Dunántúli Napló, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-16 / 166. szám

1985. XÜLTDS 18. napló 3 Kövessük a keszthelyi példát! Termelőszövetkezeti zöldséges bolt Kilenc szövetkezet társult a város friss és bőséges zöldségellátására Szokatlanul szép üzlet fo­gad a keszthelyi főutcán. Homlokzati része lábazatától a födémig üvegből készült, és a berendezés is méltó ahhoz a fényűzésnek tűnő kiszolgálás­hoz. amelyet a keszthelyi já­rási termelőszövetkezetek ke­reskedelmi társulása nyújt vá_ sári óinak. Két érával a szedés után De ennél is fontosabb, hogy a zöldségfélék és a gyümöl­csök üdén, frissen és mind­össze egy-két órával azután kerülnek az üzletbe, hogy a termelőszövetkezetekben és a háztáji gazdaságokban leszed­ték őket. Legalább hatvarn- hetvenféle áru kapható az üzletben, hasztalan kísérlet lenne tehát felsorolni vala­mennyit. A termelőszövetkezeti keres kedelmi vállalkozásnak több éves múltja van. Alapítói a zalavári Uj idők és a sár­melléki Biztos jövő termelő- szövetkezetek, ma azonban már kilenc szövetkezet társu­lása, külön igazgatóval, fő­könyvelővel, összesen tizen­három dolgozóval, közel egy­millió forintot érő berendezés­sel. A társulással a termelő- szövetkezetek be akarták bizo­nyítani, hogy képesek jómánő- ségű zöldségféléket termelni és frissen a városiak asztalá­ra juttatni. Másrészt, — nem tagadják, — Keszthelyen ép­pen ideje volt, hogy versen­gés induljon meg a MÉK-bol- tokkal. Számításaikban nem szerepelt ugyan szabadpiaci ár- szabályozás, sőt az sem, hogy a szövetkezetekben dolgozó asszo nyokat távol tartsák a piaco­lástól, de friss áruik, amelye­ket a SZÖVOSZ által megsza­bott limitáron hoznak forga­lomba. nem maradnak hatás­talanul a vásárlókra. A piá- cot kedvelő háziasszonyok mind nagyobb része lesz hűt­len a keszthelyi piachoz és ha ezt nem önként tennék, a kényszerűség szorítaná rá őket, hiszen annak következ­tében. hogy a termelőszövet­kezeti társulás a háztáji gaz­daságok termését is felvásárolja és az üzleten keresztül érté­kesíti, egyre kevesebb lesz a piaci eladó. És még ez is jól jön a termelőszövetkezeteknek, mert asszonytagjaik piacolás helyett a közös munkáit vég­zik. A vállalkozás nyereséges A mintabolt forgalma évről évre emelkedik. 1962-ben 2 millió forint értékű árut érté­kesítettek, 1963-ban meghalad­ták a két és fél milliót, 1964- ben pedig már több mint 3 millió forintot forgalmaztak. Ebben az évben újabb fél millió forinttal akarják nö­velni a forgalmat. Az üzletben csak I. osztályú árut értékesítenek. A jó táro­láshoz és árumegóváshoz min­den szükséges feltétellel ren­delkeznek. Két. nagy befogadó képességű hűtőkamrájuk és több hűtövitrinjük van, ezen kívül a bolt hőmérsékletét is a kívánt szinten tudják tar­tani. A bolt két vezetője és hat eladója anyagilag is érde­kelt abban, hogy minél ala­csonyabb legyen a romlási százalék és minél kevesebbet használjanak fel a megadott kálóból. 1963-ban az áruknak ,2,44 százaléka romlott meg a boltban, tavaly mér csak 2.03 százalék. A gyümölcs- és zöld­ségboltokban országosan ma­gas a káló, a keszthelyi bolt­ban azonban csak fele az át­lagnak. 1963-ban 1,42, 1964­ben 1,14 százalék. A vállalkozás tehergépko­csija és a szövetkezetek gép­kocsijai szükség szerint szállí­tanak árut a boltnak. A gyor­san romló áru naponta érke­zik. A termelőszövetkezetek minden hónapban megkapják a szállított áruk ellenértékét, a tagszövetkezetek ugyanazt *z árat kapják termékeikért, mintha szerződéses alapon a felvásárló szervnek adnák át. Az év végén a tagszövetkeze­tek külön haszonrészesedést is kapnak a tiszta jövedelem­ből. Tavaly 180 805 forint volt a vállalkozás tiszta nyeresé­ge, (A zöldséges boltok or­szágszerte ráfizetéssel dolgoz­nak!) és ebből a sármelléki szövetkezet 43 000, a szent- györgyvári tsz 35 000, a zala­vári termelőszövetkezet 16 000 forintot kapott, az év folya­mán a vállalkozásnak átadott termékek értékének arányá­ban. A felesleget tartósítják A vállalkozás sikerességé­hez hozzájárult a keszthelyi Agrártudományi, Főiskola tan­gazdasága is, amely a primőr­árukon kívül nagymennyiségű és kiváló minőségű zöldségfé­lét, gyümölcsöt és virágot jut­tat rendszeresen a termelőszö­vetkezeti boltba. A főiskola tangazdasága segít akkor is, amikor a szövetkezetekben egy kissé megcsappan a kész­let annak következtében, hogy a termelőszövetkezetek első­sorban az állami felvásárló szervekkel kötött szerződései­ket teljesítik. Jelenleg ugyanis csak a szerződésben lekötött terményeiken felüli feleslegei­ket hozzák a bolt útján for­galomba. A társulás boltja te­hát biztonságossá teszi a ter­melőszövetkezetekben a ter­melést, mivel átveszi a feles­leget, forgalmának erőteljes fokozódása miatt azonban rö­videsen szükség lesz arra is, hogy a vállalkozás is szerző­dést kössön a tagszövetkeze­tekkel a folyamatos áruellátás érdekében. A termelés biztonságát szol­gálja a keszthelyi járás szö­vetkezeteiben az az okos elgondolás is, hogy a boltban frissen értékesíthetetlen vagy tartósított állapotban köny- nyebben eladható termékeket konzerválják. Már tavaly is próbálkoztak dzsemek, gyü­mölcsízek, málnaszörp készí­tésével és jócskán tettek el té­lire káposztát, paprikát, ubor­kát, répát, paradicsomot, sőt, ecetes tormát is. A tagszö­vetkezetek a korábbi években nem szedték le a II. és III. osztályú paradicsomot, zöld­paprikát, uborkát. Most azon­ban, amikor ezeket saját tar­tósítóüzemükben készült csa- lamádé- és vegyes savanyú­ság formájában értékesíthetik, már érdemes. Versenyben a MÉK-bo'tokkal Annak érdekében, hogy mi­nél több és jó minőségű zöld­ségféle kerülhessen a terme­lőszövetkezetek újtán a nyara­lók és a városi emberek asz­talára, sokat tesz a keszthelyi járási tanács is. A mezőgazda- sági osztályon kijelölték az ilyen szempontból számbajö- hető termelőszövetkezeteket és állami hitellel, alkalmas gé­pekkel, öntözőberendezésekkel segítik őket 80—100 holdas kertészetek kialakításában. Az egyes tsz-ek természetesen nem minden fajta zöldséggel foglalkoznak, hanem csak azokkal, amelyek termeszté­sére feltételeik a legalkalma­sabbak. A társulás tagjai együttesen azonban állandóan is zöldségfélével el tudják látni a boltokat. A kertészke­déstől idegenkedő termelőszö­vetkezetek előtt álljon itt a zalavári, keszthelyi és sármel­léki példa: Zalaváron 79, Keszthelyen 40, Sármelléken 39 forintot fizettek tavaly munkaegységenként. A termelőszövetkezetek ösz- szefogása nem maradt hatás­talan a MÉK-re sem. Mióta a kereskedelmi társulat csak­nem másfél milliós befekte­téssel létrehozta új üzletét, a MÉK