Dunántúli Napló, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-28 / 176. szám

IMS. TÜLIUS 29. napló 5 A SZERKESZTOSEG Eseménytelenül múlik el a mecseki nyár? A tanácsnak kel ene egy tervet kidolgoznia Az elmúlt években többször jelent meg tárgyilagos cikk a szabadtéri színpad kihaszná­lásával kapcsolatban. Legutol­jára a lap július 18-i számá­ban írták meg ezt a problé­mát igen célszerű javaslatok­kal. E kérdés rendezését mind sürgetőbbé teszi a város egyre növekvő idegenforgalma. Pécs­nek minden adottsága megvan ahhoz, hogy más városokhoz hasonlóan nívós műsort szol­gáltasson a nagy költséggel megépített és fenntartott szabadtéri színpadon. Úgy hiszem, nemcsak a Károlyi­kertben, a Halászbástyán, vagy a tatai Eszterházy- parkban lehet hangversenye­ket rendezni. ’ís a következő megoldások feletti gondolkodást és azok megvitatását tartanám elfogad ható kiindulópontnak. Zene: A városnak országos viszonylatban is kiváló felhar­monikus zenekara van. Úgy gondolom, egy klasszikus hang versenyt beállíthatna a nyári időszakra is. A Szénbányászati Tröszt és a MÁV szimfonikus zenekara adhatna egy Huszka, Lehár, Jacobi, Strauss művek­ből összeállított hangversenyt. A város fúvószenekarai külön is. de együttesen is rendezhet­nének műsort. Ének: Fel lehetne léptetni a már Európa-szerte ismert Liszt Ferenc Kórust és emel­lett természetesen a sikeresen szerepelt öntevékeny kóruso­kat is. Tánc: A pécsi közönség szí­vesen látná gyakrabban is a külföldet is nagy sikerrel megjárt Mecsek Együttes tánc. karát. Ugyanakkor miért ne léphetne fel a színház balett­kara, amely mostanában Bu. dapesten és a Balaton mel­lett szerepel. Nem hinném, hogy ne lenne idejük egy pé­csi fellépésre is. Bizonyára örömmel vállalkoznának a pé­csi balettiskolák növendékei is egy szabadtéri előadásra. Utoljára hagytam a Pécsi Nemzeti Színházat, amely vé­leményem szerint indokolatla­nul mellőzi a szabadtéri szín­padot. Emlékezzünk csak az Aida és a Hoffmann meséi sikerére. Ugyanakkor egy ope rett-előadás is vonzaná a kö­zönséget. A városi tanácsnak már most gondolkodnia kellene azon, hogy az elhangzott öt­letek alapján megvitasson egy tervet, amely a jövő évben megvalósulhatna és alapját képezhetné a pécsi nyári es­téknek. Eckensberger István flV lAr^LÁiÁflihl) IMiiIk jf ii/UÍ V'i/j\AJJ \Jü Törődjünk egészségükkel! Gyermekek beteges étvágytalansága Gyermekeknél — különösen nyári időszakban — gyakran tapasztalható étvágytalanság. Ilyenkor nevelési módszerekkel igyekezzünk segítséget nyújtani a gyermeknek, de ez nem mindig vezet eredményre. A legfőbb szabály: ne etessük erővel, erőszakosan a gyer­meket. Tápláléka lehetőleg ne legyen zsíros. Iktassunk étrend­jébe gyümölcsnapokat. Ha néhány gyümölcsnap után étvágy jelei mutatkoznak, etessünk vele főtt főzelékeket, barna ke­nyeret, tejet. Az étkezés azonban ilyenkor — eleinte — kaló­riában legyen szegény. Ha egyidejűleg megfelelően és türelemmel is bánik a ki­csivel, akkor hamarosan megszűnik az étvágytalanság! Baranya megyei KÖJAEL A víkendtelepen A Dunántúli Napló július 18-i száma Baranya kincse címmel tájékoztatást adott Harkányfürdő fejlődéséről. Sajnos, csak pár sorban tesz említést a víkendtelepről. Az, hogy a telepen minde­nütt szemet gyönyörködtető, kellemes pihenést Ígérő, ízlé­ses, szép víkendházak állnak, elsősorban az építtetők érde­Fúvószenekari hangversenyt! r A lap július 18-i számá­ban megjelent „Eseményte­lenül