Dunántúli Napló, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-13 / 190. szám

IMS. AUGUSZTUS IS. napló 3 As utolsó holdakon aratják a kenyérgabonát Legfontosabb a talafmüvelés meggyorsítása — Kiemelt tevékenység legyen a silózás - Baranyai kombájnok Veszprém és Gyér megyében segítenek Ülést tartott a megyei operativ bizottság Az aratás befejezése, a mag­ágykészítés fokozása, a silózás szerepelt a megyei operatív bizottság tegnapi ülésén. Szé­niéi Imre, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetője beszámolt az időszerű mun­kák helyzetéről. Az augusztus XO-i jelentés szerint a ga­bonaaratást a megyében 116 949 holdon, a terület 93 százalékán végezték el. Ara­tással legjobban áll a sziget­vári járás, ahol mindössze 833 hold betakarítása volt hátra, de kilencven százalék felett vannak a többi járás­ban is. A legnagyobb lema­radás a Mohács városhoz t.artozó gazdaságoknál van. A város 86 százalékra áll a ke­nyérgabona betakarításával. Azonban az elmúlt napok ara­tásra kedvező időjárása lehe­tővé tette, hogy ma és hol­nap minden gazdaságban vé­gezzenek a gabona aratásá­val. Szorgalmazni kell az éjjeli műszakokat A szalmalehúzást a megyé­ben 71,9 százalékra teljesítet­ték. a tarlók talajművelésével 38,9 százalékra állnak. A járá­sok általában 40—57 százalék­ra teljesítették ezt a fontos munkát, azonban visszahúzza a megyét a pécsi, a pécsvá- radi járás, valamint a Kom­lóhoz tartozó közös gazdasá­gok lemaradása. A megyében ezekben a na­pokban 428 traktor szánt. A mohácsi járásban 122, a sik­lósiban 127. Bár a járási ta­nácsok szorgalmazzák, a tsz- vezetők figyelmét többször is felhívták, mégis a tervezett 667 helyett csupán 136 erő­gép dolgozik két műszakban, holott ehhez a megfelelő trak­toros létszámmal rendelkez­nek. A gazdaságoknál a szárazság ellensúlyozására 91 öntözőgép működik, a sik­lósi járásban 32, a mohácsi­ban 20, a szigetváriban 19, a pécsiben és a sáséiban 8—8 és a pécsváradiban 4 üzemel. Szániel elvtárs felhívta a figyelmet a nyári munkák­ban meghibásodott gépek sürgős kijavítására a gépek műszaki álapotának ellenőr­zésére, hogy a most kezdődő munkacsúcsban valamennyi erőgép üzemképes legyen. Fontos a silózás azonnali megkezdése. Bár vannak, el­lenvélemények. Azt hangoz­tatják, hogy a következő he­tekben még nő a siló tö­mege. Ez igaz, de várakozás közben kifutunk az időből és a siló letakarítása elvonja a gépeket az őszi munkáktól, hátráltatja a talajelőkészí­tést és a kapkodó, gyors munkával gyenge minőségű siló készül. negyvenegy 500 holdas hombájnos A gépállomások munkájá­ról Álló Miklós, a Gépállo­mások Megyei Igazgatóságá­nak főagronómusa számolt be. A gépállomások 107 szá­zalékra teljesítették tervüket és az elmúlt napokban egy- egy kombájn 7,9 holdat telje­sített. Már 41 gépállomási kombájnos- teljesítménye ha­ladta meg a versenymozga­lomban vállalt ötszáz hol­dat, de hasonló teljesítmény­nyel dicsekedhet több tsz- kombájnos is. Az országos hírű baranyai kombájnosok tovább növeltek teljesítmé­nyüket. A kozármislenyi Hof- ecker János 1151 holdról 133 vagon kabonát takarított be. Kovács Ottó teljesítménye 720 holdról 93 vagon ter­mény. A harmadik helyen Mészáros Kálmán bólyi kom­bájnos áll 700 holddal, 109 va­gonnal. A gépállomások állo­mányában 55 gép végez talaj- munkát, ebből 15 2 műszakban dolgozik. Az operatív bizott­ság hozzájárulását kérte, hogy a kozármislenyiek tíz kombájnja Veszprém megyé­ben segítsen az aratás mi­előbbi befejezésében. Az ope­ratív bizottság hozzájárult azzal az indokolással, hogy annakidején, amikor az ár­víz baranyai földeket veszé­lyeztetett, más megyék. Pest megye gépállomásai siettek segítségünkre. Most nekünk is kötelességünk teljesíteni kéré­süket. A megye állami gazdasá­gaiban is az utolsó holdakról takarítják be a kenyérgabo­nát. Az aratás befejezése után a gazdaságok 12 kombájnja Győr megyébe megy, ahol még 10—14 napig megtart a betakarítás. Az állami gazda­ságokban is szorgalmazzák a silózást. A meglévő géppark­kal csak negyven nap alatt tudtak volna végezni a siló­zással. A gazdaságok ezért 1,2 millió forintos beruházással 25 silókombájnt vásároltak és a silóbetakarítás idejét így 21 napra csökkentettéik. » 3676 vagon gabona az állami magtáradban A kenyérgabona átvétele is jó ütemben halad az állami magtáraknál. Eddig 3676 va­gonnal vettek át, vagyis a tervezett mennyiség 62,3 szá­zaléka már az állami tároló­helyeken van- — Minden lehetőség megvan arra, hogy augusztus 20-ra betárolják a tervezett mennyiséget. Több teremlőszövetkezet, mint a bári, kisnyárádi, pogány!, lánycsóki, hidasi kaposszek- csői túlteljesítette tervét. A kenyérgabona leszállításával jól áll a mohácsi járás, ahol már a tervezett mennyiség 83,8 százalékát átadták az ál­lamnak. ' Hasonló a helyzet a sás- di, a pécsváradi és a pécsi járásban. Nagy viszont a le­maradás a siklósi és a szi­getvári járásban, ugyanakkor ezekben a járásokban az ara­tással a legjobban állnak a megyében. így nincs akadá­lya annak, hogy a következő napokban fokozottabban szál­lítsák a gabonát az átvevő­helyekre. Földvári János, a megyei tanács végrehajtó bizottságá­nak elnökhelyettese összefog­lalójában hangsúlyozta: Le­hetőség van arra. hogy az országban az első között je­lentsük, befejeztük az ara­tást és ugyancsak elsőnek teljesítsük az állam iránti kötelességünket. Keszlerék macskája ijed­ten kiugrik az épülő ház ablakából az udvarra, az­tán megáll az asztalokon száradó agyagedények köze­lében és csodálkozva nézi magát... Szügyig festékes szegény macska. Néhány perccel korábban, feltehető­leg merő tévedésiből, bele­gyalogolt valamilyen sárga festékbe, így most félig okkersárga, félig tarka, de főleg riadt, értetlen. A han­gulat az ijedt macskával, a száradó agyagedényekkel, az épülő házzal szinte vidám, bíztató. Keszler Antal, az egyik utolsó óbányai faze­kasmester, nem illeszkedik éppen harmonikusan a kör­nyezetébe. Törődött, megfáradt em­ber. Az arcán felfedezhető egy kevés keserűség, és a gondterhelt emberek rezig­nált nyugtalansága. A beté­vedt látogatónak úgy tűnik, hogy a sovány mester felett elhatalmasodott a környeze­te, a szakmája, a hegyek, s talán még a saját cserepei is föléje kerekedtek. — Most ötven éves va­gyok, itt születtem — mond­ta, aztán «ltűnt a csereped 1 között, igazított rajtuk, bó­logatott, hümmögött, futólag válás zolgatott. — Látom, házat épít. s. — A magam gazdája aka­rok lenni. Idáig együtt lak­tunk az anyósommal, de örökké ez sem megy. ötven éves vagyok, öt gyermekem van. Keszler Antal negyven esztendeje rendszeres idő­közökben átkel a hegyek között és agyagot szállít a kis óbányai műhely számá­ra. Negyven esztendeje gyúrja az agyagot, nedvesíti, finomítja, s a lábbal perge­tett korongon negyven esz­tendeje formálja a fazeka­kat, virágcserepeket, csibe- itatókat. Naponta harminc- negyven darabot készit. Negyven esztendeje mindig csak fazekakat, virágcsere­peket és csibéi tatókat, min­dig újra és újra, s ebben a körforgásban a második vi­lágháború utáni hadifogság sem jelentett sok változatos­ságot, mert a fogságban is agyaggal dolgozott, köcsögö­ket, virágcserepeket és csi- beitatókat formált, mint itt­hon. Keszler Antal műhelye, kemencéje végtelenül egy- i Délutáni pihenő Árvíz, 1965 A Kossuth Könyvkiadó gondozásában a napokban je­lent meg az Árvíz, 1965 cí­mű könyv. A kötet szerzői — írók, költők, újságírók és