géplakatos tanonc lett, majd 1912-ben villanyszerelő. Akkor még csak a fundamentumát ásták az újhegyi erőműnek, emlékszem. hogy sok volt a talajvíz, mondja. 1960-ig az újhegyi erőműnél dolgozott, akkor áthelyezték az új erőműhöz. Életében a legmagasabb beosztása a művezető volt. Az erőműnél a biztonsági berendezések, a relék, az árammérő műszerek vizsgálatával és beállításával bízták meg. Tulajdonképpen ennyi az élete. Ami közben volt: a miunka, szürkén, kimerítően és hétköz. napian, egy nagy elmosódó tömegben, amiből most szervezetlenül bukannak fel a kis epizódok, fontos vagy nem fontos, roppant nehéz ezt ma már megítélni, csak mozzanatok vannak: egyszer áthelyezték az erőműtől, de fél év múlva visszakérte magát; gyermekkorában húsvétiéi novemberig mezítláb járt, a tanító hiába mondta neki, hogy húzzon cipőt, nem volt; a harmincas években vett egy motorkerékpárt, tizennégy évig motorozott, baleset nélkül, a maximális sebességem ötven kilométer volt, mondja, s fiatal korában az év nagy szórakozása volt, hogy a motorral nyaranként beutazta az orszá- got. Elgondolkozva néz maga elé. — Az életem? Lehettem volna más, de nem éreztem magamban elég erőt ehhez. — A fiatalkori vágyak? — Nézze, ha az én korom- ba.n ez lett volna a helyzet, mint most, akkor tanultam volna. Vittamossági mérnök lettem volna, mert abban jövő volt. Szeptember elsején nyugdíjba megy. — Miért ilyen későn? — A nyugdíj miatt. — Mennyi lesz a nyugdíja? — Ezerké tszázon felül egy •pár forinttal. Ezenkívül a feleségem fényképész, márciusban kapta meg az iparengedélyt, de egyelőre nehéz, hiányoznak még a kellékek, a közönség sem ismer eléggé bennünket. Ez az év nehéz lesz, de a lányom miatt csinálni kell, szeretném taníttatni. A lánya jelenleg az általános iskola nyolcadik osztályába jár. Ropoli József későn, nősült, 54 éves korában. Megkockáztatom a kérdést — Jó volt agglegénynek? Halkan, magabiztosan nevet — Én szolid életet éltem. A regényhősök, ha megérik ezt a kort az írok jóvoltából, minit Ropoii József, mindent bölcsen összefoglalnak, megmagyaráznak, a helyére tesznek: ez emiatt történt, annak az volt az oka, de hát a regényhősök igazságtalanul köny nyebb helyzetben vannak. Ropoii József életében nincsenek látványos mozzanatok, minden nek egyszerű és óvatos rendje van. Fegyelmezett, az ilyen embereket ritkán éri csalódás, ritkán torpannak meg Vajon belső öntörvény ez, vagy a közepesség józan visszavonulása? Sohasem volt részeg Legénykorának vasárnapi szórakozása olyan volt, minit egy visszatérő képlet: Mecsek, plusz egy pohár sör, plasz mozi vagy színház. A rossz társaságot kerülte, egyszer név napot tartottak, állandóan inni kellett, ö a harmadik pohártól kezdve az asztal alá öntötte a bort. Villanyszerelő korában német szakkönyveket olvasott, egyedül tanulta meg a logarléc használatát, azután elment egy ismerős tanítóhoz: algebrát szeretne tanulni, mert a villamosságban matematika nélkül nem lehet boldogulni, s középfokon megtanulta az algebráj:. — Elégedett az életével? ^ Ha az embernek sikerül a családi élet, akkor elégedett lehet. — Boldogan élt? — Boldogan. — Mi a „titka” a boldogságnak? — Az, hogy az ember Síjén a családjának meg a mun. kájának. Aki az életben meg akarja állni a helyét, annak ki kell kerülni az összeütközéseket, amit lehet, azt át kell hidalni. Szorgalmasnak lenni, becsületesnek. Időnként bejön a felesége------------------vagy a lány, tapintatosan figyelmeztetik: apuka, erről még nem tetszett beszélni, apa, elmondtad, hogy pontos vagy, még sohasem késtél el. apa, elmondtad, hogy ti alapítottátok meg bányatelepen a dalárdát? Az öreg bólint, igen, leveszi a szemüvegét, fáradtan visszateszi már öt óra előtt ott szoktam lenni az autóbuszmegállónál, mondja, s amikor felidézi a kis részleteket az egykori ón képzőkörről, a vastag gesztenyefákról, s a dalárdáról, érzelmesen elhomályosodik a szeme. — Olyan gyorsan múlik az életem — mondja, — mindig azt hiszem, hogy még csak ötvenegy éves vagyok. Az embernek még volna elképzelése, ez is, az is. — Tervek? •!