múlik el a mecseki nyár” című cikkhez kívánok hozzászólni. Helyesen álla­pítja meg, hogy nyáron na­gyon kevés nívós rendez­vény vám a. városban, de kissé megfeledkezik arról, hogy Pécsett sok fúvósze­nekar található, amely kü­lönböző alkalmakkor fellép. A zenekarok valóban mindent megtesznek, hogy szépet és jót adjanak a vá­ros lakóinak. Azt szeret­nénk, ha jobban megbecsül­nék őket, valamilyen szerv rendszeresen törődne gond­jaikkal. Miért ne lehetne például a szabadtéri színpa­don egy fúvószenekari hang­versenyt rendezni? Biztos vagyok abban, hogy nagy érdeklődés kísérné egy ilyen előadást és anyagilag sem lenne ráfizetéses. Tölgyesi Tibor, a Pécsi Ércbánya Vállalat fúvószenekarának karnagya Ne csak az orvosimüszer-boltban árusítsanak törpe rúdelemet Számtalan táska- és zsebrádió-tulajdo­nos nevében és ér­dekében fo .dúlok a szerkesztőséghez; Pécsett — tudo­másom szerint —, csak az orvosi mű­szer-bolt árusít 1,5 voltos törpe rúdele­met. Tekintettel ar­ra, hogy a kereslet igen nagy, mert na­gyothalló készülékek­hez és a Prakti fény­képezőgépekhez is ezeket használják —, az igényeket csak a legritkább esetben tudják korlátlanul kielégíteni. Gyakran egyáltalán nem lehet a törpe rúdelemhez hozzájutni. Felmerül a kérdés, vajon mi­ért nem foglalkoz­nak a keresett és fel­tehetően nem hiány­cikknek számító te­lep árusításával az erre igazán hivatott üzletek? Elsősorban a rádió- és televízió- szaküzletekre és az Állami Áruházra gon dolok. Mert a jóhi­szemű tulajdonos és a vásárolni szándé­kozó úgy gondolom, néha a legkevésbé gondol arra, hogy vá­sárlási szándékait éppen az orvosi mű­szer-boltban tudják kielégíteni. Baumgartner Sándor me. Ha' azok pénzt és fárad­ságot nem kímélő igyekezetét a helyi tanács legalább fele olyan hozzáállással támogat­ná, akkor sokkal kellemesebb benyomásokkal távozhatna az idegen. A telep fejlődésének ütemét nem kíséri megfelelő lendület­tel a közművesítés és az út­hálózatépítés. Esős időben szin te mentőszolgálatot tartanak a helyi gépállomás vontatói, hogy a tengelyig sárba merü­lő járműveket megmentsék. Istenkísértés az alkonyat után általában vaksötét, árkokkal is tarkított utcákon közleked­ni. Igaz, mindezek egyensú­lyozásara úgynevezett „japán hidakkal” hangulatossá tett harkány—siklósi betonsétány munkálatai már megkezdőd­tek. Úgy gondoljuk, tervsze­rűbb és megnyugtatóbb lett volna, ha előbb a telep útjai­nak és nem a sétaút megépí­tését tűzték volna célul. Ezek a gondolatok merültek fel bennünk akkor, amikor a Dunántúli Napló cikkét olvas­gattuk. Nem akarunk mi négy százan szőrszálhasogatóként feltűnni, de azt még szóvá kell tennünk, hogy a tanács már több mint egy éve beszedte a házszámtáblák árát és a táb­lákat még mindig nem kaptuk meg. Ilyen és még ilyenebb dol­gokról beszélgetünk mi, a har- kánytelepi pionírok vaksötét esténként a „kuckó-bár” előtt és oda várjuk szeretettel egy Ids baráti beszélgetésre a tanács illetékeseit. Tabi István let sarkát látni lehet a fák között. A hat házban hat ci­gánycsalád lakik, vagy har­mincán vannak, hónapok óta körülzárva tartja őket az er­dők zöld fényű vize. Hogy járnak be? Rejtély, talán van­nak titkos vízfokok az erdő­ben. A felnőttek valamennyi­en tsz-tagok, rendesen dolgoz­nak. A vályogházakat most lebontják majd, félig már úgyis összenyomta őket a bel­víz, a faluban újakat építe­nek, a hat családot beköltöz­tetik. ^Visszafordulunk, az útirány a ’ FeLső-Dunasor. A visszaköltöztetés? Több problémát okozott, mint aki- telepítés. Amíg a kitelepítés, minden zavarától függetlenül is tervszerű volt, a visszaköl- töztetésnek nem nagyon akadt gazdája. Sőt: érkezett Mo­hácsról egy olyan értelmű távmondat, hogy Dunaiéira nem kaphat központi jármű­veket a visszaköltöztetéshez, mert Dunafalva kiürítésit hi­vatalosan nem rendelték el, akik pedig önként mentek el, önként jöjjenek vissza. _ A tsz vezetői, elsősorban Sebők Jó­zsef elnök és Haraszti Károly műszaki vezető biztosítottak 3018 lófogat- s 838 gépi órát a visszaköltöztetéshez. Az em­berek nagy többsége a kiürí­tés alatt mindennap átjárt a tsz-be dolgozni, este pedig gyalog, kerékpárral vagy sze­kéren hordták át a takar­mányt Dunaszekcsőre a jószá­goknak, s közben zúgolódtak: a Mohácsi Révátkelési Válla­lat rendületlenül kiiizettette velük az oda-visszautazás költ­ségeit, járművel együtt na­ponta nem is volt ez kevés, pedig, mint mondják: a tsz- be járták dolgozni, de a vál­lalat hajthatatlan volt. .Felső-Dunasor. A gát és a folyó között, az iszapban egy sárga ház áll, jobban mond­va négy áll, megroggyanva, heteken át derékig volt a víz­ben, azelőtt két család lakott benne. A gáton belül is rogy- gyantak a házak, az egyik­nek kidőlt az oldala, a má­siknak a tetőzete csúszott meg. A lejáratnál egy idős ember csatlakozik hozzánk; — A kútból jött fel a víz, meg az épület alól — mond­ja —, az ember talpa alatt hajlott a föld. Bemegyünk a Felső-közbe, megállunk az egyik ház előtt, az épület életveszélyes. Az ab­lak mögött megvillan vala­mi, egy mozdulat — Laknak itt? — Úgy látszik. Alacsony, száraz asszony bújik elő az egyik ajtón, mint­ha a föld alól bújna ki, özv. Berta Sándomé, S3 éves. Har­ciasán végigmér bennünket, az udvar tele van száraz gá­lyákkal, fatörzsekkel, horda­lékfákkal. A ház bizonytala­nul áll, nem is áll, az ideig­lenes oszlopok támasztják. — Túlzás nélkül: bármelyik pil­lanatban összerogyhat. — Ki kell költözni —mond­ja a tanácselnök. Az asszony hallgat, egyik lábáról a másikra áll, topog. — Innen én el nem megyek. — Volt itt víz? — Ott hátul; — Miért lakik itt? — A házat nem hagyhatom. — És ha magára szakad? — Akkor agyoncsap. Közöny, a kerítésnél meg­szűnik számára a világ, ami azon túl van, az idegen és ellenséges. Az utcai szobába jelenleg egy tehén van be­kötve, az asszony egy 13 éves lánnyal, az istállóban lakik, az istálló jelenleg a legbizton­ságosabb, ha egyáltalán van itt biztonság. Benézek: az is­tállóban van egy ágy és egy nagy rakás aprított fa. Ez minden, meg a fojtó, rozsda- színű por. — A lány is itt alszik? — Itt. Az asszony csípőre tett kéz­zel a földet nézi, azután jön utánunk mindenhova, egy ideig az elnökhelyettes asz- szonyt figyeli, azután a ta­nácselnököt; valószínű nem is érti egész pontosan, hogy mi­ért háborgatták; A gáton utánunk szól a roggyant sárga ház tulajdo­nosa, Giber Sándor: nézelő­dik, ravaszkodik, összehúzza a szemét, s valami oknál fog­va fölényben érzi magát. — Nem bontom le a házat — alkudozik. — Megbüntetjük. — Többre meg se büntet­het, mint kétszáz. — Azt hiszi? Kopott, fekete kalapját le­húzza a szemére, a tanácsel­nök félrehív: Giber az árvíz egész ideje alatt éjszakánként a sárga ház padlásán aludt, őrizte a derékig vízben álló házat, ötvenhatban is vak­merő dolgokat művelt. Az ember alkudozik, azután kez­di megérteni, hogy ez nem ló­vásár, s egy idő múlva már nem olyan magabiztos, mint az első percekben. — Annyi tehetségem nincs, hogy újat építsek, szabvány van arra, hogy milyent lehet — mondja. A gátelágazásnál elbúcsú­zunk, az elnökhelyettes asz- szonyék mennek le a komp­hoz, én még visszamegyek egy kicsit a tanácsházára. — Meg kell itt még sok mindent oldani — mondja a tanácselnök az idevalósiak tá­jékozottságával és harminc­hat évének józan tárgyilagos­ságával. Amire gondol: nemcsak a kissé későn kiérkező intézke­dés rohamszerű lebonyolítása, nemcsak a kilenc leszakadt útáteresz, vagy a megépíten­dő bekötőút alapjának szét- mállása vagy a község vízel­látásának végleges megoldá­sa. Ezek anyagi természetű dolgok, lényegüknél fogva gyorsabban megoldhatók. B.- né nem akar kiköltözni az életveszélyes falak közül, G. Sándor nem akarja lebonta­ni megroggyant vályogházát, s annak idején többen meg­tagadták a kiürítési utasítást. Irigylem azokat, akik fellé­legeznek, s azonnal képesek összegezni. Az elnök azt mondja: meg kell itt még sok mindent oldani, s ez bizony nemcsak az árvízkárok hely­reállítására vonatkozik. Thiery Árpád KRESZ-kiállitás a Mecseken A Mecseki Állat- és Növénypark vadászházában szombaton nyílt meg a közlekedésrendészet balesetvédelmi és oktató ki­állítása. A tablókon számos súlyos baleset fotója figyelm-^et a szabályos közlekedésre és szemléltető tablók sorozatn mu­tatja be a helyes balesetmentes közlekedés szabályait. A ké­pen: az emlékezetes turonyi halálos motoros baleset össze­tört Pannóniája és a pótutas életmentő sisakja a kiállításon. Egy hét az országutakon HÉTFŐ Gyócsi István pécsi lakos az általa vezetett autóbusszal a Fel- sővámház és Major utca keresz­teződésében előzés közben elütöt­te az előtte szabályosan balra ka­nyarodó Mezei István pécsi mo­torkerékpárost. A baleset követ­keztében Mezei István és a gép­kocsiban utazó Aubrecht Istvánné pécsi lakos könnyű sérülést szen­vedett; A gépkocsivezető ellen bűnvádi eljárás indult. Deák Ernő györei lakos az ál­tala vezetett autóbusszal Komló belterületén az úttest baloldalán álló két társasgépkocsi mellett történő elhaladása alkalmával ki­nyitotta vezetőfülkéjének ajtaját, és a két gépkocsi között álló Enderle János magyaregregyi la­kost fellökte az úttesten. Enderle János könnyű sérülést szenve­dett. anyagi kár nem történt, a gépkocsivezető ellen bűnvádi el­járás indult. SZERDA Horváth László pécsi lakos mo­torkerékpárral Pécsett a Doktor Sándor út 51. számú ház előtt figyelmetlen vezetés miatt a mo­torral felbukott. Az utána közle­kedő Tóth Ferenc az általa veze­tett autóbusszal hirtelen fékezett, aminek következtében az autó­busz két utasa könnyű sérülést szenvedett, A motorkerékpár pót­utasa Lovics Sándor, ugyancsak könnyű sérülést szenvedett. Hor­váth László ellen bűnvádi eljárás indult. Kiss János tésenfai. lakos mo­torkerékpárral Harkányban Pécs felé közlekedett. Pótutasként fe­leségét szállította. A Kossuth La­jos utca 19. számú ház előtt meg akarta előzni a középre kihúzó­dott és balra irányjelző Matics Sándor által vezetett tehergépko­csit. Matics észlelte a motoros előzési szándékát, és megállt. Kiss János hirtelen fékezett, és a mo­torkerékpárral felbukott. A mo­toros és pótutasa a baleset kö­vetkeztében könnyű sérülést szen­vedtek, anyagi kár nem történt. A balesetért Kiss János okolható, ellene bűnvádi eljárás indult. CSÜTÖRTÖK Hegyi István pécsi lakos motor­kerékpárral Pécsett az Alkotmány utcában a Kórház tér felé közle­kedett. Az Alkotmány és Kóczián S. utca keresztezésében elütötte az úttesten keresztül haladó Cson­tos Péter pécsi lakost. A baleset következtében Csontos 8 napon belül gyógyuló sérülést szenve­dett. Hegyi István ellen bűnvádi eljárás indult. Szauer Alajos pécsi lakos mo­torkerékpárral Üjmecsekalján az Ybl Miklós úton nem adta meg az elsőbbséget a Márton József vezette személygépkocsinak, és összeütköztek. A baleset követ­keztében Szauer 8 napon túl , evó- gyuló súlyos sérülést szenvedett. A motorkerékpáros ellen szabály­sértési eljárás indult. PÉNTEK Kabók Dénes szegedi lakos Mo­hácsról Pécs felé haladt személy- gépkocsijával. A kanyarban letért az útpadkára, é« a kerékvetőkő- nek ütközött, majd az úttesten megfordulva, farolva nekiütközött a vele szemben közlekedő Sitter József pécsi lakos személygép­kocsijának. Az ütközés következ­tében a személygépkocsi az út­menti árokba fordult. Az utasok közül Kabók Dénesné, Márta Jó­zsef és Márta Józsefné súlyos. Kabók Dénes könnyű sérülést szenvedett. A szembe jövő gép­kocsi utasai közül özv. Sitter Já­nosáé súlyos. Sitter József és ne­je könnyű sérülést szenvedett. Anyagi kár kb. 28 ezer forint ér­tékben keletkezett. Kabók Dénes ellen bűnvádi eljárás Indult. SZOMBAT Pétersz Jakab pécsi lakos mo­torkerékpárjával Abaliget felől Pécs irányában, a 4-es kilométer­kőnél jobbra ívelő útkanyarban áttért a baloldalra, ahol össze­ütközött a vele szemben szabá­lyosan közlekedő Pálmai János motorkerékpárossal. Pálmai és fe­lesége könnyű sérülést szenved­tek, anyagi kár nincs. Pétersz Jakab ellen bűnvádi eljárás in­dult. VASÁRNAP Botka Béla bicsérdi lakos mo­torkerékpárjával Szentlőrincen, a követési távolság be nem tartása miatt nekiütközött az előtte há­ladó és fékező Horváth László pécsi lakos vezette személygép­kocsinak. A baleset következtében Botka Béla 8 napon belül gyó­gyuló könnyű sérülést szenvedett, anyagi kár kb. 5 000 forint ér­tékben keletkezett. A balesetért Botka okolható, ellene bűnvádi eljárás Indult. A MAGYAR RADIÖ PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1965. július 28-1» szerdal műsora a 223,8 m középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Falusi hétköznapok. — összeáll! tás. A tartalomból: Határozatok nyomában. — Tamburazene. — Kertészet a Dráva partján. Ri­port. — Aratóknak aratókról. — Aratási dalok. 18.00: Német nyelvű műsor: Ifjúsági műsor. — összeállítás. Tánczene. 18.30: Magyar nyelvű műsor: Az ipari börze eredményeiről. — Riportműsor. 18.45: A MÁV pécsi fúvószenékara j áts zik 19.00: Dél-dunántúli híradó. 19.15: Zenés séta a földeken. — összeállítás. 19.58: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. MOZI Park: Phaedra (szv., 4, negyed 7). Csak 18 éven felülieknek! — A kőszívű ember fiai I—II. (szv., szí., fél 9, dupla helyárral). Jó idő esetén 9 órakor a kertben Is. Petőfi: Beáta (fél 5, fél 7) Húsz óra, Nyitány (fél 9). Híradó Mozi (a Park filmszínház­ban): Magyar híradó, 65/5. sz. sporthlradó, Valparaiso, Gusztávot kérik. (Előadások 11 órától 3 óráig folytatólagosan). Zsolnay K. O.t Kár a benzinért (5, 7). Pécsszabolcs: A kőszívű em­ber fiai I-n. (szv., SZÍ., du. 5, dupla helyárral). Meszes: Omlás (szv.. 6). Szentlőrinc: A szerelem másik arca (szv., 8). Csak 18 éven felü­lieknek! Sásd: Az aranyié) (szv,, szí., fél 8). Sellye: Az Ifjúság édes madara (szv., szí., 8). Csak iá éven felülieknek 1 * < 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom