Dunántúli Napló, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-04 / 182. szám

1985. AUGUSZTUS 4. _ _-----------------------------------------napló 3 A magyar néptáncművészet húsz éve Szakmai konferenciával végződött a Felszabadulási Táncfesztivál Hétfőn egész napos szakmai konferenciával végződött a Pécsett megrendezett felsza­badulási táncfesztivál. A konfe­rencián részt vevő szakembe­rek felszólalásaiban szőnyegre került a néptáncművészet je­lenlegi helyzetének szinte min den problémája. Részt vett és elnökölt a konferencián Va- sárhelyi László, a Népműve­lési Intézet művészeti osztá­lyának néptánc-főelőadója is, a művészeti ág közismert szak embere. Őt kerestük fel és kérdeztük meg a háromnapos fesztivál tapasztalatairól és tanulságairól. A 24. óra — A felszabadulás óta ez volt a legnagyobb ilyen feszti­vál. A húsz esztendő eredmé­nyeit felmérni volt hivatott, s ennek a feladatának a legtel­jesebb mértékben meg is fe­lelt. Az itt látott tíz műsor a' népművészek szereplésétől az Uj utakon című műsorig fel­ölelte a néptánc fejlődésének minden jelentős állomását. A közönség megszerette, megis­merte a néptáncot, s fogalmat alkothatott annak jelenlegi helyzetéről, a különféle irány­zatokról. A szakemberek szá­mára viszont lehetőséget sza­bott a visszapillantásra, és utat kapott a további munká­hoz. — Hogyan jutott idáig a magyar néptáncművészet? — A néptánc gyakorlatilag kihaltnak mondható művészeti ág Az elmúlt idők művészeti terméke, amely a megváltozott gazdasági-társadalmi \ viszo­nyok között funkciójában alakult át: a mindennapi élet­ből a színpadra került, szín­padi művészetté változott. A néptánc kihalásának folyama­ta a XX. század első felében érte el a tetőpontját, ekkori­ban kezdődött el a még meg­lévő értékek gyűjtése is. A felszabadulás után aztán sok­kal nagyobb ütemben gyűjtöt­ték az eredeti néptáncokat, de ez már a 24. óra volt. Jellem­ző például, hogy napjainkig kb. 90 OOO méter eredeti nép­táncfilmet készítettek a szak­emberek dr. Martin György vezetésével, s ez különben a világon a leggazdagabb ilyen gyűjtemény. Azoknak azon­ban, akik ezeken a filmeken az eredeti táncokat bemutat­ják, — tehát jobbára idős pa­rasztemberek, — azoknak a zöme időkökben meghalt. Ez a gyűjtemény hallatlan érték, koreográfusaink ennek alap­ján dolgozhatnak. Ami a do­log másik részét illeti, a fel­szabadulás után, mint a poli­tikai forradalmakat követő művészeti forradalmakban tör ténni szokott, a magyar nép­tánc megtermékenyítette a magyar táncművészetet. Elein­te egyszerű feldolgozások szü­lettek, ahol majdnem a magúk teljes eredetiségében kerültek színpadra a táncok. Majd ha­talmas művészi fejlődés kö­vetkezett, s itt sokat tanul­tunk a szovjet együttesektől a monstre-szvit formák meg­teremtésében például. Az utóbbi években ezután meg­kezdődtek a fiatal koreográ­fusok kísérletei, amelyeket új utaknak neveznek, s amelyek­nek néhány kitűnő darabja ezen a fesztiválon is szere­pelt. Új utakon — Mit jelentenek ezek az új utak és hogyan hatnak a néptáncművészet egészére? — Lényegében arról van szó, hogy a ma emberének érzelem- és gondolatvilágát fejezik ki a néptánc nyelvén. A néptáncot tehát csak mint formanyelvet használják az egyéni mondanivaló kifejezé­sére. Ezáltal viszont a magyar táncművészetben a klasszikus balett, a modem balett, a dzsessz balett, a pantomim mellett a folklórista irányzat is teljes értékűvé nőtt, éppen úgy képes a legmagasabb szin­tű művészi produkcióra, sőt, ami a leglényegesebb, éppen úgy európai, tehát nem szű­kén nemzeti, hanem mindenki számára közérthető, művészi és általános érvényű. Tartalmi vonatkozásban is egyre széle­sebb skálán mozog, az eredeti néptánc primér érzelmi jelen­ségein túlnőve összetettebb emberi viszonylatokat, törté­nelmi és társadalmi mondani­valót fejezhet ki. Ezzel természe tesen velejár a formai tovább fejlődés, amely előtt még ha­talmas lehetőségek vannak, csak stílusában őrzi ez a mű­vészét az eredeti magyar moz­gáshagyományt. — Milyen irányban halad tehát a további munka? — Mint a szakmai konfe­rencián is megállapítottuk, mindenekelőtt bátran tovább kell kísérletezni az új utakkal. Emellett nagyon fontos a folklór-bázis ápolása, szilár­dan és tisztán való megőrzése. Fontos, hogy megtanulják a fiatalok az alapokat. A nép­tánc ugyanis az esztétikai ne­velésnek olyan különlegesen kitűnő eszköze, amely egyesíti a fizikai és szellemi nevelést. Nemzetközi fesztiválok — Milyen választ adott a fesztivál arra a kérdésre; hol áll a magyar néptánc jelen­leg? — Megerősítette azt a bizo­nyosságot, hogy az európai néptánc-művészetben igen ran gos helyet foglal el a miénk. A magyar együttesek a nem­zetközi fesztiválok örökös nyer tesei között vannak. Állandó meglepetéseket okoznak a fel- dolgozási módok sokféleségé­vel. Hallatlan lehetőségek rej­tőznek még a magyar nép­táncban. Eredeti leánytáncaink lírája, a csoportos férfitáncok erőteljes, katonás fegyelme­zettsége, a magányos férfi- táncok virtuozitása, az eszkö. zös pásztortáncok szinte ak­robatikus ügyességet kívánó látványossága, mind-mind olyan erény, amely szinte be­láthatatlan lehetőségeket hor­doz. Már pillanatnyilag is olyan előkelő helyen állunk nemzetközi viszonylatban, hogy nagyon megérett az idő nemzetközi fesztiválok rende­zésére. Az érdeklődés meg­van iránta, hírnevünk erős vonzóerő, reméljük tehát, hogy ha előbb nem is, a 25. évfor­dulón reprezentatív nemzet­közi fesztiválon találkozha­tunk újra. Kitüntetett rendőrök Kedden délelőtt a megyei rendőrkapitányságom rövid ün­nepséget tartottak, melyen kitüntetéseket adtak át azoknak a tiszteknek és tiszthelyetteseknek, akik a árvízvédelem napjai­ban kiváló munkát végeztek a közbiztonság és közlekedésrem- dészet megszervezésében, illetve biztosításában. A Haza szol­gálatáért emlékérem aranyfokozatát kapta Kormány József alezredes dr. Parragh Károly alezredes és Rideg Mátyás szá­zados. A Közbiztonsági érem bronzfokozatát kapta Garami i István őrvezető és Pettendi Miklós őrvezető. Rajtuk kívül ezen a napom száznyolcvan rendőr kapta meg az Árvízvédelmi emlékérmet. HAJNALI FÉL ÖTKOR éjjel. Szerencsére itt lakom a szomszédban, hazaugrot­tam egy kis ennivalóért. Muszáj volt előkészíteni a kocsikat a szemlére. — Nemcsak a szerelőkön múlik a kocsik műszaki állapota — jegyzem meg neki. — Nem persze. De azért, neadjisten ha valami ka­rambol történik, mondjuk fék vagy kormányberende­zés hibából, mégis csak a szerelőket veszik elő. Jog­gal, mert felelünk is azért, amit megcsinálunk. A gép­kocsivezetők egyébként nagyszerű fiúk. Én tapasz­talatból mondom hogy ál­talában mindegyikük vi­gyáz a kocsijára és ha szakmai tanácsot adunk ne­kik. általában meg is fo­gadják. Most gurul a bizottság elé egy kiskocsi: FC 41—03. Vezetője kedélyes, rokon­szenves asszony: Olteán Pálné. — Milyen a kocsi? — kérdi a technikus. — Vacak! A bizottság derül. Persze. Négy teljesen új Robur- kocsival bővült a kocsipark, a többi teherautó bizony már „megette kenyere ja­vát”, hiszen mindegyik már maga mögött hagyta a több- százezer kilométert. Hiába, az anyag is elöregszik egy­szer, még akkor is, ha a szerelők és sofőrök a leg­nagyobb igyekezettel pró­bálják meghosszabbítani a motorok életét. Olteán Pál­né kocsija motorikus szem­pontból jó, de a vezető­ülés bizony már öreg. „Be­folyik az eső ... !” — mond­ja. A közlekedési rendőr tőle is elkéri a jogosít­ványt. Hiányzik egy betét­lap. — Miért nem jön be ér­te? — kérdezi. — Mikor vették el a betétlapot? — Á, nem régen! — Miért vették el? — Ügy történt, hogy én mentem fölfele a Megyeri úton, a Doktor Sándor felől meg jön a villamos ... — Te jó ég! A villamos? És azt mondja, „nem rég”? A bizottság különben min­dent rendben talál Olteán Pálné felsóhajt: „Úristen, mennyit izgultam!” A BSZV pécsi kirendelt­sége egyébként majdnem teljesen önálló. Ma már a piackutatást is ők végzik, míg korábban a budapesti központtól kapták meg a fuvarok zömét. A kapcso­lat most is megvan persze, éppen a kocsik gazdaságos kihasználása miatt. Például: a tranzitos kocsi elindul egyhetes útra, Pécsről az Álbertfalvi Vegyiüzemtől háztartási cikkeket visz Kecskemétre. Onnét konzer- vet Szerencsre, onnét cso­koládét Székesfehérvárra, onnét televíziót Pécsre. Az egyhetes úton alig néhány kilométer van, ami mögött nincs raksúly. Nagy .gond­dal állítja össze Abonyi te­lepvezető egy-egy hosszabb út programját is a gépko­csivezetővel egyetértésben. Figyelembeveszik az út ki­lométer-hosszúságát, a rako­dási időt, útviszonyokat, pihenőidőt, sebességet a sebességkorlátokon belül! — mind-mind olyan tényezők, amelyek nélkül lehetetlen gazdaságosan szállítani. A répcelaki szénsav-üzemből például patront szállítanak. Pécs—Répcelak—Pécs utat tizenhat órán belül meg le­het tenni. Meg is kell, mert tizenhat órán túl már 8 órai pihenő jár a gép­kocsivezetőnek, ami már kieséssel jár, hiszen a ko­csira váltó sofőrt kell ül­tetni. s ez plusz bér! A A lörökierő Kinizsi Uj képzőművészeti alkotást helyeztek el a Jókai utcai Ál talános Iskola főbejárata előtt. Az alkotás a törökverő Kini zsit ábrázolja Ahol nincs fogadóóra Vizsgálatok bér- és normaügyekben - Több száz társadat m< nktiva Bemutatjuk az SZMT Közgazdasági Bizottságát Megyénk 142 társadalmi bí­rósága az elmúlt évben 468 ügyet tárgyalt. Volt bíróság, mely szinte havonta hozta íté­leteit, s volt olyan is, mely — bár volt az üzemben fe­gyelemsértés —, össze sem ült. Az esetek túlnyomó több­ségében fizikai munkásOK ügye került a társadalmi bí­róságok elé. A kérdés magá­tól adódik: miért? 1964-ben megyénk ipara 1 millió 844 ezer túlórát használt fel, ami 230 500 túlműszaknak felei meg. Mi tette ezt indokolttá és változott-e azóta a hely­zet? Hogy fogadták az embe­rek, s hogyan értelmezték a vállalatok a Munka Törvény- könyve módosítását? Érdekvéde'em — magasabb fokon Ezekre a kérdésekre a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa mellett működő Közgazdasá­gi Bizottság vizsgálatai ad­nak választ. A bizottság egy éve alakult. A korábbi évek­ben a szakszervezetek köz- gazdasági tevékenysége az félreértések elkerülése ér­dekében megjegyzendő, hogy a tizenhat órán belüli úti­idő is biztosít pihenőt, te­hát a sofőr „agyonhajtásá- ról” szó sincs. — A sofőrök mennyit ke­resnek? — A tranzitosok legtöb­bet. De nagyon sokat dol­goznak is. Három-három- ezerkétszáz forintra is föl­megy a keresetük, de eb­ben benne van a kiszállási díj is, aztán a prémium, amelyet a fuvarterv-teljesítés, aztán az üzemanyagtakaré­kosság alapján, vagy a javí­tási költségek csökkenése révén kapnak. Érdekeltek a munkában. De az áruért is felelnek, mert például egy rakomány babkávé értéke körülbelül másfél millió fo­rint. Hogy hiánytalanul ér­kezzék meg a pécsi FU- szért részére, azért teljessé­gében a sofőr felel. Valósá­gos vagyon! A műszaki szemle reggel kilenc óra körül véget ér. Ezután következik az érté­kelés, amely már csak a szakemberek számára ért­hető. Annyi azonban kide­rült hogy a pécsi BSZV te­lep gépkocsijai, sofőréi, mű­szaki vezetői jól vizsgáz­tak, a körülményekhez mér­ten jól gazdálkodtak a rá­juk bízott gépkocsiparkkal. Rab Ferenc alapszervezetek és szakmai megyebizottságok munkájára szorítkozott. Baranyában pél­dául 17 szakmának van me- gyebizottsága. E bizottságok az alapszervezeteknél végzett ellenőrzések és a tőlük érke­zett jelzések alapján értékel­ték szakterületük bér-, norma- és munkaügyi helyzetét; olyan szerv azonban, mely a 17 bi­zottság munkáját megyei szinten összefogta volna, nem volt. Az SZMT mellett létreho­zott közgazdasági bizottság ezt a feladatot látja el. Szak­emberek százainak bevonásá­val vizsgálatokat végez a szakszervezetek termelést se­gítő tevékenységével, vala­mint a bér- és munkaügyi kérdésekkel kapcsolatban. Ha­tásköre tanácsadó jellegű: a vizsgálatok eredményeit a Szakszervezetek Megyei és Or­szágos Tanácsa elé terjeszti. A szakszervezet — érdek- védelmi szövetség. Ez a fel­adata ma is időszerű, bár az érdekvédelem jellege megvál­tozott. A törvényesség meg­tartásának ellenőrzése mel­lett az üzemek igazi gazdái­vá kell nevelni a munkáso­kat, Előtérben: az üzemi demokrácia A közgazdasági bizottság kiemelten foglalkozik a ter­melési tanácskozásokkal. Az üzemek többségében rendsze­res időközönként megtartják ezeket a tanácskozásokat, tar­talmukat nézve azonban csak kevés helyen érik el tulaj­donképpeni céljukat. A ter­melési tanácskozások az üze­mi demokrácia fő megnyilvá­nulásai. Ezeken a tanácskozá­sokon keresztül érvényesülhet legjobban a dolgozók beleszó­lási joga a vezetésbe. A köz- gazdasági bizottság tagjai és aktívái éppen ezért rendsze­resen részt vesznek ezeken a tanácskozásokon, segítik elő­készítésüket és megtartásukat. A Munka Törvénykönyve módosításával kapcsolatban hozott intézkedések ellen az év elején sok panasz érke­zett a döntőbizottságokhoz és a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsához. A Közgazdasági Bi­zottság megvizsgálta ezt a té­mát: hogyan értékelték és alkalmazták az üzemekben a Munka Törvénykönyve mó­dosított rendelkezéseit? A módosítás lehetőséget biz­tosított a vállalatoknak és in­tézményeknek, hogy a létszá­mot csökkentsék. A megje­lent új rendelkezés alapos is­merete nélkül, már január el­ső felében, több üzemben na­gyobb elbocsátások történtei: — létszámfelesleg címén. Sok törvénysértés is történt. Az Ércbánya Vállalat T. számú bányaüzemében például — bár a vállalat mondott fel —. nem fizették ki a dolgozók­nak a kétheti felmond időre eső munkabért. AÜ« érintett munkásokat még irtás­ban sem értesítették a fel­mondásról. ami a módosított rendelkezés teljes félreértését bizonyítja. Az SZ8 megkérdezése nélkül Hasonló törvénysértések tör­téntek a Villány—Siklósi Ál­lami Gazdaságban, Olyan dol­gozók munkaviszonyát is meg­szüntették. akik 15 éves folya­matos munkaviszonnyal ren­delkeztek. vagy betegállo­mányban voltak. A Mecseki Szénbányászati Trösztnél töb­bek között olyan munkásokat bocsátottak el, akiknek mind­össze két évre van szükségük a nyugdíjkorhatár eléréséhez. A Közgazdasági Bizottság. vizsgálata megállapította, hogy az ilyen törvénysértő esetek többségében a határozatot a szakszervezeti bizottságok megkerülésével hozták. Az öntödei Vállalat mohácsi üze­mében például négy segéd­munkást bocsátottak el át­szervezés címén. Ugyanakkor a városi tanács munkaerő hi­vatalához tíz segédmunkásra jelentettek be igényt. Az el­bocsátott dolgozók közül ket­ten az egyeztető bizottsághoz fordultak panaszukkal. A vál­lalat a tárgyaláson azzal ér­velt, hogy az említett mun­kások fegyelmezetlenek. Mind­kettő 4—5 éve folyamatos munkaviszonyban volt a vál­lalatnál, tehát lett volna le­hetőség arra, hogy fegyelmez­zék. neveljék őket. A munka- viszony törvénysértő meg­szüntetése azonban egysze­rűbb volt. Bárki kopogtathat Az SZMT Közgazdasági Bi­zottsága az elnökség tanáes- adó-testülete. A Színház téri székházban lévő hivatali szo­ba ajtaján azonban nap mint nap kopogtatnak „magánsze­mélyek” is: szkszervezeti bi­zalmiak, munkások. K) bér-, ki norma-, ki munkásellátas; panaszával jelentkezik. A Köz- gazdasági Bizottságnak nincs fogadóórája: bárki, bármikor kopogtathat. (Békés S.) i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom