Dunántúli Napló, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-02 / 154. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunámon napio Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja _________ X XII. ÉVFOLYAM, 154. SZÄM ÁRA 50 FILLÉR 1965. JÜL!TTS 2.. PÉNTEK Jobb is lehetne A félévi mérlegünk jobb is lehetne, — summázhatnánk egyetlen mondattal Baranya megye iparának hathavi munkáját. Bár a pontos számok csak később kerülnek papírra, de a forintokat már összeszámlálták, s legfeljebb a fillérek hoz­hatnak némi kiigazítást, — de nem jelentősét. Igaz, hogy a legtöbb helyen elfogadható okokat találunk a lemaradásokra, azonban ezek csak a bizonyítványt magyarázzák, a tényeken semmit sem változtatnak. A megye vezető iparágában, a feketeszén-bányászatban 98.3 %-os a félévi terv teljesítése. A tervezett 2 161 000 tonnával szemben csak 2 124 729 tonna a teljesítés. A nagy bányaüzemek közül igazán dicséretes eredményt ért el a pécsbányatelepi Széehenyi-akna, a szabolcsi István-akna és a vasasi Petőfi- akna, majd 12 000 tonnával termeltek többet az előirányzat­nál. A tröszt eredményét a Zobák-akna elmaradása „húzza”, több, mint 25 000 tonna az adósságuk, de a vártnál gyengéb­ben teljesítették a tervet a komlói Kossuth-aknán és az ugyancsak komlói Béta-aknán. Zobák-akna elmaradása részint érthető okokból követke­zett: két jelentős nagyságú fejtésükben tűz keletkezett, s eze­ket a fejtéseket nem tudták másikkal pótolni, legalábbis a zobáki üzemben nem. Kérdés, hogy más aknákon, — a régebbi begyakorlott helyeken — nem lehetett volna-e enyhítem a zobáki kiesésen? S mi várható a következő félévre? A zobáki elmaradást ott a helyszínen aligha tudják behozni A szénre viszont szüksége van az országnak, tehát a mecseki medence többi üzemeinek kell jelentősebb eredményt elérni: elsősor­ban a tröszt legnagyobb üzemének, a komlói Kossuth-aknának. örvendetes viszont, hogy annyi esztendő után az építő­iparról elismerő szavakat lehet mondani a félévi forduláskor. A Baranya megyei Építőipari Vállalatnak az éves terve 390 millió forint értékű munka, amelyből az első hat hónapra 160 milliót irányoztak elő. Úgy néz ki a helyzet, hogy ezt a meny- nyiséget teljesítették, bár rengeteg gépkocsit és munkaerőt adtak a dunai árvízvédelmi munkához is. Megnyugtató, hogy a féléves lakísátadási tervüket nemhogy teljesítették, de kilenc lakással többet adtak át a tervezettnél: 412 helyett 421-et. Az újmecsekaljai hétemeletes lakóház átadása jelenleg folyik, ebben a házban 103 lakásba napokon belül költözhetnek a boldog családok. Nem ilyen megnyugtató a Pécsi Kesztyűgyár és a Szigetvári Cipőgyár eredménye. A Kesztyűgyár éves terve 1 680 000 pár bőrkesztyű, amelyből 1 250 000 párat külföldre szállítanak. A napokban indítottak útnak 45 000 párat a Szov­jetunióba, Hollandiába és Angliába, de mégis körülbelül 20— 22 000 párral elmaradtak a féléves export-tervüktől. Indok: nem kapták meg időben az importból származó bélésanyago­kat. Bár ez a lemaradás nem mondható jelentősnek, mégis szépséghibája a pontos, precíz munkának és gondot okoz. Éppígy gondot okoz a Szigetvári Cipőgyár körülbelül 5000 páros elmaradása, hiszen a tervezett 300 310 párból csak 294 842 párat készítettek el. Éves tervük ugyan 588 000, tehát a fele készen van, de számításba kell venni, hogy a gyár a harmadik negyedévben kéthetes időtartamra leáll, — dolgozók szabadságra mennek, a gyárban pedig. a szokásos évi karban­tartást végzik. Az export-kötelezettség teljesítésével viszont nincs baj a cipőgyárban, mivel a tervezett 193 294 pár helyett már 196 693 párat szállítottak a külföldi megrendelőknek. A szénbányászat után a legnagyobb problémával a Hő­erőmű küzd: féléves tervüket mindössze 76.5 százalékra telje­sítették, mivel 476 millió kilowattóra villamos energia helyett csupán 364 milliót teljesítettek. Az egy kilowattóra villamos energia előállítására megszabott forintértéket is túllépték, amelyet a drágább szénnel magyaráznak. Az elmaradás oka egyetlen tényezőben kereshető: az ötös számú gépegység nem termelt villamos energiát. Pedig január elsején már áramot kellett volna adnia, az első negyedévben 50 százalékos, a második negyedévben pedig 80—90 százalé­kos kapacitással. Ezzel szemben az első féléves teljesítménye 1.9 százalék volt (!), de júniusban például nulla. A helyzet semmiesetre sem megnyugtató, különösképpen nem, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a mai napon már a hatos gépegy­ségnek is üzemelnie kellene. Egyelőre még a dátumot lehetne meghatározni, hogy mikor termel villamos energiát az ötös és a hatos gépegység. Legnehezebb helyzetben a mohácsi üzemeink voltak, mi­vel az árvíz közvetlenül is gátolta termelő munkájukat: rész­ben úgy, hogy a dolgozók a munkapadok mellől a gátakra siettek, hogy segítséget nyújtsanak az árvíz elleni védekezés­ben, de a Selyemszövőgyárban a víz is megállásra kénysze­rítette a szövőgépeket néhány napon át. A szövőgyár vezetőit és dolgozóit csak dicséret illeti, hogy néhány műszak kiesése után újból termelni tudott a gyár, holott a gyár udvarára be­tört a víz és a gőzellátást teljesen megbénította. A megye többi ipari üzeme a terveknek megfele­lően dolgozott és teljesített az elmúlt hat hónap alatt, ami megnyugtató. Persze — s ezt minden félévkor elmondjuk — van még időnk, hiszen az év második része csak ezután kö­vetkezik, s az elmúlt hat hónap tapasztalataiból is sokat le­het tanulni. A cipő- és a kesztyűgyár vezetői egyáltalán nem félnek a következő hónapoktól, de a szénbányászat és a vil- lamosenergia-termelés elmaradását nagyon nehéz lesz behozni, az utóbbit talán nem is lehet már. ÁRVÍZI JELENTÉS: Megkezdte munkáját az újjáépítési bizottság Visszatelepülnek a kölkedi lakók — A siklósi kórház felkészülten várja a jugoszláviai betegeket - Csendes nap Mohácsnál A mohácsi Duna-partl utcákból már lassan visszahúzódik a viz, a Duna apadásával egyidőben. A partmenti házakban jelentős károkat okozott az átszivárgó víz, több ház meg­roggyant és beszakadt. (Munkatársunk jelenti) Viszonylag csendes nap volt szerdán és csütörtökön a mo­hácsi védelmi szakaszon. A Duna most is megtréfálja az előrejelzéseiket és nem csök­ken olyan ütemben a víz szintje, mint azt várták. — Ugyanis július 1-re már 940 centiméteres vízállást jósol­tak, a Duna viszont csütörtö­kön „csak” 944 centire apadt. Ez azt is jelenti, hogy a vé­dekezés továbbra is lankadat­lan erővel folyik. Kölkednél elkészült a kör­töltés és ezért most már visz- szakölitözhetnek az alacso­nyabb területekről kitelepített lakók. A visszatelenítést csü­törtökön megkezdték és elő­reláthatólag már ma be is fe­jezik. Tito visszaérkezett Beigrádba Joszip Broz Tito, a Jugo­szláv Szocialista ISzövetségi Köztársaság elnöke, a JKSZ Központi Bizottságának főtit­kára befejezte szovjetunióbeli látogatását és csütörtökön visszaérkezett Beigrádba. Tito elnök a repülőtéren Bnoojdjotfc beszédében elisme­réssel szólt a Szovjetunióban | látottakról, a szovjet nép : vendégszeretetéről. Hangsú- j lyozta. hogy Moszkvában a j Szovjetunió vezetőivel gyű- ] mölcsöző eszmecserét folyta- 1 tott a két ország bilaterális i kapcsolatairól. Július 6-án nyereménybetétkönyv- sorsolás Az Országos Takarékpénz­tár július 6-án, a Nádor utcai kultúrtermében, rendezi a nyereménybetét-könyvek 1965. második negyedévi sorsolását. Minden ezer betétkönyv kö­zül 25 nyer, egy a negyedévi átlagbetét 200 százalékát, egy a 100 százalékát, kettő az 50 százalékát, huszonegy pedig az átlagbetét 25 százalékát. Megkezdte munkáját a mo­hácsi újjáépítési bizottság is. Tagjai tanácsi vezetők, műszaki szakemberek, akik terveket készítenek a fakadó vizektől kárt szenvedett ut­cák helyreállítására. Ma még nem lehet pontos képet adni a vízkárról, hiszen az' össze­dőlt 32 ház mellett mintegy másfél száz azoknak az épü­leteknek a száma, amelyek helyreállítása műszaki szem­pontból nem kívánatos. Érte­sülésünk szerint a megyei ta­nács már érintkezésbe lépett a Pénzügyminisztériummal, az Építésügyi Minisztériummal és a tárgyalások hitel-, valamint anyagbiztosítás érdekében, kedvező légkörben folynak. Az újjáépítési bizottság mű­szakilag megvizsgáltatja a ve­szélyeztetett épületeket és en­nék alapján javasolja a le­bontást vagy a helyreállítást. Kedvező híreket kaptunk a part menti utcák helyreállí­tásáról. Most a földszintes, öreg épületek helyén lehető­sé- nyílik arra. hogy korsze­rű, valóban városias, emele­tes társasházakat építsenek. A tárgyalásoknál már a pa­nelépítkezések is szóba kerül­tek. Természetesen sor kerül a mellvéd műszaki felülvizsgá­latára, a partvédelem megerő­sítésére a városi szakaszon. Azt a kárt, amit a víz okozott Mohácsnak, most a város ér­dekében igyekeznek kiaknáz­ni, úgy. hogy szebb utcákat, modernebb városrészt alakí­tanak ki, amelyet megvéde­nék az árvíztől. Elterjedt a hír. hogy szer­dán este és csütörtökön már csoportosan érkeznek betegek és öregek a Dráva-szögben körülzárt két jugoszláv falu­ból. Érdeklődtünk a területi árvízvédelmi bizottságnál, va­lamint a siklósi járási kór­háznál is. A válasz: eddig mindössze egy szülő anyát hoztak a szomszédos terület­ről Magyarországra. Ugyanakkor tájékoztattak, hogy csütörtökön é^el 0 óra­kor életbe lépett a két ország hatóságai között létrejött meg­egyezés, amelynek értelmében a következő napokban anyag­szállítást végeznek hazánk, pontosabban Baranya és So­mogy megye területén át, — Ezenkívül a siklósi kórház felkészülten várja a víz által körülzárt községekből a be­tegeket. A megegyezést a magyar és a jugoszláv hatóságok szerdán írták alá Jugoszláviában. A betegszállítás egyszerű­sítése és meggyorsítása érde­kében a határsorompó állan­dóan nyitva áll és a mentő­autók megállás nélkül foly­tathatják útjukat Jugoszláviá­ból magyar területen, a sik­lósi kórházig. Hírt kaptunk a jugoszláv árvízhelyzetről is. Újvidék és Begecs között három védel­mi vonalat építenek 15 kilo­méteres szakaszon. begecs községet fokozatosan áraszt­ja el a Duna. A gyermekeket és az időseket Újvidékre. Pi­ros és Futak községekbe szál­lították. A faluban több mint 350 ház áll vízben. Nemcsak a jugoszláv válla­latoknak. szerveknek vannak szállítási gondjaik. Magyar- ország sem tud maradéktala­nul eleget tenni export-im­port kötelezettségeinek. Ezen úgy segítünk, hogy jelenleg Galac a magyar, kereskedelmi kikötő. Innen küldjük a ten­gely ’ ide érkezett hazai árut Levantébe és a többi földkö­zi-tengeri kikötőbe, külföldi megrend élőinknek. A Duna a magyar szaka­szon az elmúlt 24 órában ál­talában 4—8 centit apadt, de még mindig 20 centiméterrel magasabb a vízállás, mint az 1954-es zöldár idején volt. A vé­dekezés pedig közeledik a századik naphoz. Mindez mu­tatja azt az áldozatos mun­kát, amit a vízügyiek végez­nek a honvédség és a közerő közreműködésével a Duna al­só szakaszán — Mohácsnál és a szigeten. Gáldonyi Béla Pécsi könnyűbúvárok a bátai Dana-szakaszon A pécsi MHS könnyűbúvá­rai egy hete dolgoznak már az árvízvédelem legveszélye­sebb szakaszain. Az elmúlt hét péntekjén Mohács térsé­gében erősítették a szivárgó gátakat a hatalmas fóliafüg­gönyök lefektetésével. Vasár­nap óta pedig Báta község ha­tárában dolgoznak. Ezen a töltésszakaszon vészé lyes méreteket öltő szivárgást kell ártalmatlanná tenniük a pécsieknek. A szivárgást nem sikerült a nagyméretű ellen­nyomó medencékkel sem meg­akadályozni. A gátat műanyag fóliával kell beborítani, hogy útját állják a további szivár­gásnak, és elejét vegyék a gát rongálásának. A fóliával borított gátsza­kasz mögött észrevehetően csökkent a szivárgás. A köny- nyűbúvárok munkájának az eredménye tehát szemmel lát­ható. Hatan dolgoznak itt Bá­ta alatt. Dr. Magda Tamás, Mischl Ferenc, Egri László, Vidolovics János, Sándor Ti­bor és Várkörei László, a könnyűbúvár szakosztály ed­zője. A fóliázás a legnehezebb munkák közé tartozik. Napon­ta mintegy négy órát tartóz­kodnak a v'z alatt. A víz hő­foka pedig mindössze 18 fok. Itt a bátai szakasznál nehezí­ti a munkát a nagy vízmély­ség és a víz alatt levő bok­rok. Mielőtt a mintegy har­minc méter hosszú és tíz-ti- zenkét méter széles fóliát el­helyezik, meg kell tisztítaniuk a területet a bokroktól, ne­hogy azok a műanyagfóliát át­lyukasszák. A műanyagfóliák leterítése után homokzsákok­kal rögzítik azokat. Itt okoz problémát a víz tíz-tizenkét méteres mélysége. A nehéz homokzsákkal együtt szinte lezuhan a búvár a mélybe, és a nagy nyomáskülönbség okozta kellemetlenségek le­győzése nem kis feladat elé állítja a búvárok szervezetét, — még az a szerencse ■ — mondják — hogy az időjárás kedvező a búvármunkához. A forró napsütésben, gyorsan felmelegszenek a víz alatti munka szüneteiben. A búvárok segítségével új módszerrel is megpróbálkoz­nak a szivárgások felderítésé­nél. A víz alatti munka során több lyukat találtak a gátfal­ban. Most a víz megfestésével derítik majd fel, hogy melyik lyukon szivárog a víz a gát testén keresztül, és így lehető­ség nyílik majd a szivárgások tökéletesebb elszigetelésére. A pécsi könnyűbúvárok ez ideig mint sportolók szereztek sok dicsőséget városuknak. Valamennyiüket ott találhat­tuk az elmúlt évben is az or­szágos bajnokságon az elsők között. Ök alkotják a ma­gyar válogatott csapat ge­rincét is. Az izgalmas és szép sport most az árvízveszély napjaiban komoly és felelős­ségteljes munkává változott. De a pécsi fiúk most is iól megállják a helyüket, mint az árvízvédelem legnehezebb szakaszain dolgozó murj-rsok. * *

Next

/
Oldalképek
Tartalom