Dunántúli Napló, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-19 / 195. szám

1985. AUGUSZTUS 19. napló 3 Százan tanulnak a felsőfokú technikumok pécsi kihelyezett tagozatain Évekkel ezelőtt úgy kez­dődött a felsőfokú technikum története, hogy a Ziper- novszky Gépipari Technikum­ban szaktechnikus tanfolya­mot indítottak. A kétéves tan folyamon a hallgatók az automatika, a villamosgép és a gépgyártó szakok között választhattak. Az akkor vég­zettek már dolgoznak a kü­lönféle üzemekben, de sokan közülük a felsőfokú techni­kumon folytatták tanulmá­nyaikat, azzal a kedvezmény­nyel, hogy bizonyos különbö­zeti vizsgák után bekapcsolód­hattak a felsőfokú oktatásiba. Három technikum Ma a gépipari technikum már házigazdája három buda­pesti felsőfokú technikum ki­helyezett tagozatának. A Felsőfokú Híradás- és Műszer­ipari Technikum harmad- és negyedévesei, a Villamosgép- ipari Felsőfokú Technikum negyedévesei és idén induló elsőévesei, a Felsőfokú Gép­ipari Technikum negyed- és február óta működő első osz­tálya összesen mintegy száz tovább tanulót jelentenek. Két formában, esti és le­velező úton történik az ok­tatás. Az esti tagozatú osz­tályok diákjainak valamivel könnyebb a dolguk, nem kell havonta a fővárosba utaz- niok. a vizsgák is helyben, elnök jelenlétében történnek, — már amennyiben könnyebb nek tekintjük, hogy valaki minden héten három dél­utánt, egy-egy alkalommal öt órát tölt az iskolapadban. A „könnyebbségeket” fokozza, hogy a szigorlatokat Pesten kell letenni, hogy nagyon ko­moly felvételi vizsga után juthatnak csak be a hallga­tók, s hogy évközben is ügyel­nek a színvonal megtartására. Jellemző például, hogy a je­lenleg 15—20 fős osztályok kezdetben 50-es létszámúak voltak. Aki nem éri el a kel­lő szintet, könnyen kihullhat. A népgazdaságnak ugyanis nem felsőfokú technikumi bi­zonyítvánnyal rendelkező em­berekre, hanem nagy tudású szakemberekre van szüksége — ez az általános vélemény a vezetők, tanárok körében. A vizsgák alkalmával a fővárosi tanárok, elnökök többízben megelégedésüket fejezték ki, különösképpen — mondották — kiváló eredményt érnek el a pécsiek a döntő jelentőségű * alaptárgyak (matematika, me­chanika stb.) elsajátításában. Bartha Árpád, megbízott tagozatvezető így vélekedik erről az iskoláról: — Rendkívül fontos szak­mákról van szó. olyan szak­mákról, amelyek előtt nagy lehetőségek állnak. Különösen műszeripari szakemberekből van hiány, s Pécsett is szük­ség volna rájuk az üzemek többségében. Számos nehéz­séget okoz, hogy mi itt csak Ezer ho'd mélylazítás a siklósi járásban A termelőszövetkezetek egy­re jobban megbarátkoznak a mélylazítással és igénylik is ezt a fontos talajmunkát. A siklósi járásban az idén ezer holdon mélylazítanak. Ma­gyarteleken ötszáz, Baranya- hidvégen négyszáz, és Okor- ágon száz hold mélylazítást végeznek a gépek. A vajszlói gépál’omás öt gépet, az ócsár- '’’»k kettőt küldtek a járásba ív'"ozni. A. gépekkel hetven inti m-'lyen lehet lazítani a Va’t. A munka megkezdése e'őtt próbagödörrel megke­resik a vízzáró réteget és eh­hez állítják a lazító szerkeze­tet. Baranyában általában 70 centi mélységig megtalálják <>.rt a réteget. A siklósi já- n tovább növekednek az é‘- a legutóbbi jelen- ; szerint már 4500 holdon ..ívónnak mélylazítást végez­tetni a termelőszövetkezetek, kihelyezett tagozat vagyunk. Jegyzetellátástól kezdve az anyagi nehézségekig, labora­tórium- és felszereléshiánytól a konzultációk megszervezé­séig. Mégis, így is nagyon sokan vannak, akik vállalják a nehézségeket, a nagy lekö­töttséget, Egy első osztály indul Egy szinte alapvető problé­ma: mivel kihelyezett osztá­lyokról van szó, nem indul minden évben, mindhárom tagozaton új osztály. Idén pél­dául már csak egy lehetőség áll az érdeklődők előtt: a február 1-én meginduló felső­fokú gépipari technikumi első osztály. Októberben megkez­dődik az előkészítő tanfolyam is. Éppen a műszeripari tech­nikum az, amelynek a Pécsett működő legalacsonyabb osz­tálya harmadéves, aki tehát ide szeretett volna jelentkez­ni, három éve hiába vári — Jó lenne Pécsett egy ön­álló' technikum — mondja Bartha Árpád, hangsúlyozva, hogy ezzel nagyon sok hallga­tó és továbbtanulni vágyó szakember véleményét fejezi ki — márcsak azért is, mert az ipari és bányaváros még mindig csak egy felsőfokú műszaki tanintézettel, a fiatal vegyipari gépészeti techni­kummal rendelkezik. Az igények egyre nőnek, mint ahogy nem a fővárosi technikumok óhaja volt el­sősorban a pécsi tagozatok ki­alakítása sem, hanem helyi igény. — Az érdeklődés akkora — mosolyog Bartha Árpád — hogy még most a szünidőben is síiig múlott el nap, hogy valaki ne telefonált, kért, ér­deklődött volna. Az érdeklődés teljesen ért­hető. Az elhelyezkedési le­hetőségek, illetve a betölthető állások megszaporodtak. Ren­delet szabályozza, hogy bizo­nyos munkaköröket a felső­fokú technikumi végzettség­gel, illetve egyetemi végzett­séggel rendelkezők tölthetnek be. Megszűnt a zsákutca Nyitva áll az út az egye­tem felé is. Aki mégis a to­vábbtanulás mellett dönt, nem jut zsákutcába. Rende­let szabályozza már azt is, hogy a felsőfokú technikum elvégzése után hogyan foly­tathatja valaki tanulmányait a műszaki egyetemeken. A felvételhez nem kell már fel­vételi vizsgát sem tenni, a kikötés csupán annyi, hogy az oklevél megszerzésétől szá­mított tíz éven belül kell foly- tatniok a tanulást a műszaki egyetem levelező tagozatán. A felsőfokú technikumok még forrásban, változásban vannak, de egyrészt mind szervezettebbé, körvonalazó t- tabbá válnak, másrészt pedig mindinkább megszerettetik magukat, mindinkább vonz­zák a tanulni vágyók töme­geit Rekordtermés kenderből „öt perc Mozsgó történetéből” Lengyeltóti János, a mozs- gói körzeti művelődési ház igazgatója országos pálya­díjat nyert a község történe­téről írt munkájával, melyet „öt perc Mozsgó történeté­ből” címmel a hetenként is­métlődő mozielőadások előtt ismertet a helybeli lakosság­gal. A tíz témakörre tagolt előadás-sorozatban a mozsgói táj őskori arculatának felraj­zolásától napjainkig kíséri vé­gig a község történetét, me­lyet esetenkénti kiállítások­kal szemléltet, tesz még ér­dekesebbé. Az egyházaskozári Jó Barát termelőszövetkezetben ItO holdról rekordtermésű kendert arattak. Holdanként 40 mázsás átlagot takarítottak be. A képen a siklósnagyfalusi üzem egységben átveszik a kenderg j ár részére az új termest. A TÜZKÍGVÖ megjelenik a nyílásban, villámgyorsan vé­gigkúszik vályúján és eltűnik az alatta álló edényben. Óriási szikrák pattognak, csillag- formájuak... A körülötte álló emberek egykedvűen nézik — megszokták ezt az eseményt A daru lomhán megmozdul, a tele edényt megemeli, és a fo­lyékony vas megkezdi útját két öntőmunkás kíséretében. A formaszekrény mellett meg­állnak, pontos helyére igazít­ják a vasat, egyikük meggyújt néhány papirost, aztán az edény kissé megbillen, és a tűzkígyó befut végleges he­lyére. A papirosok magas láng gal égnek. — A gázok miatt — mondja Tavai! Ferenc művezető. — Az öntvényből távozó gázokat gyújtjuk meg, azok égnek. A Pécsi Vasas Ktsz öntödé­jében a második negyedévben Véget ért az egyetemi építőtábor Az épülő klinika impozáns, modern épületének 4. és 5. emeletén fiatalok dolgoznák: tologatják a bútorokat, beren­dezéseket, takarítanak, az ér­kező műszereket csomagolják ki. Egyetemisták, a Pécsi Or­vostudományi Egyetem I. és V. éves hallgatói. A nyáron négy turnusban két-két hétig szorgoskodtak a fiatalok az építkezésen az egyetemi KISZ-bizottság fel­hívására. Kemény munka volt — Egy napra a norma ezer tégla megtisztítása volt, amiért 60 forint járt. Nem tudta sen­ki sem teljesíteni, így ért­hető, hogy a kereset nem a legfényesebb — magyarázza Rumi György, az egyetemi KISZ-bizottság szervező tit­kára, aki az első munkanap­tól kezdve vezeti a fiatalo­kat. — De a többi munkáért sem kaptak sokat; a lányok takarítottak, később a fiúk is, aztán a betont készítették elő az olajfestéshez és csempézés- hez. Néhány napja folyama­tosan érkeznek a műszerek, amit kicsomagolnak, és leen­dő helyükre hordanak vagy a lifttel vagy gyalog a lépcső­kön. Reggel héttől este 5-ig .tar­tót a munkaidő, de a szom­bat szabad volt. A munkát abaligeti kirándulás követte, de találkoztak az egyetem ve­zetőivel is, ami igen hasznos­nak bizonyult. — Azt tapasztaltuk, hogy ezeken a találkozásokon sok­kal nyíltabbak és bátrabbak a hallgatók, mint a tanévben, s sok olyan kérdésre vártak és kaptak választ, amikre másutt talán nem lett volna alkalom. Visszatérve a munkára: a legtöbbet a harmadik turnus tagjai dolgoztak, illetve ke­restek: 120—200 forint között a két hét alatt. Természete­sen. ez már a tiszta összeg, hiszen az étkezésért, szállásért is jónéhány forintot levon­tak. A turnusok legjobb 6—8 dolgozóját az építőipari válla­lat száz-száz forinttal jutal­mazta, ezenkívül a KISZ-bi- zottság könyveket adott ne­kik. — Úgy terveztük, hogy min­den turnusban hetvenen dol­goznak majd. A tervet majd­nem sikerült megvalósítani, mert az elsőben 72-en, a töb­bi háromban pedig hatvanan serénykedtek. Eljöttek olyan diákok is, akik még csak az ősszel lesznek az egyetem hallgatói. Ezeknek munkáját külön köszönjük. A diákok csak most tudták értékelni a menzát, ugyanis az itteni üzemi konyha készít­ményeit csak azért ették meg, mert mindig nagyon éhesek voltak. Mint a vállalat mun­kásai mondották, ők sincse­nek megelégedve a koszttal. A reggeli és vacsora ellen nem volt semmi kifogás, azt a kollégiumban kapták az egyetemisták. — Itt szólni kell a kollé­gium konyhájának dolgozói­ról, mert minden nap meg­kérdezték az itteni üzemi konyhát, hogy mit főztek ebédre, nehogy vacsorára azt, vagy hasonlót tálaljanak ne­künk. Ez nagyon jól esett mindnyájunknak és csak kö­szönettel tartozunk érte. Tegnap este tartották bú­csúestjüket a fiatalok, s ma már csag délig dolgoznak, hogy a délutáni vonatokkal haza tudjanak menni. Ezen a búcsú-esten olvasta fel Rumi György ennek a negyedik turnusnak a munkájáért járó bérkimutatást. íme: a takarí­tásért 5504, a téglatisztításért 1447, a szállítási és egyéb munkákért 3878 forintot kap­tak, ebből 6500 forintot fizet­tek ki a kosztra és ezret a szállásra, a megmaradt bér­ből pedig 50 forint jutna fe­jenként. Ez a pénz azonban a KISZ-bizottság pénztárába kerül, hiszen társadalmi mun­kában dolgoztak itt is, akár­csak Mohácson, a jövő orvo­sai. 13 százalékkal nőtt a munka termelékenysége az első ne­gyedévhez képest, s ez annál értékesebb, mivel újabban jó­val munkaigényesebb darabo­kat készítenek, ahol nagyobb a selejtveszély és jóval több ügyelemre van szükség. — Második negyedévi ter­vünk 210 tonna volt. Ez csak öntöttvas, mert a színesfém- öntés nem szerepel a tonna­tervben — mondja Lehőcz György, az öntöde megbízott vezetője. — Áprilisban 75 ton­na, májusban 78 tonna, június ban 73 tonna vasat öntöttünk. Forinttervünk erre az időre 2 millió 680 ezer forint volt. mi 3 millió 63 726 forintot telje­sítettünk. Ebbe viszont nem számít bele, amit a központ­nak szállítunk. — Az öntöde terméked hová kerülnek? — Központunk háromféle terméket készít, amihez a szükséges öntvényeket mi szállítjuk. Kétfajta fűnyírógé­pet és satut exportra. Azonkí­vül zömmel különböző faipari gépek öntvényalkatrészét szál­lítjuk. — Ki a legjobb megren­delő? — A Kiskőrösi Vegyes Ktsz negyedévenként száz tonna öntvényt vesz, aztán az Érc­bánya Vállalat, harminc ton­nát, de szállítunk Bajának, Budapestnek is. A SZÍNESFÉM-ÖNTÖDÉBEN végignézem a munkafolya­matot: a formaszekrénybe be­állítják a famintát, homokot szitálnak rá, azután körüldön­Rákóczi imakönyve Egy régi nemesi könyvtár értékes maradványai Domolos-pusztán Szigetvár közelében, Do­molos-pusztán él Igmándy- Hegyessy Béla, aki a csa­ládi kúria több évszázados könyvtárát mondhatja ma­gáénak. A könyvek között található Heltay Gáspár hí­res krónikája, az Officium Rákócziánum — Rákóczi imakönyv — egy 1630-ban kiadott latin nyelvű filozó­fiai könyv. Voltaire-ről és más felvilágosult írókról 1777-ben írt kritikai munk- ka, a Pray-kódex 1763-ban nyomdai úton készült má­solata, Pápay Paris Ferenc szótára, kémiai, politikai, logikai, lélektani, kereske­delmi szakkönyvek, továb­bá háromszáz éves vaskos lexikonok, képes földrajzi leírások, tankönyvek, ka­lendáriumok és Fényes Elek későbbem geográfiai szó­tára. A könyvtár értékes részét alkotja a gazdasági szakkönyvek sorozata: köz­tük nemes Nagyváthy János könyveivel. valamint egy 1701-ben Nümbergben „Geor­gia Curiosa aucta” cím­mel nyomatott, rézkarcok­kal gazdagon Illusztrált — a falusi tudnivalókat en­ciklopédikusán felölelő — munkával. Figyelmet érde­mel a meglehetősen teljes jogi vonatkozású gyűjte­mény is: több évszázadot felölelő törvénytárával és országgyűlési naplóival. Ezt egészíti ki a családi levél­tár anyaga a korabeli élet­re vonatkozó utalásaival, régi alapító-levelekkel, bir­toklevelekkel. Az egykori nemesi kúria berendezése „illik” az évszázadok törté­netét idéző írásos emlék- anvaghoz: a szobákat há­romszáz éves óbarokk kály­ha, egy Mária Terézia ko­rabeli szőlőleveles, zomán­cozott cserépkályha, vala­mint Deák Ferenc bútorá­nak egy része, míg a fala­kat régi vadászatokra em­lékeztető trófeák, vadász­kürtök és különböző festmé­nyek díszítik. gölik, leszórják likopodium- porral, hogy a forma leváljon a homokról, megfordítják a formaszekrényt, ott is leporoz­zák, beledugnak egy henger­alakú rudat, meg egy hasáb alakút, s már önthetik is be az álumíniumot. A sarokban áll egy kályha, füstölgő kerekeket szednek ki belőle. — Héjsütő kemence. Nem fért el már a héjsütő üzem­ben, ide kellett hozni. Ez gyantás homokból készülő for­ma, igen szép felületet ad, elég egy festés az öntvén ■"■»k és kész. Egy baj van: a héj- homok nagyon drága. A szürkevas-öntödében Ta- vali Ferenc kalauzol. — Tizenkét szakmunkással dolgozunk. Nehéz munka ez, nagy figyelmet és óvatosságot igényel. — Mennyit keresnek az ön­tödei munkások? — A segédmunkás is meg­keresi az 1500 forintot. Szak­munkás egyébként megkeres­heti a 2500-at is. — Ki a legjobb öntő szak­munkás? — Az utóbbi időben Salánki Sándornál akadt a legkeve­sebb selejt, az ő selejtaránya volt a legjobb. Salánki Sándor fiatal em­ber, mégis... Tizenöt éve szakmunkás va­gyok, és semmi megszakítá­som nem volt. Hogyan csi­náltam. hogy kevés a selejt? Ebben a szakmában oda kell figyelni, én pedig odafigye- :. Olyan ez, kérem, mint a szobrászat. Sok babramunka, de nagyon lényeges dolgok. A VASAS KTSZ központi irodájában Vass Sándor, a szövetkezet elnöke tájékozta­tott. — Az öntöde nagyon szé­pen dolgozik, ez onnan is ki­mutatható, hogy a harmadik negyedévi tervüket várhatóan mégjobban 'túlteljesítik, hi­szen július hónapban 95 ton­na vasat öntöttek, és ez pon­tosan húsz tonnával több, mint a második negyedév el­ső hónapjában. — Ebben az évben is egy kompresszort, és néhány sű­rített levegős gépet, döngölőt, formázót, házi szállításra egy billenőplatós targoncát és a kohó szintjének automatikus mérésére két izotópus mérő­műszert kap az öntöde. Ta­lán a tavaly leégett épület­részt is sikerül megépíteni. Májusban leégett a mintarak­tár. A régi formájában nem engedik helyreállítani, fage­rendás. nem megfelelő épület­rész volt, ki is hallott olyant: öntöde fából? Viszont a kor­szerű építkezéshez meg nincs elég pénzünk. Anyagunk el­lenben lesz, és majd társa­dalmi munkában megépít­jük ... Az embereinkre ugyan­is mindig számíthatunk. Kamjjj Péter i 4 i Embereinkre mindig számíthatunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom