Dunántúli Napló, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-16 / 166. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XXII. ÉVFOLYAM, 166. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1965. JÜLIUS 16., PÉNTEK A védekezést a helyreállítás követi Megtartotta záróülését a területi árvízvédelmi bizottság Szerdától másodfokú árvízvédelmi készültség Mohácson Egyhangú határozat Helsinkiben Megtartotta záróülését csü­törtökön délelőtt a területi ár- vízvédelmi bizottság Palkó Sándor elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságá­nak elnöke vezetésével. Gom­bás Lukács, a Déldunán­túli Vízügyi Igazgatóság ve­zetője adott részletes tájé­koztatást az elmúlt 110 nap megfeszített védekezéséről. Elmondotta, hogy Mohácsnál általában 400—450 centiméte­res vízállások uralkodnak. Az első árhullám március 19-én érkezett, március 30-án ren­delték el az elsőfokú és má­jus 19-én a harmadfokú ár­védelmi készültséget. A hete­dik és egyben az utolsó leg­nagyobb árhullám június 19- én 983 centivel tetőzött. De még ezt követően csaknem egy hónap múlva is az 1964-es nagy árvízszint felett volt a Duna magassága. Viszont jú­lius 14-én este 8 órakor az apadás elhagyta a 820-as cen­timétert és így szerdától már csak másodfokú készültség van Mohács térségében. 135 ezer munkanap Az árvízi időszak alatt a Déldunántúli Vízügyi Igaz­gatóság mérnökei 1424, 8 órai munkaidőre átszámított munkanapot dolgoztak, a technikusok 1640 napot, az adminisztrátorok 1297 napot, munkások 29132 munka­napot. A honvédség teljesít­ménye 30 450 munkanap, míg a közerő 14 322 munka­nappal vett részt az árvé­delemben. összességében — más vízügyi igazgatóságtól kapott segítség­gel együtt a mohácsi 20 kilo­méteres szakaszon 135 022 munkanapot dolgoztak az ár­víz megfékezése érdekében. Eközben nemcsak a gátakat erősítették, hanem új töltése­ket is építettek, Mohács déli részén, valamint Kölked kö­rül. A védekezésnél többek között 550 ezer homokzsákot használtak fel. A Vízügyi Igazgatóság a töl­tések további erősítésére 14,7 millió forint hitelt kapott, s folyóméterenként 17 köbméter földet használnak majd fel. A KISZ hétfőtől 400 fős if­júsági tábort létesít Mohács­nál, az erősítési munkák se­gítése érdekében. A Vízügyi Igazgatóság 200 kubikosa pe­dig a védelmi anyagok .visz- sz-'nyerésén munkálkodik, a homokzsákokat ürítik és o ztá’yozzák. A részletes beszámoló után P Ikó Sándor elvtárs megje­gyezte: Kádár János elvtárs mohácsi látogatása alkalmával több. a várost érintő gondot elmondottak, a megye és a város vezetői. A napokban megérkezett a válasz a kéré­sekre. Engedélyezték a Duna-parti Uörgát létesítését, valamint Mohács vízvezetékhálózatá­nak kiépítését. Ezt a követ­kező években tervezték megvalósítani, azonban a város lakossága vízellátásá­nak érdekében a kormány őszre hozza előre a vízveze­tékhálózat építését, mégpe­dig nem ideiglenes, hanem végleges jelleggel. Ezután dr. Schafhau­ser István, a megyei_ ta­nács igazgatási osztályának vezetője számolt be a visz- szatelepítések helyzetéről. El­mondotta, hogy a kitelepítése­ket május 21-én kezdték meg és Mohácson, valamint az érintett járási községekben összesen 2766 családot, 7602 személyt helyeztek el ideigle­nesen. Jelenleg 194 család ki­vételével valamennyien visz- szaköltöztek otthonaikba. Több mint 15 millió forintos útkár A károkról és a helyreállí­tásokról Tóth F. Béla, a megyei tanács építési-, közle­kedési- és vízügyi osztályá­nak vezetője adott tájékozta­tót. Mohácson 187 ház rongá­lódott meg, illetve dőlt ösz- sze, a kár 7,2 millió forint. Dunaszekcsőn 89 épületben 1 760 000 forint kár keletke­zett. Dunafalván 15 megron­gálódott, összedőlt épület ká­ra 480 000 forint így az épü­letkár a dunai árvíz követ­keztében megközelíti a 10 millió forintot. Az utakban és hidakban Mohácson és a járásban ke­letkezett kár 11 és fél millió forint, a Közlekedési és Pos­taügyi Minisztérium útkára 4,3 millió forint így összesen 15,8 millió forint kár helyre- állításáról kell majd gondos­kodni. Ezenkívül jelentős, bár a fentiekhez képest kisebb a kár a víz- és csatornahálózat­ban. A helyreállítások előké­szítését megkezdték, a megyei KISZÖV kijelölése alapján a mohácsi ktsz 36, a sásdi ktsz 24, a pécsváradi ktsz 15 la­kást épít fel még ebben az évben. A következőkben T a r - csay Imre, a megyei ta­nács főagronómusának helyet­tese számolt be a bizottság­nak az árvíz okozta mezőgaz­dasági károkról. Az összes kár 16,6 millió forint, ebből a járásé 9 és fél millió, Mohács városé 7,1 millió. Dunafalva hatá­ra négymillió, a mohácsi Uj Barázda Tsz 3,1 millió, a homorúdi tsz 3,1 millió, a szigeti Rákóczi Tsz 1,6 mil­lió forint kárt szenvedett. A kukoricában keletkezett kár eléri az 5 millió forintot, míg a búzában 3,6 millió forint a kár. A termelőszövetkezetek takarmánykiesésük pótlására 50 százalékos kedvezményes áron vetőmagot kapnak a má­sodvetéshez és nagy mennyi­ségű műtrágyát is biztosíta­nak számukra. összefoglaló egészségügyi jelentést adott a területi ár- vízvédelmi bizottságnak d r. Szűcs Endre, a KÖJÁLL megyei igazgatója. A több mint egyhónapos egészségügyi munka alatt 9 orvos, 4 men­tőkocsi, 9 járványügyi ellen­őr, 156 vöröskeresztes aktíva látta el a szolgálatot a város térségében. Felkészültek a mohácsi és a siklósi kórház­ban a betegek fogadására, sőt, Siklóson a szomszédos jugo­szláviai területről is fogadtak betegeket. Az elmúlt hetek­ben összesen 17 beteget 79 ápolási napra vett fel Jugo­szláviából a siklósi kórház. Az egészségügyi szolgálat összehangolt és jó munkájá­nak köszönhető, hogy a kite­lepítés és a hosszantartó véde­kezési munka ideje alatt sú­lyosabb megbetegedés, járvány nem fordult elő. A közrend és közbiztonság helyzetét ismertette az ülésen dr. Parragh Károly rendőr-alezredes. Az árvízvé­delem időszakában közel 300 rendőr és munkásőr teljesí­tett fokozott szolgálatot, biz­tosította a balesetmentes köz­lekedést és a társadalmi tu­lajdon védelmét. Ebben az időszakban 32 bejelenés ér­kezett a rendőri szervekhez, de mindössze 7 állta meg a helyét, közülük is azonban egy sem volt összefüggésben az árvízzel, a védekezéssel. Az általános statisztika azt mu­tatja, hogy az elmúlt hóna­pokban a szokásosnál is ki­sebb volt a védekezési terüle­ten az apróbb bűncselekmé­nyek száma. Hovics János elvtárs nyilatkozata — Az elmúlt hónapokban voltak nagyon nehéz pillana­tok, órák és napok — mon­dotta Novics János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, aki összegezte a több hóna­pig tartó árvízvédelmi mun­ka tapasztalatait, s eredmé­nyeit. Mégis általában nyu­galommal, megértéssel és ösz- szefogással sikerüt legyőznünk a veszélyt. A párt és a kor­mány minden technikai segít­séget megadott ahhoz, hogy megfékezzük a Dunát. Mun­kánknak ez volt egyik leg­fontosabb feltétele. Csak egy példát: reggel határozott a területi árvízvédelmi bizott­ság, hogy katonai erőre, to­vábbi gépekre, Pátria-leme­zekre és homokzsákokra van szükség a védekezésnél, és éj­jel megjött a válasz: útban van a kért segítség, a szük­séges anyagokat küldik. Ezt sohasem szabad elfeledni, ez adta meg a lehetőségét an­nak, hogy a mohácsi szaka­szon is, de végig a Duna mentén megfelelően védekez­hettünk. Azok az emberek, (Folytatás a 4. oldalon.) Helsinki: A béke-világkongresszus ple­náris ülésén csütörtökön dél­előtt és délután a 7 bizott­ság jelentéseit terjesztettéit elő és fogadták el. Az ülésen is­mertették Dobi István üdvöz­lő táviratát is. Csütörtökön összeült a BVT szerdán megválasztott új el­nöksége és szervezeti kérdé­sekről, mindenekelőtt a BVT vezető szervének munkamód­szereiről tárgyalt arra az idő­re, amíg hat hónap múlva megválasztják a BVT új el­nökét. Csütörtökre virradó éjsza­ka lázas munka folyt a hel­sinki béke-világkongresszus 7 bizottságában. Néhány bizott­ság ülése a kínai és az indo­néz küldött többszöri felszó­lalása miatt csak a hajnali órákban ért véget. Csütörtök reggel 10 órakor ült össze a béke-világkongresszus plénu­ma, hogy a hét bizottság be­számolóját a határozat rang jára emelje. A vietnami kér­déssel foglalkozó 1. számú bi­zottság beszámolóját tapsvi­har fogadta. Ezzel a kongiesz- szus egyhangúlag tudomásul vette a bizottság beszámoló­ját, amely a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítás! Front 1965. március 22-én megfogal­mazott ötpontos felhívása, il­letve a VDK nemzetgymese április 8-i határozatának négy pontban összefoglalt feltételei szellemében támogatja a viet­nami nép harcát. A béke-világkongresszus zá­róközleményét csütörtök dél­előtt fogalmazták meg a szer­kesztő bizottságok. Az este helyi idő szerint 20.00 órára hirdetett plenáris ülésen ter­jeszti elő a világkongresszus két záródokumentumát is: az általános határozatot és a vietnami kérdésről hozott ha­tározatot. (Folytatás a 4. oldalon) As elsőség a kombájnoké! Befejezés előtt az őszi árpa aratása — Malomba került az új búza A legfontosabb nyári mező- gazdasági munka, az aratás helyzetéről tárgyalt az opera­tív bizottság csütörtöki ülé­sén. A száraz, meleg időjárás kedvez az aratási munkák­nak, az egész megyében tel­jes erővel folyik a betakarí­tás. A 36 620 hold őszi árpá­nak a mai napig körülbelül 95 százalékát vágták le a me­gye tsz-ei, illetve állami gaz­daságai. A munka sok helyen nagy erőfeszítéseket követel a ter­melőszövetkezetek dolgozóitól. A felfakadt belvizek miatt sok helyen vízben áll a ter­més, és az aratók sokszor tér­dig süllyednek. Ennek ellené­re mindent elkövetnek, hogy minden szem gabonát meg­mentsenek, s a nehéz körül­mények között is teljes len­dülettel folyik az aratás. A megyében az őszi árpá­nak 90 százalékát aratták gép­pel a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok, ebből 60 százalékot vágtak le a kombájnok. A kombájnok ki­használása ennek ellenére nem teljes, pedig ez a leg­gazdaságosabb módszer. Sok termelőszövetkezetben arató­géppel vagy kézzel kezdtek neki az aratásnak, ahelyett, hogy vártak volna néhány na­pot, amíg megindul a kom­bájn, így sokszor egy hétig is renden fekszik a gabona, amíg a kombájn összeszedi. Mérsékelni kell az aratógé­pes aratást, ahol nem feltét­lenül sürget az idő, inkább várjunk egy-két napot, amíg a kombájn megkezdi a mun­kát. A sásdi járás három ter­melőszövetkezetében Vásáros- dombóh,’ Ligeten és Gerénye- sen teljesen sík területet kéz­zel arattak le, pedig ugyan­akkor ott volt négy kombájn, amelyek ugyanazt a munkát gyorsabban és gazdaságosab­ban elvégezték volna* Mint az operatív bizottság megállapította, a mezőgazda­sági termelőüzemek a gabo­nabetakarítási tervüket telje­síteni tudják és a termésát­lagok megfelelőek. Az aratás munkájából kivették részüket a kombájnosok is. összesen 330 kombájn dolgozik Bara­nyában, naponta 20—25 ezer ember nehéz fizikai munká­ját végzik el a gépek. Az idei aratás komoly munkát és nagy erőfeszítést kíván gép­Új üzemrész épül a Pécsi Bőrgyárban 1967-re készül el a krómbőr- gyárrészleg közel 70 milliós beruházással. Az új üzemrész teljesen automatizált lesz. tői és embertől egyaránt: sok a dőlt és gazos gabona, ame­lyeknek aratása komoly ne­hézségekbe ütközik. Ennek el­lenére a kombájnos aratásnál a szemveszteség minimálisnak tekinthető. Az aratás munkája nem ér véget a szem zsákbakerül ésé­vel — ezt több termelőszövet­kezetben figyelmen kívül hagyják! Az aratással össze­függő feladatokra, mint pél­dául a szalma összehúzására és kazlazására, valamint»1 a tartlószántásra nem fordíta­nak elég figyelmet. A szalma összehúzásának munkáját min denképpen meg kell gyorsí­tani, hogy az eső ne tegyen kárt a szalmában. Kevés szá­lastakarmánnyal rendelke­zünk, ezt elsősorban másod­vetésekkel tudjuk pótolni, te­hát a termelőszövetkezetek fordítsanak nagyobb gondot a másodvetésekre! A gabona aratásával egy-, időben hozzá kell kezdeni a borsó betakarításához is, amely már beérett, azonban a földön fekszik, így csak ké­zi kaszálással lehet levágni. A borsó Baranyában fontos termény, ennek ellenére sok helyen eléggé elhanyagolják, nem jól időzítik az aratást, nagy a veszteség. Minden gaz­daságnak magának kell eldön­teni, hogy mikor kezdik el aratni a borsót. A kicsépelt gabona a Gabo­nafelvásárló és Értékesítő Vállalathoz kerül; eddig 360 vagon őszi árpát vett és rak­tározott a vállalat. Az átvett gabona víztartalma ezekben a napokban jelenősen iavult, ami a szárazabb időjárás ered­ménye. Megkezdődött a búza átvétele is, az első szállít­mány már malomba került Mohácson. Javul a fiatal mezsn??zri*$ági szakemberek lakáshelyzete Számottevő a javulás a fia­tal termelőszövetkezet. ■ zak- emberek lakáshelyzete terén. Néhány évvel ezelőtt rpég ez okozta a legtöbb gondot, most pedig már a megkérdezettek­nek több mint 90 százaléka elégedett ebből a szempont­ból. Egy múlt év végi mi­niszteri utasítás értelmében a szövetkezetek többsége vagy kellően berendezett lakószo­bát biztosít a gyakornokok­nak, vagy albérleti szobáról gondoskodik, s ennek költsé­gét részben vagy teljes egé­szében fedezi, *

Next

/
Oldalképek
Tartalom