Dunántúli Napló, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-11 / 162. szám
»» JÜUtJS BL napló 3 Csökkentsük a károkat! „Fokozott felelőséget és aktivitást kérünk az év hátralévő hónapjaiban" Beszélgetés Novics János eivtárssal, a megyei pártbizottság titkárával A haláron tál Az elmúlt hónapokban a természeti csapások egész sora. érte megyénket. A csapadékos időjárás, az árvíz, a jégverés mind jelentős károkat okozott. A károkról és a következő hónapok feladatairól beszélgettünk Novics János elvtárssal, a megyei pártbizottság titkárával: — Milyen károk érték Baranya megyét az árvíz és •egyéb természeti csapások következtében? — Kezdeném talán a jégveréssel. Megyénkben 130 községet. 59 termelőszövetkezetet ért kisébb-nagyobb jégverés. Elsősorban a szigetvári és a mohácsi járásiban okozott jelentős károikat a jég. A július 5-ig beérkezett jelentések szerint összesen 33 457 holdon pusztított a jég. Elvert 19 182 hold kalászost, 3997 hold kukoricát, 1113 hold borsót, 1141 hold burgonyát, 648 hold gyümölcsöst, 637 hold napraforgót, 850 hold répát, 491 hold lucernát, 567 hold kertésizetet és több mint négyezer hold egyéb mezőgazdaságilag hasznosított területet. A kár rendezését azonnal megkezdték és már negyven termelőszövetkezet tízezer hold tönkrement vetése után vehette fel a megállapított, jelentős kártérítési összeget. Nincs még végleges adatunk a július 5-i nagy jégverésről, de már most elmondhatjuk, hogy a pécsi, szigetvári, siklósi és mohácsi járásiban 25 termelőszövetkezet szenvedett károkat — Az ár- és belvízkárok is jelentősek? — Egyelőre csak területileg ismerjük az ár- és belvízkárokat. értékükről csupán becsült adataink vannak, de ebből is kitűnik, hogy több millió forintos károkról van szó. A Duna mentén összesen 4440 hold került'víz alá, ebből 3194 hóid szántó, 832 hold rét és 414 hold legelő. A Dráva és a Fekete-víz környékén, a két vízfolyás által, valamint belvizektől kárt szenvedett terület 14 440 hold. Ebből szántó 6194 hold, rét 5432 hold és Dr. Szűcs Endre, a megyei KÖJA.LL igazgatója tájékoztatta lapunk munkatársát a Mohács környéki árvízvédelem egészségügyi helyzetéről. Mint mondotta, pillanatnyilag a hastífusz elleni védőoltások elvégzése a legfontosabb. Mohács ugyanis régebben is járványveszélyes helynek számított. 1923—1938 között például évente 50—60 hastífusz-megbetegedés fordult elő a városban. Ezt a számot a felszabadulás után sikerült évi 2—3 megbetegedésre leszorítani ugyan, a jár- V'" nyveszélyt teljesen megszüntetni azonban még nem tudták. Ez a magyarázata annak. hogy jelenleg is 11 olyan ember fekszik a mohácsi kórházban, aki nem beteg ugyan, de mint bacilusgazda, veszélyeztetné a környezetét Az árvíz következtében fokozódott a járványveszély. Bár az egészségügyi szervek hatékony közbelépése következtében tömeges megbetegedések sehol sem fordultak elő, mégis tanácsosnak látszik, ha a Mohácson és környékén élő lakosságot 3-tól 60 éves korig beoltják. A védőoltások már megkezdődtek, • eddig 4500 embert tettek védetté a fenti járvánnyal szemben, s újabb 7500 személy kerül majd az orvosok elé. legelő 2914 hold. A siklósi járásban 4700, a szigetváriban 3500 és a többi járásban együttvéve 1800 holdon pusztított a víz. Csak az időjárás okozta károk miatt sokat szenvedett a szigetvári járás déli része és a siklósi járásban a Siklóstól nyugatra eső terület. Bár gátszakadásunk nem volt, mégis a felfakadó vizek tönkretettek vetéseket, gabonát, kukoricát, rétet, legelőket. Jelentős a Veszteségünk takarmány-növényekben a Duna és a Dráva mentén egyaránt. — Milyen lehetőségek vannak a károk pótlására? — Van lehetőségünk a károk bizonyos mértékű pótlására, Először is a soron lévő mezőgazdasági munkákat kell időben és jól elvégezni. A feladat az aratás minél kevesebb szemveszteséggel való elvégzése. Ahol az időjárás és a talajviszonyok ezt lehetővé teszik, ott a víz visszahúzódása után azonnal el kell végezni a mövényápolási miunkákat. Ahol a víz nem tett kárt a vetésben, ott még egy gazoló kapálással, jobb növényápolással kell javítani a terméshozamokat, hogy pótoljuk más területek terméskiesését. A növényápolás a kukoricában mázsákban mérhetően javítja a hozamot. A másodvetés is fontos szerepet tölt be a kiesés pótlásában. Mivel a korábbi ivővízhiány nem csökkent, s nem is lehet arra számítani, hogy a fúrt dunai kutakat az év végéig ivóvíz-ellátásra tudják használni Mohácson, gyors és radikális intézkedések születtek az ivóvíz-probléma megoldására. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a megyei tanács építési és közlekedési osztálya és a megyei KÖJÁLL megállapodásának megfelelően elhatározták, hogy amíg a végleges vízvezeték- és csatornahálózat elkészül, átmeneti intézkedésekkel könnyi- tenek a város helyzetén. Ennek megfelelően a Szebény melletti Jenyei-völgyben mély fúrású kutat létesítenek. A kút fúrásához már hozzákezdtek, s néhány héten belül elkészül. A kút vizét ideiglenes vezetékkel juttatják el majd a városba. Az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság ún. hidrofor-berendezést szerelt fel a Mohács mellett fekvő Pécsi Vízkiemelő Műnél. A berendezés megszűri és fertőtleníti a vízkiemelő ülepített és derített vízét. A hidrofor már működik, s naponként 2 ezer köbméter egészséges ivóvizet biztosít a városnak, amit öntözőkocsival és lajttal szállítanak oda. Ez és a Szebényből jövő víz nem fedezi még Vetőmag rendelkezésünkre áll; helyes, ha azok a gazdaságok is nagyobb területen végeznek másodvetést, amelyek el vannak látva takarmánnyal. A többlettermést térítés ellenében átadhatják a szűkösködő gazdaságoknak, hogy ott is biztosítsák az állatállomány ellátását. Az nem oldja meg most a kiesés pótlását, ha csak a betervezett területen végezzük el a másodvetést Ezen felül is szorgalmazni kell, hogy jelentős mennyiségű takarmányhoz jussanak gazdaságaink. — Müyen feladatok várnak a mezőgazdasági vezetőkre, dolgozókra a következő hónapokban? — Nagyon jó tenne, ha a mezőgazdasági vezetők és dolgozók átéreznék a megyét ért természeti csapás súlyát és ennek megfelelően dolgoznának. Reméljük, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy az időjárás, belvizek és árvíz által okozott károkat minél nagyobb mértékben pótolják. Úgy kell dolgoználak az év még hátralévő részében, hogy az éves tervünket nemcsak az iparban, hanem a mezőgazdaságban is teljesítsük. A mezőgazdaságban dolgozóiktól elvárjuk, hogy most még fokozottabb felelősséggel és aktivitással végezzék munkájukat ugyan a város szükségletét, de lényegesen enyhíti a vízhiányt, s a közvetlen ivóvíz- ellátásra alkalmasnak mutatkozik. Ugyancsak az Országos Vízügyi Főigazgatóság új mélyfúrású kutat létesít Dunafal- ván, az új tűzoltószertár szomszédságában. A helykijelölés már megtörtént, a napokban kezdenek a munkához. A vizet az iskolába, óvodába és más középületekbe is bevezetik. Dr. Szűcs Endre közölte, hogy mintegy 35—40 mázsa klórmeszet osztottak szét a Mohácson és környékén élő lakosság között. A fertőtlenítőszert a lakások újrameszelésére szolgáló mészbe, illet- be a felsúroló lúgba kell belekeverni. A KÖJÁLÉ szakemberei állandóan ellenőrzik a klórmész felhasználását, s visszaköltözési engedélyt csak az kaphat, aki a fenti munkákat előírás szerint elvégzi. Az utcák és járdák, az árnyékszékek, űrgödrök, szemét- és trágyadombok fertőtlenítését a megyei KÖJÁLL, illetve a helyi egészségügyi szolgálat végzi el. Pillanatnyilag három fertőtlenítő autó tartózkodik Mohácson és környékén. Csak az tudja elképzelni, hogy milyen is valójában az árvíz, aki látta az Eszék feletti lapályon terpeszkedő tengert. Kamenicában, Vuko- váron csónakkal közlekednek az utcákon, ha egyáltalán van még értelme közlekedni a rombadőlt házak között. Dárdánál a Dráva vize a főutcánál hullámzik ... fl helyzet kritikus Amikor Udvarnál átléptük a határt, „hazai” hangulat fogadott. Tizenegy teherautóból álló kocsioszlop tartott hazafelé. A kocsikon „Budapest’’ felirat, a fővárosi ár- vízvédelmi műszaki osztaghoz tartoznak. Ä tOrzs Darázs község határában, a Ra- rasica partján veri a szádfalat éjjel-nappal. Ezeket a héttonnás kocsikat haza irányították, a keskeny koro- nájú töltésen nem veszik hasznukat. A sofőrök szeme alatt fekete karikák. „Már tizenhat órája volán mellett, éppen élég volt.” Kalauzunk Csitári István, a helyi árvízvédelem vezetője. Körutat teszünk a baranyai háromszögben, amelyet az utóbbi hetek sorozatos gátszakadása elvágott az országtól. Csak Magyarországon keresztül közlekedhetnek, szállíthatnak. A baranyai háromszög északi részén teljes a nyugalom. Ahol megállunk magyar rendszámú kocsijainkkal, azonnal közrefognak és az első szó: — Maradjanak egy keveset, jöjjenek be égy pohár borra. Amikor defekt miatt veszteglőnk az országúton, a közeli gyümölcsösből egy tányér frissen szedett sárgabarackot hoznak és így kínálják az ismeretleneknek : — Fogyasszák egészséggel! Mindenütt tudnak róla, hogy magyar árvízvédelmi műszaki osztagok dolgoznák a jugoszláv falvak és városok védelmén. Apatin a Duna túlsó partján van, de innen- ről is tudják, hogy ott dolgozik a szolnoki osztag, vagy ahogyan itt emlegetik a „magyarországi falazó brigád” és a Cigány-telepnél négyszáz méter hosszú falat vont a város felé törő víz útjában. A Karasica Darázsnál veszélyeztet. Csitári István az űj gát mellé irányítja a kocsit és ott tájékoztat: — Űj gátat kellett építeni, különben elöntötte volna a Duna magas vízállása miatt visszaduzzadt Karasica Draz falut. A hidat is megemeltük, különben már nem lehetne közlekedni rajta. A kövesutat is homokzsákokkal védjük. A Karasica, ez a különben csendes patak most szélesen hömpölyög, bekebelezte a közeli erdő-sort. Azt mondják, még a Tiszánál is szeszélyesebb. Képes órák alatt métereket emelkedni, de apadni nem akar ilyen gyorsan. Magyar munkások a gátakon A budapesti árvízvédelmi osztag „székhelye” most Ga- jics községben van. A jugoszláv árvízvédelmi hatóság az iskolában helyezte el a magyar szádfalverő munkásokat. Papp elvtárs, az osztag vezetője kipróbált árvizes. — Március 29 óta „talpon” vagyunk. Dolgoztunk Nyugat- Dunántúlon. Ott láttam egy csúnya gátszakadást. Az emberek féltek, én meg a gátról néztem a folyó vizét. Nyugodt volt. Gondoltam, itt nem lehet baj. És néhány óra múlva megmozdult a gát. A víz óriási erővel indult meg. Ezt csak azért mondom, hogy már edzetten folytattuk a munkát Mohácsnál és most Darázs alatt. A magyar munkásokat fehér vaságyak, fehér lepedők, meleg takarók és szívélyes barátság fogadta. — Az első napokban azt akarták, hogy fél kiló húst főzzenek meg személyenként ebédre. Azért most 1» levágnak naponta egy borjút, vagy egy nagy süldőt — A mai menü? — Nézze meg, ezt adják — és a bab-ágyúhoz vezet. Kiszolgált katonai utánfutóé konyha ez, akárcsak a szakácsa, aki 1938-ban a katonaságnál tanulta a főzést. Azt mondják róla, hogy ha lenne palacsinta sütő, még azt is csinálna. — Az ebéd borjúpörkölt volt és zöldborsó főzelék. A munkások tele kapják a csajkát és most jelentették, hogy kint a védelmi vonalon még repeta is jutott. — Munkaidő? — Tizenkét óra, elvileg. 11 — Ezt hogyan kell érteni? — Ügy, hogy déli tizenkettőkor és éjfélkor van váltás, de mire beérkeznek a védvonalról, eltelik egy óra, ugyanennyi a kiutazás is. Mosakodásra, pihenésre, alvásra csak tíz óra marad, no meg a levélírásra. Mert innen minden nap írnak haza képeslapot, nem úgy, mint Mohácsról. Ez mégis külföld. Nemrégen volt váltás. A Pest megyei, nógrádi és Bács megyei vízügyi munkások már megebédeltek és alszanak. A fehér párnákon még jobban kitűnik napégette arcuk, A váltás most a gáton dolgozik. Lazo Prodanovity, a szerb árvízvédelmi bizottság vezetője elismeréssel nyilatkozik róluk. „Az a gyors segítség, amit Magyarországról kaptunk, bennünket is meglepett. A magyar munkások igen jól dolgoznak.” Ez nem egyéni vélemény. Gojko Prodanic, az eszéki járási szkupstina elnöke szavait idézem: „A Dráva tizenkétezer hektár szántóföldet árasztott el, amelyből 6500 hektár a beljei birtoké. Baranya gyakorlatilag elszigetelődött az ország többi részétől, de a Magyar Népköztársaság kormánya nagy megértést tanúsított és lehetővé tette, hogy magyar területen át lássák el Baranya lakosságát, hogy magyar munkások védelmezzék gátjainkat. A magyar munkások legalább három biztos gátszakadást akadályoztak meg.’’ Mindezt akkor jelentette ki a szkupstina elnöke, amikor Tito köztársasági elnök Eszéken járt és megtekintette az árvíz okozta károkat. Az elismerés tehát a legmagasabb szinten történt. A Pátria-lemezeket most egy szivattyútelep mellett verik a magyarok. Vagy tíz helyen erősen folyik a víz a töltés aljából. Az egyik folyást már e!fonfák a len--7~k, a többinek is ez a sorsa. Először negyven kilós kalapácsosai verik a lemezt egy méter mélyre, aztán 75 kilóssal ütik lejjebb, végül az utolsó másfél méter a legnehezebb, ide már 250 kilós légkalapács szükséges. Napi adagja az osztagnak: 211 acéllemez. Rekord-teljesítménynek számít. B borzalma’« További útirányunk Batina és Dárda, ahol a víz alaposan elöntötte a partokat. A batinai hegytetőn emelt mc*- numentális emlékmű talapzatáról jól látni a terpeszkedő Dunát. A kikötő-sor házai vízben állnak. A kömvező erdők fái csak szigetek a tengerré dagadt folyóban. A legsúlyosabb helyzettel Dárdánál találkoztunk, de az oda vezető húsz kilométeres kö- vesúton tájékoztatást kantunk az általános helyzetről. Kopa- csevónál a Dráva és a Duna víz egybefolyt, lényegében itt zárult be az a kapu, amelyik még összekötötte a baranyai háromszöget Jugoszlávia többi részével, öt nagyobb gátszakadást tartanak nyilván az elmúlt hetek árvíz-történetében. Az egyik szakadás az Eszék felé vezető vasúti töltést 150 méter hosszúságban elmosta. A mostani árvíz 14 gyár, 10 építővállalat és több, kisebb üzem munkáját bénította meg. A víz mintegy nyolcvan kilométer hosszú útszakaszt rongált meg, 3313 ház került víz alá és több mint 500 ösz- szedőlt. A veszélyeztetett területről 3270 családot, 16 845 lakost kitelepítettek. A Duna és a Dráva 50 800 hektár területet árasztott el. Az árvíz- védelem és az áradás eddigi kára 51 milliárd dinár. Dárdánál a villanyducok porcelánig állnak a mindent elborító vízben. Vagy négyszáz ház tetejét emelgeti a víz. A Dráva most Dárda község főutcája felett hullámzik. Katonák fogták el a vizet, hogy ne törhessen be a falu belsejébe. Negyedmillió homokzsák, vagy több is magasodik a több méter vastág alkalmi töltésben. Harctér ez, harc az árral és a katonák nem szívesen engednek civilt a védvonalra. Az első, alkalmi gáttól pár méterre húzódik a második védvonal, a házak között. A kocsik csak úgy juthatnak el a község belsejébe, ha megkerülnek néhány házat és egy udvaron hajtanaik keresztül. A Dráva éjjel negyed egykor törte át a gátat. Felkészületlenül érte a környező falvakat, nem volt idő a kiürítésre. Később a folyamerők segítettek menteni a lakosság még menthető ingóságait. A Dráva gátján a hosz- szú úszástól kimerült marhák, sertések, kutyák feküdték elnyúlva, várták a csónakokat. Azt mondják, a borzalmak éjszakája volt. Testvéri barátság — Melyik a Szalai Ilon- káék háza? Egy csúzái polgár a templom mellé irányít. Onnan a második ház Dárda felé. Aztán újabb információ: — üonkáéknál üres a ház, most utaztak be Siklósra, hog v hazahozzák a kislányával együtt, aki ott született. Várják meg nálam, ilyen bort úgy sem ittak, mint amivel megkínálom... A palánkai mentős panaszkodik: — Nem tudok eleget tenni a kívánságoknak. Minden beteget sorra kell látogatni, akit korábban bevittem. Üzenet, kérdés, hogy van, gyógyul-e, nem kell hazai, esetleg ruha, mikor jön már haza, lehet-e látogatni? De az igazat mondja! Él-e még? — és még ezer kérdés, ha megjön az ember odaátról. A határ most csak területi választóvonalat jelent. Áz emberi humanitást, a testvéri barátságot, a segíteni akarást nem tudja elválasztani magyar és jugoszláv koz" Gáldony.' Ja Harminchárom nap Csillebércen Lassan nemzetközi hírnévre tesz szert a Pécs-Gyár- városi Úttörő Zenekar. Az idén ugyan is ismét meghívták a csillebérci úttörőtáborba. Tavaly már 25 napot játszottak Csillebér- • cen, az idén pedig a teljes táboridényben, azaz harminc- három napig szórakoztatják a magyar és az idegen nemzetiségű úttörőket. Ezen a nyáron tizennyolc nemzet úttörői lesznek a táborban. Így a gyárvárosi zenekar norvég, finn, svéd, mongol, holland és kubai gyerekeket is szórakoztat és ismeretséget köt velük. Valamennyi ország úttörőinek fogadására a diplomáciai testület képviselői mellett kimegy a zenekar is. A táborban több önálló hangversenyt adnak majd. A zenekart elkíséri és dirigálja vezetője, Rajnai Nándor. A július huszadik! indulás előtt még kétszer lépnék fel. Július 10-én, vasárnap hajnalban Villányban adnak zenés ébresztőt az árvízkárosultak javára rendezendő MHS ünnepség alkalmából. Délelőtt tíz órakor pedig a harkányi strand vendégeit szórakoztatják térzenével. Tizenkétezer ember részesül védőoltásban t Általános fertőtlenítsek Mohácson és környékén — Gyors intézkedések az ivávízprobléma átmeneti megoldására