fotóriporterek —, honorárium nélkül bocsátották írásaikat és képeiket a k'adó rendel­kezésére, a szerkesztők tár­sadalmi munkában végezték az előkészítést s a négy leg­nagyobb fővárosi nyomda dől gozói munkaidőn túl a nyo­mást és kötést. A nyomdai munkák egyébként rekord­idő alatt, mindössze tizenöt nap alatt készültek el. A szép kivitelű könyv 20 fo­rintos áron kerül forgalom­ba. s tiszta jövedelmét az ár­vízkárosultak megsegítésére fordítják. Mesvénkben már a könyv megjelenése előtt több száz előfizető kereste fel a kiadó kirendeltségét, s ed­dig 650 kötet ‘alált gazdára; Készül a munkaterv TELElRT PAPÍRLAPOK hal­maza — készül a munkaterv. Nemsokára összeáll, címet is kap: A Ságvári Művelődési Ház munkaterve az 1965—66- os művelődési évadra. Egyelőre — érdekes játék — úgy kell összekeresgélni a darabokat. Lássuk csak! Modellező szakkör. Harminc gyerek alkotja a tagságot, cél­ja a kézügyesség, a munka- szeretet kialakítása. Barká­csoló jellegű szakkör, repülő-, hajó- és autómodelleket ké­szítenek. Készben a már hír­névre szert tett „nagyok” cso­portjának utánpótlását is biz­tosítja. Bemutatókat, kiállítá­sokat terveznek jövőre is. Fotoszakkör. Már 1957 óta dolgoznak. Tizennyolc állandó, megbízható és aktív tagja van, s jónéhány külső. Esztétikai tanfolyamokat tartanak, nem­sokára megrendezik a kiállí­tást a felszabadulás 20. évfor­dulója alkalmából kiírt pályá­zat nyerteseiből. Képzőművészeti szakkör. Két éves és tizenhárom törzstag­gal rendelkezik. A tulajdon­képpeni munkán kívül ren­geteg művészettörténeti tanul­mányt folytatnak, filmet néz­nek, vitát rendeznek, közös tárlatlátogatásokon vesznek részt. Az előadásokon, vitá­kon a fotoszakkörrel működ­nek együtt. Rádió- és tv-alapismereti szakkör. A rádiószerelés elemi ismereteivel kezdődik, a ív­vel és a háztartási gépek ja­vításának megismerésével foly tatódik a munka, s az évköz­szerű, cserepei is egysze­rűek. A díszítésük olyan magátólértetődő, hogy alig veszi észre az ember, szinte nem is dísz, hanem maga az edény, ahogyan azt meg­szoktuk hajdani falusi ott­honunkban, vagy nagy­anyánk házánál. Legfőbb tu­lajdonsága ezeknek az edé­nyeknek a közvetlen meleg hangulat, az emberhez tar­tozás, a leghétköznapibb eszközszerűség. Legújabb edényei sem tűnnek idege­nül újnak, olyanok, mintha már ott bólogatnának a kút közelében várakozó ágas­fán, a zséter és más meg­szokott edények társaságá­ban. Keszler Antal nem népművész, nem ünnepi és exkluzív cserepek megálmo­dója, hanem igazi falusi fa­zekas mester, minden feles­leges bonyolultság vagy rá- tartiság nélkül. Élete és vi­lága pont olyan minit az edényei. Megformázza, kiégeti a cserepeit, aztán elszállítja a pécsi piacra vagy a közeli vájárokra. Valamikor, volt egy lova és egy tehene is, s maga piacozott, de ez ré­gen volt. Mostanában az ben rendezett tanfolyamokon elméleti kérdésekkel foglal­koznak. Klubszobájukban tv-t néznek a szakkör tagjai, min­dig azt a televíziót kapják meg, amelyik éppen elrom­lott ... De szívesen javítják meg. Színjátszó csoport. Tizenkét törzstagja van, de szerepe a következő évadban megválto­zik. Szélesebbkörű színház- barátok körét hoz létre a mű­velődési ház. A közönségszer­vezőkkel együttműködve a rendszeres színházlátogatókat gyűjtik egybe, a színház be­mutatói után vitákat rendez­nek. Drámatörténeti sorozatot is terveznek, irodalmi este­ket, klubesteket — ezeknek illusztrálása vár majd a szín­játszó csoport tagjaira. Iro­dalmi kört hoznak létre a munkásszállás lakóiból, s ez a könyvtárral tart majd szo­ros kapcsolatot. Fúvószenekar. Harminchá­rom tagú, régóta működő együttes, újabban többet sze­repelnek. Ünnepségeken lép­nek fel, térzenéket adnak, bá­nyásznapkor például ők szol­gáltatják a zenés ébresztőt. — Jövőre több műsort adnak azokban a községekben, ame­lyekben a tsz-t patronálja a művelődési ház. Néptánccsoport. Fiatal együt tes, a tagok korát tekintve is. Általános iskolai és középis­kolai korú gyerekekből ala­kult két együttesről van szó tulajdonképpen. Szerepelnek is olykor, de ennek a cso­portnak is inkább összefogó, agyagot vásárolja, a csere­peket fuvarossal szállítja egy pécsi árushoz, aki húsz százalékot kap Keszler An- , táltól minden eladott edény után. Húsz százalék az áru­sé, húsz az adó, pénzbe kerül a fuvaros, az agyag, a tü­zelő, de azért így is ma­rad rajta valami. — Nem érdemes már fa­zekat csinálni, — mondja legyintve, de azért beszélge­tés közben is igazgatja a cserepeit, s a keresetéből házat épít az anyós házá­val szemben, az udvar pa­tak felőli óldalára. A patait csobogása, és a méterekre kezdődő óriási erdő halk só­hajtása behallatszik a mű­helybe. — Szép ez mester uram — bólogatok a patak felé, fazekak felé, az ég felé, s Keszler Antal érti ezt. — Csinálom én kérem, csinálom, csak agyagot ne kellene gyúrni, mert azt már nehezen bírom. Az agyag­gyúrás, hajlongás, már nem az én derekamnak való. A lányai férjhez mentek, a fiad dolgozni járnak a megközelíthető üzemekbe. A legkisebb gyerek még isko­lás, néha agyaggyúrásra is kapható, de az atyái mester­ségben ő sem kíván meg­maradni. Bertha Bulcsa szórakoztató és önművelő jel­lege van. LÄTHATÖ: a Ságvári Mű­velődési Ház felismerte, hogy a látványos nagycsoportok, a látszatra, számokra épülő ren­dezvények helyett sokkal fon­tosabb a szakkörök, klubok, kis művészeti csoportok támo­gatása. Kultúrházhoz jobban illő, tartalmasabb és haszno­sabb ez a munka. A műve­lődési házban mindenki meg­találja az őt érdeklő előadást, klubot, szakkört. Az emberek valóban úgy járnak ide tanul­ni, művelődni, illetve szóra­kozni, hogy a kettő egymás­tól elválaszthatatlan. S nem véletlen, hogy az őszi művelődési évadra a leg­fontosabb feladatnak a szocia­lista brigád-mozgalom patro- nálását tűzte ki a művelődé* si ház. Hornung Lászióné, a kultúrház igazgatója így tájé­koztat erről: — A művelődési ház társa­dalmi vezető minden tagja személy *z~~-.nt is részt vállal a patronáló tevékeny­ségből. Egy-egy brigád állan­dó szemmel kísérése, sőt, a brigád-értekezleteken való részvétel {s a feladatunk lesz. Emellett továbbra is működik a szocialista brigádok és ún- tók klubja, amelyet igyek­szünk még megfelelőbb tarta­lommal megtölteni. A művelődési ház munka­terve még részletekben talál­ható meg, de az alapvoná­sok világosak. Minden való­ban fontos terület helyet kap benne, még a fiatalok tánc­iskolám Is. Vasárnaponként legalább 290 fiatal jár ide a táncdélutánokra. Szervezet­tebbé tenni ezeket az alkal­makat, segíteni a fiataloknak abban, hogy kulturáltabban szórakozhassanak — ez a cél. Tánc- és illemtan, bizony, még ez is beletartozik egy műve­lődési ház feladatainak széles körébe. Nagy írdeblfdés a vihendlelke't iránt Egész Baranyában nagy érdeklődés nyilvánul meg a víkendház-telkek iránt. Az Országos Takarékpénz­tár először Harkányban kezdte meg a vikendtelkek értékesítését. A mai napig összesen 630 ilyen telket ér­tékesítettek. Jelenleg már csak néhány telek vár még eladásra Harkányban. A harkányi telkek után az OTP megkezdte az or- fűi víkendház-telkek érté­kesítését is. Az eddig el­adott 66 telek után liláb­bak értékesítésére egyelőre nincsen lehetőség, mert a további telkek kialakítása csak most van folyamothan. Az Országos Takarékpénz­tár fiókja megkezdte a si- kondai, a megyei fiók pe­dig az abalígeti vikendtel­kek eladását it. i Fazekak, cserepek mestere

Next

/
Oldalképek
Tartalom