Dunántúli Napló, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-07 / 185. szám

1885. AUGUSZTUS 1. _ _-----------------------------------------napló 3 A z erdők remetéi Erdők remetéinek nevezik a vadászok és az erdészek a feketególyákat, mivel a legelhanyagoltabb erdők rej­tett zugaiban fészkelnek, s mindig csak párban látták őket. Ezért keltett nagy meglepetést, hogy Zaláta határában a feketególyák egész csapata tűnt fel. A vizes, tocsogós legelőn 27 feketetollú madarat szám­láltak meg. Az ornitológu­sok eddig úgy tartották, hogy a feketególyák legnagyobb magyarországi fészkelőhe- 'ye a Duna déli szakasza. 4 Zaláta közelében megfi­gyelt feketególya-csapat vi­szont nem tartozhat a du­nai állományhoz, hiszen a község körülbelül 70 kilo­méternyi távolságra van a folyótól. Nyilván valóan a feketególyáknak új telepü­lése alakult ki az utóbbi időben ezen a vidéken, a Dráva közelségében. Nagyarányú útjavítás Pécsett A lakosság hozzájárulása: 2,4 millió forint társadalmi munka Négyszáz kilométer hosszú Pécs út- és utcahálózata. Az országos hálózat átmenő út­jait — Rákóczi út, Siklósi út stb. — a Közlekedési és Pos­taügyi Minisztérium kezeli saknem 100 kilométer hosz- szúságban. A mintegy 300 ki- 'ométer hosszúságú helyi je­lentőségű út, utca fenntartá­sáról a városi tanács gondos­kodik. Legtöbb a II. kerületben Noha Pécs útviszonyai a többi vidéki városhoz mérten jók, a természetes elhaszná­lódás következtében minden évben sok apró bosszúság éri a lakosságot, ami a panaszok magas számában jut kifeje­zésre. Szerencsére a városi ta­nács az idén mind a hitel, mind a kivitelezői kapacitás szempontjából abban a hely­zetben van, hogy a panaszok jelentős részét orvosolhatja. Erre utal az a tény, hogy 1965-ben több mint hetven utat, utcát javítanak meg, kor­Minden negyedik tégla - ráadás Hétmillió-kétszázezer nyerstéglát gyártanak ebben az évben a Pécsi II. számú Téglagyárban. A gyár az első félévben 34 százalékkal több égetett téglát adott át az építőiparnak, mint a tervezett volt. szerűsítenek a városban, 17 millió forint értékben. A több mint 70 megjaví­tandó utcából az I. kerület 18-cal részesedik. 1965-ben megjavítják és korszerű­sítik a Bártfa, Farkas István, Szondy, Dobó István, Vöröskereszt, Kőrös, Remény, Kocsis István, Zsigmond, Kiss Ernő, Alsó-Balokány. Felső- Balokány, Béla, Mező Imre, Zerge és Dózsa György utcát. Vasas I-en a Sas utcában, Vasas Xl-őn egy később meg­határozandó utcában végez­nek javításokat. A felújítási és korszerűsítési munkálatok zömét már befejezték. A II. kerületben 36 utcát jelöltek ki úttest, illetve jár­dafelújításra. Rendezik a Kül­városi pályaudvar előtti teret, illetve a Megyeri úti Uj Vásár teret, a kertvárosi Templom teret. Utat, járdát javítanak a Móra, Jókai, Rákóczi, Bimbó; Bóka'y, Micsurin, Juhász Gyu­la, Katalin. Mikszáth, Kapos­vári, Somogyi Béla, Antónia, Vilmos, Domonkos. Majtényi, Felsőhavi, Könyök, Vince, Nyárfa, Gyulai Pál, Gárdonyi Géza, Mandula, Derkovits, Székely Bertalan, Miklós. Ba­rátúr, Losonci úton, illetve utcákban, a Zídina- és Kar­melita-közben, a Nagyárpádon lévő Hámán Kató, a málomi Akácos és Kis utcákban. A II. kerület legnagyobb szabá­sú korszerűsítési munkája a Majláth utca korrekciója, amely szerencsésen egybeesik a 6-os út nyomvonalával. Mindemellett tervbe vették a Vasút utca felújítását is. A II. kerületi javítások mintegy fele már elkészült. Utak az új házához A III. kerületben 18 utca úttestjén, iletve járdáján or­vosolják a lakosság panaszát. Felújítják a Patacsi főút, Kö- zép-deindoli út, gáztartályhoz vezető út, a Lőcse. Eperjes, Igló, Heim Pál, Kandó Kál­mán és Fábián Béla utca, Édesanyák útja, a rácvárosi és Megyeri út úttestjét, illet­ve járdáit. Hasonló munkák­ra kerül sor a Damjanich, Madarász Viktor, Kürt, Pa­csirta, Bacsányi, Fogarasi ut­cákban is. A III. kerületi program közül a Damjanich utcai a legjelentősebb, amely csaknem 1 millió forintot vesz igénybe. A Damjanich utcá­ban kisebb útkorrekciót is végrehajtanak, tekintettel a városrendezési tervekre. Amint a városi tanács terv­osztályán közölték, utat épí­tenek az új lakónegyedekhez is. Űjmecsekalján, a Bánki Donát úttól délkeletre fekvő, a vasúttal szomszédos terüle­teken utat, illetve bekötőutat építenek a házak közé, amely az év végéig mintegy 50—70 százalékos készültségi fokot ér el. A bolgárkerti részen befe­jezik a Polláck Mihály utca építését, új összekötő út épül a Szigeti és Hajnóczy utca kö­zött, kisebb bekötőutak léte­sülnek a bölcsőde, óvoda, ál­talános iskola, illetve az ot­tani új lakótömbök között. Az Ybl Miklós utcától keletre fekvő, még épülő lakónegyed­ben az év végén kezdenek hozzá az útépítésekhez. Be­kötőutak épülnek ezenkívül az újmeszesi építkezéseknél is. A lakosság az I. kerületben 1 millió 50 ezer, a III. kerü­letben pedig 900 ezer forint értékű társadalmi munkával járul hozzá az útjavítási prog ram végrehajtásához. Az I. kerületben Vasason, Pécsújhe- gyen és más részeken, a III. kerületben főként Kovács-te­lepen javít utakat. A lakosság hozzájárulása teszi lehetővé, hogy nem 70, hanem annál jó­val több utca kerüljön felújí­tásra a városban. A jövő évi tervek A városi tanács akciójá­val egyidőben a KPM a Tol- buhin út korszerűsítésén dol­gozik, melynek egy része az idén elkészül. Bár a jövő évi tervek még nem teljesek és véglegesek, annyi már biztos­ra vehető, hogy hozzáfognak a Szigeti út a Petőfi utcá­tól nyugatra fekvő szakaszá­nak korszerűsítéséhez. A töb­bi között eltávolítják a kis­kockakő burkolatot, amely tartós ugyan, de merev és za­jos. A munka több évig tartó. Ugyancsak eldöntötték, hogy a jövő évben feltétlenül fel­újítják, illetve korszerűsítik a Mara: utat és Megyeri utat, a 39-es dandár út betonfelü­letét pedig aszfaltréteggel lát­ják el, amely biztos védelmet nyújt a felfagyás okozta ron­gálódások ellen. Orvosi ügyelet Pécs mj. város biztosított dol­gozói részére ügyeletes orvosi szolgálatot tartanak 1965. augusz­tus 7-én (szombaton) du. 14 órá­tól, 9-én (hétfőn) reggel 7 óráig a következő helyeken: 7. kerület részére: Újmeszesi körzeti orvosi ren­delőben. Tel.: 51-81. Járó betegek részére rendelés de. 9—10 és du. 15—16 óráig. (Szombaton du. Is.) II. kerület részére: Városi Rendelőintézetben (ügye­letes orvosi szoba). Tel.: 30-00. Járó betegek részére rendelés de. 10—11 és du. 16—17 óráig. (Szom­baton du. Is.) III. kerület részére: Petőfi u. körzeti orvosi rende­lőben. Tel.: 25-88. Járó betegek részére rendelés de. 8—9 és du. 14—15 óráig. (Szombaton du. is.) Ha a megadott telefonszámok nem jelentkeznek, a hívást a 08- nak (Posta) kell bejelenteni. hívott a szobába, kirakta elém a tankönyveket és rám zárta az ajtót. Muszáj volt magolnom. Csokona Imre egy patos- fai tsz-paraszt fia. Kérdem tőle: miért választotta ezt a szakmát? — Én pincér akartam lenni először. — Miért? Vállát vonja: — Több a pénz, — És? — Aztán meggondoltam magam. Apám beszélt a Jóska bácsival, tetszik tud­ni, a Papp Jóska bácsi, aki itt a szakszervezeti elnök és nekünk rokonunk. És akkor ide jöttem tanuló­nak. — Nem bántad meg? — Nem. A Pista bácsi szi­gorú, szétbontatta velem már a cipőt, amit elkezd­tem, de azért mégis jó itt. A gépen szívesebben dolgo­zom. — Mivel jársz be Sziget­várra? — Biciklivel. Télen, zár­számadáskor apámtól kap­tam egy új biciklit, meg sö­tét ruhát, hosszú nadrágot. Nyakkendőt is. — Tudsz arról, hogy az üzem bővül? Igen. Emmí néni mond­ta, hogy arra már szak­munkások leszünk, tanul­junk rendesen, mert sokat költ ránk az állam. Sokat bizony, egy-egy ta­nuló kiképzési költsége meg­haladja az évi tízezer forin­tot. A gyerekek ezt tudják is és munkájukkal tanúsít­ják, hogy egy kicsit lelki­ismereti kérdésként is köny­velik el önmagukra nézve az állami támogatást. Kiss Jóska például az egyik legszorgalmasabb és legtehetségesebb első éves tanuló. Halk beszédű, tisz­telettudó. A tanulmányi elő­menetel alapján minden hó­napban jutalomkönyvet kap az, aki legérdemesebb rá. Kiss Jóska eddig öt alka­lommal volt évfolyamelső. A cipőgyár tavaly előtt nem indított első éves tanuló- képzést, így Kiss Jóska ab­ban az évben beiratkozott a sellyei gimnáziumba, de a következő évben leszer­ződött az üzemben. — Ezek szerint kárbave- szett az az egy esztendő a gimnáziumban. Nem lett volna jobb, ha folytatod? — Nem. Nekem az a ter­vem, hogy inkább előbb megszerzem a szakmunkás- bizonyítványt, mert már nagyon szerettem volna el­helyezkedni ebben a szak­mában. Ha segéd leszek, úgyis beiratkozom a techni­kumba. — Itt maradsz az üzem­ben? — Itt. Ezért tanulok. — Szabad idődben mivel foglalkozol? — Néha focizunk a fiúk­kal, de nagyon szeretek út­leírásokat olvasni. Utazni is szeretnék, először Olaszor­szágba. Mindent elolvasok, ami Olaszországra vonatko­zik. — Miért éppen Olaszor­szágra? — Nem tudom. Nagyon tetszik. — Hogyan kerültél kap­csolatba a cipőiparral? — Általános iskolás ko­romban voltunk üzemláto­gatáson és akkor már el­határoztam, hogy megtanu­lom a szakmát. Illés Magda szűkszavú kis botykapeterdi lány. — Mit szeretsz a szak­mán? — Tervezni. Rajzórán mo­delleket is rajzolunk, szép női cipőket. Pedig.., — Pedig? — Pedig úgy gondoltam, hogy valamelyik cukrászdá­ban kávéfőző leszekt •— És? — Otthon nem ellenez­ték, de voltunk egyszer Pé­csett iskolakiránduláson, vol­tunk a Kossuth cipőszövet­kezet üzemében és akkor már mégiscsak megtetszett ez a szakma. Botykapeterd általános Is­kolájának utolsó évét tízen végezték el, öt lány, öt fiú. A tíz közül Magdának egyetlen iskolatársa maradt otthon, a többi tovább ta­nul középiskolában vagy üzemben. Magdát csak a szülői környezet köti falujá­hoz, azt mondja, unalma­san telnek el a vasárnapok, jobban várja a hétfőt, mint az ünnepet, mert hiányzik neki ez a kis közösség a tanműhelyben. Ragaszkodik társaihoz, Emmi nénihez, az j oktató Pista