Dunántúli Napló, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-29 / 203. szám
Éztgetvár lakén 1833-ban községi ünneppé nyilvánították a vár védőinek hősi napjai — 1366 szeptember 7-ét. A megemlekezés — különösen a felszabadulás után — immár rendszeressé vált, az ünnepséget minden évben szeptember 7-hez legközelebb eső vasárnap rendezik. Ebben az évben szeptember 5-én emlékeznek meg a Zrínyi Miklós vezette hősök harciról. — a vár védelmének 399. évfordulójáról. > -te Molnár irrere, a Szigetvári Varbarátok Köre elnökének idejét most már mindjobban lefoglalja gimnáziumi munka, ja. hiszen lassan vége a szünidőnek. Azért készségesein szakít. időt arra, hogy • kedvenc témájáról beszélgessünk. — A szigetvári vár 1957-ben került a Megyei Idegenforgalmi Hivatal hatáskörébe — mond ja. — Ekkor létesült Szigetváron idegenforgalmi kirendeltség. ami a turistaforgalom egyik fontos feltétele is volt. A hivatal jó gazdának bizonyult, mert tulajdonképpen ezzel kezdődött meg a kutatás, a helyreállítás a várban. természetesen közösen a megyei múzeummal és az Országos Műemlékvédelmi Fel- ü gye1 őséggel. Szudán i mérnök fordítása- A kutatásoktól nem vártak v: lé a rászóló eredményeket, köztudomású volt ugyanis, hogy a bécsi kincstár feltárást folytatott, a talált értékeket Becsbe szállíttatta, csak az maradt, ami elkerülte figyeld műket. A megindult munkálatok azonban számos kérdésre adtak választ. Az ásatás tisztázta a bel°ő vár oontos helyét, ahonnét Zrínyi maroknyi csapatával kirohant. Németh Béla a század elején írt egy részletes monográfiát, 6 a mostani török dzsámi helyére képzelte a belső várat. Ez a feltételezés megdőlt, Zrínyi és csapata az északnyugati bástyából, illetőleg a közvetlen mellette elterülő területről tört ki. Igen értékesek a 'ír építése történetére vonat- i- >z(4.{jeletek is. A múzeum felría’ a mocsaras talajt megs'ilárdftó tölgyfa-gerenda vázai. az erről tanúskodó fénykép a múzeumban is látható. Az anyagot ugyanis újból le kellett takarni, mivel konzerválásának kísérletei nem sikerültek kielégítően. Az ásatások folyamán ágyúgolyók, török és magyar használati tárgyak, néhány érme, egy pecsétgyűrű és több apróbb tárgy került felszínre. Ezek az értékek a Zrínyi Miklós című állandó kiállításon láthatók. A külső vár közepén magasodik Szulejinán szultán tiszteletére egészen rövid idő alatt emelt dzsámi. Feltárását és helyreállítását Gerő Győző végezte. — Sajnos, a korábbi tulajdonosok semmiféle hagyományt nem tisztelve, szinte vandál módon bántak ezzel a nagy értékkel. Hol emeletes magtárnak, hol lovagteremnek használták és természetesen az ennek megfelelő átalakítások során pusztították a falakat, a mennyezetet. A kutató és restauráló munka gondosságát bizonyítja a dzsámi mostani állapota és a sok-sok látogató elismerő véleménye, Előkerültek az eredeti ajtók, ablakok, az imafülkék, bár az utóbbiak eléggé sérült állapotban. Megtalálták a török szószék alapzatát és a két Koránt tartó imafülkét, a templom karzatának elhelyezkedésére utaló gerenda alapzatot. Korábban úgy tudták, hogy a dzsámiból csak egy ajtón át lehet a minaretbe jutni, most kiderült, hogy a karzatról is a j tó vezet ide. Az eredeti vakolatfoltokon érdekes török és arab feliratok váltak láthatóvá. Az elmúlt évben Szigetváron járt egy szudáni néger mérnök, akinek édesapja híres Korán-szakértő. A szigetváriak kérésére lefordított néhány feliratot. „Isten nevében kezdem a napot, harcolva az ördög ellen” — hirdette az egyik. Egy másik arra is utal, hogy valamikor iskolának is használták a dzsámit: „Minden muzulmán férfinak és nőrtek szent kötelessége a tanulás” — hangzik az intelem. A dzsámihoz csatolt épületben az Orszáeos Műemlékvédelmi Felügyelőség állandó kiállítási helyet alakított ki. Zrínyi dráma németül Rendbehozták a vár kazamatáit. A boltíves termekben kétszáz férőhelyes turistaszállót rendezett be az Idegenforgalmi Hivatal. Az elmúlt évben mintegy 22 ezer magyar és külföldi turista, vendégeskedett. Szigetvár forgalmára jellemző: 65 ezerre tehető azoknak a száma, akik megtekintették a várat. Most is hazai és külföldi személygépkocsik sokasága parkíroz és foglal helyet az összkomfortos turistaszálló kényelmes szobái előtt. — Alig egy hét van vissza az idei ünnepségekig, bízom abban, hogy addigra elkészülünk minden munkával — kalauzol bennünket a gondnoknő. — A dzsámi előtt parkírozunk, az északnyugati bástyánál salakot hintettünk el, erre még apró zúzalékot szórunk. A legnagyobb munkát a várfalak helyreállítása és megóvása igényelte. Falaiban any- nyi anyag van, ezt egy mérnök kiszámította, amennyiből 500 kétszoba összkomfortos lakást lehetne építeni. Megerősítették a belső vár területén talált középkori eredetű alapokat. A régészek által megállapított helyen, ahol a kitörés történt, most épül egy obe- liszk. A feltárt belső árkon híd ível át, gerendák tartják a padozatot s végében három oszlop emelkedik a magasba, mintegy felkiáltójelként. Erdei Ferenc mérnök, aki egyébként az egész helyreállítási terv szerzője, a magyar és hor- vát vitézek dicsőséges harcának állít maradandó, inához is szóló emléket. Amikor megemlítjük, hogy a négyszáz éves évfordulón esetleg bemutatnak egy Zrínyi drámát, Molnár Imre egy kis- fonmátumú könyvecskét tesz az asztalira. A német kiadású, sárguló mű története még a múlt évre nyúlik vissza. Nyugatnémet házaspár látogatott Szigetvárra, alaposan megnéztek minden é rt éket , ked ves köszönő szavakkal búcsúztak el. Egy hónap múlva levél érkezett tőlük, belőle ez a könyvecske került elő, amely nem mást, mint egy Zrínyi drámát tartalmaz, német nyelven, Theodor Körner tollából. Az előszóból kiderül, hogy megírására Kisfaludy Károly hívta fel a szerző figyelmét, aki egy óv leforgása alatt el is készítette. Előadták Pesten is, a bemutatóról Kölcsey Ferenc írt méltatást, szerinte a dráma magva elfogadható, ám túlságosan szentimentális beállítású. — Nem ez az egyetlen külföldi vonatkozású anyagunk mondja Molnár Imre és táskájából újabb lelet kerül elő. — Egy ismerősöm jóvoltából levelezek Konrád Ignác magyar származású, Párizsban élő festőművésszel. Nemrég megkaptam tőle a Szigeti veszedelem illusztrációjának vázlatait, fényképfelvételen. A művész terve szerint huszonkét témát dolgozna fel ötvenszer- hatvanas nagyságban. Azt írja, hogy mintegy nyolc hónap alatt készülne el a sorozattal. 250 figura A vázlatokból kétségkívül megállapítható, hogy tehetséges művész alkotásairól van szó, amelyek azonban nem elég modern megfogalmazású- ak. Ennek ellenére érdemes lenne foglalkozni megszerzésével, egy teremben valameny- nyit ki lehetne állítani, esetleg ott, ahol Kiss Ernő bogyiszlói népművész fafaragását, amely a kitörést eleveníti meg, 250 alak megmintázásával. A Szigetvárra érkezőket a községben felásott utcák, útjavító gépek fogadják. A nagy ünnepség, — a 400 éves évforduló — csak jövőre lesz, — de a készülődésnek ezek az építkezések már kézzel fogható jelei. Tinusz János, a községi tanács vb-elnöke a következőket mondja: — A község általános rendezési terve elkészült, a részletes rendezési tervben szerepelnek azok a munkák, amelyek már láthatók. Korszerűsítjük a 6-os utat, — az út mellett megszüntetjük a sok szemetet „tároló” árkokat. A járda és a 6-os út között zöld sávot létesítünk, parkosítunk. Az útjavításra, felújításra mintegy 13 millió forintot fordítunk. Az útjavítással egyidejűleg a szennyvízhálózatot is megépítjük — több mint 2 millió forintot fordítunk most erre. Csinosodnak a község utcái is. Közel 4 millió forintos költséggel mintegy 4 kilométer hosszú utca kerül felújításra. Elsősorban azokat az utcákat szépítjük, amelyek a 6-os úthoz kapcsolódnak. Jövőre 5 millió forintot tervezünk utcák felújítására. Sportkombinátot is építünk. A sportkombinát egy futballpá- lyát, edzőpályát, kosárlabda, kézilabda, és teniszpályát foglal majd magában, — a vár mellett lévő szép területen, összesen mintegy 3 millió forintot fordítunk erre a célra — ebből a község lakói 200— 250 000 forint értékű társadalmi munkát végeznek. Parkosítjuk a vár környékét, — 1 millió 300 000 forintos költséggel, ebből 120 000 forintértékű lesz a társadalmi munka. A vár északi részén mintegy 5000 négyzetméter területen csónakázó tavat létesítünk, — a tó építése az idén megkezdődött, azon leszünk, hogy 1966 augusztus 20-ra átadjuk rendeltetésének. A vár területén kívül mintegy 70 hold ligetes rész van, — ebben a ligetben szép díszcserjék, értékes fák vannak — védetté akarjuk nyilvánítani. Nagyarányú sortatarozás — Az ünnepségre „díszes köntösben” akarjuk fogadni a községünkbe érkező vendégeket. Közel 500 ház sortatarozását tervezzük. Jelenleg tizenöt műszaki szakemberből álló társadalmi aktívahálózatot létesítettünk a sortatarozás különböző előzetes feladatainak elvégzésére. — Községünkben évente általában 40—60 új ház épül, ami szépen példázza a község fejlődését. A rendezési tervünk nem a község területének széthúzását „írja elő”, hanem arra törekszünk,. hogy a község belterületén tömböket alakítsunk ki. Az idén befejezzük 4 tömb felépítését, amelyek összesen 16 darab két szoba összkomfortos lakást foglalnak magukban. A vedéglátó kezelésében egy 60 férőhelyes söröző, étterem is épül majd a tervek szerint, reméljük, hogy az ünnepség idejére elkészül. Ez a létesítmény segít valamit az ellátás megoldásában, de korántsem elegendő. A község lakossága jelenleg mintegy nyolc és félezer fő, — a tervek szerint 1970-re közel 15 000 lakója lesz Szigetvárnak — mondotta tájékoztatóul a tanács elnöke. Szigetvár valóban erőteljesen fejlődött az elmúlt években s a fejlődés ezután is jelentős lesz. Néhány adat, amelyekből lemérhető a lakosság igénye: 1960—1965-ben a községben 1440 darab tv-t vásároltak, 1600 darab rádiót, 1337 mosógépet — és egy jelentős összeg: 26 millió forintot költöttek új bútorok vásárlására. A község egyik nagy üzeme a konzervgyár. Fejlődését jól mutatják az adatok: 1957-ben 341 volt munkásainak száma, jelenleg 790. öt év múlva a tervek szerint több mint 1500 ember dolgozik a gyárban. A beruházásainak ösz- szege is jelentős: 1965 és 1970 között 282 millió forint. A másik nagy gyára a cipőgyár sem marad el a fejlődésben. A cipőgyárban 1945-ben 139 fő dolgozott és 95 000 pár cipőt készített. Ebben az esztendőben 450 fő a létszám és 580 000 cipőt gyártanak, amelyből 357 000 exportra készül. Értékes segítség A Szigetvári Vár Baráti Körét 1959-ben alakította meg egy lelkes kis csoport, azzal a céllal, hogy felkutassa és megőrizze Szigetvár védelmével kapcsolatos dokumentumokat, leleteket gyűjtsön a vár területén berendezésre kerülő múzeum számára. A baráti körnek immár több mint 300 tagja van. A gyűjtőmunka során értékes leletekre bukkantak, — s a- kör egyik tagja felajánlotta: ezüst éremgyűjteményéből másfél kilói adományoz, az ezüstből készítsenek jelvényeket azols számára, akik különösen sokat dolgoztak a cél megváló^ sításáért. Eddig mintegy 10 ezüstjelvényt adományozott, a Vár Baráti Köre, — az összesen több mint 100 jelvényből. A kör egyik tagja — Sarlós Endre — a közelmúltban látott hozzá, hogy a Szigetvári veszedelmet képregény formájában elkészítse. A gyűjtők szenvedélyes kutatómunkájának egyik eredményeként faragott faramás tükröt találtak egy magyarlukafai tsz- tagnál — a tükör 1797-ből származik. A két faragás közül az egyik azt ábrázolja, amint 2 jobbágy egy nemest fényit meg, a másik faragás pedig, amikor egv jobbágy egy nemest akaszt. Valószínű, hogy a faragót az 3 789-es francia forradalom ihlette a témára. A baráti kör egv másik tagja felajánlotta egyik elődjének vá n/torkön y vét. Egyik elődje vándorkisip5’ ’■'’S volt, — kádár. A céhek ezeket a vándorkisiparosok0' rálátták az úgynevezett ..V - n- derbuchhal” — ez került elő. Érdekessége, hogy a könvv írója az 1848-as forradalom idején Budapesten járt és a forradalom belügyminisztériuma ütötte rá a pecsétet. „A szigetvári vár szerepe az 1848—49-es szabadságharcban” címmel egy pesti szerzőtől 72 oldalas tanulmányt kaptak. Veszprémből megszerezték a költő Zrínyi Miklós hadjáratának térképét. A Somogy megyei Kéthely községben bukkantak rá egy Zrínyit ábrázoló festményre, amely 150 éve van a család birtokában. A képet nyolcvanszor hatvan nagyságú üveglapra festette Ismeretlen piktora. Felkutatták a költő Zrínyi Csáktornyái palotájából származó szekretert, amely minden valószínűség szerint a kastélyból származó egyetlen megmaradt eredeti bútordarab. A baráti kör az ezévi ünnepség keretében megrendezi Mozsgai József szigetvári lakos nagyhírű pénz- és éremgyűjteményének kiállítását. Csali egy érdekesség a gyűjteményből: régi pénz, — amiért a Vatikán sokezer forintot ajánlott fél, de a gyűjtő nem válik meg gyűjteménye egyik legértékesebb darabjától. A szeptember 5-ésn megrendezésre kerülő ünnepség egyik érdekes színfoltja lesz a „Szigetvári kaleidoszkóp” című műsorszám. Ennek keretében történelmi, irodalmi, zenei és képzőművészeti elemek kerülnek bemutatásra. Tinódy Lantos Sebestyén Szigetváron mintegy 8 és fél évig volt Török Bálint udvarában, mint nevelő. Énekeinek egy részét itt írta. Az énekek eredeti dallammal ismét sz.árnyra kelnek, — a pécsi kamarakórus egyik tagja énekli majd él gitár-pen-* getéssel. Színes vetítésre kerül Székely Bertalan, valamint Hollósi Simon Zrínyi kirohanását ábrázoló festménye, — Mészöly Géza Szigetvári vár című kompozíciója, — a képeket művészettörténész magyarázza el a nézőknek. írta: Bocz József — Garay Ferenc Fcitot Szofcelai István Kies Ernő népművész dombormfl Az épülő obeliszk t
