Dunántúli Napló, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-12 / 189. szám

198S. AUGUSZTUS 12. _ _-----------------------------------------napló 3 J elentés a Dráváról: Szerdán megszűnt a harmadfokú készültség Tegyük általánossá a jó módszereket Komplex aratási bemutató a mohácsi Új Barázda Tsz-ben Harmincöt centiméter vastagon folyt a víz a nyári gátak felett A drávapalkonyai zsiliphez gyűlik a víz Szeszélyes folyó és főleg is­meretlen, feltáratlan vízfolyás a Dráva. Négy országból gyű­lik össze a vize és olyan fo­lyók is táplálják, mint a me­redek esésű Mura S mivel nemzetközi viszonylatban a Dráva vízgyűjtő medencéjé­ben még nem szervezték meg a rendszeres és részletes víz­állás-tájékoztatót, igen nehéz az áradás elleni védekezés megszervezése. Órák alatt kell felkészülni a védekezésre és ennek következménye volt, hogy a megáradt folyó nem egy helyen átlépte a nyári vé­dőgátakat Különösen veszélyes volt a helyzet Majláth-puszta felett és Drávacsehinél. A vasár­napról hétfőre virradó éjszaka 1 óra 30 perckor hosszabb szakaszon, helyenként 35 centi méter vastag víz folyt át a nyári gátak tetején. A sötét­ség, a nagy területen egyszer­re „támadó” víz nehezítette a védekezést, és életveszély miatt egy időre be is kellett szüntetni azt. megszüntették a harmadfokú árvízvédelmi készültséget a Drávánál. Kedden már a hon­védség 350 katonája is el­hagyta a védvonalat, azonban a védekezés, a megfigyelés, az átszivárgások és buzgárok meg fékezése az állami védvona­lon tovább tart. A siklósi járási tanácson Bora János igazgatási főelő­adó tájékoztatása szerint mint­egy 6000 személy vett részt az árvíz elleni védekezésben, aki­ket közerőként rendelt ki a ta­nács a gátakra. Éjjel 3—600, nappal 4—700 személy dolgo­zott a töltéseken naponta át­lagosan tíz községből. A helyi tsz-ek és a gépállomások biz­tosították a lakosság ki­szállítását a védelmi vonalra. A legtöbben — 600-an — 8-áról 9-ére virradó éjjel dol­goztak a nyári gátak mentén. Megkezdődött a visszaköltöztefés Zokoga-pusztáról 41 csalá­dot, 147 főt, a kémesi Ilma- pusztáról 15 családot, 98 sze­mélyt, a zalátai Lajos-tanyá- ról 7 családot, 33 személyt, összesen 63 családot, 278 sze­mélyt lakoltattak ki ideigle­nesen. A kémesi településre már visszaköltöztek a lakók az oltás és az egészségügyi rendszabályok betartása mel­lett. Közétkeztetésiben 150-en vettek részt. A további visszaköltözteté- sekre előreláthatólag majd csak jövő hétfőn kerülhet sor, mivel Lajos-tanyát például még mindig víz veszi körül. A járási tanács adatai sze­rint a mostani drávai árvíz összesen 15 000 hold területet öntött el, de ebből csupán 4418 hold a szántóterület. ÖiztacMiállílás lesz Pécset! Az idén szeptember 4-én és 5-én rendezik meg Pécsett a már hagyományossá vált őszi­barack-, bor- és virágkiállí­tást. A kiállítást most is, mint minden évben, a tanács es a Hazafias Népfront segítségével a Gyümölcstermelő Társulás rendezi. A kiállítást a Nagy Lajos Gimnázium földszinti termei­ben rendezik. A gabonatermesztés jövő­jéről, az eddig bevált leg­jobb módszerek elterjesztésé­ről, a soron következő fel­adatokról tanácskoztak ked­den a megye termelőszövet­kezeteinek főagronómusai, a járási tanácsok mezőgazdaság­gal foglalkozó elnökhelyette­sei, mezőgazdasági szakembe­rek Mohácson. A tanácsko­zás tájékoztatóval kezdődött majd a résztvevők a mohácsi Uj Barázda Tsz búzatábláié­ra mentek, ahol Józsa István tsz-elnök tájékoztatót adott a komplex-aratás megszervező sérőL Kél traktort megtakarítanak Az 5700 holdas mohácsi ter­melőszövetkezetben az idén tovább fejlesztették a komp­lex-aratást. Novics János, a megyei pártbizottság titkára tavaly Krasznodarban járt és a mezőgazdasági tapasztalat- csere alkalmával látta a kom­bájnra szerelt szalmalehúzó szerkezetet. Elmondta ezt a mohácsi termelőszövetkezet­ben. ahol Zöldág Sándor mű­szaki vezető azonnal megva­lósította. A komplex-szalma- lehúzást. eddig már több mirt 100 holdon sikerrel alkalmaz­ta a szövetke-' A gabonatermesztési ta­nácskozás résztvevőinek a véleménye egyöntetű volt a látottakról: igen hasznos kez­deményezés. sík területeken, nagy táblákon hasznosan al­kalmazható. Igaz. hogy a kom­bájn teljesítménye tíz száza­lékkal csökken, de ez — már az első tapasztalatok alapján is — hőven megtérül a szal- malehúzás előnyében. Az ara­tással egyidőben letnkarítiák a szalmát a tarlóról. Az a két traktor, amelyik eddig aszal- malehűzást végezte, most a tarlóhántáshoz lát. Mire be­esteledett. a délelőtt learatot gabona helvét már fel is szán­tották! Három pár lőíogatot is nélkülözhetnek, mert a szalmalehúzó igen tiszta mun­kát végez. Megyei viszonylat­ban száz traktort „takaríthat­nak” meg ezzel a módszerrel és így napi ezer hold tarló- hántással végezhetnek többet. MegYelä lalajelíkészilést! A helyszíni bemutató után a mohácsi sokac körben Wi- tek Pál. az Ui Barázda fő- agronómusa számolt be a ga­bonatermesztés helyi tapasz­talatairól. Elmondotta, hogy szerintük nagyon fontos a Ezt súlyosbítja az is, hogy a Dráva felső szakaszán a víz­gyűjtőben lehullott nagymeny- nyiségű csapadék négy-öt nap alatt már Drávaszabolcs alá érkezik, és a folyó — mint az elmúlt áradás példája is bizo­nyítja —, öt nap alatt képes három és fél métert emel­kedni. így aztán szinte órák alatt kell felkészülni egv-egy nagyobb árhullám fogadására. A megelőzés érdekében a drá- vaszabolcsi „vizesek” a Belg­rádi Rádió 12 óra 10 perces adását hallgatják. Onnan jegy­zik le, hogy Maribornál mi­lyen a Dráva vízállása. A legutóbbi gyors lefolyású, de ugyancsak „az évszázad ár­hullámának” nevezhető drávai magas víz annak a hatalmas és nagyterületű esőzésnek, fel­hőszakadásnak a következmé­nye. amelyik az elmúlt napok­ban zúdult Nyugat-Dunántúl- ra. Horvátország észaikl vidé­keire és az Alpok keleti lej­tőjére. A Dráva vízmércéje Drávaszabolcsnál 534 centimé­tert: mutatott, ilyen magas vízállást még nem észleltek A magasabb részeken már dolgoznak Jelenleg a víz az alacso­nyabb helyekre gyűlik, a Fe­kete-víz jobbparti töltése men tén és a drávapalkonyai zsilip környékén. Amint a vízállás azt megengedi, gravitációs úton juttatják vissza a «vizet a folyómederbe. Egyes helye­ken ehhez át kell vágni a te­repakadályokat, és a helyi je­lentőségű kisebb töltéseket. Buchberger Pál vízgazdálko­dási osztályvezető, a helyi sza­kaszvédelem vezetője elmon­dása szerint Felsőszen ímárton- nál már megkezdték a mun­kát a kertészetben a maga­sabban fekvő részeken. A hullámtéren mintegy 7700 hol­dat öntött el a víz, és a gyors apadás következtében vissza­húzódóban van. Drávasza­bolcsnál szerdán reggel nyolc órakor a vízmérce 478 centit mutatott, a maximum óta több mint fél méteres az apadás. A fokozatos apadás követ­keztében szerdán hajnalban Tó létesül a szigeti várnál Parkosítás a jubileumra készülő községben A vár védelmének 400. évfordulójára készülő Szigetvár megcsinosodva akarja köszönteni az ünneplőket, s ennek ér­dekében már meg is kezdték a munkát: a hét elején a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat mérnökei Szigetvárott jártak, hogy megtartsák a helyszíni szemlét, megbeszéljék a terveket. E szerint a vár északi részén csónakázó tavat létesítenek, amit a vártól sétány választ el. Ez a vár körüli sétány már alakul, ugyanis a munkások megkezdték az utak kiképzését. Nagyon szépnek ígérkezik ez a park, amit még szebbé tesznek a régi parkból megmaradt hatalmas fák. A 20 000 négyzetméternél nagyobb mélyfekvésű területre számtalan dísznövényt ültetnek. A jövő tavaszig tartó munka egymillió 200 ezer forintba kerül, s így minden bizonnyal a szigetvári várünnepségek sikerének a szép park is részese lesz. István kombájnos 4034 fo­rint. Sütő János ugyancsak a tisztításnál dolgozik, 3922 forint. Persze, nem minden­kinek volt július folyamán ilyen magas keresete a ho- morudi szövetkezetben, mint például Bartalos Fe­rencnek, meg a többieknek, de a maga helyén minden tsz-tag becsülettel elvégezte a rábízott munkát, s en­nek a munkának anyagilag is megtalálta az értelmét. — Nem véletlen — mond­ja Soproni Lajos agronó- mus, aki korábban tíz éven át a babarci állami gazda­ságban dolgozott — hogy az ezerötszáz hold összes aratni valóból már csak 200 hold van hátra. Ehhez négy kom­bájn áll rendelkezésünkre, a héten befejezzük az ara­tást — A mai nap hány tsz- tag dolgozik a határban? — Kétszázhúsz. Ez az át­lagos munkáslétszámunk. — A tsz-nek hány tagja van? — 430. — Milyen munkák foly­nak ma a tsz-ben? — Aratás, cséplés, tarló­hántás, nyári mélyszántás, tarlóvetés, műtrágyázás, ken­deraratás és a fokhagyma tisztítása. — Milyen a munkakedv? — Nem panaszkodhatunk. Mitől ez a folyamatos és magabiztos munkakedv »Ho­morúdon? A tsz vezetői azt mondják: a bérezés. Az em­berek pontosan tudják, hogy mennyit kereshetnek, s amit kereshetnek, az nem kevés. Tavaly a korábbi mérleg­hiány miatt a homorúd: tsz állami segítséggel gazdálko­dott, s az ezzel járó álla­milag megszabott bérkere­tek elég sok problémát okoztak. A szövetkezet, a tagok munkája eredménye­képpen az idén a tavalyihoz képest körülbelül harminc százalékkal magasabb bé­rekkel dolgozik. S ami leg­alább ennyire fontos: a ta­gok bármelyik munkakör­ben dolgoznak is, pontosan tudják, hogy mennyit keres­hetnek. Persze előfordul időnként a „munkafélté­kenység”, itt többet lehet keresni, ott kevesebbet, itt többet segít a gép, ott ke­vesebbet, de hát egyszerre egy helyen nem dolgozhat mindenki. — Aki dolgozik nálunk, az megtalálja a számítását, ezt az emberek elismerik — mondja Pintér Lajos fő­könyvelő. — A nagy több­ség, ha csak teheti, igyek­szik, hogy ne essen ki a munkából. Ha becsülettel dolgoznak, egész szépen ke­reshet mindenki. Az idén a munka szervezése is köny- nyebb, itt van például a szállítás. Tavaly egész év­ben gondot okozott, az idén ehhez is van elegendő mun­kaerőnk. Az idei év jobban is si­kerülhetett volna Homorú­don. Az emberek tisztában vannak azokkal a lehetősé­gekkel. amiket az elemi csa­pások keresztülhúztak. A tavasz egészen biztató volt, azután jött a víz meg a jég. A jég 1300 holdon pusz­tított. Az árvízveszély ide­jén a talajvíz több mint ezer hóidat öntött el. Egy 4200 hold területű szövetke­zet gazdasági életében nem kis veszteség ez, egy esz­tendő alatt, nem beszélve arról, hogy az áradás az embereket, a munka szerve­zettségét is megzavarta, mindenki igyekezett otthon tartózkodni, s várták, hogy mit fog csinálni a víz. Ki­számították: a homorudi tsz az árvíz miatt körülbelül négymillió forint vesztesé­get szenvedett. Ebben az évben már nem lehet kitö­rölni a homorudi szövetke­zet gazdasági térképéről az árvizet. Munkakieséseket okozott, csökkentek a ter­méseredményeit, a talajvíz megtizedelte a szövetkezet hatarát, de éppen ezekkel • terhekkel és kudarcokkal együtt figyelemreméltó az a fegyelmezett munkakedv, ami Homorúdon tapasztal­ható. — A tavaszi Indulás töb­bet ígért, mint a tavalyi eredményük volt, de most már fölösleges emiatt kese­regni, ezen nem változtat­hatunk. A legfontosabb, hogy ezt a szintet a továb­biakban is biztosítani tud­juk a tagságnak — mond­ják. Tulajdonképpen egyszerű ez, s Homorúdon is tud­ják. A tag a szövetkezettől biztonságot vár. ez termé­szetes, de a szövetkezet csak akkor tud anyagi biz­tonságot nyújtani, ha a tag­ság tisztességgel és hozzá­értően dolgozik. A homorudi tsz vezetőinek egyöntetű vé­leménye, hogy az emberek szívesen jönnek a tsz-be dolgozni, a júliusi bérfize­tési jegyzék is ad ebből az egészséges munkakedvből egy kis ízelítőt, s csak biz­tosra lehet venni, amit Soproni Lajos agronómus a búcsúzáskor a jövőről mond. — A jövő év jobb lesz, ez biztos. A mostaninál is jobb lesz. CD tőszám biztosítása, holdanként 2.6—3 millióig. A ezoszlájá- ból és a Fertődiből 150, a francia búzafajtából 170 kilót vetnek holdanként. A megfe­lelő tőszám mellett fontos a szakszerű talajelökészités. amit sohasem szabad elha markodni. Példát is említett azt az ötszáz holdas táblát a' ol a szalmalehúzást emu tatták időben, jó talajelőké­szítés után vetették el és át lagban 21,1 mázsát fizet. Vi­szont egy másik tál at köz­vetlenül a nagy esők után vetettek, a föld tetején is ma­radt mag, itt csak 1" 5 má­zsa gabona termett. Tapasz­talataik szerint azok a búzák jók, amelyek vetés előtt 100 kiló nitrogénműtrágyát és 150 kiló szuperfoszfátot kap­tak.' Ezek a táblák ' " -három mázsával adtak többet azok­nál, ahol ugyanezt a műtrá­gya-mennyiséget fejtragvázás- ban biztosították. A fejtrá­gyát is a hóra szórj ák ki a mohácsi határban és a tapasz­talatok szerint ez jobb, mint a föld pirkadásakor adott táp­anyag. A búzafajtákról elmondot­ta, hogy most már kialakult a termelőszövetkezet tábláin a legmegfelelőbb fajták so­ra: a Bezosztája, a fertödi és a francia búza. A francia- fajta 23,3, a szovjet 21,2, a Fertődi 18 mázsát adott hol­danként. A termelőszövetkezetnél 250 holdon végeztek dikonirtos gyomirtást és azt tapasztal­ták, ahol a tőszám eléri és meghaladja a holdánkénti 2,6 milliót, ott a gabona maga nyomja el a gyom-* Mindent egybevetve helyes agrotech­nikával, jól megválasztott módszerekkel elérték, hogy a búza önkölts'-'"'' a korábbi 153 forintról 100 forint körüli értékre csökkentették. Gyorsítani a szsfmalefiűzást Megyei helyzetről és felada­tokról Baracs József, megyei főagrorómus szám "be. Az aratás a héten befejeződik A’ eredmények nem rosszak. A különféle elemi csapások — árvíz, jégverés, talajvíz — ellenére is teljesítjük az éves tervet. Az aratással jelenleg mintegy 95 százalékban vé­geztek. Most az a feladat, hogy gyorsítsák a szalmale­húzást és a tarlóművelést. Na­ponta 4 százalékkal kell elő­rehaladni a tarlóművelésben, hogy augusztus végére befe­jezzük ezt a fontos munkát. A gabonatermesztésben te­rületváltozás nem lesz, erre — a gabona vetésterületének csökkentésére — majd csak akkor kerülhet 6or, ha a me­gyei termésátlag eléri a hol­danként! 14—15 máz 't. A vetéstervek elkészültek, o táb­lákat kijelölték. Ez°k szerint kalászosok után 19.8, pillan­gósok után 18.2, kukorica u'án 21,7 százalékban vetnek bú­zát. Őszi árpa a vetésterület 71 százalékán kerül kalászo­sok után. Hangsúlyozta a ta- lajelőkészítés fontosságát, amit már most meg kell kezdeni. Különösen szükséges ez ott, ahol a gabona után ismét gabona kerül a táblába. A műtrágyaszórás már most esedékes. A trágyázást nem az agrotechnikai hibák ellen­súlyozására. hanem a terme­lési eredmények növelése ér­dekében kell végrehajtani. A műtrágya-mennyiség kéthar­madát alaotrágyaként, egy- harmadát fejtrágyaként al­kalmazzuk. A vetőmag előkészítése egvik fontos soron követke­ző munka. A fajtát az üzem adottságainak megfe’e’ően kell kiválasztani. Megyénk­ben helyesen alakult ki az utóbbi években a fajták össz­hangja. Ma már 4” '-Zalák­ban Bezosztálát és 45 száza­lékban Fertődi ’-úzát vetnek. Az intenzív búzafaiták alkal­mazását szemléltetően Mzn- nyítja. hogy 1961-ben mind­össze 5687 holdon, az e’műtt években Dedig már közel het­venezer holdon termelték Ba­ranyában. Kél műszakban itolgozzanali a gépek! A vetőmag mennyisége igen fontos a várható terme'-'-red- ménvek szempontjából. A gvei főagronómus a lánvc-óki-- példát említette, ahol koráb­ban kilencven kiló magot szól­tak ki holdanként és igen alacsony volt a term'-átlag. Tavaly már 160 kilót vetettek és megkétszereződött a ter­més. összefoglalójában Földvári János, a megyei tanácselnök­helyettese hangsúlyozta, hogy a kenyérgabona termesztése jövedelmező és ráfizetése1- is lehet. A tanácskozásnak ép­pen az volt egvik célja, hogy jövedelmező módszereket mu­tassanak be és mondjanak el a termelőszövetkezetek agro- nómusainak. A látottak —re­méljük —. a mezőgazdasági f’-'—ek valamennyi szakveze­tőjét az azonnali és gyakor­lati intézkedések megtételé­re serkentik. Végül felhívta a figyelmet a kettes műszak megszervezésére. mo*+ —-k fgv lehet gvőzni a be' karítás csúcsidőszakában a munká­kat. Szállítás előtt Az NSZK rendelésére három modellből 1500—1500 pár cipőt gyártottak a Pécsi Kossuth Cipész Ktsz központi műhelyében.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom