Dunántúli Napló, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-08 / 159. szám

4

, napló.

1965. JÚLIUS 8.

Űjabb amerikai egységek szálltak partra Vietnamban

(Folytatás az 1. oldalról)

egy folyami flotilla-egységet. Ezeken a folyami hajókon a dél-vietnami kormány rendszerint csapatszállítást, vagy utánpótlást végez. A Thu Dau Mot felé tartó, 28 hajóból álló karaván egyik egysége aknára futott, felrobbant és elsüllyedt.

Amerikai repülőgépek a szerdára virradó éjjel és a reggeli órákban folytatták Í’szak-Vietnam terrorbombázását. Egyik csoportjuk a d'-militarizált övezettől 80 kilométernyire északra szórta le bombaterhét.

Támadás érte Vinh tartomány területét is. A kalózakcióban a légierő és a haditengerészet généi is részt vettek.

Az UPI jelentése szerint a közép-vietnami fennsíkon, Ba Oif> környékén az amerikai és dél-vietnami csapatok 181 embert vesztettek halottakban, illetve sebesültekben. A hazafiak hétfőn reggel elfoglalták a kormánycsapatok egyik őrállását, majd két napon át dúlt a harc a régi francia erődért. A csatározások idején több mint száz amerikai gépet küldtek a körülkerített kormánycsapatok megsegítésére. Hanoi:

A „Felszabadítás” dél-vietnami hírügynökség jelentése szerint június 7. és 20. között az amerikai repülőgépek mérgező vegyianyagokat és baktérium-fegyvereket alkalmaztak Dél-Vietnam területén.

Az akció következtében több mint harmáncezier ember betegedett meg, elpusztult az állatállomány, tönkrement a termés és nagy kiterjedésű erdőterület is kipusztult. A Nhan Dan, a Vietnami Dolgozók Pártjának lapja a gátlástalan hadviselési módszerekről írva, tiltakozásra szólította fel a világ közvéleményét.

Moszkva:

A Pravda szemleíró aláírású cikkében kommentálja azt a tényt, hogy az Egyesült Államok a napokban légitámadásokat hajtott végre a Vietnami Demokratikus Köztársaság sűrűn lakott ipari központja, Nam Dinh és más észak-vietnami lakott területek ellen. Nam Dinh és a VDK lakott területeinek bombázása — írja a Pravda — „ismét megmutatja, mit jelentenek az amerikai vezetőknek a tárgyalási készségről hangoztatott kijelentései.

„Itt az ideje, hogy megértsék az amerikai politika irányítói, mennél messzebb mennek a veszélyes vietnami kaland kiterjesztésének útján, annál inkább elkerülhetetlen az agresszorok teljes veresége” — hangsúlyozza a szemleíró.

Harcok Dominikában

Santo Domingo: Az Amerikai Államok Szervezetének „közvetítő bizottsága” kedden két újabb kormánylista-változatot terjesztett a Caamano vezette alkotmányos erők képviselői elé. Caamano ezredes a maga részéről egy ellenlistát tett az asztalra, a két másik lajstrom ügyében pedig 24 óra gondolkozás! időt kért — jelenti az AFP.

A Reuter jelentése szerint szerdára virradó éjjel tűzharc zajlott le a fővárosban az alkotmányhű erők és a pánamerikai csapatok hondurasi, brazil és nicaraguai katonái között. Holtakról, sebesültekről nem érkezett jelentés.

Washington: Jósé Mora, az AÁSZ főtitkára kedd este visszaérkezett Washingtonba a Dominikai Köztársaságból. Kíséretében volt katonai tanácsadója, Vargas ecuadori tábornok is. Móra beszámol Santo Domingó-i közvetítési akcióinak eléggé sovány eredményeiről, s haladéktalanul tárgyalni kezd az Egyesült Államok kormányával, valamint az amerikaközi fejlesztési bankkal.

Bonn nem yonja felelősségre a jugoszláv konzul fasiszta merénylőit

Belgrádi

Csalódást és elkeseredést váltott ki Belgrádban az a magatartás, amelyet a hivatalos Bonn tanúsít a müncheni jugoszláv konzul ellen végrehajtott fasiszta támadás óta. Jugoszlávia a merényletet követően erélyes hangú jegyzékben követelte Bonntól, hogy vonja le az eset tanulságát és végre tegyen hatékony lépéseket a Nyugat-Né- metországban működő fasisz„Hazánk minden állammal baráti kapcsolatai kíván teremteni“

Bumedien nyilatkozata

Algír:

Bumedien ezredes, az Algériai Forradalmi Tanács elnöke kedden este az ország függetlenné válásának harmadik évfordulója alkalmából fogadta a diplomáciai testület tagjait.

Bumedien megismételte a tanáos korábban már több ízben kifejtett politikai álláspontját, s külön kiemelte Algéria „szocialista hivatását”, az új vezetőiknek „igazi szocializmus” megteremtésére irányuló erőfeszítéseit.

— Hazánk minden állammal baráti kapcsolatot kíván teremteni a szuverenitás kölcsönös tiszteletben tartásának és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvének alapján, politikai és társadalmi berendezkedésre való tekintet nélkül.

Hangoztatta, hogy Algéria

teljesíti az ENSZ-szel szemben fennálló kötelezettségeit, hű marad az Arab Ligához és tiszteletben tartja az ENSZ alapokmányát.

Az új algériai vezetőség egyik legfontosabb célját az ország társadalmi és gazdasági elmaradottságának felszámolásában jelölte meg.

A világsajtó hasábjain egyre újabb és újabb találgatások jelennek meg Ben Bella sorsáról. Legutóbb a U. S. Weekly News azt írta, hogy a volt elnököt sivatagi börtönéből átszállították egy algíri kórház idegosztályára.

A lap szerint az átszállításra nem Ben Bella betegsége adott okot, hanem az új kormánynak az az aggodalma, hogy a börtön parancsnoka esetleg — Ben Bella iránti rokonszenvből — szabadon bocsátja foglyát.

ta szervezetek tevékenységének megfékezésére.

Most, egy hónappal a gyilkossági kísérlet után Jugoszláviában csalódással állapítják meg, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban süket fülekre talált ez a jogos követelés. Ügy tűnik — hangoztatják Belgrádban —, hogy Bonn inkább szívén viseli a különböző fasiszta-usztasa szervezetek sorsát, mint a Jugoszláviához fűződő kapcsolatok megjavítását. A háborús bűnösök tevékenysége ugyanis egyáltalán nem csökkent, sőt Jugoszláviában háborús bűnösökként nyilvántartott fasiszta elemek bátorítást nyertek volna a nyugatnémet szervek magatartásából. Ezek után nem meglepő, hogy a nyugatnémet földön működő jugoszláv fasiszták vezérei a müncheni „Városi söröző” közelében, ott, ahol negyed évszázaddal ezelőtt Hitler és társai szőtték terveiket, sajtó- értekezletre hívhatták össze a nyugatnémet sajtó, rádió és televízió képviselőit. A sajtó- értekezleten az NSZK és az egész világ tudomására hozták, hogy változatlan hevességgel folytatják eddigi akciójukat.

Wilson meghívására U Thant csütörtökön Londonba érkezik

London: U Thant ENSZ- főtitkár elfogadta Wilson meghívását és csütörtökön Londonba érkezik. Megbeszéléseinek fő tárgyai, hivatalos források szerint a következők lesznek: ENSZ-ügyek, különös tekintettel a pénzügyi nehézségekre és a vietnami nemzetközösségi békemisszió kilátásai. Ezzel a gondosan kiszivárogtatott értesüléssel hivatalos körök azt a benyomást igyekeznek kelteni, mintha U Thant látogatása Wilson halva született béke- misszió-tervének „újabb életjele” volna és „a hegy megy Mohammedhez” tünet alapján mutatná, hogy milyen fontos nak tartja az ENSZ-vezetőség Wilson tervét. Ugyanis eredetileg a misszió ment volna az ENSZ-hez, illetve U Thanthoz, de ezt elejtették a kedvezőtlen válaszok hatása alatt.

Sir Eric Williams Trinidad és Tobago miniszterelnöke a misszió egyetlen még Londonban maradt nemzetközösségi tagja, aki a, megbeszéléseken részt vehet, a másik két tagot: Ghánát és Nigériát londoni főbiztosaik fogják képviselni.

Meglepetések a labdarúgó MNK nagy döntőjében

A PVSK után kiesett a BJC, a PEAC és az Ércbányász is

Szerdán délután került sor 260 csapat részvételével az idei labdarúgó MNK nagy döntőjének mérkőzéseire. Megyénkből 10 csapat lépett pályára, ezek közül a két NB I-es simán vette a mérkőzéseket, közel sem ment azonban ilyen jól a Pécsi BTC-nek, a PEAC-nak és az Ércbányásznak. A BTC Bonyhádon vérzett el, a PEAC-ot a Beremendi Építők, az Ércbftnyászt pedig a Vasas I. Bányász ütötte el a továbbjutástól. Különösen a Pécsi Ércbányász kiesése keltett nagy meglepetést, hiszen ők az elmúlt évben a legjobb 16 közé jutottak az MNK- ban. Szentegaton a Kaposvári Kinizsi vendégszerepeit és az NB Il-es csapat csak nagy küzdelem után tudta továbbjutását kiharcolni. A Pécsi Honvéd járási bajnokságban küzdő csapata hosszú ideig hősiesen állta az NB I. B-s Egyetértés rohamait, de végül is a pestiek kerekedtek felül.

Pécsi Dózsa—Kaposvári Vasas MTE 6:0 (4:0)

Kaposvár, 400 néző, vezette: Vadas.

P. Dózsa: Rapp (Zengői) — Köves, Móricz. Csupák — Vajda, Halasi — Gór, Györkő dr., (Frep- pán). Rádi. (Tüske). Csicsmann, Török. Edző: Orczifalvi István.

Góllövők: Györkő dr. 2, Csicsmann 2, Rádi, Vajda.

A hazaiak támadósora gyengén játszott, védelme is gyakran zavarba jött. A Pécsi Dózsa egymás után vezette támadásait, jó helyzeteket dolgozott ki, ezek nagy részét gólokra is váltotta. Győzelme egy pillanatig sem volt vitás. Jók: Halasi, Vajda, Csicsmann, illetve Gál.

Komlói Bányász—Dombóvári Spartacus 4:0 (1:0)

Dombóvár, 500 néző, vezette: Szilvási.

Góllövők: Bartulov 2, Szigeti, Sós (11-esből. Jók: Sós, Szigeti, Bartulov, illetve Faragó, Rudas, Vida.

Alacsony színvonalú mérkőzésen, a második félidő 30. percétől jött fel az NB I-es csapat. A két csapat közötti tudáskülönbség csak ettől az időtől kezdve domborodott ki.

Bonyhádi Vasas—Pécsi BTC 0:0

Bonyhád, 1000 néző, vezette: Horváth Z.

Igen nagy odaadással és lelkesedéssel játszott a hazai csapat, egymás után ragyogó helyzeteket alakított ki csatársora, azonban ezeket kihagyták. A döntetlen eredmény igen hízelgő a pécsiekre nézve. Jók: Mező, Fláding, Ambrus, illetve Oskó és Hauschl.

Pécsi Bányász—Nagymányoki Brikett 4:2 (0:0)

Nagymányok, 300 néző, vezette: Réczei.

Góllövők: Bencsik 2, Lovász,

Györkő, illetve Molnár, Csordás. Jók: Podolák, Bunyevácz, Lovász, illetve Bancsi, Molnár, Farkas.

Bp. Egyetértés—Pécsi Honvéd 3:0 (0:0)

Pécs, Honvéd-pálya, 500 néző, vezette: Fenyvesi.

Egyetértés; Landi — Perjés, Csetényi (Belkó), Zimonyi — Berán, Gelencsér — Kecskés (Bé- resi), Szing, Sátori, Tóth, Bala- tonyi. Edző: Thomann Antal.

A kisméretű és egyenlőtlen talajú pálya nem ízlett az NB I. B-és együttesnek. A lelkes Honvédek, míg erejükből tellett, nemcsak teljesen egyenrangú ellenfelek, hanem gólveszélyeseb- bek is voltak. Az Egyetértés csak az utolsó negyedórában biztosi- totta továbbjutását. Góllövők: Sátori, Berán n-esből, Tóth. Jók: Berán, Gelencsér, Sátori, illetve Tóth, Szalai, Katies.

Kaposvári Kinizsi— Szentegáti Traktor 1:0 (1:0)

Szentegát, 500 néző, vezette: Lukács. Hatalmas küzdelemben végig nyílt mérkőzésen csak szerencsés góllal tudott nyerni a vendégcsapat. Az összevont járási bajnokság éllovasa teljesen egyenrangú ellenfele volt az NB Il-es együttesnek. Góllövő: Simon. Jók: Göncz, Balogh, illetve Németh, Tóth I.

Beremendi Építők—PEAC 3:1 (1:1)

Beremend, 300 néző, vezette Stadler. A hazaiak egyetlen percre sem engedték ki kezükből a mérkőzés irányítását, teljesen reális körülmények között ütötték el a továbbjutástól az NB III-as egyetemistákat. Góllövők: Cserniczki, Németh, Weiner és

Szlipcsevics öngól. Jók: Horváth II, Szegedi, Cserniczki, illetve Tüske, Márton.

Vasas I. Bányász—

Pécsi Ércbányász 0:0

Vasas I. Bányatelep, 400 néző, vezette Kulcsár. Mindkét csapat nagy becsvággyal küzdött, az erőteljesebben játszó hazaiak megérdemelten harcolták ki a továbbjutást jelentő döntetlent. Jók: Ábot, Brandt I, Nádé, illetve Laki, Fekete, Kakuszi.

A Ferencváros kiesett

a Magyar Népköztársasági Kupából

Szerdán országszerte nagy ér* deklődés kísérte a labdarúgó Magyar Népköztársasági Kupa mérkőzéseit, amelyen már rajthoz álltak az NB I-es csapatok is és a legjobb 128 közé jutás volt a cél. A forduló — mint általában a kupaküzdelmekben megszokott — újabb nagy meglepetésekkel szolgált. Több alsóbb osztályú együttes diadalmaskodott „nagycsapat’» felett. A meglepetések élén a tartalékcsapatával kiálló Ferencváros veresége áll, a megyei bajnokságban szereplő Zalaegerszegi Építők otthonában.

Zalaegerszegi Építők—Ferencváros 2:l (1:0).

Salgótarján—-Zagyva pálfalvai Bányász 7:3 (3:1), Zagyvapál falva.

Csepel—Szentesi Vízmű 5:0 (3:0),

Szentes.

Ózd—Putnoki Bányász 2:0 (2:0),

Putnok.

Pécs—Kaposvári Vasas 6:0 (4:0),

Kaposvár.

Szeged—Kalocsai Kinizsi 7:0 (1:0), Kalocsa.

Kerékpáros körverseny

A magyar kerékpáros körverseny 2. napján a résztvevők délelőtt a Kecskemét—Békéscsaba

közötti 126 km-es távot teljesítették, majd mintegy 2,5 órai pihenő után Békéscsaba és Debrecen között 139 km-en mérték ősz- sze erejüket. Két nap után az összetett versenyben a pécsi Keserű vezet.

Csütörtökön a Debrecen—Eger közötti szakaszon kerül sor az újabb küzdelmekre.

k kék színű korszakban

V. TEREZ: ... nem szeretnék egyedül megöregedni... Ha egy nö férjhez megy, akkor a családi élet kerül előtérbe..,

H. JÁNOS: ... a tanoncoknak azt szoktam mondani: ha szakember akarsz lenni, akkor tanuld el az öregektől a fogásokat; ha jő szakember akarsz lenni, akkor pedig csinálj valami újat...

=fai

líikzs Ut

OTP HITELAKCIÓBAN VÁSÁROLJON! Ára: 5200 forint.

A LÁNY huszonnégy éves, a fiú huszonegy. A lány gépírónő a fiú gépész- technikus. Az ember életében ez a kék korszak: a kezdet izgalma összevegyül a nagyvonalú távlatok kékségével, ebben a kék színben még minden lehetséges, az ember a lelke mélyén ilyenkor még mindenre alkalmasnak tartja magát. A lány kissé zavartan ül a széken, egy napszemüveggel játszik. — Csináltak-e már magáról riportot? — kérdezem. Elpirul: miért, meglátszik

rajtam? Ezüstszőke, ez a divat, átlagon felül csinos, egyszer stewardess is akart' lenni, de legalább két világnyelvet kellett volna megtanulnia: ehhez évekre lett volna szükség, mondja, s nem volt biztosíték, hogy sikerül ezen a pályán elhelyezkednem. Gimnáziumi érettségije van, esti tagozaton végezte jó átlageredménnyel. Apja vasutas, a bátyjai vegyészetet tanultak, ő két évvel ezelőtt úgy jött Pécsre, hogy itt fog

megtelepedni. Azt mondja: nem bánná, ha annak idején egy jó szakmát tanul, fényképészetet vagy kozmetikát, egy időben a hatvani konzervgyárban dolgozott, mint fizikai munkás, azután bejutott az irodába, később elvégezte a gyors- és gépíró tanfolyamot.

— Legelőször tanítónő szerettem volna lenni —mondja.

— Miért szeretett volna tanítónő lenni?

— Mindig szerettem a gyerekeket. Az iskolában az osztályfőnöknőm is mondta, hogy én tipikus tanítónő vagyok. Elmondta a pedagóguspálya szépségeit, s én úgy beleéltem magam.

— Miért nem lett tanítónő?

— Megpróbáltam a jászberényi intézetben, de nem sikerült...

A zenei hallás, ostoba kis dolog, pedig lehet, hogy egész jó pedagógus lett vol na belőle. Ne írja ki a nevemet, mondja. Miért? Egy ideig hallgat, vonogatja a vállát, hiába, sok a szokatlan kérdés. Munkaügyi felvételen szokott az ember ilyen zavart és szórakozott lenni. Hallgat, ez a holtpont, ilyenkor egy könnyed gesztussal át kell segíteni.

— Van valami szenvedélye? — kérdezem.

— Sajnos nincs. Szeretném, ha lenne, például csodálom a bélyeggyűjtőket.

— Van valami, ami fellelkesíti?

— Nincs.

— Szereti a vakmerő megoldásokat?

— Nem nagyon.

— Ha volna egy milliója, mire költené?

— Lakás, bútor, kocsi, a szüleimnek adnék, a többiből egy külföldi körutazás..;

Azt mondja: ilyen „milliós” dolgok egyébként se szoktak eszébe jutni, nem * akar többnek látszani, mint ami. Kérdezem: nem sivár az élete? Megrebben az arca, tanulmány ez a pillanat, csodálkozni is tudni kell: miért volna ez sivár?

A havi fizetése 1300 forint, mennyiből tudna jól megélni, kérdezem: körülbelül kétezerből.

— Tanulni szeretnék — mondja később egyszerűen. — Tanárképző főiskolán vagy a Közgazdaságtudományi Egyetemen.

— Mindegy?

— Nem mindegy, inkább az utóbbi, önállóan szeretnék dolgozni. Az a kérdés,

hogy meddig jutok el. Még a pályát sem ismerem any- nyira.

—* És ha nem sikerül?

— Megpróbálhatom többször is.

— Házasság?

— Nem szeretnék egyedül megöregedni.

— Melyik fontosabb a maga számára: a házasság — vagy a közgazdaságtudományi egyetem?

Bizonytalan csend.

— Ha férjhez megy az ember. akkor a családi élet kerül előtérbe.

— Hány gyereket szeretne?

— Hármat.

— El is kell tartani.

— Dolgoznék.

Három gyerek, férj, munkahely, „műszakok”; a nők legnagyobb ütőkártyája a házasságban. A lányok férjhez akarnak menni, a lányok hivatást szeretnének választani, de gyakran nem tudják eldönteni, hogy számukra melyik a fontosabb. Ez a baj, gondolom. A házasságot meg kell fontolni, mondja óvatosan, azután kijavítja az egyik megjegyzését. A házassággal kapcsolatos válaszaiban észrevehetően otthonosabb. Később a hivatástudatról, a gyerekkori példaképeiről meg a boldogságról alkotott elképzeléseiről faggatom, elég általános válaszokat ad; hiva-