is tataroztatta, korszerű­sítette keszthelyi és Keszthely környéki boltjait. Azonkívül, — ma még kevés sikerrel ugyan, — de igyekszik lépést tartani az áruk választékát és minőségét illetően is szövetke­zeti riválisával. Harsányi Márta A Pécsi Balett a tv-ben Tanáravató ünnepségeit a Főiskolán A Tanárképző Főiskola le­velező tagozatán július 14-ig 536 hallgató jelentkezett ál­lamvizsgára. Ebből 371-en tet­tek sikeresen vizsgát, 3.65-ös átlag-eredménnyel Vizsgát halasztott vagy elégtelen ered­ményt ért el 165 hallgató A vizsgák befejez«5' után tegnap a főiskola • tanácsa előtt a szülők és a hozzátar­tozók jelenlétében három cso­portban ünnepélyes kerekek között vették át a tanári dip­lomát. A Magyar Televízió telerecordingra veszi a Pécsi Balett műsorából a Prométheust. Ujtípusú televíziót készít a székesfehérvári íyár. Hamarosan üzletekbe kerül a korszerű. színezett plexi- előlapos, fakávás. korszerű Sztár-készülék. Az új televí­zió 6600 forintba kerül majd. Az év végéig 3500-at adnak út a kereskedelemnek. A nők lassú térhódítása 786 diákot vettek fel a pécsi felsőfokú intézmények nappali tagozatára Befejezéshez közelednek a felvételi vizsgák a pécsi, ille­tőleg baranyai felsőfokú tan­intézetek nappali tagozataira. A hat intézmény kapuin ösz- szesen 2149 jelentkező kért bebocsátást, s közülük mint­egy 786-nak volt szerencséje, helyesebben a felvételhez szükséges tudása. Milyen tapasztalatokat le­het általánosítani az idei fel­vételi vizsgákon? Először is a nők térhódítá­sát. A pécsi és baranyai intéz­ményekben lassan, de biz­tosan a lányok kerülnek túlsúlyba. A Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán pél­dául a 182 jelentkezőből 92 leány volt, s mivel a fiúk Mindenki segíteni akar Ifjúsági munkatábor Mohácson — Levél Somogybái Van, aki kétszer is jegyez Csütörtökön délelőtt rövid értekezletet tartottak a KISZ megyei bizottságán. Az érte­kezleten részt vettek a ta­nács, a vízügyi szervek és az iparitanuló-intézetek képvise­lői, akik a Vízügyi Főigazga­tóság és a KISZ Központi Bi­zottsága közös határozata ér­telmében tervet dolgoztak ki az árvíz elleni küzdelem során felhasznált több százezer ho­mokzsák visszamentésére A KISZ KB ezt a feladatot há­rom megye, Baranya, Tolna és Bács-Kiskun ifjúságára bízta. A baranyai fiatalok már ko­rábban is tömegesen jelezték azt a szándékukat, hogy a pénzsegítség mellett társadal­mi munkát is vállalnak. A ma délelőtti értekezlet mun­katábor létesítését határozta el Mohácson. Az első ifjúsági munkacsoport vasárnap este érkezik a duna-parti városba 'Hétfőn háromszázan kezdik meg a homokzsákok kiürítését és tisztítását. Ez a csoport egy hétig marad Mohácson. A következő turnusban négyszá­zan lesznek, pécsi, komlói, siklósi és mohácsi fiatalok, s ugyancsak egy hétig dolgoz­nak a táborban. Tovább folyik a pénzsegé­lyek gyűjtése is. A Szakszer­vezetek Baranya megyei Ta­nácsához érkező jelentések szerint szinte minden szerve­zett munkás egynapi bérét ajánlotta fel. Eddig a fel­ajánlott összegek 22 százalé­kát fizették be készpénzben. A pótműszakok is eredménye­sek voltak azokban az üze­mekben, ahol erre lehetőség volt. A megye téglagyárai megállás nélkül dolgoznak. Az árvíz által sújtott és a véde­lemben résztvett szülők gyer­mekeinek újabb csoportját indítják útnak holnap a Ba­laton felé. Az első turnusban 130, a másodikban ugyanannyi gyermek nyaral a SZOT üdü­lőiben. A Somogy megyei Memye község óvónői és tizennégy helybeli szülő levéllel kereste meg a mohácsi városi taná­csot, melyben tudatják, hogy kétheti időtartalmra óvodás­korú gyermekek gondozását akarják elvállalni. A mohá­csi nőtanács ugyancsak nap nap után kapja a segítséget ajánló leveleket. Az árvízi bélyegek árusítá­sa is gyors ütemben folyik. A szigetvári járásban 70 ezer forint értékű bélyeget osz­tottak szét. Ezt az összeget már az első héten túlszárnyal­ták, s most már a 100 ezer forint felé haladnak. A köz­ségek közül kiemelkedik So- mogyviszló, ahol 1500 forintra számítottak, s helyette 2450 gyűlt össze, Ibafa, ahol a ter­vezett 1500 forint helyett 3750 forintot ajánlottak fel. Vannak községek, ahol 150, 200 százalékkal több a be­gyűjtött pénz a tervezettnél. Egerág 3000 forint értékű bé­lyeget kapott; a gyűjtés 6000 forinttal zárult. Cserdi 1000 forintot kapott, 2500-at adtak össze a lakók. Olyan is elő­fordult, hogy az első felaján­lást egy másodikkal egészítik ki. Így tett Nagypeterden a Lukács-család, akik először tíz forintot adtak, majd ezt az összeget egy munkaegység ér­tékére egészítették ki. Országos méretekben Is fe­lülmúl minden várakozást az emberek segíteniakarása. Az üzemek dolgozóinak adomá­nyai mellett az írók is részt kérnek e nemes mozgalomból. A Kossuth Könyvkiadónál a közeli napokban jelenik meg egy reprezentatív könyv, mely az árvíz eseményeit, a védekező emberek küzdelmét mutatja be. Ennek a könyv­nek minden írása és minden képe társadalmi munkában készült. A szerkesztők szin­tén társadalmi munkában vé­gezték az előkészítést. A könyv 20 forintos egységáron kerül forgalomba, s a befolyt összeg teljes egészében az ár­vízi segélyalapba megy. Ez a könyv egyébként jelentős he­lyet szentel a mohácsi védel­mi eseményeik történeté­nek is. jobban „hullottak a rostán”, ez az arány a felvettek kö­zött még jobban a gyengébb nem javára billen. A 66 fel­vett fiatalból ugyanis 40 lány. Ez a jelenség a jogászok kö­zött sokkal erősebb a tava­lyinál. A Pécsi Orvostudomá­nyi Egyetemen a jelentkezett 465, illetőleg a felvett 188 nö­vendéknek fele leány. A „nő­uralom” a Pécsi Tanárképző Főiskolán a legnagyobb. Ná­luk 1250-en jelentkeztek és ebből 413-at vettek fel. Mind­két létszám 75 százaléka leány. A Pécsi Zenei Tanárképzőben pedig, ahová 40-ből 28-an ke­rültek be, már természetesnek veszik, hogy az első évesek között 19 leány lesz majd. Csak a két felsőfokú gép­ipari technikum — a pécsi vegyi és a sellyei mezőgaz­dasági — soraiban van még az erősebb nem kezében a hegemónia. Pécsett 92 jelentkezőből 41-et vettek fel, az előbbiek közül csak 9, az utóbbiakból 7 volt a leányok száma. Sellyén pe­dig — mivel a mezőgazdasági gépészet igen nehéz foglalko­zás —, egyáltalán nem vesz­nék fel lányokat. Az idei felvételi vizsgák másik tapasztalata: szinte tel­jesen eltűntek a felvételi vizs­gák törzsvendégei, akik évek óta megjelennek a felvételin. A jogászok között mindössze 7. a sellyei jelentkezőkből összesen 20. a Pécsi Felsőfo­kú Technikumban 19 jelölt érettségizett egy éve, vagy annál régebben. A tanárkép­zősök között ez az arány mintegy 10—15 százalék. A zenei tanárképzőben pedig főleg a mellette működő kö­zépiskolából vettek fel fris­sen éretteket. Az orvostan­hallgatók között — bár lénye­gesen lassabban —, de szintén csökken a „törzsvendégek” száma. Elgondolkoztató tapasztalat a jelentkezők szüleinek fog­lalkozás szerinti megoszlása. Az adatok e téren egyéb­ként így alakultak: a felvett orvostanhallgatók között 36. a jogászok közül 53, a tanár­képzősöknél 50, a vegyi gépé­szekből ugyancsak 50 száza­léknak a szülei fizikai mun­kások. Ez a szám azonban kétes értékű. A hatályos fel­vételi jogszabályok szerint ugyanis a felvétel napján ér­vényes szülői foglalkozás szá­mít. Tehát a bányász szárma­zású művezető nem számit fizikai munkásnak, ellenben a háborús bűnök miatt az Ügyvédi Kamarából kizárt jogász, aki jelenleg segédmun­kás, annak számít. Ilyen for­mában ez a minősítés semmit mondó. Fejlődés tapasztalható vi­szont abban, hogy már a két technikumba is 60—70 száza­lékban gimnáziumból jöttek a jelentkezők. A Nagy Lajos és Széchenyi gimnáziumok jó be­iskolázására jellemző. hogy e két gimnáziumból kitelne a sellyei technikum teljes évfo­lyamának létszáma, annyi hú jelentkezett oda. A felvételi vizsgákon tanú­sított tudásról is el kell mondani annyit, hogv kü­lönösebb színvonalemelke­dés nem tapasztalható. A tanárképzősök között nél- dául a humán tárgyakból és biológiából igen jó volt az eredmény, s volt. aki 18 pont­tal sem tudott bekerülni. — F-gyéb természettudományi tár gyakból viszont igen gyengén szerepeltek. A két felsőfokú technikumban viszont növek­szik az átlag. Mindez ugyan­csak a már említett jelensé­get takarja, vagyis a fiúk techmkai pályára való von­zódását. A pécsi felsőfokú­ban például szeptemberben úira felvételit akarnak tarta­ni, és erre létszámuk több mint felét tartogatják, annyi tehetséges és a műegyetemről kiszorult fiatalra számítanak« Földessy Dénes KÉT EMELET KÖZÖTT... ... egy liftszekrény­be zárva, bizony nem kellemes. Pedig a pé­csi toronyházak ház- felügyelői nemegy­szer rekedtek a lift­ben sokszor órákra. Sok panasz volt ed­dig is a liftekre. A régi házak öreg, ki­szolgált felvonóira. Majd az új! — hitte mindenki, és bizonygatta a gyár is. Nos, nem így tör­tént. A Jókai utcá­ban lévő új házak liftje többet volt rossz, mint jó az egy éves garanciális idő alatt. Legutóbb két és fél hónapig nem működött. Terhes asszonyoknak, idős néniknek kellett a hetedik, nyolcadik emeletre naponta többször felkapasz- kodniok. Nem jobb a hely­zet a Fürst Sándor utcában sem. Gyalog járnak a nyolcadik­ra ott is. A lakók a hátukon cipelik az újonnan vett televí­ziót, mosógépet. A házfelügyelőt több alkalommal a lakók szabadították, illetve húzták ki a liftből. Ez azonban életve­szélyes és tilos is. Mit tegyen hát, aki két emelet között re­ked? Várja meg, amíg egy hét múlva meg­jelennek a felvonó­gyár szerelői? A javaslat képte­len. De az nem, hogy a gyártó vállalat bír za rr°g a garanciális javítással a pécsi fel­vonó-karbantartókat. A tapasztalatok sze­rint a már nem ga­ranciális liftek javí­tását gyorsan és a lehetőségekhez mér­ten jól végzik. Lenne még egy megoldás: az, hogy a Budapesti Felvonó­gyár kifogástalan és jól beszerelt liftek­kel lássa el az új házakat. Vecsci ív bilin

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom