Dunántúli Napló, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-13 / 163. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunámon napló ■■■■■—------------------------------------------------------------------­------------------------------------------------ - - ---------- -................ — — * Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja_________ XXII. ÉVFOLYAM, 163. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1965, JÚLIUS 13., KEDD Átszállította a nyári gátat a Dráva Vasárnap este riadóztatták Drávaszabolcsot és Drávapalkonyát A Dráva és a Duna tovább apad (Munkatársunk jelenti): A Duna vizének apadásával egyidőben fokozatosan kivon­ják a védelmi munkákból azokat a gépeket és gépkocsi­kat, amelyek már nem szük­ségesek a töltések erősítésé­nél. és visszairányítják a ter­melésbe. Ezzel egyidőben las­san befejezéséhez közeledik a lakosság visszatelepítése Mo­hácsi-szigetre, Sárhátra, Uj- mohácsra és Homorúdra. Az egészségügyi óvintézkedése­ket, az oltásokat, a fertőtlení­tést, a lakóházak műszaki el­lenőrzését, majd pedig a la­kosság és ingóságaik visszate­lepítését a tervek szerint jú­lius 17-ig véglegesen befeje­zik. II Feftete-víz mint védvonal Miközben a Dunán norma­lizálódik a helyzet, és felsza­badulnak a töltések, a víz ha­talmas nyomása alól, a Drá­ván kialakult árhullám több községet, települést, nagy földterületet veszélyeztetett a folyó magyarországi szakaszán. A múlt hét második felében Maribornál szinte órák alatt egy métert emelkedett a víz­szint és gyorsan közeledett az árhullám Barcs felé. Már ek­kor látható volt, hogy a ma­gyarországi Dráva-szakaszon a nyári gátak koronája nem tudja elviselni a magas víz­oszlopot és azt a Dráva át is lépi. Drávaszabolcsnál július 10-én délben 514 centiméter­rel tetőzött a Dráva. Ehhez hasonló magas árhullám a fo­lyón csak 1951-ben volt, ami­kor a falunál 524 centimétert mértek és az árvíz hatalmas területeket öntött el megyénk déli részén. A gyorsan keletkezett és nagy erővel levonuló drávai árhullám vasárnap este 6 és 7 óra között Drávapalkonya község határában 3 méter szé­lességben átfolyt a töltés te­tején. Lassan kimosta a töl­tés talaját és végül tíz méter széles és 3 méter mély szaka­dás keletkezett. A szakadást — mint azt a műszaki vizsgálat később megállapította — az erős átszivárgás következté­ben létrejött töltésroskadás idézte elő. A szakadást Bogsch István vízügyi technikus jelezte. Ér­tesítette a vízügyieket és a községi tanácsot. A drávai gátszakadást 3000 homokzsákkal még vasárnap este 11 órára sikerült betömni és megszűnt a víz átfolyása. Előzetes becslések szerint a folyó vize mintegy hat holdas területet árasztott el a nyári gát mögött. Falut, lakóépületet, ember­életet nem veszélyeztetett a gátszakadás, ugyanis a Dráva nyári gátja és Drávapalkonya között húzódik a Fekete-víz. mindkét töltése, amelyik védi a falut. A Dráva hétfőn tovább apadt. Barcsnál 404 centimé­tert mértek, Drávaszabolcsnál pedig 482 centimétert muta­tott a vízmérce. Másutt is voltak kritikus szakaszok, a Dráva mentén. Elsősorban Szaporcánál, Maj- láth-pusztánál és Ilma-pusztá- nál, ahol a nyulgát mögötti területen igen hevesen tört elő az altalajból a fakadó víz. Homokos altalaj a Dráva mentén A fakadó vizek többezer holdat vettek birtokukba, ugyanakkor a Dráva kiöntése csupán 100 holdat veszélyezte­tett. A fakadó vizek legfőbb oka a Dráva mentén levő ho­mokos altalaj, ami ellen ilyen magas vízálláskor szinte lehe­tetlen védekezni. A Déldunán­túli Vízügyi Igazgatóság — bár a Dráva tovább apadt — nagy erőket vont össze a ve­szélyeztetett szakaszokon. Mintegy 30 000 homokzsákot vittek a töltésekre, három nagyteljesítményű szivattyú, kotró- és rakodógép kezdte meg munkáját, és ha szükség lenne rá, akkor „bevetik” a pécsi árvízvédelmi műszaki osztagot is. A Dráva újabb árhulláma igen kritikussá tette a hely­zetet a baranyai háromszög­ben jugoszláviai területen. Itt az elöntött 51000 hektárnyi területen nemhogy javult vol­na a helyzet, hanem lassan tovább emelkedett a víz szint­je. Ezért a védekezés igen nagy erővel folyik, különösen Eszék környékén éppen a vá­ros megvédése érdekében. A gátak, elsősorban a nyári gá­tak és az ideiglenesen épített töltések nehezen bírják a víz rettenetes nyomását. Testükkel védték a gátat Előfordult, hogy a folyó vize már átlépte a gát koro­náját és hiába értesítették a vízügyi szerveket, a homok­zsákokat nem tudták időben a helyszínre szállítani. Ezért a katonák és a helyszínen levő vízügyi dolgozók a gát koronáján átömlő víz útjába vetették testüket, hogy így akadályozzák meg a kiöntést. A magyar árvédelmi oszta­gok — Szolnokról és Buda­pestről — továbbra is nagy segítséget nyújtanak a bara­nyai háromszögben és a Vaj­daságban az árvízvédelmi munkákban. Gáldonyi Béla Hz Árvízvédelmi Kormány­bizottság tájékoztatója A Dunán az apadás tovább folytatódott. A hétfő déli víz­állás Budapesten 590 centimé­ter, Baján 825 centiméter, Mo­hácson 861 centiméter. Vasár­nap reggel óta Budapesten 30 centiméteres, Baján 23 centi- méteres, Mohácson 19 centi- méteres apadás volt. A víz­szintek kedvező alakulása folytán az apadás mértékének megfelelően nagy erővel folyik a megrongálódott védművek helyreállítása. Szekszárd, Ba­ja és Mohács térségében is megkezdődött a védelmi anya­gok és eszközök fokozatos összegyűjtése. A harmadfokú védelmi készültséget azonban itt még fenn kell tartani. A Duna folyamatos és egyre gyorsuló apadására tekintettel az árvízvédelmi helyzetről a továbbiakban hivatalos napi tájékoztatás nem jelenik meg. ' Szinte hétről hétre épülnek az új panelházak az Ujmecsekaljára vezető Építők útja északi részén. Még a nyár folyamán több új épületet átadnak. Tegnap délelőtt 10 órakor ünnepélyes (kereteik között adta át rendeltetésének a kétmillió forintos költséggel és 10 ezer óra társadalmi munkával felépített mecseki au­tós campinget Gócz Béla elv társ, a Pécs városi Tanács vb-elnökhelyettese. Az ünnep­ségen részt vett Palkó Sándor elvtárs, a Baranya megyei Tanács elnöke, dr. Rugási Endre elvtárs. a városi pártbizottság titkára, Körösi Lajos elvtárs, a Pécs városi Tanács vb-elnö- ke. a tanácsok vezető beosztású dolgozói, az Idegenforgalmi Hivatal, üzemek, vállalatot vezetői. A megnyitó után a vendégek megtekintették az 500 sátor befogadóképességű, korszerűen felszerelt tábort A képen: a megnyitó vendégei megtekintik a Mecsek új létesítményét. Vasárnap is arattak a megyében Megkezdődött a búza betakarítása — Fontosak a másodvetések! A jó idő beköszöntővel meg­gyorsult az aratás az egész megyében. Az őszi árpa be­takarításának a felén már túl vagyunk és lényegében most kezdődik meg teljes erővel a legfontosabb gabonaféle, a bú­za aratása. Az időjárás kés­leltette az érést és a betaka­rítás is sokkal nehezebb, mint más években; sok a megdőlt, összekuszált gabona, emellett sok gondot okoznak a gyakori esőzések is. Ennek ellenére a termelőszövetkezetekben teljes erővel folyik az ara­tás és a gépek teljesítmé­nye kielégítőnek mondható. Az őszi árpa aratását több közös gazdaság már befe­jezte, főleg a megye déli, sima, la­posabb területein gazdálkodó tsz-ek. Az északibb részeken még az őszi árpát aratják, a siklósi, szigetvári járásban azonban hozzákezdtek a bú­zához, elsősorban a korábban érő San Pastore betakarításá­hoz. PÉCSVÁRAD A Dózsa Termelőszövetke­zetben a múlt héten kezdték meg az őszi árpa betakarítá­sát, és a mai napig — a köz­bejött esők ellenére — mint­egy 120 holdat vágtak le. A rendrevágó aratógépek kezd­ték a munkát, aztán amint az idő és a föld engedte, meg­indultak a kombájnok, négy kombájn dolgozik a földeken. A termés jó közepesnek mond­ható, nedvességtartalma azon­ban nagyobb a szokásosnál, a kombájnszérűn ezért több gondot kell fordítani a gabo­nára, mint más években* Az aratás meggyorsítására a kombájnok mellé még be­állítanak hat aratógépet, hogy az árpa betakarításá­val mielőbb végezzenek. Megkezdték a másodvetést is, a borsó és az őszi keverék he­lyére 35 hold köles került még az elmúlt héten. Az aratással folyamatosan vég­zik a tarlóvetést, amint a ga­bona lekerül a földről, nyo­mába zöldtrágyának napra­forgót, és főleg aprómagvakat vetnek. A búza jelenleg tejes érésben van. SIKLÓS A siklósi termelőszövetke­zetben péntek estig teljes egé­szében befejezték az őszi ár­pa aratását, 500 holdról taka­rították be a termést. Tizen­nyolc holdról nem tudták gé­pekkel levágni az árpát, mert a kalászok vízben állnak még a mai napig is. Várni azon­ban már nem lehet, ezért ké­A baranyai állami gazdasá­gok kombájnosai is versenyez­nek a betakarítás gyors és szemveszteség nélküli végre­hajtásáért. A július 10-i hely­zet alapján első helyen áll a Pécsi Állami Gazdaság há­romtagú brigádja. Bonyár Jó­zsef és társai SZK—3-as kom­bájnnal 271 holdor takarítot­ták be a termést és eddig 4318 holdon vágták le a ga­bonát. Sándor János, a Vil­lányi Állami Gazdaság kom- bájnosa 82 holdról 1050 má­zi kaszával fogtak az aratá­sához. A tsz búzája nagyon szépen beérett, hozzákezdtek a betakarításához, eddig 90— 100 holdat arattak le. Két — egyenként tizennyolc holdas tábla — igen jól fizetett. 18— 20 mázsát adott holdanként a San Pastore búzafajta. Három kombájn és négy aratógép vágja a búzát, a vasárnapi műszak alatt 660 mázsa termést takarí­tottak be, gépenként átlag­ban 200 mázsát teljesítet­tek. Itt dolgozik a legjobb bara­nyai kombáinosok közé tarto­zó Mackó József is. aki már* évek óta ellátogat nyaranta a siklósi termelőszövetkezetbe. Az aratás munkája melleit földbe kerültek a másodveté­sek. elsősorban a takarrránv- pótlókat vetették el. ha*”an hold területre kukorica ve- rült, tíz holdon pedig a ker­tészet gazdálkodik. zsát takarított be. Kórós Fe­renc, ugyancsak villányi kom- bájnos teljesítménye eddig 78 holdról 1017 mázsa. SZK—4- es kombájnnal arat Jakobi Ferenc, a Bólyi Állami Gaz­daság földjén és 75 holdról 974 mázsa termést szállítottak el gépétől. A megyében még öt állami gazdaságban dolgozó kom- bájnos teljesítette túl eddig az ötven holdat és 700—900 mázsa termést takarítottak be* Versenyben a kombáinosok . \ > I

Next

/
Oldalképek
Tartalom