Dunántúli Napló, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-18 / 194. szám

1#«L AUGUSZTUS 18. napló 3 Magyarországon a békemozgalom élő valóság A Béke Világtanács bécsi központjának munkatársa Pécsett Martin Hall, a Béke Világ­tanács bécsi központjának munkatársa, az Egyesült Álla­mok békemozgalmának egyik vezetője, az Országos Béketa. nács és a Hazafias Népfront vendégeként hosszabb időt töltött hazánkban. Magyaror­szági látogatásának két utolsó hetében Pécsett, a SZOT me­cseki üdülőjében tartózkodott felesége társaságában. Martin Hall 63 éves. 1940 óta él az Amerikai Egyesült Államokban. Németországban, mint neves publicista, külön­böző munkáslapoknál dolgo­zott. Hitler győzelme után elő­ször Párizsba, majd London­ba, onnan pedig az amerikai Los Angelesbe költözött. 1963 óta a Béke Világtanács bécsi központjában dolgozik. Ha­zánkba Helsinkiből érkezett, ahol részt vett a béke-világ­kongresszuson. — Hazánkban a helsinki kongresszust megelőzően békegyűlések ezreit tartbt- ták, a leszerelési hónap ren­dezvényein egyszerű embe­rek százezrei szövegeztek felhívásokat, hoztak határo­zatokat ■ és írtak tiltakozó leveleket. Hogy készült e kongresszusra Nyugat-Euró- pa és Amerika lakossága? — Nyugat-németországi pél­dával szeretnék válaszolni. Ez egyébként az egész Nyugatra jellemző. Hivatalos szinten még csak kevesen mernek nyíltan állást foglalni a háború mel­lett, de a háború lehetősége és közelsége a nyugati ember számára mindennapos élmény. Egy példa: az új, modem vá­rosrészek atombiztos óvóhe­lyekkel épülnek, s ezek közel­ségében egyszerűen nem lehet megfeledkezni a pusztítás le­hetőségeiről. Nyugaton a hús­véti ünnepiek időszaka, már hagyományosan a békeharc jegyében telik el. — Milyen volt a helsinki kongresszus légköre? — Helsinkiben a vietnami háború, sőt egy kicsit a világ­háború közvetlen veszélyének jegyében üléseztünk. Első íz­ben jelentek meg a Béke Vi­lágtanács kongresszusán az amerikai békemozgalmak kép­viselői, akik nem tagjai a Bé­ke Világtanácsnak. Egy mon­datban így tudnám összefog­lalni a kongresszus lényegét: a nézetekben kisebb különbsé­gek, a szándékokban pedig a teljes egység jellemezte. — Az ön városából, Los Angelesből véres esemé­nyekről érkeznek hírek. Hogy látja ön, mi váltotta ki a néger lakosságban ezt a határtalan elkeseredettsé­get, mely végül is felkelés­be torkollott? — Két éve hagytam el Los Angelest. A hírek engem is meglepnek, bár nem értek teljesen váratlanul. Az ese­mények mérete és erőssége azonban felülmúl minden ed­digit. A helyzet a következő: Los Angelesben körülbelül 150 ezer néger él elkülönítve az úgynevezett régi város­részben. A keleti és déli or­szágrészekből nagyiramú a bevándorlás, így számuk ál­landóan nő. A lakások kor­szerűtlenek, ugyanakkor egy­re szűkebbek is lesznek, mert a régi városrész bővítésére nincs lehetőség. Néger más negyedbe nem költözhet. Ha egy tulajdonos fel is venne néger lakót, a fehér lakók ebben az esetben kiköltözné- nének. A rendőrség rettenete­sen kegyetlen. Munkaalkalom néger számára kevés akad, mert mindenre van fehér vál­lalkozó, de ha véletlenül A Siketek és Nagyothal­lók Országos Szövetségének Elnöksége tavaly augusztus 8-án meghirdette a „leg­kulturáltabb csoport” címért folyó munkaversenyt. A Mozgalom a hazánkban élő siketek művelődésének ügyét szolgálta. Törekvése: a tag­ság beszéd- és értelem fej­lesztése, ismereteinek növe­lése, látókörének szélesítésé­vel kultúrigényessé tétele. A pécsi csoport vezetősé­ge magáévá tette az Orszá­gos Elnökség elgondolását, versenyfeltételeinek kialakí­tásához nem egy hasznos, gyakorlati kezdeményezéssel járult. Szaktanár vezetésével beszéd- és értelemfejlesztő tanfolyamot indított harminc öt résztvevővel. A csoport ol­vasókört mozgalma irodalom szakos nevelő irányításával a külföldi és hazai klasz- szikusok, és a má irodalmát ismertette meg résztvevői­vel. kedveltette meg velük az olvasást, adta kezükbe a könyvet. Ismeretterjesztő elő adások tartására főiskolai és középiskolai tanárokat hívott meg, de nem vonakodott sorstársát: Ptacsek Jenő ki­váló mohácsi méhészt dobo­góra léptetni, ki a tagság és szaktársai előtt számos idő­szerű gyakorlati kérdést ve­tett fel és adott rá választ. A pécsi csoport rendezett először önálló képkiállítást fiatal, tehetséges tagjának: ifj. Bagó Lajosnak alkotá­saiból. Sok érdeklődő, köz­tük neves képzőművészeink tekintették meg, elismerés hangján nyilatkozva róla. Pécs dicsekedhet a cso­portok közül az első KI mit tud? rendezvénnyel. A szel­lemi vetélkedőt tagságának egyéni produkciói tarkítot­ták. a székház kultúrtermét zsúfolá-ig megtöltő közönség zajos tetszésnyilvánítása mel lett. A csoport pantomim együttese rövid múltja elle­nére, komoly sikerekre te­kinthet vissza. Kiváló ko­reográfusok: Koós Lajos, Si­mon Antal munkája nyomán mozgá'művészetüket és ki­fejezőkészségüket olyan tö­kélyre fejlesztették, hogy sa­játos játékstílusuk, a szakma véleménye szerint is, figye­lemre tarthat számot. A múlt évi budapesti kultúrfesztivál két el'-ő díja, ez évi soproni vendégsze­replés, továbbá a három pé­csi bemutató a nyilvánosság érdeklődését is felkeltette. Az, hogy ma Pécsett a hallófogyatékosok ilyen kul- túréletet élhetnek, a Baranya megyed és a Pécs városi Tanács VB egészségügyi, művelődésügyi és ipari osz­tályai megértő készségének köszönhető. A városi tanács ipari osztálya többek között két év alatt mintegy har­minc fiatal siketet helyezett el a város ipari vállalatai­nál, kik ma kivétel nélkül hasznos, megbecsült munká­sai ezeknek az üzemeknek. Művelődésügyi osztálya a csoport kultúrmozgalmát irányította és támogatta, hogy ezek a fiatalok fejleszt hessék tudásukat és kielégít­hessék kultúrigényüket. Ebből az együttműködés­ből sarjadtak az eredmé­nyek, melyek végül is győ­zelemhez vezettek. Ez év augusztus 8-án Deb­recenben a titkárok értekez­letén hirdette ki a verseny- eredményt az országos zsűri. Döntése értelmében tizenöt résztvevő csoport közül a pécsi nyerte el az ország „legkulturáltabb csoportja” kitűntető címet és titkára: Csiernd Jánosné. a jelenlévők lelkes éljenzése közepette vette át a díszes kivitelű vörös zászlót az oklevéllel. Varjas István nincs, akkor még a néger előtt állnak a mexikóiak, akik szintén százezernél töb­ben élnek a városban. — Magánemberként tartóz­kodott hazánkban, sok he­lyütt járt, sokféle emberrel találkozott. Milyen benyo­másokkal távozik hazánk­ból? — Másodízben voltam Ma­gyarországon, először 1963- ban. Meggyőződésem, hogy azok az országok, melyek köz­vetlenül részesei voltak a vi­lágháború borzalmainak, ko­molyabban veszik a békehar­cot. Magyarországon a béke­mozgalom élő valóság. Az em­berek egyszerűek és őszinték. — És végül hogy érezte ma­gát Pécsett? — Pécs csodálatos. Ennél í csodálatosabb már csak ven-í déglátóim: a Hazafias Nép- j front és a város vezetőinek j velünk kapcsolatos türelme. Minden elképzelésemet meg­valósították. Ezt ezúton is kö- \ szönjük. Békés Sándor 250 alakos, fábát (cnaty&U Ziíftpí-Utonfr&víciá A Baranya megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala harmincezer forintért meg­vásárolta Kiss Ernő bo­gyiszlói népművésznek a Szigetvár ostromáról, Zrínyi kirohanásáról készített 250 alakos,. remekbefaragott kompozícióját. Az értékes munkát szeptember 5-én — a várvédelem 399. évfordu­lójára rendezett emlékün­nepségen — helyezik el a kazamatasorban berendezett turistaszállás társalgójában. Ezenkívül más Zrínyi-em­lékeket is felajánlottak Szigetvárnak. Horváth Ist­ván kéthelyi lakos, akinek egyik őse a Festetich gró­fok udvari zenésze volt, ajándékul kapott és a csa­ládban 150 éve apáról fiúra szálló Zrínyi képet őriz. A festmény a feltételezések szerint a törökverő Zrínyi Miklósról készített hiteles alkotás kitűnő másolata. Nagydobszáról a Zrínyiek Csáktornyái palotájából származó értékes szekretert ajánlottak fel megvételre. A Hazafias Népfront Vár Ba­ráti Köre több, Szigetvárral kapcsolatos és ajándékul kapott történelmi dokumen­tummal — könyvekkel, ré­gi térképekkel — is gaz­dagodott, Egyre inkább a kereslet határozza meg a termelés összetételéi és votumenét Értékelték a megyei tanács ipari vállalatainak munkáját Új műhelyben A legkulturáltabb csoport Pécsi kezdeményezések a siketek és nagyothallók művelődésének előmozdítására I A DÉDASZ transzformátorjavítő műhelyét új felületelőkészítő és festő műhelyei bővítették. A Baranya megyei Tanács vb ipari osztálya tegnap ér­tékelte a felügyelete alá tar­tozó vállalatok első féléves tervteljesítését. Lipka István, az ipari osz­tály csoportvezetője elmon­dotta, hogy a vállalatok a termelés során fokozottan fi- gyelmbe veszik azt az irány­elvet, amely szerint a terme­lés összetételét és volumenét elsősorban a termék iránti kereslet határozza meg. A vállalatok az első félévre ki­tűzött termelési feladataikat teljesítették, lényegesebb le­maradás csak a Baranya me­gyei Építőanyagipari Vállalat­nál volt. A Szikvíz és Szeszipari Vál­lalat 118, a Baranya megyei Talajerőgazdálkodási Vállalat 112, a Mohácsi Vegyesipari Vállalat 101,6, a Patyolat 100,9, a Sütőipari Vállalat 100,5, a Komlói Helyiipari Szolgáltató Vállalat 100,3 és a Baranya megyei Építőipari Vállalat 75,7 százalékra telje­sítette első féléves termelési tervét. A termelékenységi tervet a Talajerőgazdálkodási, a Kom­lói Helyiipari Szolgáltató Vál­lalat és a Patyolat túlteljesí­tette. Különösen a Talajerő­gazdálkodási Vállalatnál ta­pasztalható jelentős változás a termelésirányítás terén, s ez mutatkozott meg mind a termelési, mind a termelé­kenységi terv túlteljesítésé­ben. A vállalatok az átlagbér­gazdálkodás területén is jó eredményeket értek el. Ked­vezően alakult a túlórák fel- használása is. Az első félév­ben 3500 túlórát vettek igény­be a vállalatok, ellentétben az elmúlt év hasonló idősza­kával, amikor 15 800 volt a túlórák száma. A kiemelt cikkei termelési tervét a mű jéggyártáson kí­vül teljesítették, illetve túl­teljesítették a vállalatok. A műjéggyártás tervét az ala­csony igények miatt nem. a szikvíz és üdítő ital tervet vi­szont túlteljesítették a nagy kereslet miatt. A vállalatok iparpolitikai tervének teljesítésénél azon­ban lemaradás muta kozik. A Mohácsi Vegyesipari Vállalat és a Baranya megyei Patyo­lat Vállalat nem teliesifette első féléves iparpolitikai ter­vét A Mohácsi Vegyesipari Vállalat féléves tervét túlzot­tan állapította meg az évi tervszámhoz viszonyítva. A Patyolat nem tudott választ adni lemaradásának okára. Az ipari osztály külön vizsgálat során állapítja majd meg a lemaradás okait és felméri a lehetőségeket az évi terv tel­jesítésére. A tanácskozáson szó esett a második félév feladatairól, a műszaki fejlesztési terv elké­szítéséről is, maid a megje­lent vállalatvezetők a beszá­molók elhangzása után elmon­dották véleményüket és ia- vaslataikat. Üj vállalatként mutatkozott be a Baranya me­gyei Szerelőipari Szolgáltató Vállalat, amely július elsején jött létre. Tizenhat ház falegyenhen Percnyi pontossággá! érkezik az építőanyag Mohácsra Átadták az árvízvédelmi em ékérmsket a ktsz-ek dolgozóinak Mohácson a városi tanács dísztermében került sor a kisipari szövetkezeteknek az árvízvédelmi munkákban ki­válóan helytállt dolgozóinak kitüntetésére. Az ünnepségen Baranya, Tolna, Bács megye szövetkezeti dolgozóit Tárnái Ferenc, a KISZÖV Baranya megyei elnöke köszöntötte, majd dr. Simon Lajos, az OKISZ elnökhelyettese mél­tatta az áldozatos munkában eltöltött hetek, hónapok nagy­szerű eredményeit. A baranyaiaknak nyolcvan emlékérmet és 50 oklevelet nyújtottak át az árvízvédelmi munkáért. A divat műhelyében A divattal nem könnyű lépést tartani, hát még megelőzni, mert a model­lező feladata ez. Kitalálni azt, ami még meg sem szü­letett. E nem könnyű munkát végzi tizenöt év óta a Pécsi Kesztyű és Bőrdíszmű Ktsz- ben Simon Ferenc. ö álmodja először papír­ra, majd valósággá az új női táskákat. — Honnan veszi az ötle­teket? — Külföldi divatlapokat, képeslapokat járatunk és ha filmet, tv-t nézek, elő­ször a táskákon akad meg a szemem. Ha vendég ér­kezik a Ferihegyre, először a táskáját nézem — avat a szakma rejtelmeibe — elég egy pillanat, s máris meg­van az ötlet, majd hosz- szas rajzolgatás után elké­szül a prototípus. Kém köny nyű a nők ezerféle kíván­ságának eleget tenni, néha megdöbbentő az a szélső­ség, amelyet követelnek. Egyszer apró, majdnem mi­niatűr retikülöket hordanak, majd olyan nagyokat mint egy-egy bevásárló táska. Máskor minél több csat, gomb, fityegő kell a tás­kára, később csak a simát keresik. A modellező ennek a kí­vánságnak mind eleget tesz. Készít ilyent is, olyant is. A táskadivat majdnem olyan gyorsan változik, mint a pécsi időjárás, így hát eleve elnézést kérünk, ha a riport megjelenésekor éppen tojás alakú retikülöket hordanak Éva lányai. Ottjártunkkor a táskadivat még a következő volt. Most a középnagyságú táska megy, nem kicsi, nem nagy. A fazon kicsit fran­ciás, kicsit angolos, egyszó­val nőies mint amilyenek most az öltözködésben is hölgyeink. Kevés a fémdísz a táskákon inkább elbúj­tatjuk őket, s egy-egy sa­ját anyagból készült gomb­bal, pánttal dísz tünk. Ta­pasztalatom szerint ez a di­vat elég tartósnak ígérke­zik. — Mi a divatszín? — Az idei nyár színe a fekete, de tartja magát a fehér is. Ezt mondják a szövetke­zet Kossuth utcai üzletében is, ahol egyre-másra nyílik az ajtó, mert a szép tás­kák vonzzák a vásárlókat. — Egy-egy fazonból ke­veset készítünk — a nők­nek ez sem közömbös — mondja a boltvezető. — Vigyázunk, ne unifor­mizáljuk a nőket. Eseten­ként egyedi darabokat is készítünk külföldi turisták­nak — mutatja a mintákat Tarján László, a bőrdísz­műves részleg vezetője, ősz­re még ennél szebb dara­bokat is tudunk készíteni. Uj anyagot várunk a Győri Műbőrgyárból. Az új műanyag neve skai, rugalmas, tetszetős anyag, hidegben nem törik mint a PVC. A másik új műbőr­féleség a grabon. A szövetkezet két bőr­díszmű boltja havonta 250 ezer forintot• forgalmaz, de szállítanak a táskákból Kecskemétre, Bajára, Duna­újvárosba, Debrecenbe is. — Most éppen egy kecs­keméti rendelést állítunk össze — mondja Simon Fe­renc — aki éppen szabás­hoz készül, mert nemcsak a tervezés a feladata, hanem a sok száz táska kiszabása is. Vecaei Kafaűhi A ktsz-ek dolgozói a köz­vetlen védelmi munkákon túl az elsők között iratkoztak föl közel negyedmillió forinttal az árvízkárosultak .megsegí­tésére. És most néhány héttel az árvíz elvonulása után ezen az ünnepségen ígértek továb­bi segítséget. Nem kis feladat, amire vál­lalkoztak. Az árvízsújtotta Mohácson 83 lakást kell új­jáépíteniük, de rájuk vár a dunaszekcsői 12, a dunafalvi 9 elpusztult lakás felépítése is 148 megrongálódott ház fel­újítása, tatarozása is.' Július 12-én kezdték el a felméré­si, alapozási, felvonulási mun­kákat. S hol tartanak a je­len pillanatban? Tizenhat la­kás faliegyenben van. de egy 36 lakásos társasház felét is megépítették már az első szintig. Milyen körülmények között? A mohácsi helyreállí­tási építkezésen például kutat kellett ásniuk azért, hogy helyben legyen a mészo1 fáshoz szükséges víz, de nekik kel­lett gondoskodniuk arról, hogv helyszínre vigyék az ipán áramot is. Szerencsére nagy problémájuk oldódott meg az-- zal, hogy „camp inge'’tették" a munkahelyüket. A Baranya megyei Vendéglátó Vállalat jóvoltából büfét és ebédlő sátrakat kaptak, és ezzel a ..kényelemmel” újabb drága órákat nyertek a sürgető munkákra. Bizony sürget az idő, sürgeti őket a vállalásuk. A már előbb említett munkákat de­cember 15-ig kellene befelez­niük és ők erre a szigorított terminusra is ráajánlot.ta’y Felajánlásuk, a }elenle~' kö­rülményeket tekintve kicsit merésznek, de m’ndamellett reálisnak nevezhető. Realitását alátámasztja ere­deti felajánlásukat is megte­téző 10—12 órás napi munka- vállalásuk, amely ez idő sze­rint még vasárnap sem szü­netei. A szakadatlan muri- kához termész=tes“n nagyon hozzásegít az is, hogy az el* látó vállalatok szinte o^renvf késedelem nélkül szállítják az építőanyagot t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom