Dunántúli Napló, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-17 / 167. szám

19#5. JÚLIUS 17. napló 3 Visszatérni a normális kerékvágásba Egyetlen karambol sem volt a Duna mellett — 2,5 millió forintos plusz az első félévben - Az árvízvédelem nem befolyásolja az AKÖV tervteljesítését A hosszú és sikeres küzde­lem véget ért: megszűnt az árvízveszély a magyar Duna- szakaszon. Persze az áradással járó feladatok még nem értek véget, ezután is sok embert és gépet igényel a munka, mert a kitelepített lakosságot visz- sza kell költöztetni, a károkat - helyre kell állítani, a véde­lemnél felhasznált anyagokat össze kell szedni és elszállíta­ni. De ettől függetlenül, min­den vállalatnak és intézmény­nek lassan vissza kell térnie a normális kerékvágásba és fokozott erőfeszítéseket tenni a népgazdasági terv teljesítése érdekében. 140 gépkocsi a Duna mellett Átlagban ennyi kocsit vezé­nyeltek az árvízvédelmi mun­kákhoz az AKÖV-től. A kocsik zöme billenő felületű volt, amelyekre a tervfeladatok tel­jesítésében is a legnagyobb szükség lett volna. E téren ugyan segítséget jelentett, hogy néhány ilyen típusú ko­csit Zalaegerszegről átvezé­nyeltek Baranya megyébe, s elsősorban az építőanyagok szállításában nyújtottak így segítséget a 12-es AKÖV-nek. Szólni kell arról, hogyan álltak helyt az árvízvédelem­nél dolgozó gépkocsivezetők. Csak vázlatosan: nem történt karambol, pedig mostohább körülmények között jártak a kocsik, mint a jól megszokott utakon. Egyetlen dolgozó sem követett él fegyelemsértést, kevesebb kocsi állt javítás miatt, mint a vállalat telep­helyén szokásos. A vállalatnál átlagban 100 kocsiból 12—14 áll javítás miatt, a Duna mel­lett ez a százalék 9—12 kö­zött mozgott. A vállalat igazgatója lapoz­gatja a féléves statisztikai je­lentést. Felsorolok néhány számadatot: a tervezett ered­ménynél 2.5 millióval többet értek el- A kocsik kihasználá­sának százaléka a következő­képpen alakult: a tavalyi tény 55.3 százalék volt, az idei fel­adat 55.8 százalék, a teljesítés pedig 56.6 százalék. Az egy tonnára eső állásidő tavaly 0.373 óra volt, az idei tervük 0.342 óra, a teljesítés viszont 0.328 óra. A vállalat gazdaságosan dol­gozott az első hat hónap ide­jén, az önköltségük kereken 2 százalékkal volt jobb a ter­vezettnél. Igaz, hogy a kocsik kihasználása naponta több mint egy órával jobb volt a tervezett 10.7 óránál. Ez a tény naponta körülbelül 50 gépkocsi „pluszt” jelentett: ebben van a siker egyik titka. Tehát az itthoniak is megtet­tek éppúgy mindent, mint azok. akik a Duna mellett áll­ták a sarat. Az eredeti tervet teljesítik Az árvízvédelemnél kiesett idő ellenére a vállalat dolgo­zói megígérték, hogy az ere­detileg meghatározott terveket teljesíteni fogják, s nem kér­nek korrekciót a főhatóságtól. Egyébként nem történt ed­dig sem elmaradás: a lakos­ság fuvarigényét minden eset­ben kielégítették, a vállalatok saját kocsijainak a segítségé­vel a közületi feladatok sem szenvedtek hátrányt. A vállalat bizakodása reális. Hat pontból álló intézkedési tervet készítettek. A pontokban a következő­ket rögzítették: a gépkocsik javítási százalékát csökken­tik. Ugyanakkor a dolgozók 8000 óra társadalmi munkát ajánlottak fel, hogy az árvíz, védelemről visszatérő kocsikat kijavíthassák. A kocsik napi kihasználásának az idejét to­vább javítják. A költséggaz­dálkodás javítása érdekében elérik, hogy az eddigi 6400 forint helyett csak 5450 fo­rint értékű új alkatrészt épí­tenek be egy-egy gépkocsiba, vagyis a használt, sérült alkat­részeket a lehetőséghez mér­ten megjavítják és újból hasz­nálhatóvá teszik. Ha ezt a feladatot teljesítik, több mint fél millió forintot takarítanak meg. Újabb autóbuszok érkeznek A 12-es AKÖV-nek ebben! az évben 3 millió 600 ezer) tonna súlyt kell elszállítania, de emellett jelentős feladatuk az utasszállítás. A tavalyinál < 5 millióval több utasra szá­mítanak, vagyis 75 millió utas szállítására készültek fel. Az j első félév során több mint 35 millió ember vette igénybe aj vállalat autóbuszait. A város helyi közlekedése ■ sokat javult az elmúlt időszak ■ ban, de a nemrégiben meg-! tartott utasszámlálás tapasz-; talatait felhasználva, már ké-' szítik Pécs közlekedésére vo­natkozó tanulmányukat, amely szeptemberben kerül az illeté­kesek elé. Persze addig is ja­vítanak a helyi közlekedésen: ebben az évben 66 autóbuszt vásárolnak, illetve ennyit ren­deltek meg. Eddig 22 autóbusz érkezett, zömmel hatvan sze­mélyes kocsik, de érkezett néhány farmotoros Is. Ha mind a 66 kocsi megérkezik, akkor a 27-es járatot meg­hosszabbítják az újmecsekaljai végállomásig. (q, i.) A helyreállítási bizottság első ülése: Szervezettségre és összefogásra van szükség Trautmann Rezső e!vtárs Nah ácson Csütörtökön délelőtt tartot­ta utolsó ülését a területi ár- vízvédelmi bizottság. Ezzel az üléssel formálisan is lezárult a közel százhúsz napos küz­delem. A vízállás napról nap­ra csökken, a kiürített lakó­házak többségébe visszaköltöz­tek a lakók, a veszélyeztetett üzemekben normálissá vált a munka. Egy korszak lezárult, egy másik kezdetét vette. A Kiszisták, tanuló fiatalok! Segítsetek a védelmi anyag visszamentésében! Váltatjátok egy-két hetes munkát a mezőgazdaságban! A KISZ Pécs városi Bi­zottsága felhívással fordul hozzátok, tanulófiatalokhoz. Komoly, megtisztelő fel­adat elvégzését bízta ránk a párt. Az árvízvédelem során beépített anyagok gyors visszamentésében kell segíteni. E célból Mohácson tábort hozunk létre július 25— augusztus 1-ig, ahova társa­dalmi munkára hívunk ben­neteket. Lendületes munkával, be­csületes helytállással járul­jatok hozzá e megbízatás maradéktalan teljesítéséhez! A kedvezőtlen időjárás miatt összetorlódott mező- gazdasági munkák időbeni elvégzése nagy gondot je­lent népgazdaságunknak. Szükség van e területen is a fiatalok munkájára. Kérünk benneteket, segít­setek a feladatok megoldá­sában, vállaljatok egy-két hetes munkát a mezőgazda­ságban — elsősorban Mo­hács térségében, (munkabér ellenében). Kiszállításról, étkezésről, szállásról a mezőgazdasági üzemek gondoskodnak. Fiúk, lányok egyaránt je­lentkezhetnek. Jelentkezés és bővebb fel­világosítás július 24-ig, na­ponta 9—12-ig a KISZ Pécs városi Bizottságán (Rét u. 4., földszint 2.). Számítunk segítségetekre! KISZ PÉCS VÁROSI BIZOTTSÁGA Két nap alatt egy családi ház Habarcs nélkül épít házakat a jövőben a Pécsi Járási Építő Ktsz A kohósalak és homok keverékéből szárazon, habarcs nélkül illesztik össze mentén. készült a hullámvonalak — Ma még talán lehetetlen­nek tűnik, de egy-két hónap múlva két nap alatt fel tu­Halálos közlekedési baleset Szigetváron A traktor maga alá temette vezetőjét Szigetvárott július 14-én, szerdán halálos kimenetelű közlekedési baleset történt. Lengyeltóti János 25 éves szi­getvári traktoros délután 4 óra tájban a termelőszövetke­zeti tagok háztáji szénáját szállította haza. Amikor a második fordulót megtette, a széna egy részét behordták a pajtába. _ A megmaradt szénát utána felrakta a pótkocsis UTOS traktorra, hogy felvigye a szé­naszárító szérűbe. A szénát le is rakták, majd Lengyeltóti János a szérűskertben megfor­dult, hogy visszatérjen azon az úton, amelyen érkezett. A sebességváltója azonban üres állásban volt. Amikor megindult, mepróbálta a se­bességváltót bekapcsolni. Mi­közben figyelmét erre össz­pontosította, elvesztette ural­mát a traktor fölött. Ennek következtében a traktor a part és az út közötti területen a szintkülönbség miatt felbo­rult. Lengyeltóti János a trak­tor alá került és a helyszínen meghalt. védekezést a helyreállítás kö­veti. 291 épület rongálódott meg Az Árvízvédelmi Kormány- bizottság utasítása értelmében az árvízsújtotta megyékben helyreállítási bizottságokat szerveztek. A bizottságban he­lyet kaptak az illetékes ta­nácsok képviselői, a helyreál­lítási munkában résztvevő ter­vező és kivitelező szervek és a Vízügyi Igazgatóság képvi­selői. A Baranya megyei Helyreállítási Bizottság elnö­ke Horváth Lajos elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának elnökhelyettese. A bizottság pénteken délelőtt tartotta első ülését. A péntek délelőtti munka- értekezlet elsőnek a károkat vette számba. Eszerint me­gyénkben 291 épület rongá­lódott meg, közel tízmillió fo­rint értékben; 11 millió forint kár keletkezett az utakban és hidakban és 16.6 millió forint kár érte a mezőgazdaságot. A helyreállítási bizottság a ká­rok felmérésével együtt ki­dolgozta a megrongálódott épületek újjáépítésének és felújításának ütemtervét is. Az építőipari munkák el­végzéséhez szükséges kapaci­tás biztosítva van, a lakások kulcsátadással készülnek. A helyreállítási bizottság szám­ba vette a mohácsi, illetve megyei tanácshoz érkezett társadalmi munkafelajánláso­kat is. A bizottság úgy dön­tött, hogy a munkafelajánlá- sokat, amennyiben azok bele­illeszthetők a helyreállítási tervbe, igénybe veszi. Első­sorban a tervező, műszaki és szakmunkára számítanak. A károsultak között sok idős ember van, vannak nagycsa­ládosok és nehéz szociális kö­rülmények között élők. A tár­sadalmi munkások maid első­sorban nekik segítenek, Mohács vízellátását biztosítják A helyreállítási bizottság megvizsgálta Mohács város ivóvíz-ellátottságát is. A vá­rosban jelenleg 58 kút fer­tőzött, de a többi kút hasz­nálata is tilos. A folyamatos vízellátást részben vízszállító gépkocsikkal biztosítják. A la­kosság annak ellenére be gy megfelelő mennyiségű egész­séges ivóvíz áll rende'trozésre, gyakran megszegi az egészség- ügyi előírásokat, s az ásott kutak vízét használja. Az egészségügyi szervek jó mun­kája eredményekénnen ez idáig súlyosabb megbetegedés, vagy járvány nem fordult elő, a legsúlyosabb napokban is biztosítani tudták az egész­séges ivóvizet, ezek az ered­mények azonban a tilalmi előírások megszegésével ve­szélybe kerülnek. A járvá­nyok elkerülése érdekében to­vábbra is a lakosság megér­tésére és az előírások szigorú betartására van szükség. A szervezettség nagyszerű példája Pénteken délelőtt Mohács­ra látogatott Trautmann Re­zső elvtárs, építésügyi minisz­ter, megyénk országgyűlési képviselője, akit Horváti La­jos elvtárs tájékoztatott az árvíz okozta károkról és a helyreállítási tervekről. Traut- mann Rezső elvtárs. mint az Árvízvédelmi Kormánybizott­ság tagja, elmondotta, hogy a közel százhúsz napos küz­delem a szervezettség és ál­dozatkészség nagyszerű pél­dája volt. Ez az erőpróba technikai felkészültségünket is próbára tette. Hazánkban az árvízvédelem 1956 óta fo­lyamatosan fejlődött, felsze­relése és szervezettsége vi­lágviszonylatban is példamu­tató. A károkról szólva a mi­niszter elmondotta, hogy a rombadőlt épületek jelentős része építési engedély nélkül készült. Ez a tény arra fi­gyelmeztet, hogy a jövőben sokkal következetesebbnek kell lenniök az építési ható­ságoknak. Trautmann Rezső elvtárs rövid mohácsi1 tartózkodása után Pécsre látogatott, ahol Palkó Sándor elvtárssal, a megyei tanács elhökével a helyreállítási munkák zavar­talansága érdekében építőipa­ri kérdésekről tanácskozott. Az első vörösdiplomás Az államvizsgáknak vége, 33 hallgató kapta meg a szaktechnikusi oklevelet a pécsi Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Technikumban. Egy — Csányi Sándor — vörösdiplomás. Sok szó esett már az iskola falain belül, a sajtóban is a felsőfokú technikumról. Most erről az egyik legilletékesebbel, a végzett hallgatóval beszél­getünk. — Ez az Iskolatípus az úgynevezett üzemi középká­dereket képzi, elsősorban gyakorlati szakemberek hagyják el az iskolát. Hogy ez sikerült-e, ez dől most el, amikor kikerültünk az isko­lából az életbe. A techni­kumban szerzett elméleti anyag kifogástalan, úgy ér­zem ebből igen jól „meg fo­gok élni” az üzemben. Az első évben tanult alapozó tárgyakra — matematikára, mechanikára — igen nagy szükség volt, erre tudtuk építeni a későbbiek során a szaktárgyakat. — Eddig, mintha szándé­kosan, csak az elméleti ok­tatásról beszélt. — A gyakorlati oktatás­ban igen sok nehézség me­rült fel a három év alatt. Nagyrészt az objektív körül­mények miatt. Nem volt megfelelő tanműhelyünk, sem laboratóriumunk. Az ál­lamvizsgákon elsősorban a rajzolvasási és rajzolási készségünkkel volt baj. Sze­rintem az alapozó tárgyak oktatására fordított idő ke­vés. Mindössze egy félév áb­rázoló geometriát és egy fél­év műszaki rajzot hallgat­tunk, ez különösen a gim­náziumokból jött hallgatók­nak volt kevés. A két félév­vel persze nem ért véget a rajzoktatás, de akkor már gyakorlatilag kellett megküz­deni a nehéz feladatokkal, és ez óhatatlanul a feladat- megoldás színvonalának csökkenésével jár együtt. Itt említem meg, hogy a három év alatt nem tudtok, végülis milyen minősítést kapunk: Üzemmérnökök leszünk-e vagy szaktechnikusok? Végül is ez eldőlt. Bár joggal vár­hattuk volna az üzemmér­nöki címet, belátom, hogy először az iskolának kell meggyőződnie munkájának eredményéről, és csak azután — az egy-két év múlva vég­zetteknek — adhatja a ma­gasabb címet. — Számított a vörösdiplo­mára? — Nem. Ez meglepetés volt. Bár mind a három év alatt igyekeztem a maximá­lisát nyújtani. — Milyen előnye származ­hat ebből? — Az üzemben, ahova ke­rülök, bizonyára olyan elbí­rálás alá esem, mint a töb­bi kollégám, csak jobban rámirányítják majd a ref­lektorfényt. Szászhalom bal­tán, eljövendő munkahelye­men bizonyítanom kell. — Hogyan alkalmazzák eze­ket a kohósalakból készült elemeket? — Az elemekből való fala­zás szaktudást nem igényel, mivel a hullámvonalakat kell csak egymás után csatlakoz­tatni két irányban. Az illesz­tés szárazon, habarcs nélkül történik és tökéletes felfek­vést biztosít. Minden irány­ban tökéletesen szilárd — vá­zolta az új építőanyag tulaj­donságait a műszaki vezető. Azt is elmondotta, hogy a kohósalakból készült elemek­kel a legnagyobb hidegben is akadály nélkül dolgozhatnak, mivel kötőanyagot nem igé­nyel, s ez a szövetkezet mun­káját egész évben folyama­tossá teszi majd. Segít az évek óta sok gondot okozó szakmunkás hiányon is, mi­vel a falazást segédmunkások is el tudják végezni. — Az elemeket a szövetke­zetünk gyártja majd. A hó­nap végére négy gépet ka­punk, amelyek megkezdik a munkát. A száraz falazási el­járásban speciális ablak és aj­tókeretekre lesz szükség, ame­lyet ugyancsak a szövetkezet készít. A Magaslati úton két tár­sasház építését kezdik meg még az idén ebből az új épí­tő anyagból. A szövetkezet tavaszra egy családi ház fel­építését tervezi, ugyancsak szárazfalazással, hogy a ma- gánépíttetőknek a valóságban tudják bemutatni az olcsób­ban és gyorsabban felépíthető házat. — Bizonyára hamar meg­kedvelik ügyfeleink az új épí­tőanyagot, amelyet vidéken mi gyártunk és használunk fel először. Terveink szerint a jövőben már csak ilyen anyagból építünk társasházat, s reméljük, hogy ebből ké­szíttetik majd családi házai­kat is megrendelőink. dunk építeni egy családi há­zat — mondja Nagy János, a Pécsi Járási Építő Ktsz mű­szaki vezetője. — Eddig saj­nos igen hosszú határidőkkel dolgoztunk, mivel szinte ál­landó gondunk volt a mun­kaerő- és anyaghiány. A műszaki vezető prospek­tust, műszaki leírást rak elénk, amely azt írja le, hogyan is lehet két nap alatt egy családi házat kőműves nélkül felhúzni. — Az új technológia, me­lyet a jövőben alkalmazni kí­vánunk, egy budapesti mér­nök találmánya. Ez egy hul­lámrendszerű száraz falazású építési mód — falazó elemek­kel. Ezek az elemek 20x20x40 centiméter méretű blokkok, amelyek két irányban hullá­mosak. Kohósalak, homok ke­verékéből készülnek, amit cementtel kötnek össze. Az építőelem sokkal szilárdabb, mint a tégla, könnyebb is an­nál és üregessége miatt job­ban is szigetel, mint a tég­lafal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom