Dunántúli Napló, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-23 / 197. szám

Világ proletárjai, egyesüljelek! Dunámon napio ________Az MSZMP Baronga megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja i X XII. ÉVFOLYAM, 197. SZÁM ÁRA 56 FILLÉR . 1965. AUGUSZTUS 83., HÉTFŐ Országszerte nagygyűléseken köszöntötték az alkotmány napját Augusztus 80-án országszerte megünnepelték az alkot- | mány születésnapját. A dolgozók ezrei, tízezrei találkoztak a | párt és kormány képviselőivel. Szeretettel fogadták körükben ? Békés megye dolgozói Kádár Jánost, az MSZMP Központi i Bizottságának első titkárát, valamint az ország más megye- ( székhelyén megtartott nagygyűlések szónokait, a párt és a j kormány képviselőit. Alkotmányunk születésnapját Dobi István, az Elnöki Ta- j nács elnöke köszöntötte a Rádióban és a Televízióban. Dobi i István ünnepi köszöntőjében méltatta augusztus 80. jelentő- 1 ségét. Dobi István beszéde Mindannyian érezzük és él­vezzük szocialista építésünk sikereinek örömét, de tudjuk, hogy még távolról sem ér­keztünk el azoknak a lehető­ségeknek a határáig, amit új gazdasági, társadalmi rendsze­rünk, és hazánk adottságai, földünk gazdagsága népünk szorgalma biztosít számunkra. Eddigi eredményeinket világ­szerte elismerik, emlegetik, ta­lán vannak, akik irígylik is. A párt, amely tudja, érzi a maga felelősségét és törekszik annak megfelelően cselekedni, mindig óvta a népet attól, hogy a dicséreteket túlérté­keljük, elpihengessünk a meg­tett úton szerzett babérokon. Éppen ennek az évnek a kü­szöbén hozott határozatot ar­ról. hogy a munka termelé­kenységére, a technika és tu­domány jobb kihasználására, a takarékosságra, a korszerű­sítésre, az emberekben a fe­lelősségérzet táplálására na­gyobb figyelmet fordítsunk, a rendelkezésünkre álló érőkké! és. javakkal okosabban gaz­dálkodjunk. Az a bejelentés, hogy gondosan megvizsgálják a termelő munka, a vezetés, az igazgatás valamennyi te­rületét az egész nép egyet­értésével találkozott. A tervek teljesítéséről, az ország hely­zetéről a közelmúltban kiadót' félévi jelentés, számtalan bi­zonyítékát tartalmazta annak, hogy a párt határozatát sike­rült meist is átvinni az életbe, és ha tovább haladunk a meg­jelölt úton a jó eredmények szaporodni fognak. Gazdasági életünket súlyos elemi csapások érték, négy teljes hónapon át olyan vesze­delmekkel kellett birkóznunk, amelyek talán száz évben egy­szer érhetnek egy országot. A mód, ahogyan egyesíteni le­hetett a nemzet és az ország erejét, a technikát és az em­bereket, ahogyan mi ezt a ke­gyetlen nehéz árvízi csatát az egész nép összefogásával meg­nyertük, tömérdek tanulságot rejt magában és arra figyel­meztet, hogy amikor nagy dol­gok forognak kockán, népünk legszebb erényen mozdulnak meg a közös érdekek szolgá­latában. A tömegekben a lel­kesedés tüzét és a tettvágyat fellobbantami, az erőicet szer­vezni és jó irányban, jó célo­kért felhasználni: a párt és az állam vezetőinek tisztelet­reméltó feladata. Általában említettem az elemi csapások kártételét. Nem véletlenül, mert bár a károk megfigyel­hető módon elsősorban a me­zőgazdaságot érintették, ame­lyet a sok esőzés különben is nehéz hélyzetbe hozott az ár­víz hatása az iparban, a köz­lekedésben s az élet egyéb te­rületein is jelentkezett. Csodálatos példáival talál­koztunk a szolidaritásnak, az egymásért való áldozathoza­talnak, a segítségnek, önzet­lenségnek az együttműködés­nek, s a jó eredmény sehol sem maradt el. A mezőgaz­daság még soha sem kapott annyi segítséget összetorlódott feladatai megoldásához, mint az idén, s mindnyájunk örö­me, amikor látjuk, hogv az ország kenyere ennyi termé­szeti csapás után is biztosítva lesz. Gondjaink szaporításához nagymértékben hozzájárult a nemzetközi helyzet. Az impe­rializmus minden bűne és lel­kiismeretlensége együtt van az amerikaiak vietnami agresz sziójában: a nagyhatalmi gőg, a kisebb népek semmibevé­tele, az elszabadult zsarnoki ösztönök, a durva hataíknas- kodás, a kegyetlenség, az el­vadult embertelenség párosul­va álszent szólamokkal szabad Ságról, demokráciáról, önren­delkezésről. Ami Vietnamban történik, a világ népeinek igen nagy ta­nulság, — nekünk is. Tiszte­lettel és együttérzéssel figyel­jük a vietnami nép csodála­tos szabadságharcát, amelyhez a szocialista tábor országai, — közöttük mi magunk is, szeré­nyebb lehetőségeink szerint, — minden segítséget megadnak. Minél jobban belemélyed Ame rika ebbe a szennyes hábo­rúba, annál többet veszít a népek becsülésében. Azonban :f a háború adottságával számol- : nunk kell, s azzal is, hogy már a világbékét veszélyez­teti. Ezért kell törődnünk ve­le, figyelni eseményeit, fejlő­dését. s azért, mert a vietna­mi testvémép sorsa, szenvedé­se nem közömbös nekünk. Amikor a magunk szabadságát és szocialista rendszerünk vív­mányait, eredményeit ünne­peljük, szívünk egész mele­gével köszöntsük azokat, akik a vietnami dzsungelékben nemcsak magukért .hanem az imperializmustól fenyegetett minden nép védelmében ont­ják vérüket. Alkotmányunkat ünnepeljük, vele együtt szabadságunkat, függetlenségünket, s a népi ha talom évről évre gyarapodó, szaporodó eredményeit. A nép hatalma és mindaz a sok szép gondolat, amit alkotmá­nyunk magábafoglaí, az évek folyamán írott betűből élő va­lósággá vált. Jövőnv tele van gazdag ígérettel, kezünkben vannak az eszközök és lehető­ségek, hogy az ígéretek meg­valósuljanak. hazánv *- né­pünk javára, boldogságára. Ezekkel a gondolatokkal kö­szöntőm a mai ünnepnapon minden kedves hallgatómat, egész népünket. (Foltyatás a 3. oldalon,) Magyar államférfiak üdvözlő távirata Románia felszabadulásának 21. évfordulója alkalmából NICOLAE CEAUSESCU elvtársnak, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárának, CHIVU STOICA elvtársnak, a Román Szocialista Köztár­saság Államtanácsa elnökének, ION GHEORGHE MAURER elvtársnak a Román Szocia­lista Köztársaság Minisztertanácsa elnökének, BUKAREST. Kedves Elvtársak! A romiin nép nagy nemzeti ünnepe, Románia felszaba­dulásának 21. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kor­mány, népünk jókívánságait küldi önöknek és Románia népének. A Román Kommunista Pártnak a közelmúltban meg­tartott IX. kongresszusa összegezte a román népnek a szo­cialista társadalom építésében elért sikereit, kijelölte a társadalom fejlődésének további távlatait. A magyar nép őszintén örül az önök eredményeinek; a Román Szocialista Köztársaság fejlődésének. Nagy nemzeti ünnepükön kívánunk önöknek és népük­nek újabb sikereket a Román Kommunista Párt IX. kong­resszusa által megjelölt feladatok végrehajtásában. Meggyőződésünk, hogy a Marxizmus—Lenlnizmus elvei alapján, a proletámemzetköziség szellemében tovább erő­södik a két szomszédos szocialista ország népeinek testvéri barátsága és kölcsönösen hasznos, gyümölcsöző együttmű­ködése. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szccialista Munkás­párt Központi Bizottsága első titkára, KÁLLAI GYULA, a Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány elnöke. * Péter í'ános külügyminiszter ebből az alkalomból ugyancsak táviratban üdvözölte Comeliu Manescu-t, a Román Szocialista Köztársaság külügyminiszterét. ,, A Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnökségé a Román Szakszervezetek Központi Tanácsához, a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség a Román Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságához küldött üdvözlő táviratot. DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, A jól végzett munka jegyében ünnepelt megyénk lakossága Nagygyűlések, ünnepi megemlékezések Kádár János ünnepi beszéde Békéscsabán Az alkotmány napjának tiszteletére Békéscsabán nagygyűlést rendeztek. Az ünnepség szónoka Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára volt. Az idei augusztus 20-a a fel­szabadulás 20. évfordulója és a jól végzett munka jegyéiben telt el. A húszéves évforduló az ünnepélyességet emelte: alkalom volt a visszapillantás­ra, a megtett út számbavéte­lére; az aratás gyors, eredmé­nyes befejezése, az alkotmány­napi friss kenyér pedig a vi­dámságra, örömre adott okot. Megyénk vezetői a falvakban A megye központi ünnepsé­gét, mint erről lapunk ünne­pi számában már beszámol­tunk, Mohácson tartották, Ko­mócsin Zoltán elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkárának részvételével. Az ünnep előestéjén ünnepi gyűlés volt Dunaszekcsőn is, itt Csendes Lajos elvtárs, a megyei pártbizottság titkára beszélt. Ugyancsak csütörtökön került sor a siklósi, illetve mágocsi megemlékezésekre, me lyeken Pataki Mihály elvtárs és Zámbó István elvtárs, or­szággyűlési képviselők méltat­ták az alkotmány jelentősé­gét. Villányban augusztus 20-án Novics János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára tartott ünnepi beszédet. Az ünnepi gyűléseket mindenütt nagy érdeklődés kísérte. A Bikali Állami Gazdaságban például, ahol Gergely Lajos országgyűlési képviselő be­szélt, összejöttek a környező községek lakói is. Ezen a na­pon adták át a már hagyomá­nyos „Kiváló szakember” ok­leveleket is. Az állami gazdaság gépészeti, állattenyésztő és nö­vénytermelő munkásai között már évek óta augusztus 20-án tüntetik ki a szakma legjobb­jait. Az idén ISO kiváló szak­munkást avattak. A munkát;—paraszt szövetség jegyében Szászvár községben 250 em­ber gyűlt össze a délelőtti ün­nepségre. A falu lakosai és a bányaüzem dolgozói együtt ünnepeltek. A termelőszövet­kezet asszonyai idei búzából ünnepi kenyeret sütöttek, me­lyet a megbonthatatlan szö­vetség jegyéber átadtak a bá­nyaüzem küldötteinek. Sellyén egész napos vidámvá­sárt tartott a földművesszö­vetkezet. A megemlékezést Schwarcz József elvtárs, a Mecseki Szénbányászati Tröszt pártbizottságának munkatársa tartotta. Az idén először az ipar vezetőinek nagyobb cso­portja látogatott a falvakba, hogy tájékoztassák a termelő- szövetkezetek dolgozóit az ipar jelenlegi helyzetéről és a so­ron következő feladatairól. A 750 lakosú Drávafokon több mint 200-an hallgatták meg Bachmann Mátyás elvtárs, a széntröszt főkönyvelőjének beszédét. Szigetváron Rameisl Ferenc- né, a járás országgyűlési kép­viselője volt az előadó. Az ünnepségen a munkásőrség zenekara játszott. A művelő­dési házban a 20 éves fejlő­dés eredményeit bemutató ter­mékkiállítás nyílt Pécsett, a Hazafias Népfront városi titkárságának szervezé­sében már 19-én megkezdődött az ünnep. Az üzemekben, hi­vatalokban megemlékezéseket tartottak. Istenkúton 180-an gyűltek össze a kultúrműsor­ral egybekötött gyűlésre, Sza- bolcsfaluban művelődési ter­met avattak. A termelőszö­vetkezet tagjai friss kenyeret osztottak szét a vendégek kö­zött. Az ünnepségen részt vett a széntröszt egyik szocialista brigádjának küldöttsége is. Vasas I-en a tsz-tagok gyűl­tek össze. Új létesítmények A megye több községében a kettes ünnepen adták át a fa­lu új létesítményeit. Kölkeden félmillió forintos költséggel új cukrászda, illetve kulturált italbolt épült, Olaszon befe­jezték a kultúrház építését. A több mint 250 ezer forintos költséggel épült létesítménvt a lakosság 64 ezer forint ér­tékű társadalmi munkával se­gítette. Kővágótöttösön 600 fo­lyóméter járdát, Bakonyán kultúrházat avattak. Szabad- szentkirályon ezen a napon nyílt meg a 30 férőhelyes óvo­da. A siklósi és mohácsi járás az aratás gyors befejezése mellett a kenyérgabona-felvá­sárlási terv teljesítésével kö­szöntötte az ünnepet. Mind­két járás már 17-én teljesí­tette a felvásárlási tervet. t­L

Next

/
Oldalképek
Tartalom