Dunántúli Napló, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-06 / 184. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunámon napio ________Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja X XII. ÉVFOLYAM, 184. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1965. AUGUSZTUS 6., PÉNTEK A gabona nyolcvan százalékát már learatták Baranyában Naponta 2500 holdat vágnak le a gépek — Hofecker János a 900 holdnál — Új tárházakat adtak át Mohácson és Siklóson Harmadfokú készültség árvísvédelmi a Dráván Megkezdték a termények és az állatok biztonságba helyezését a dél-baranyai falvakban Ellentétben az ország más vidékeivel, ahol szinte min­dennaposak az esőzések és újra áradnak a patakok, még a szokásos nyári záporok is elkerülik már hetek óta. Im­már harmadik hete megsza­kítás nélkül folyik az aratás. Az időjárás mellett egyéb té­nyezők — géphiba stb. — sem hátráltatták a munkát és szerda estig a kalászosok 80 százalékát levágták. Az őszi és a tavaszi árpa aratása befejeződött, a rozs­aratás 71,7, a zabaratás 21,4, a búza aratása pedig 70,7 százalékra áll. Eddig 58 700 hold búzát arattak le a ter­melőszövetkezetekben s ennek 88.5 százalékát gépekkel vág­ták le. A mohácsi járásban kézzel egyáltalán nem is arat­tak. A megye 133 tsz-e közül 126 tsz-ben van szalmalehú­zó brigád, amelyek eddig a kombájnszalma 70 százalékát már letakarították a táblák­ról. Már kisebb az előrehala­dás a tartlóhántásnál, csak 26.3 százalékra áll ez a mun­ka. Ennek egyik fő oka, hogy az üzemek a szántótraktoroknak csak egy kis részét, összesen 125 traktort, üzemeltetik két műszakban. A másodvetés a tervekhez képest kevés — 51 százalék —, de az előző évek­hez viszonyítva sok. Eddig 14 ezer holdon vetettek másod- vetésű növényeket a tsz-ek. A másodvetések öntözése és általában az öntözés azonban csak akadozva indult meg. Az ellenőrzés során az öntözőbe­rendezéseknek csak 65—70 százalékát találták munká­ban. A kombájnotok átlagteljesítménye 294 hold — a tsz- kombájnoké 235 hold. A kedvező időben naponta 2500 holdat haladnak előre a gépek, 24 200 hold búza aratása van vissza, ami azt jelenti, hogy 10 nap múlva Baranya megyében befejeződik az aratás. Eddig 15 kombájnvezető szárnyalta túl az 500 holdas teljesítményt. A kombájno- sok országos versenyében továbbra is Hofecker János ve­zet, aki szerda estig 900 katasztrális hold gabonát vágott le és 112 vagonnal csépelt el. Még 200 holdat arat Eger- ágon, azután más termelőszövetkezetbe megy át. Mint mondotta: szeretné túlszárnyalni az országos csúcsot — holdban már verhetetlen, — amely 136 vagon gabona. A kombájnosok megyei versenyében második Kovács Ottó, ugyancsak a kozármislenyl gépállomás dolgozója, aki eddig 620 holdat aratott, s teljesítménye 84 vagon. Harmadik Jantal Péter — váltótársa felesége Jantal Pé- terné — eredményük 540 hold, 75 vagon. Az aratógép­kezelők versenyében Nagy Ferenc vezet 297 holdas telje­sí tménnyeL Az elmúlt héten 38 kom­bájn borsót csépelt, amit a hét végéig a mohácsi és pécs- váradi járásban teljesen, va­lamint a pécsi járás nagy ré­szében be is fejeztek. E hé­ten a sásdi és szigetvári já­rásba összpontosítják a borsó­cséplő gépeket. A terméseredmény a jég­kár és árvízkárok ellenére el­éri majd a tervezettet. Erről adnak számot a Gabonafel­vásárló és Feldolgozó Válla­lat eddigi tapasztalatai is. A vállalat a megye területén naponta átlag 200 vagon ga­bonát vesz át. Ez ideig 2400 vagon búza, illetve kenyér- gabona érkezett be a tárhá­zakba, ami a felvásárlási terv 40 százaléka. Torlódások ki­küszöbölésére építettek fel Mohácson és Siklóson négy, egyenként 150 vagonos új, modern silómegoldású, telje­Kitüntették a vízügyi szolgálat árvédelmi hőseit A Belügyminisztérium köz­ponti klubjában csütörtökön Dégen Imre, az Országos Víz­ügyi Főigazgatóság vezetője átadta az Elnöki Tanács ál­tal adományozott kitüntetése­ket és az árvízvédelemért ér­meket az árvédekezésben hő­siesen helytállt vízügyi dol­gozóknak, pártmunkásoknak és a vízgazdálkodási társula­tok legjobb munkásainak. Az ünnepségen 97-en vet­ték át a Munkaérdemrend ezüst fokozatát, százötvenhe- ten pedig a Munkaérdemrend bronz fokozatát kapták. Az alábbiakban közöljük a ba- ra-'vai kitüntetettek névsorát. A Munkaérdemrend ezüst fokozatát kapták: Fekete Károly, a Pécsi Víz­ig. csop.-vez. főmérnöke, Ke­resztes Ferenc, a Pécsi Vízig. technikusa, Mészáros János, a Pécsi Vízig, munkavezetője és Varga Lajos, a Pécsi Vízig, csop.-vez. főmérnöke. A Munkaórdemrend bronz fokozatát kapták: Baranyó Géza, a Pécsi Vízig, gépkocsi- vezetője, Erdőst Ferenc, a Pé­csi Vízig, gátőre, Fehérváry István, a Pécsi Vízig, mérnö­ke, Grocz Gusztáv, a Pécs: Vízig, csatornaőre, Koroknál Kálmán, a Pécsi Vízig, műsza­ki tisztje, Maronics József, a Pécsi Vízig. brigádvezetője, Partika József, a Pécsi Vízig, dózeirvezetője, Patvaros Tibor, a Pécsi Vízig, helyettes igaz­gatója, Palohn István, a Pé­csi Vízig, csop.-vez. főmérnö­ke, Tari József, a Pécsi Víz­ig. gépkocsivezetője és ifj. Tölgyesi János, a Pécsi Vízig, technikusa. I Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. A Minisz­tertanács elnöke tájékoztatta a kormányt a guincai párt- és kormányküldöttséggel folyta­tott tárgyalásokról. A Minisz­tertanács a tájékoztatót jó váhagyólag tudomásul vette A földművelésügyi minisz ter jelentést tett a kormány nak a nyári mezőgazdasági munkák végzéséről és az ősz munkák előkészületeiről. A kormány ezután napi ügyeket tárgyalt. sen legépesített magtárat. — Ezekben a napokban adták át rendeltetésüknek. Elkészült a Pécsre tervezett nagy, 600 va­gon befogadóképességű mag­tár tervrajza is, melynek épí­tését 1966-ban fogják meg­kezdeni. A búza minősége változat­lanul jó. A tisztaság megyei szinten eléri a 97—98 száza­lékot, a víztartalom 14—13 százalék között ingadozik, te­hát szárítani már nem kell, közvetlen betárolható. A hek tolitersúly 79,2 kilogramm. A magyar és a szovjet fajták­nál igen sok a 80-on felüli hektoliter fajsúlyú búza. A Dráva a legutóbbi 24 óra alatt 78 centimétert áradt. Csütörtökön reggel 6 órakor a barcsi vízmérce 520 centimé­tert mutatott, vagyis egy centi méterrel máris meghaladta az idei legmagasabb — július 9-i — vízszintet. Ennek megfele­lően a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője elrendel­te a harmadfokú árvízvédelmi készültséget a határfolyón. A védelmi személyzet elfoglalta a helyét a nyári gáton, meg­történt a zsilipek elzárása, a műtárgyak környékének meg­erősítése és folyamatosan szál­lítják a helyszínre a szüksé­ges védelmi anyagot: elsősor­ban homokzsákokat. Komo­lyabb beavatkozásra eddig még nem került sor. A Dráván ritka az augusz­tusi áradás, ami a mezőgazda­ság számára igen veszélyes. A további áradás ugyanis 10—12 dél-baranyai falu határát — legalább ötezer holdnyi terü­letet — fenyeget. Szerencsére a gabona nagyobb részét már betakarították, ahol pedig még lábon áll, oda csütörtökön gépi erősítést küldtek, hogy hala­déktalanul befejezzék az ara­tást. Ugyancsak gondoskodtak az árterületi réteken lévő szénaboglyák elszállításáról A Dráva-mente legveszélyez tetettebb pontja a Drávake- reszturhoz tartozó Zokoga- puszta. A másfélszáz lakosú települést máris körülzárta a víz. Csütörtökön hajnalban megkezdték az állatok elszál­lítását és ezeket a dráva­kereszturi termelőszövetkezeti gazdák házainál helyezték el. Egyidejűleg félkészítet­ték a betegeket, a gyermeke­ket és az öregeket, hogy a ve­szély fokozódása esetén azon­nal kiköltöztethessék őket a településről. A Drávakeresztur határában húzódó és a község közvetlen védelmét szolgáló régi, úgynevezett .vármegyei gáton a helyi vízgazdálkodási társulat munkásai és a lakos­ság töltéserősítési munkákat végez. Az év végére Jó vizet kap Mohács Rövidesen átadják a jenei-völgyi kutat Mohács az egyetlen város az országban, ahol még nem épült vízmű. Ezt a hiányos­ságot sok éve sínyli a lakos­ság, és kénytelen a nem ép­pen kellemes ízű Duna-vizet inni. Most az árvíz során e meglévő kutakat is elöntötte a megáradt Duna és a kevés víz is ihatatlan, fertőzött lett. A megyei tanács építési és közlekedési osztályának víz­ügyi csoportja már két éve dolgozik azon, hogy Mohácson megépüljön a vízmű és vég­re jó vizet kapjon a város lakossága. Jelenleg két irány­ban folyik a kutatás a víz­szerzést illetően. Az egyik szerint Mohács környékén karsztvíz után kutatnak, más­részről a Dunából próbálnak jó ivóvizet nyerni. A karszt­víz a jobb és kellemesebb ivóvíz. ízre megegyezik a pé­csi tettyei vízzel, de ebből saj­Székesfehérvár utcában épül a Magyar Nemzeti Bank pécsi fiókjának új székhaza. A két és fél millió forintos létesítmény december végére készül el. Erb János felvétele nos kevés van. A Dunát két oldalán kavicsteraszok kísé­rik, s ezek telítve vannak víz zel. Innen is nyerhető ivóvíz. Ez azonban túlzottan vasas és mangános. A vezetékekkel, vascsövekkel szemben rend­kívül agresszív módon visel­kedik, és az íze sem kifogás­talan. Hogy élvezhetővé vác­ion, szükséges egy vas- és mangántalanító berendelés építése, ami nem kevés költ­séggel jár. Az üzemeltetés is jelentős összeget emészt fel. A két lehetőség közül á karsztvizes a jobb. Éppen ezért rendkívül fontosak azok a kutatások, amelyekkel azt vizsgálják, mennyi karsztvíz lelhető Mohács környékén. A Jenei-völgyben a mohá­csi szőlők között találtak karsztvizet és az ott fúrt 60 méteres kút műszaki átadása a napokban történik meg. Kutatások folynak a Csele- patak torkolatánál is. A már elkészült kúton kívül még k°t negyven méteres kutat fúrnak és ezzel mintegy 2000 köbmé­ter karsztvizet tudnak bizto­sítani majd naponta Mohács részére. A kútfúrást a Mecseki Érc­bányászati Vállalat végzi bér­munkában. Bár a vállalat profilja nem ez. de felaján­lotta munkáját, hogy miha­marabb elkészüljenek a ku­tak. A Jenei-völgy mellett hú­zódik a Szabari-völgy. nhol mintegy 5 négyzetkilométer területű, teljesen lefolyásta­lan katlant találtak. A katlan legmélyebb pontján egy krá- terszerű mélyedés van, !de futnak össze a patakok v'zei és eltűnnek a kőzetekben. Va­lószínű, hogy ez táplálja a Jenei-völgyben lévő karsztvi­zet is. A katlan tehát eav természet alkotta tároló- ás szűrőberendezés, melyet már nem kell megépíteni. Hogy a szakemberek feltevése helves- - nek bizonyult-e, azt szeptem­berben vizsgálják meg. Mohácson most legfonto­sabb a vízmű gyors ütemben való építése. A vízvezetékhá­lózat gerincvezetéke már el­készült, most a jenei-völgyi kútig egy öt kilométer hosz- szú vezeték építése szüksé­ges. Mohácsnak az első ütemben napi 2000 köbméter vízre van szüksége. Ez a mennyiség arra elég, hogy az utcai köz- kutakat és a főbb intézmé­nyeket el tudják látni. Pn«v városi módon elégítsék ki az igényeket és tartalékolni ;s tudjanak, ahhoz négy-hat­ezer köbméter vízre van szükség naponta. Ezt biztosít­ja majd a 600 köbméteres víztároló és a vízmű meg­építése. l

Next

/
Oldalképek
Tartalom