— A szakmában is, újítási tervek, de hát most már érvnek körülbelül vége. Itthon vagyok, itthon segítek majd, amit lehet, meg amit tudok. Elhallgat, egy ideig elgondolkozva ingatja a fejét. — Kérem, én a munkát any nyira szeretem, hogy most sem akartam nyugdíjba menni, de hát most már lejárt... Még öt évet, ha élek, én kiegyezem, amíg a gyerek elvégzi az iskolát, s talpra áll. Hetvenegy évet nehéz összefoglalni, a közbeeső mozzanatok jelentősége lecsökken, hetvenegy év már olyan sok, hogy jóformán alaktalanná válik, nehezen érthető, a periódusok jelentősége is elhomályosodik. Az ember ilyenkor már megérti, hogy a sikerek tulajdonképpen nem is voltak olyan nagy sikerek, a meg próbáltatásokat pedig át lehetett vészelni, a legrosszabb esetben is egy fokkal belesebb lett volna az ember. Hetvenegy év. ötvenkilenc ebből munkában. Lehet meditálni. Ezen a ponton tulajdonképpen már minden befejeződött, az emberből már nem lehet több, s nem lehet kevesebb, az ember csak tartja magát, mert helytállásra született, s közben csak tűnődhet: mii miért volt, vagy miért nem volt, s ha megkérdezik, hogy tulajdonképpen mire volt szüksége az életben, a kérdőívre körülbelül csak ennyit ír: türelemre. Ropoli József közelebb hajol, kissé zavartnak látszik. — Tudja, az ember mielőtt nyugdíjba megy. nehéz megválni az üzemtől. Érti, hogy mire gondolok: az ember szeret élni. Az a gyanúm: ®°ha~------------—------------- sem é rtjük meg egész pontosan, hogy Ropoli Józsefék számára mit jelentenek ezek a kis mechanikus üzemi ünnepségek, bármilyen pompásan és tisztelettel rendezzük is meg. Thiery Árpád Szervizkocsi Pécs és Keszthely kozott Csak 1969-ben készül el ax új szervizállomás — Hiába próbálkoznánk dupla műszakkal, mert határt szab munkánknak a rendkívül szűk terület — mondja Meiszterits István, a XIV. Autójavító Vállalat főmérnöke. Napi 18 revízió Budapest és környéke után Pécs és környékének van a legnagyobb gépkocsi-parkja. A meghibásodott gépkocsik javítását, revízióját és szerviSzázezer fiatal a földeken A KISZ KB Intézőbizottsága felhívására százezer fiatal sietett eddig a mezőgazdaság segítségére. A diákok és az üzemelt ifjúmunkásai nyári pihenőidejük egy részét áldozták az aratás, cséplés és az egyéb időszerű betakarítási munkák meggyorsításáért. Heves megyében az egyetemisták és középiskolások 30 csoportja dolgozott a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban. Fejér, Heves, Csongrád, Szabolcs, Baranya és több más megyében ideiglenes ifjúsági táborokat hívtak életre, amelyek lakói a növényápolásban, a zöldség- és gyümölcsszedésben, a szénabetakarításban, a kévehordásban és összerakásban, il letve gabonaszállításban kamatoztatták segítőkészségüket. Lesz új villanyrendőr A rendőrség, a városi tanács építési osztályának és a PIK összefogása eredményezte azt, hogy a Rákóczi út délnyugati oldalán megépítik az új villanyrendőrfülkét; Az építési munkákat so- ronkívül a PIK, a villany- szerelési munkákat a Villamosipari Ktsz végzi. A villanyrendőr a jövő hét folyamán üzemképes állapotban átadásra kerül. A Széchenyi tér és a Kossuth Lajos utca sarkán az útburkolatba süllyesztett fehér betonkockákból jelölik ki a gyalogátkelőt. zét mindössze két vállalat és az Autójavító Ktsz végzi. A XIV. Autójavító Vállalathoz naponta 14—16 gépkocsi érkezik szervizre és 16—18 revízióját végzik el. Az igények jóval meghaladják a vállalat kapacitását, így csak 2—3 hetes eltolódással tudják a jelentkezőket előjegyzésbe venni; Megnövekedett külföldi gépkocsiforgalmunk nyomán is akad napi két-három jelentkező, akik kisebb javításért vagy szervizért keresik fel a vállalatot. 1963-ban ideiglenes területfelhasználási engedélyt adott az I. kerületi tanács a Diósi úttól északra eső területen megépítendő szervizállomáshoz. Az új szervizállomáson naponta száz gépkocsiszervizét tudták volna elvégezni. A 26-os Építőipari Vállalat vállalta a kivitelezést, a pénz is megvolt hozzá, de a végleges területfelhasználási engedélyt nem adták meg azzal az indokkal, hogy nem adhatnak mezőgazdasági ingatlan alóli felmentést. Az Autófenntartó Ipari Tröszt meg- fellebezte a határozatot és a fellebbezést a múlt év augusztusában jóvá is hagyták, de akkor már a kivitelezőnek nem volt szabad kapacitása. Ez a nagyszerű terv most 1969-re odázódott el, — upvanakkor a vállalat a legnehezebb körülmények között kénytelen dolgozni és a Fémipari Vállalattá1 ""’amint az Autójavító Ktsz-szel együttesen sem tudják a jelentkező szervizigényeket kielégíteni. Hozzánemértés és bizalmatlanság Meglehetősen vontatottan megy az új gépkocsik garanciális javítása. A legtöbb panasz a túlzott olajfogyasztásra van. Mivel fődarabról van szó, a rendelkezések értelmében a külföldi képviseletet is értesíteni kell, ahonnét csak megkésve érkeznek a megbízottak s addig a meghibásodott gépkocsi csak a helyet foglalja. Sok bosszúságot okoz a gépkocsitulajdonosok bizalmatlansága is. Nemrég panasz- szal élt az egyik gépkocsitulajdonos, hogy szerviz alkalmával eltűnt a légkörnyomásmérője. Még javában keresték a műszert, amikor megszólalt a telefon és az Illető bejelentette, hogy otthon megtalálta. Egy kardos hölgyvezető meg lehetősen paprikás hangulatban követelte pótkerekének tömlőjét. Miután megmagyarázták neki, hogy tömlő nél- ____ k üli pótkereke van, felhábo- rjn£ rodottan jelentette ld, hogy ne nézzék őt olyan ostobának, hogy ilyesmit elhisz, mert, hát ő csak ért annyit a kocsikhoz! Csak akkor nyugodott meg, amikor a kereket felfújták, és bebizonyították azt. hogy ehhez a pótkerékhez valóban nem kell tömlő. Egy másik hölgyvezető azt hangoztatta, hogy pótkerekét elcserélték, még a gumiabroncs számát is feljegyezte..* Azóta sem közölte a gumiabroncs számát. A jövőben hasonló esetek elkerülése végett, kis kartonokra jegyzik fel a beé-kező gépkocsik gumiabroncsának és akkumulátorának számát. Humoros esetek is adódnak. Egyszer egy tulajdonos arról panaszkodott, hogy valami zörög a kocsi jobb oldalán. Sokáig nem jöttek rá, egészen addig, amíg a kocsi nem karambolozott. Akkor az ajtóból előkerült egy fél reszelő, amit még az új kocsi összeállításakor ejthetett bele valaki; Volt egy úrvezető, akit valósággal üldöztek a tehenek: Egyszer kocsijának első részét nyomta be egy tehén, majd egy másik alkalommal a sármentőre ült rá egy riska. Azóta a tulajdonos magával visz egy ostort is vidéki útjaira. Mozgószerviz a hét végén A Balaton környékén rendkívül megnövekedett: gépkocsi- forgalom sok meghibásodást hoz magával. A napokban érkezik meg az a sárgára duk- kózott Steyer-Fiat segélykocsi: amely a XIV. Autójavító Vállalat szakembereivel járja szombaton és vasárnap a Pécs—Sásd—Kaposvár—Balatoniéiig—Fonyód—Keszthely útvonalat és alkatrészekkel felszerelve segítséget nyújt a nem túlságosan meghibásodott gépkocsiknak. Hírek szerint a Budapest—Balatoniéi!« útvonalon négy hasonló gépkocsi járja az utat vikendna- pokon. Baksa I,ászló Lottó-tá j ék oztató A Sportfogadási és Lottóigazgatóság tájékoztatása alapján a 33. játékhéten nem végleges megállapítás szerint öt- találatos lottószelvény nem érkezett. Négy találatot 67 fogadó ért el, nyereménvük egyenként 62 434 forint. Három találatot 5312 fogadó ért el. nyereményük egyenként 393 forint. Két találatot 129 447 fogadó ért el. nvere- ményük egyenként 16,10 foA példát példa követi A Bólyi Állami Gazdaság a legnagyobbak közé tartozik 27 000 holdjával. Helyét, rangját azonban mégsem az ezrekben számolt kataszterek adják, hanem a teljesítményei. , amelyekkel hosszú évek óta magára vonja a figyelmet. Ezt mutatják a gazdaság központi épületének vándorzászlókkal, oklevelekkel tapétázott folyosói, szobái és ezt a testes vitrin is a serlegek, kitüntetések, élüzemjelvé- nyek egész sorával. A gazdasági épületek, gépszínek, műhelyek első benyomásra itt sem mutatnak többet más állami gazdaságok hasonló rendeltetésű létesítményeinél. A javításra vagy éppen bevetésre kész gépek sürgősségi sorrendben várnak a sorsukra, s itt sem egyenesebb a „takarásuk”, a léniájuk, mint a megye másik kilenc nagygazdaságában. A különbség csak akkor válik nyilvánvalóvá, ha olyan kísérője van az embernek. mint Igali Károly, a gazdaság fiatal mérnöke. Az alig huszonnyolc éves fiatalember „veterán” tapasztalattal magyarázza, mutatja a különbségeket. — A jó eredmény egyik előfeltétele a gépesítés hatékonysága, ennek alapja meg a gépek karbantartása, — mondja bevezetőnek. — De kell hozzá más is. Valami olyan plusz, amire a velük foglalkozó embert nem kötelezik utasításokkal. Megállít egy darálóforma gépnél. — Tavaly, május elsejére készült el felajánlásra. A Bandi, — s hamar hozzáteszi — Pálfi Endre mér- nökkollégám újítása. Kiderül, hogy amit én darálónak véltem az imént, sokkal több, sokkal nagyobb rendeltetésű annál és talán túl szerény az a megállapítás is, hogy egyszerű újításról van szó. — Volt ugyan és van is a központban takarmánykeverő gépünk, de a távolság, az idő, a szállítási költség nagyon megdrágította a használatát. így kényelmesebb, gazdaságosabb. Amíg mondja, némi csalódással könyvelem el, hogy ha van már belőle, akkor mi benne az újítás, de arra nem jut időm, hogy ki is nyilvánítsam a véleményemet. — Azért egy és másban különbözik a központitól — mondja, mint aki adós maradt a lényeggel. — Az is termelékeny, de több kéz kell a kiszolgálásához, mint ©mezéhez. Ez az újítás és ez a különbség köztük. Az automatizálás, a gépi adagolás, a tökéletesebb keverés, az óránkénti 15—20 mázsás teljesítmény, a kulturáltabb, mégis egyszerűbb kezelés, a pormentesség, hogy csak a javát soroljam. A javakhoz hozzáteszi még, hogy Pálfi Endre takarmánykeverőgépe tavaly május óta negyedmillió forint megtakarítást eredményezett a gazdaságnak. Újra a gépszíneket járjuk, amikor megállít egy csinos, ismeretlen gép előtt. — Ez iis Pálfié. ö biztosan nem mutatta volna meg, pedig igazán nincs semmi restelkedni valója rajta. A levendulatermés betakarítása annyi idős probléma, mint maga a levendula termesztés. A legnagyobb gondot az okozta, hogy a szedése egybeesik a gabonaaratás idejével, amit még az is megnehezített, hogy szedése éveken át kézierővel történt. Hát ezen akart segíteni a kollégám, amikor hozzáfogott a gép szerkesztéséhez. Segített is, mert az idei főpróbán bevált, csak... Hát igen. A levendulának nem úgy válogatják meg a helyét, mint a gabonának. Jó neki a köves, gödrös talaj is, ami viszont rongálója, ellensége a gépnek. De Pálfi Endre nem adta fel a harcot. Megszerkeszti még azt a gépet, amely dacolni fog az ilyen akadályokkal is. Arról aztán Igali Károly sem tehetett, amikor én állítottam meg a következő gépnél. Különös, behajtott szárnyú vitorlázóhoz hasonlított, nem csoda ha felcsigázta a kíváncsiságomat, — No. ez az, amit Papp Károly kollégámmal keilen „követtünk el”. Szilvaszedő- gép. Az „elkövetésnek” nyomós \ » Fehér betonkockák