bácsihoz, a gé- ; pekhez, munkapadjához. Akár a többi első éves, Miben különbözik egymás­tól ez a harmincegynéhány első éves tanuló? Magatar­tásban, temperamentumban talán. Amiben viszont meg­egyeznek: ha ki-kl sajátos optikáján keresztül is, de megszerették a cipőgyártást, a fejlődés előtt álló gyárban megtalálták már jövőjüket is. Rab Ferenc Hét közben N em arról van szó, hogy az ember útiközben több­nyire csak ilyesmikkel találkozik, de hiba volna arra gondolni, s még nagyobb hiba volna elfogadni, hogy minden humanizmus, ami esetleg annak lát­szik. Az igazság az, hogy szinte észrevétlenül alakult ki itt közöttünk egy különös fajtájú humanizmus, legalábbis a köztudatban annak nevezik; mentegetünk és mentegető­zünk. összeadunk, szorzunk, kivonunk, osztunk, s rendsze­rint előre tudjuk, hogy olyan végeredményt fogunk kapni, amiben aránytalanul nagyobb szerepük van az objektív körülményeknek, meg a véletlennek, mint a felelősségnek, a valóságban viszont az egésznek semmi köze sincs a hu­manizmushoz. Egy iskolapélda. Körülbelül másfél hónap­pal ezelőtt, kidűlt egy újonnan beállított utcai vaskapu, s agyoncsapott egy hároméves kisgyereket, a mulasztást a kőművesek követték el, hanyag munkát végeztek. Ez így egy szimpla rendőrségi ügy, az eset tragikuma megrázta a közvéleményt, a szakértők majd részletesen megvizsgálják a körülményeket, s így az embernek még csak eszébe se jut, hogy kételkedjen vagy latolgasson; puszta véletlen volt-e vagy felelőtlenség, mennyi itt a menthető, s mennyi az elítélni való? De előfordulhatott volna, hogy ez a kapu éppen akkor dől ki, amikor senki sem tartózkodik a közel­ben és senkit se csap agyon. Igv már egészen más színeze­tei volnának a kapuügynek, sokkal több volna a variációs lehetőség, a mentegethető, s menthető, bele lehetne ke­verni az összes létező és nem létező tényezőket. Az ügy végső kimenetelét ebben az esetben nagyon nehéz volna előre megjósolni. Egy ellenpélda. Azt mondják: az utóbbi idők egyik beszédtémája a FIAT-művek meg a Betlehem Steel A oár- beszédek lényege nagyjából megegyezik: hát ivén, azok az. olaszok, hát igen. azok az amerikaiak, mondják, tudod e, hogy mennyi az a heti 134 dollár, micsoda automatika, az­után sorrendben az autók következnek, s közben ezeket a világhírű, technikailag szinte a tökéletességig fejlesztett üzemeket lassan körülveszi egy különös nosztalgia, amit az emberek általában csak egy ironikus hátigennel szoktak magukban levezetni. Ami a párbeszédeket illeti: éppenséggel nem baj, egyrészt nem feladatunk versenyre kelni ezekkel az ioarmammutokkal. másrészt viszont ezekben a k’s álmélkodó beszélgetésekben előbb-utóbb meg szokott szó­lalni egy józan, tárgyilagos hang is, amelyik körülbelül csak ennyit mond: azt nem olvastátok, hogy cigaretta •’-'i sem szabad, mindenütt tilos, de nem is jutna rá idő munka közben, mert szédületes a munkatempó, ott aztán dolgozni kell, nem is akárhogyan. Nincs szükség összehasonlításokra a FIAT meg a mi üzemeink között. Ez is más. az is más. Tulajdonképnen nem is lehet összehasonlítani, s ez nem elsősorban a sókat emlegetett technikai oldal miatt van, hanem azért elsősor­ban. mert más a munka értelme ott, s más nálunk, tudjuk, hogy miben előznek meg bennünket ott, s miben vagyunk fölényben mi, de a téma szempontjából pillanatnyilag nem ez a lényeges. Meddig humanizmus hát a humanizmus? E y harmadik példa. Fehér bottal egy vak emb»r kopogtat végig az aszfalton, megáll, mintha körül­nézne, érzi, hogv van valaki a közelében. Átkí'di-ne kérem az autóbuszhoz. — mondja. Egv férfi Ä - vezeti. felsegíti az autóbuszra. A vak a kalauznőtől jegyet kér, tízessel fizet, a visszaiáró pénzt természetesen pontosan visszakapja. Egy másik férfi előre kíséri a kocsi­ban, helyet keres neki, leülteti. Az állomásnál szeretnék leszállni, mondja a vak ember. Az állomásnál egy harma­dik férfi óvatosan lesegíti, az autóbusz türelmesen vár. s még tovább sem indulunk; látom, hogy egy negyedik férfi már karonfogta a vak embert, s vezeti át a zebrán Tíz­perces út volt, a vak embert kézről kézre adták, lehet, hogy Harkányba utazott, lehet, hogy Mohácsra, vagy ép­pen Pestre, teljesen egvedül. látszólag magára hagyatva, s mégis biztos, hogy célhoz ért. Nem fordulhat elő, hogv ezt a fehérbotos embert valaki cserben hagyja, hogv egv autó elüti, vagy egy járműről lemarad. Ez humani-nuus. Társadalmunk alapvető vonása, hogy maximálisan bizto­sítani kell az alkotó ember alkotási lehetőségeit. Ez huma­nizmus. Maximálisan biztosítani az ember méltóságát. Ez humanizmus. Hinni abban, hogy az ember a külső és be1«"» körülmények hatására megváltozhat, s az út lentről fölfelé vezet, nem pedig fordítva. Ez humanizmus. A hanyagság, az olc^ó néoszerűség. a lustaság, s a fd«.- lőtlenség nagyon gyakran a humanizmus álruhájába bulik, s ez megtéveszt bennünket. A mi gyakorlatunkban a visz- szásságokat többnyire csak egyféleképpen ítéljük meg: értékelhető büntetőjogilag vagy sem. Pedig legalább eze- féle kis visszásság van, ami büntetőjogilag nem értéVe1- hető, kezdve attól, hogy valaki rendszeresen ..átmenti” a munkaidő nyolc óráján a testi és lelki kondícióját, egészen addig, hogy az ügyfeleit felelőtlenül lerázza magáról, kezd­ve attól, hogy a munkamorál és a humánum a mi felfogá­sunk szerint szorosan összetartoznak — nem humánus az a művezető, aki olcsó népszerűség ürügyén eltűri a hanyag­ságokat, s nem lehet tisztességes az az ember, aki ravasz kibúvókat keres a száz százalékos munka, s az egyéni fde- lősség elől — egészen addig, hogy valaki a hanyag-ásókat, s f"időtlenségeket mentegeti az álhumánum ürügyén. N em feketekávé szintű dolgokról van itt szó, hanem alapvető magatartásokról, amiket egyszerűen meg kell követelni önmagunktól, s mindenkitől, lefelé és felfelé, a hazug sallangoktól megtisztított humá­numról van sző, meg a tisztességes munka erkö1- cséről, amelyik erkölcs ugyan nem követeli meg a ..fia*”’ vagy a „betlehemi” munkatempót, de sokkal többet anmfl. mint amennyit egyelőre „hajlandók” vagyunk a naoi nyolc órában a szocializmus és a fizetés érdekében tenni. (T) termelőszövetkezete k, Állami gazdasagok FIGYELEM!!! Zöldség és gyümölcs szállítására alkalmas 47X38X X22 cm külméretü ládákból megvételre felaján­lunk 40 000 db-ot. Értékesítés a 114H965. PM—OT (PK. 8.) rendeletben foglaltaknak megfelelően. Érdeklődni lehet: Növényolajipari és Mosószergyártó Országos Vál­lalat Budapest XV., Horváth Mihály u. 2. Tele­fon: 408-954 Goldstein.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom